Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-27 / 8. szám
LEJLA SZALEM Szamer felnézett az égre, s látta, hogy szaladnak a felhők kelet felé. A szél kergette őket.- Szél! - kiáltotta Szamer. - Adj nekem egy iciri-piciri felhócskét!- Előbb énekelj! - mondta a szél. Szamer olyan csodálatosan énekelt, hogy végül így szólt a szél:- Gyönyörű a dalocskád, teljesítem hát a kívánságod.- Szeretném, ha velem lakna, a szobámban - mondta Szamer.- A szél elnevette magát, meglökött egy felhócskét, odarepült vele a házhoz, s befújta az ablakon.- Köszönöm, jó szél! — kiáltotta utána Szamer, és sietve becsukta az ablakot. A felhő, mihelyt észrevette, hogy rabul ejtették, dühösen kiabálni kezdett:- Mi ez? Mi történt? Aztán meglátta Számért, amint a szoba közepén álldogálva, bizonytalanul nyújtogatja felé a kezét.- Hát te ki vagy? - kérdezte a felhő.- Én a kisfiú vagyok, aki szereti a felnőket - felelte Szamer. A felhő elcsendesedett, s elszontyolodva a sarokba húzódott.- Mi van veled? Miért hallgatsz? - csodálkozott a kisfiú. - Mozdulj! Repülj! Legyél fehér vitorláshajó!- Nem tudok.- Akkor valami más! Elefánt vagy halacska, vagy valami csodalény.- Nekem itt, sajnos, nincsen varázserőm.- Most mit csináljak? Nem akarom, hogy szomorú légy.- Nyisd ki az ablakot, és engedj szabadon!- Figyelj csak! Gyönyörű hangom van, énekelek neked - kezdett játszani Szamer. - Biztosan tetszeni fog, szívesen itt maradsz majd. A felhő hallgatta, hallgatta Szamer énekét, egyszeriben elszorult a szíve. Eszébe jutott kis barátja, a patak, mely ősidőktől fogva szabadon folydogál keskeny medrében.- Szép a hangod, jó fiú vagy - mondta a felhő.- Tehát maradsz? - kérdezte Szamer.- Hova gondolsz? Kérlek, engedj szabadon!- Nem értem. Miért akarsz mindenáron elrepülni? Mi?-Amikor a tenger világra hozott - kezdte a kis felhő -, feldobott a magasba, egész az égig, s azt mondta: „Nosza, repülj kelet felé! Szomjaznak ott a kávébarna földek, öntözd meg őket!"- És mi van, ha nem teszed?- Akkor a föld víz nélkül marad, az elvetett magok meghalnak a szomjúságtól, s nem lesz termés a rizsföldeken. Szamer hallgatózni kezdett. A messzi távolból csakugyan hallatszott a szomjazó magok jajgatása. Az ablakhoz rohant és sarkig kitárta. A fel- hőcske kirepült, felemelkedett a magasba, aztán bukfencet vetett az ég kékjében, s fehér vitorláshajóvá változott. Szamer tapsolt örömében. A fel- hőcske felkacagott, még egy bukfencet vetett, s gyönyörű kislány lett belőle. A kislány mosolygott, Szamer meg elégedetten integetett, egészen addig, míg a felhő el nem tűnt a szeme elől. Oroszból fordította: Ferenczi Margit MEGFEJTÉS A február 13-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 65; 1 flamingó, 2 kacsa, 3 gólya, 4 sas, 5 pelikán, 6 papagáj. Nyertesek: Pénzes Tímea, Érsekújvár (Nővé Zámky): Paudits Zsuzsanna, Somodi (Drienovec); Synek Miroslav, Somorja (Samorín); Körtvé- lyesi Róbert, Abafalva (Abovce); Páczer Szilvia, Kolárovo. Csapajev Gyermekkorom hősei között előkelő helyen szerepelt Csapajev. [gy, egyszerűen, Csapajev. A teljes nevét nem is tudtam. A „komangyir“, a „geroj", aki mindig a sereg élén haladt, kivont szablyával, dacolva a golyózáporral. Előfordult, hogy barátaimmal bírókra keltünk, mert nem tudtuk eldönteni, hogy ki legyen a Csapajev, ha katonásdit játszottunk. Egy darabig már-már azt hittem, hogy nem is valóságos, csak kitalált hős. Olyan, mint Toldi vagy János Vitéz. Ha emlékezetem nem csal, az első film is róla szólt, amit életemben láttam. Aztán megbizonyosodtam felőle, hogy Vaszilij Ivanovics Csapajev igenis hús-vér ember volt. Szegény parasztszülők gyermekéből lett ács, majd hadvezér, hadosztályparancsnok. Akárcsak a mesében. Katonaiskolát végzett, művelt parancsnokok hallgattak a tanácsára. Már az első világháborúban kitűnt halált megvető bátorságával. A cári uralom megdöntése után a születő vörös hadsereg egyik fő szervezője és bölcs parancsnoka lett. Csapataival fáradhatatlanul harcolt a fiatal szovjet államra törő külföldi csapatok és az ellenforradalmi fehérgárdista erők ellen. Hőstetteiről dalok születtek, amelyek szájról szájra jártak, s mindmáig fennmaradtak. Politikai komisszárként került hadosztályához D. A. Furmanov, aki később regényben örökítette meg a legendás parancsnok tetteit. Ebből készült a film is. A szerző így látta a hőst: ,,Csapajevben összegyűlt és mint tükörből visszaverődött az akkori idők félig partizánhadseregének legfőbb sajátossága: az elkerülhetetlen könyörtelenséggel és szigorú erkölcsökkel párosult határtalan vakmerőség, merészség, szívósság. Katonái benne látták a hősiesség megtestesülését. “ Katonái között számos cseh, szlovák és magyar nemzetiségű is volt. Katonaszökevények vagy hadifoglyok, akik átálltak a vörös hadsereg oldalára. 1919. szeptember 5-én éjjel a fehérgárdisták hirtelen megtámadták a Csapajev-hadosztály parancsnokságát, amely Lbisenszkben állomásozott. A parancsnok nagyszerű katonáival hősiesen küzdött a túlerő ellen. Miután minden töltényét kilőtte, sebesülten az Ural folyóba ugrott, de találat érte ott is, s halálát lelte a vízben. Hősként élt, hősként halt meg. S hogy miért mondtam el mindezt? Mert éppen száz év telt el születésétől. És most emlékeztünk meg a vörös hadsereg első nagy győzelmének évfordulójáról, amely egyúttal a szovjet hadsereg napja. Palágyi Lajos ÁLLATI KÉRDÉSEK 1. Milyen súlyú egy felnőtt víziló? 2. Mi a páviánok másik neve? 3. Hol élnek a zebrák? 4. Mi a másik neve az egypúpú tevének? 5. Milyen súllyal születik a kis jegesmedve? ( iewuiBj6ou>f poÄßouuiOJBU ozsagpum s ■jfpowoja P -uetwwtv £ -Jfoiu/BUJ n/e;eXjnx z gußaw s; ejeszpiu zsnpi ■( ;yozse/pj< ssX/eg y) SZÁMLOGIKA Haladj a vastag vonaltól kezdve az óramutató járásának irányában! Felismered a logikát? Ha igen, annak megfelelően beírhatod a hiányzó számot az üres körszeletbe! Nos, melyik ez a szám? • Mi a hasonlóság a pókháló és a szőnyeg között? AUTÓCSODÁK A LÁTHATÁRON Az autógyártás mindig is a legigényesebb iparágak közé tartozott, ebből eredően nagyon gyorsan igyekezett felhasználni a legújabb műszaki vívmányokat. Tapasztalva a rohamos fejlődést, felvetődik a kérdés, milyen lesz a jövő autója, mennyiben változik működési elve? Jelenlegi ismereteink szerint a benzinnel működő Otto- és a gázolajjal működő Diesel-motornak nincs egyelőre méltó ellenfele. Nagyon valószínű, hogy egy-két évtized múlva is benzin hajtja majd az autókat. A motoron kívül ugyanis, ilyen kis önsúly mellett, ekkora teljesítményre egyetlen más meghajtómú sem képes. De a mai motor meglehetősen sokat változik majd.' Az űrhajózásban kezdték először alkalmazni az ipari kerámiákat. Itt most ne az agyagra és a porcelánra gondoljunk, hanem a különféle szervetlen oxidokra és karbidokra, amelyeket évtizedek óta fémmegmunkálásra használnak. A kerámia legfőbb jellemzője a hőtúröképesség és a szilárdság. E tulajdonságainak köszönhetően - elvileg - akár az egész motor készülhetne kerámiából. Legfőbb előnye az lenne, hogy a benzin égése akár 800-900 °C-os motorhőmérsék- let mellett történhetne, ez pedig a mainál jóval gazdaságosabbá tenné a benzinmotort (ma a hengerfal kb. 150 °C-ra hévül fej, ennél magasabb hőmérsékleten a tömítőgyűrűk elégnének, ugyanakkor a motorblokk hőmérséklete csak \80-90 °C). A kerámiamotor jelenleg még nagyon drága, így csupán néhány kísérleti autóban használják. Viszont jobban elterjedtek a különféle kerámia alkatrészek, például a turbófeltöltő egyes elemei, ezeket már a sorozatgyártásban készülő autókba is beépítik. Az utóbbi évtizedekben egyre áramvonalasabbá válnak a korábban szögletes autók, ugyancsak az üzemanyagtakarékosság miatt. Kísérleti pályákon már futnak olyan gépkocsik, amelyek légellenállása kisebb a repülőgépénél. Ezek közé tartozik például a Ford Probe V autó. A kísérleti járműveket általában nem szokták később sorozatban gyártani, viszont gazdaságos, érdekes műszaki megoldásaikat „átültetik a gyakorlatba“. Újabban egyre többet hallunk a négykerékkormányzású autóról. Nagyobb sebesség esetén, különösen csúszós talajon nem kis gondot okoz a kanyarban a gépkocsi útirányának a megtartása. A csúszást, sodródást nagymértékben gátolja, ha a kanyarban nem csupán az első, hanem a hátsó kerekek is elfordulnak. Ezzel a megoldással főként a japán autógyárak (Toyota, Honda, Nissan, Mazda) kísérleteznek. A kétségtelen csúszásgátlás mellett a négykerékkor- mányzásnak van egy további előnye: ha a kerekeket derékszögbe elfordítja a vezető, „oldalról“ is be lehet állni az út mentén parkoló kocsik közé. Legfogasabb kérdés az automata autó. Közlekedési szakemberek egy része azt vallja, hogy miután a balesetek döntő többségét az ember okozza, ki kellene ót iktatni a közlekedésből. Ezt - legalábbis jelenleg - úgy képzelik el, hogy a számítógép-irányítással működő autó saját beépített térképe szerint haladna, miközben helyzetmeghatározó műhold segítségével összehasonlítaná a megtett utat a térképpel. Természetesen, a számítógép saját helyzetfelismerő rendszerrel is rendelkezne, amely figyelemmel kísérné a gépkocsi előtt és mögött haladó járműveket, torlódásokat, a környező épületeket, fákat stb. Bár az elgondolás már napjainkban is megvalósítható, aligha valószínű, hogy egyhamar teret nyer. Ennek nemcsak anyagi okai vannak, a gépkocsivezetők zöme aligha lenne hajlandó beülni egy olyan autóba, amelyet gép irányít, az autózás örömétől fosztaná meg magát. Sok más elképzelést is megpróbálnak a konstruktőrök átültetni a gyakorlatba, de bármely műszaki ötlet csak akkor életképes, ha - legalábbis hosszú távon - olcsóbb, gazdaságosabb a meglevő megoldásnál. Egy biztos: a tudományos-fantasztikus filmekből jól ismert repülő autókra még várni kell. Az autó még nagyon sokáig mind a négy kerekével a földön marad. Az ok egyszerű: ez a legolcsóbb, leggazdaságosabb megoldás. OZOGÁNY ERNŐ • A Ford Probe V
