Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-09 / 1. szám
* ÚJ szú 17 1987.1. 9. TUDOMÁNYI TECHNIKA * _ emberi tevékenységgel a légkörbe juttatott szén- dioxid jelentősen megváltoztatja a Föld éghajlatát. A gleccserek folyamatos világméretű megfigyeléséből kívánnak az éghajlattan kutatói olyan adatokhoz jutni, amelyekből megjósolható a Föld légkörének jövője. VÍZI REPÜLŐ ' Különleges kétéltűt épített szabadidejében a litvániai Kaunasz- ban élő Juozasz Kucsjauszkasz lakatos. A siklótesttel meghatározott sebességet elérve a vízen, a magasba emelkedhet a jármű. A fémből és a fából készült szerkezet tömege 155 kilogramm, repülési sebessége óránként 100 kilométer. A jégtan tudománya az utóbbi évtizedekben új kutatási területtel gazdagodott. A glaciológia új ága az egész földterületen térképezi fel a gleccserek változását. A világméretű megfigyelést 1982-ben határozták el a tudósok egy párizsi konferencián, és az azóta elkészült „gleccserleltár“ több mint húsz ország ezer gleccserének változásaival egészítette ki a húszezer jégfolyam adatait tartalmazó gleccser-világatlaszt. A glecs- cserek, valamint az örök hó és jég birodalmát feltérképező világatlaszok (a hó- és jégtartalékok világatlasza) az emberiség lehetséges édesvízkészletét mérik fel. Mi indokolja az óriási erőfeszítést igénylő folyamatos kutatást, a változások szinte naprakész rögzítését? A kutatók úgy vélik: a jégfolyamok változásainak megismeréséből megtudhatjuk, hogy miként születtek az óriási jégtakarók a föld fejlődése során, és miként hat az emberi tevékenység a gleccserekre. E közvetlen válaszokból pedig előre jelezhető az éghajlat és a gleccserek közötti globális kölcsönhatás. Ez a kérdés a földi légkör széndioxid tartalma és az éghajlatváltozások közötti szoros kapcsolat feltárása óta nem tudományos érdekességű, hanem a Föld lakosságát mindennapjaiban érintő kérdés. Ha a légkör széndioxid tartalma megkétszereződik, az üvegházhatás miatt (átengedi a napsugarakat, de elnyeli a földfelszínről visszainduló hosszúhullámú sugárzást), a földi átlaghőmérséklet több fokkal is emelkedhet. Ilyen változás kíméletlenül megolvasztja a sarki jégtakarókat és a hegységek magasabb régióiban felhalmozódott jég- és hótömböket, de a csapadékviszonyok megváltoztatásával sűrűn lakott területek életét is jelentősen befolyásolhatja. Sokan attól tartanak, hogy a sarki jégtakarók megolvadása annyira megnövelné a világtenger szintjét, hogy víz alá kerülnének a nagy kikötővárosok. A légkör széndioxid tartalmának növekedését éppen tüzelőanyagok (a szén és a kőolaj) elégetése, az iparosodás, a mezőgazdaság, az óriási erdőtüzek, az egyre gigantikusabb méretű városok kialakulása okozza. A hőmérséklet-emelkedésének jó mércéje lehet a gleccserek megrövidülése, így kerültek a jégfolyamok a figyelem középpontjába. A gleccserek iránti érdeklődés természetesen nem újkeletű. Az Alpok országaiban már 1773 óta végeznek rendszeres megfigyeléseket, 1984-ben pedig Nemzetközi Gleccserbizottságot is alapítottak, és 1960 óta minden öt esztendőben közreadják a felmelegedést, lehűlést híven tükröző jégfo- lyam-ingadozásokat. Más szempontból is fontos a gleccsermozgások nyomon követése. A jégfolyamok általában lassan haladnak, de a körülmények hatására néha felgyorsulhatnak. A Yukon-félsziget jégfolyói 1965 és 1969 között napi 18 métert „tettek meg“. A Spitzbergá- kon a Brasvalsbreen gleccser öt hónap alatt nyolc kilométert haladt előre 1940-ben. A felgyorsult mozgás katasztrófát is okozhat. Ez történt Kínában, ahol a Kuthe- an jégfolyó napi 113 métert nyomult előre völgyében és két hónap alatt 12 kilométeres sávot borított be jéggel, fákat tépett ki, épületeket döntött össze, míg végül gátat alkotva a törmelékből, hatalmas tóvá duzzasztotta az olvadékvízből táplálkozó folyót. 1965-ben az Alpokban levő Allalin gleccser alsó részének leomlása egymillió köbméter kővel kevert jégtörmeléket zúdított egy épülő völgyzáró gátra, örökre eltemetve 88 munkást. A megfigyelések az előrejelzéssel csökkenthetik a károkat. Közép-Ázsia száraz, sivatagos területei közelében különösen jelentősek a gleccserek. A Tiensan- és a Pamír-hegyi gleccserek nyári olvadása évente húsz köbméter vizet ad kétmillió hektárnyi mezőgazdasági terület öntözésére. Ezek a gleccserek mostanában jelentősen visszahúzódnak. Talán az utóbbi évek szokatlan hősége - 1984 nyarán Kirgíziában tartósan 40 fok felett volt a hőmérő higanyszála - az Arábia felől érkező forró széllel „együttműködve“ tépázta meg a gleccserek összefüggő jégtömegét. Bár a középázsiai gleccserek hossza ma még jelentős (legalább 25 jégfolyam hosszúsága a 15 kilométert is meghaladja), sokan attól tartanak, hogy elöbb-utóbb eltűnnek. Az időjárással összefüggésben megfigyelt gleccserváltozások jelezhetik majd a veszélyt, a sivatagok lassú terjeszkedését, ami elnyeléssel fenyegeti a hegyek lábánál levő oázisokat. A közeljövő eseményeinek előrejelzése még a szaporodó megfigyelések és kutatások ellenére sem megoldott. Az északi féltekén az 1920 és 1970 közötti fél évszázadnyi időszakban általában kedvező volt az időjárás. A gleccserek visszahúzódtak, a népesség és a mezőgazdaság terméshozama gyorsan nőtt. 1970-től kezdődően az évi középhömérséklet a sok évi átlag alá süllyedt. Természetes kérdés, hogy meddig tart ez a le- hülési tendencia? Sajnos, ma még nem lehet megjósolni. Hiába olvasható ki a gleccserek múltjának elemzéséből a felmelegedések és lehűlések gyakori változása. A gleccserek hosszát ugyanis nemcsak a hőmérséklet, hanem a csapadék is befolyásolja. A csapadékos években az örök hóhatár felett az átlagnál több hó gyűlik össze. Svájc magasan fekvő megfigyelő helyein, a Gotthard- és a Szent Bernát hágókon, Santis- ben és Valais-ben száz éve mérik a hőmérsékletet és a csapadék változásait. Az 1910-es évek közepén az átlaghőmérséklet csökkenését az éves csapadékmeny- nyiség növekedése kísérte, ez vezethetett az 1920 körül megfigyelt maximális gleccsernövekedéshez. A hetvenes évektől kezdődően szeszélyes időjárás és a sok-sok csapadék hatására ismét növekedni kezdtek a svájci gleccserek, és 1980-ban már elérték az 1920- as maximumot. A folytatást még nem ismerjük. A jégtan számos új megfigyelési módszerét ma már műholdfelvételek is kiegészítik, hogy a gleccserek hosszának változását ne csak az északi féltekén, hanem az egész Földön rögzítsék. A glaciológiai kutatásokat a földi jégfolyamok megfigyelésén kívül a Mars jégsapkáinak és a Plútó jéggel borított felszínének vizsgálatára is kiterjesztették. Remélhetjük, hogy az éghajlatváltozás és a gleccserek közötti globális összefüggést rövidesen pontosan megismerhetjük. JUHÁSZ ÁRPÁD KÉTFEJŰ FOGKEFE Különös, de hasznos ötlet a nürnbergi találmányi kiállításon bemutatott „kétfejű“ fogkefe, amellyel kívülről és belülről egyszerre lehet tisztogatni a fogakat. Az elemes motorról levéve a fogkefefejet, rezgökéses villanyborotvát lehet csatlakoztatni a helyére. KÉN-BETON Az egyik bécsi betonelem- gyárban a kőolaj kéntelenítése- kor keletkező hulladék felhasználásával készítenek kitűnő minőségű előre gyártott betonelemeket. Egyelőre évente kétezer tonna ként használnak fel. A ként megolvasztják, vegyi űton kezelik, majd forrón homokkal keverik össze - az így készült kénbeton kitűnő minőségű, rendkívüli mértékben ellenáll a savaknak, vízzáró. Sok területen hasznát vehetik, például az agresszív folyadékokat tartalmazó kádak és csövek kibélelésére. MÁGNESES GYÓGYSZEREK Amerikai kutatók megtalálták a módját, hogy miként lehet a gyógyszereket mágneses erővel az emberi szervezet kívánt hatáshelyeire juttatni. A hatóanyaghordozó fehérjegömböcskékbe kis mennyiségű magnetitet kevernek, így a véráramba fecskendezett gyógyszert mágneses térrel a célba vett emberi szervbe vezethetik. Az állatkísérletek bizonysága szerint ezen a módon a gyógyszer 90 százaléka a célba vett szervbe jut. A nagy hatásfok révén csökkent- hetik a felhasznált gyógyszer mennyiségét és ezzel a nem kívánt mellékhatások kockázatát is. ENERGIA 2500 MÉTERES MÉLYSÉGBŐL Etiópiában jelenleg a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság segítségével két vízerőmű épül, de 1981 óta más energiaforrás feltárásával is kísérleteznek. Az Etiópián északkeletről délnyugatra végighúzódó afrikai árok földkérgének mélyén elképzelhetetlenül gigantikus geotermikus energia szunnyad. Addis Abe- bától 200 kilométernyire délre az utóbbi években nyolc mélyfúrást mélyítettek egy krátertó mélyébe. Négy kutatófúrás 2500 méteres mélységben rábukkant a keresett kincsre: a furatokon 320 fokos vízgőz tör a felszínre. A jövőben ezt a hőforrást villamos energiává alakítják majd át a turbogenerátorok. FA HELYETT FÉM Korrózióálló, könnyű profil-fémlemezből készült, könnyen rakodható rakodólapokkal váltják fel Svédországban az eddigi nehéz fa rakodólapokat. Az újfajta rakodólap tömege 8-9 kilogramm, az eddigi fa rakodólapoké elérte a 24-40 kilogrammot is. Alaplapjuk alakja a tojásosdobozokéra emlékeztet, ennek a profilnak köszönhetően használaton kívül kis helyen egymásra máglyázhatók. EDZŐANYAG HULLADÉKBÓL A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának szerves kémiai intézetében új edzöszert dolgoztak ki. Az edzöszer vízben oldódó PK-2 polimert tartalmaz, amelyet az akrilsavgyártás olcsó hulladékából állítanak elő. A vizes edzőszer alkalmazása sokkal előnyösebb, mint a hagyományos ásványolajé. Az új edzőszer nem mérgező, nem tűzveszélyes, nem hoz létre revét (oxidréteget) az edzett munkadarabokon. A polimer koncentrációjának változtatásával, az alkatrészek mozgási sebességének kellő szabályozásával tetszés szerinti méretű, alakú és acélminöségü munkadarabokat edzhetnek az új edzőszerben. MAJOMŐSÜNK ÁZSIAI BÖLCSŐJE Sok kutató véleménye szerint Afrika volt emberré válásunk színtere, itt fejlődtek ki majomőseink, majd belőlük ágazott ki az emberiség ága. A legújabb leletek ismét Ázsiára terelik a figyelmet: a Burmában kiásott állkapocscsont-tö- redék és néhány fog minden jel szerint a világ legrégibb magasabb rendű majmának maradványa. A kövületek olyan főemlős maradványai, amely körülbelül egy méter magas volt, a fákon élt és gyümölcsökkel táplálkozott. Az Amphipithecus mogaungensis korábban élt, mint az egyiptomi Fa- yumban talált eddig legidősebb magasabb rendű majom, amelynek korát ötmillió évre becsülik a szakértők. A mostani lelet arra vall, hogy a magasabb rendű majmok, a főemlősöknek az emberhez is vezető formája inkább Ázsiában, mintsem Afrikában jelent meg először. Már több mint 60 évvel ezelőtt is rábukkantak Burmában az Amphipithecus mogaungensis kövületeire, de akkoriban a lemurok korai formájának minősítették ezt az élőlényt. A főemlősök körülbelül 50 millió éve váltak el a lemurok ágától. Az új kövületet csupán 2,4 kilométeres távolságra fedezték fel az 1923-ban feltárt első maradványok lelőhelyétől. HELYREÁLLÍTOTT 2500 ÉVES VÁROS A lengyelországi Bydgoszcz vajdaság területén fél évszázaddal ezelőtt feltárt sziget-település, Biskupin, a tudományos vizsgálatok szerint az időszámításunk kezdete előtt 550 és 400 között létesült. Egyike a lausitzi kultúra ama 120 településének, amelyeket a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén eddig feltártak. Biskupin manapság szabadtéri régészeti múzeum. Mintegy száz lakóházát 13 párhuzamos sorban rendezték el. Meghökkentő a település erős erődítményrendszere, egyebek között a cölöpfal, amellyel az egykori építők a terep adottságait is kihasználva biztosították városuk védelmét. Eddig a régészek 16 házat és a cölöpfal 160 méteres szakaszát tárták fel az agyagtorony- nyal és a parti védmű egy részével együtt. Bebizonyították, hogy a település eredetileg szigeten volt, de a sziget a talajvízszint csökkenése miatt később félszigetté alakult át. Az ásatások bizonysága szerint a település lakói földművelésből, állattenyésztésből, kézművességből, halászatból és vadászatból éltek, borostyánnal, szép fegyverekkel, ékszerekkel és edényekkel kereskedtek. Valószínű, hogy a lakosság gazdagsága okozta Biskupin pusztulását is: szkiták vagy más ázsiai nomád törzsek törhettek a településre, kifosztva és elpusztítva lakóit és házait. AZ ÚJSZÜLÖTT SZÍVMŰTÉTE Az egyik párizsi gyermeksebészeti klinikán eredményes szívműtétet végeztek egy mindössze ötnapos újszülöttön. A gyermek a szíverek „áthelyeződésével“ született, vagyis aortája a bal szívkamra helyett a jobb szivkamrához csatlakozott, ahová normális körülmények között a tüdóartéria, így a vér nem jutott oxigénhez és a gyermek születése után néhány nappal meghalt volna. A hatórás műtét során az újszülöttet szív-tüdő gépre kapcsolták és a megállított, vérmentes szíven végezték el a sebészeti beavatkozást: az aortát és a tüdőveröeret fiziológiai szempontból megfelelő helyére csatlakoztatták. Egy hónappal megszületése után már egészségesen adhatták át szüleinek a gyermeket. RÓKASZELÍDÍTÉSI MEGFIGYELÉSEK Szovjet kutatók a farmokon tenyésztett ezüstrókák közül éveken át újra meg újra kiválogattak és továbbtenyésztettek olyan állatokat, amelyek viszonylag kevésbé viselkedtek támadólag az emberrel szemben, majd összevetették ezek viselkedését azokéval, amelyek között ilyen kiválasztást nem végeztek. Azt találták, hogy - hasonlóan a kutyákhoz - a fiatal ezüstrókának olyan fejlődési szakasza van, amelyben jó kapcsolat épülhet ki közte és az ember között. Ez a szakasz akkor végződik, amikor kifejlődik benne az ismeretlen ingerek iránt való félelem. A ki nem tenyésztett kölykök körében a félelem már 40—45 napos korukban elnyomja az új iránt való érdeklődést és a kötődés képességét. A kitenyésztett kölykök közt a félelem és a vele járó támadó hajlam csak 65 napos korukban válik uralkodóvá. A negyedszázadig tartó kísérlet valószínűvé teszi, hogy a tenyésztés során alkalmazott kiválasztás meghosszabbította azt az időszakof, amely alatt a kölykök társas kapcsolatot létesítettek kutatóikkal. S minél későbbi időre esik ennek az időszaknak a vége, a felnőtt rókák annál kevésbé voltak agresszívak a kutatókkal szemben. A gleccserek vallatása
