Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-20 / 7. szám

nyitották, semmilyen alapvető változtatásra nem volt szükség, megkezdődhet a kétszáz darabos tétel gyártása. Figyelemre méltó még ennek a szerelvénynek az alváza, amely a rosszabb minőségű síneken is jó haladást biztosít. Alkalmazásukra ugyanis a városkörnyéki közlekedésben kerül sor, ahol a mellékvágányok minősége nem min­dig kielégítő. S még egy újdonság, amely egyedinek számít az egész világon, a két hátulsó kocsinak elektromos fűtése van, amely a próbák szerint ennél a típusnál előnyös megoldásnak bizonyult. A személyszállításnál maradva az inté­zet igazgatója a még fejlesztés alatt levő városkörnyéki villamos személyvonatokra hívta fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban a személyvonatoknak egy teljesen új generá­ciója van születőben, amely bizonyos szem­léletváltást tükröz a kutatásban. A villamos személyvonatoknál, a kapacitás bővítése, az anyag- és energiatakarékosság érdekében, az emeletes megoldást alkalmazzák. Ennek a koncepciónak a kidolgozását alapos kuta­tási munka előzte meg. A tervrajzok elké­szítése és a konstrukciós munka az idén fejeződik be, 1988-ban készülnek el a pro­totípusok, egy évig tartanak a vizsgák és a próbautak, majd 1990-től megkezdődhet a sorozatgyártás. Ezek a vonatok teljes mértékben megfelelnek azoknak a követel­ményeknek, amelyeket ma a világon a villa­mos személyszállító szerelvényekkel szem­ben támasztanak. Itt idézni szeretném az igazgató szavait. „A vasúti közlekedésnek mekkora gonddal jár majd a vasúthálózat alkalmazkodása és a túlterheltség csök­kentése a nagyobb sebesség érdekében. VONATOK KICSI ÉS NAGYBAN Végül az utolsó kérdés Pavlousek igaz­gatóhoz, amelyre a választ ismét érdemes lesz majd szó szerint idézni.- A valódi vasúti kocsik tervezői foglal­koznak-e modellezéssel, - mert az igazgató szekrényében nem egy apró vasúti kocsi látható? .- Én magam is szenvedélyes modellező vagyok - hangzott a válasz - és azt hiszem, munkatársaim nagy része is időt áldoz erre a kedvtelésre. Ez azt is mutatja, hogy mennyivel többet jelent ez a munka szá­munkra egyszerűen csak a foglalkozásnál. Sokszor a modellezés abban is segít, hogy a rajzasztalon nagyobb fantáziával, de emellett reálisabb elképzelésekkel dolgoz­zanak a tervezők. Segítünk a hozzánk for­duló modellezőknek is. Persze, a vasút­modellezés nem azt szolgálja, hogy leg­alább kicsiben megvalósítsuk azt, amit megterveztünk. Intézetünkben a műszaki tervek majdnem száz százaléka a termelés­ben valósággá válik. Nem az íróasztalfiók­nak dolgozunk, és tudjuk, hogy az űrrakéták korában is szükség van gyorsabb, kényel­mesebb, takarékosabb és mutatósabb vas­úti kocsikra. Hogy ezt az igyekezetét az utasok és a szállítók nem mindig veszik észre? Az már nemcsak rajtunk múlik. újs: SZÉNÁSI GYÖRGY 1987.11 Alvázmérés a kutatóintézet próbarészlegén (CSTK és archív felvételek) A Brnói Králové Pole-i Gépgyár dolgozói a 8. ötéves tervidőszak második évében rendkívül jelentős szállítási feladatokat teljesítenek, elsősorban a Szovjetunióba, a hazai megrendelések közül pedig főleg a mochovcei atomerőmű, valamint a bratislavai Slovnaft vállalatnál épülő hidrokrakkoló egység számára. A felvéte­len Vladimír Beran mester a hidrokrakkoló egység reaktorának rozsdaálló fémré­teggel való hegesztéses bevonását készíti elő. (A CsTK felvétele) Az AÓ 2 jelzésű motorosvonat pályavlzs- gája. Jobbra a mérőkocsi. A------------------------------------------------------------­unió nagy megrendelője a csehszlovák vil­lamos és dízelmozdonyoknak (a mozdo­nyok fejlesztése nem tartozik az intézet­hez), a városi villamosoknak és ezekhez járul most egy új tétel, az említett motoros személyvonatok szállításé. A szovjet vas­utak nemcsak a szállítandó mennyiséget, hanem a minőséget illetően is nagyon igé­nyesek, ezért a most gyártásba kerülő sze­relvények néhány eddig nem alkalmazott megoldást is tartalmaznak. Az ezer lóerős dízelmotorral felszerelt motoros és az ehhez kapcsolódó két sze­mélykocsi külső borítása például rozsda- mentes acélból készült, amely nagyon hosszú élettartamot biztosít a szerelvények­nek. Ez a módszer ugyan már ismert, de ilyen mértékben még nem használták sem nálunk, sem máshol. Az AŐ 2-es szerelvé­nyekből két prototípust készítettek az elmúlt évben. Ezeket igényes próbáknak vetették alá nálunk és a Szovjetunióban is, próbapá­lyán és üzemi körülmények között. A próbák eredményei a tervezőik jó munkáját bizo­ezen a területén az európai élvonalba kerül­tünk, mivel a városkörnyéki forgalom lebo­nyolítását Franciaországban, Hollandiában, Svájcban és az NDK-ban is, kétszintes villa­mos szerelvényekkel oldják meg. Mi abban léptünk tovább, hogy ezeket az emeletes vonatokat komplex egységekben tervezzük, tehát a szerelvény mindkét végén motoros kocsival.“ Hazánkban a teherszállítás fő tételeit a szén és a nyersanyagok képezik és igen jelentős a tranzitszállítás is. Ehhez a vago­nokat teljes egészében a hazai vagongyá­rak szállítják. Emellett exportálnak is, példá­ul szénszállító tehervagonokat. A fejlesztés a speciális tehervagonok gyártására irá­nyul. Már ebben az ötéves tervben elkezdő­dik a porított anyagok szállítására alkalmas légrúgózással ellátott tartálykocsik sorozat- gyártása, de készen áll már az önműködő kiürítéssel rendelkező mútrágyaszállító te­hervagon prototípusa is. I Vannak az intézetnek olyan feladatai is, amelyek nincsenek szoros összefüggésben azzal, amit a vasúti személy- és teherszállí­tás alatt általában értünk, de amelyek a vas­úti konstruktőrök körében igazi csemegé­nek számítanak. Ilyen volt például Prágá­ban a felújított petríni sikló kabinjainak meg­tervezése, vagy ilyen feladat, a poprádi részlegen, a tátrai villamosvasút kocsijainak felújítása. Az intézet szem előtt tartja a világ vasúti tervezésében uralkodó irányzatokat és tu­domása van arról is, mennyire szükséges a hazai vasúti szállítás felgyorsítása. Erre irányult az a feladat, amelyet az NDK-beli tervezőkkel együtt oldottak meg - sikere­sen. A tavalyi brnói Invex kiállításon arany­éremmel jutalmazták a GP 200 jelzésű vasútikocsi-alvázat, amelyet kétszáz kilo­méter óránkénti sebességre terveztek. Ezt az alvázat már mindkét ország sorozatban gyártja, s így a vagonipar felkészült a se­besség növelésére. Más kérdés az, hogy összes szóba jöhető kocsitípus, valamint ezeknek az elemei, az alvázak, az ütközők, a vonórudak, a fékrendszerek és más alkat­részek fejlesztése. A teherszállításhoz tar­tozik ugyan, de fontosságánál és sokrétű­ségénél fogva mégis különálló a harmadik fő terület, a vasúti konténerek fejlesztése, amely még csak a kezdeténél tart. A kutatás első fázisa 1990-ig fejeződik be, és eredmé­nye egy komplex konténergyártási program lesz majd a 9. ötéves tervre, különböző kiválasztott árufajták szállítására. A smíchovi Ringhoffer gyár 1867-ben fejlesztette ki első vasúti kocsiját, olyan tradíciót alapozva meg, amely már több mint száz éve biztosítja a hazai vas­utak kocsiparkjának megújulását. Prágának ugyanazon a részén, a Smíchov városkerü­letben található a Vasúti Kocsik Kutatóinté­zete, a régi fejlesztőmúhely utódja. Ma itt gondoskodnak arról, hogy a vasút személyi és teherforgalma igazodni tudjon azokhoz a követelményekhez, amelyeket a személy- szállításban többek között a kényelem és a célszerűség, a teherforgalomban pedig a szállítás biztonsága, az áru gyors kezelé­se és a szállítandó termékek változatossá­ga, a vasúti szállítóeszközökkel szemben támaszt. A vasútnak az áru- és személy- szállításban - Stephenson első gőzmozdo- nyának sínre állítása óta - kivívott pozíciói ma is szilárdak és a vasúti közlekedés fejlesztése minden országban legalábbis egyenrangú a közúti, a légi, vagy a vízi szállítás fejlesztésével. S hogy az egyre magasabbra tett mércének meg tudjon fe­lelni, a Vasúti Kocsik Kutatóintézete is át­rendezte erőit, megváltoztatta munkastílu­sát az elmúlt öt évben. A kutatás és a gyártás egymás mellé - úgy is mondhatnám, hogy közös tető alá - került azzal, hogy fejlesztőmunkahelyek létesültek Poprádban, Öeská Lípában és Studenkában, a vagongyártás hazai felleg­váraiban, illetve 2ilinában a Közlekedési és Távközlési Fóikola mellett. Ez az átszerve­zés 1984-ben fejeződött be és az azóta stabilizálódott kutatógárda kész arra, hogy a hagyományok méltó folytatója legyen. I Feladataik, amelyekre megoldást keres» nek és amelyek konkrét formát öltenek a tervezők rajztábláin, nem tartoznak a gyorsan vagy a könnyen elvégezhetők kategóriájába. Az intézet az egyetlen kuta­tási és fejlesztési bázisa a vagongyártás­nak, ebből következően három fő területre összpontosítanak: az első a villamos és motoros vasúti személyszállítási eszközök minden típusának fejlesztése; a második terület a teherszállítás, s ezen belül az I Az utóbbi információ már az intézet igaz­gatójától, Pavel Pavlousektől származik, aki a vele folytatott beszélgetésben a vasúti kocsik fejlesztésének jelenlegi feladatait is felvázolta. Részletesen szólt például a sze­mélyszállító vasúti járművek fejlesztéséről, ahol született már néhány világszínvonalon is értékelhető megoldás. Nemrégen fejező­dött be az intézetben a szovjet megrende­lésre szállítandó AŐ 2 jelzésű motoros sze­mélyvonatok fejlesztése, amelynek a gyár­tása ebben az Ívben kezdődik a Studénkai Vagongyárban. Köztudott, hogy a Szovjet-

Next

/
Thumbnails
Contents