Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-20 / 7. szám
Vasárnap 1987. február 22. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.32, nyugszik 17.10 Kö- zép-Szlovákia: 06.39, nyugszik 17.17 Nyugat- Szlovákia: 06.45, nyugszik 17.23 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 02.29, nyugszik 10.07 Közép-Szlovákia: 02.36, nyugszik 10.14 Nyugat- Szlovákia: 02.42, nyugszik 10.20 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GERZSON - ETELA nevű kedves olvasóinkat • 1857-ben született Heinrich Rudolf HERTZ német fizikus, a fizika-történet egyik legnagyobb alakja (f 1894) • 1907- ben született Bohumil HÍHA cseh Író, nemzeti művész. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL PÁRTTÖRTÉNETI KUTATÁS - A KONGRESSZUSI HATÁROZATOK FÉNYÉBEN irta: dr. Andrej Gabal, a tudományok doktora JOBBÍTÓ SZÁNDÉKKAL Kádek Gábor írása AZ ÁRU NEM VÉSZ EL... Deák Teréz riportja A GYORSÍTÁS IGÉNYÉVEL Egri Ferenc írása A Szlovák Tudományos Akadémia Bratislavai Földtani Központja Földrajzi Intézetének munkatársai a Föld távkutatása keretében nagy gondot fordítanak a mul- tiszpektrális légi és űrfelvételek interpretálási módszereire. A műholdakról állandóan kapott adatok alapján egyre több feljegyzést készítenek a Föld felszínéről majd feldolgozásuk után továbbítják ókét a különböző felhasználóknak. Ennek során különféle térképeket is készítenek. A fenti képen dr. Ján Fera- nec kandidátus USP-4 B típusú multiszpektrális vetítő segítségével űrfelvételeket interpretál. A középső képen: Elena Hriv- náková az űrfelvételek másolására alkalmas Adást ofszet gépet kezel. A lenti képen: a Kelet- Szlovákia egy részéről készült űrfelvétel részlete. (Drahotín Sulla felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Amikor azt mondjuk, hogy a népgazdasági központ tevékenységének fontos része a gazdaság menetének irányítása, akkor nem a napjainkban érvényes gyakorlatra gondolunk. Ma az irányítást nagy mértékben a reszortszellem jellemzi, amely akadályozza a gazdaság hatékony és egybehangolt irányítását. Eddig minden tárca csak a saját problémáit oldja meg, amelyekről rendszerint úgy vélekedik, hogy azok a legfontosabbak. Ugyanakkor a gazdaság irányítása helyett nem kompetensen beavatkoznak a szervezetek jogkörébe. A dolgok úgy alakultak, hogy a minisztériumok döntenek az üzemegységekről és a műhelyekről, a pótalkatrészek szállításáról, így aztán anélkül, hogy alaposan ismernék a termelési egységek feltételeit, a központ mérlegel, eloszt és újraoszt, nem egy esetben a rosszul gazdálkodókat előnybe részesítve, és megkárosítva azokat, akik eredményesen dolgoznak. Sajnos, az irányításnak ez a módja sok embernek megfelel. Fontosaknak érzik magukat. Tekintélyük nem egy esetben a teljesen szubjektív, sokszor elvtelen döntéseken alapszik. Azt is meg kell mondanunk, hogy ez a gyakorlat sok alacsonyabb szervnek is megfelel, mivel ezáltal lerázza saját felelősségét. A mai irányítás legnagyobb gyengéje, hogy a központi szervek gyakran csak regisztrálják a problémákat, megkésve reagálnak, és csak a következményeket, nem pedig az okokat oldják meg. Ami a központi szervek tevékenységének tartalmát illeti, a harmadik terület a szervezetek hatékony gazdálkodása és szocialista vállalkozása szabályainak és feltételeinek meghatározása. Széles kérdéskörről van szó. A legfontosabb kérdés az állami tervnek a vállalatokra való lebontása tartalmának és módszerének megváltoztatása. A mutatók mai bonyolult lebontása helyett a terv fő szabályozójává kell tennünk a távlati, elvben egységes gazdasági kritériumokat, főleg a források képzésének és kihasználásának normáit. Az állami terv feladatainak a vállalatokra való lebontása eddigi módját a részletes rendeletek, módszertani utasítások és rendelkezések aránytalanul nagy száma kíséri, amelyek szétaprózzák az általánosan érvényes normákat és ráadásul korlátozzák az alacsonyabb szintű gazdasági irányítószervek felelősségét. A részletes mutatók alapján történő irányítás megszüntetése és az irányítás gazdasági módszereire való áttérés jelentősen korlátozza a központ nem kívánatos operativ tevékenységét. Munkájának ez az értelmezése megköveteli, hogy már ma elgondolkozzunk azon, hogyan módosíthatnánk a legcélszerűbben a központi szervek szervezeti struktúráját, kölcsönös kapcsolatát, hatáskörét úgy, hogy az teljes mértékben megfeleljen az irányítási rendszer átalakítása követelményeinek. (Lubomír Strougal elvtársnak a prágai országos aktívaértekezleten elhangzott beszédéből) A MÁMOR RABJAI Péterfi Szonya riportja IRODALOMRÓL, ERKÖLCSI ÉRTÉKEKRŐL Gál Jenő beszélgetése Bohumil Ríha nemzeti művésszel SZAKMUNKÁSOK KATONAI ISKOLÁBAN Németh János riportja FONTOS SZIVÁRVÁNY Csáky Pál novellája Szó szerint értendő, hogy Farkas Zita, a kolárovói földműves-szövetkezet diszpécsere annak idején, 1949-ben, ásóval kezdte_ életének, jövőjének építését. Ő ugyanis azonos a Liptó- ból jött Jóba Zitával, aki Szabó Béla Falu a láp helyén című riportkönyvének egyik szereplője, aki elsők között vett részt az Ifjúsági Falu (Dedina Mládeze) építésében. Azóta persze férjhez ment, két fiát is felnevelte, s ma már nagymama.- Új, izgalmas világba csöppentem én — emlékszik vissza - amikor idekerültem és elkezdtük a talajrendezö, a talajművelő munkát, tanulgattuk a traktorvezetés és javítás, később pedig a gazdálkodás tudományát. Eredetileg három hónapra jöttem. Segíteni, megismerni ezt a vidéket, az itteni embereket. Azután örökre itt maradtam...- Talán a leendő férj miatt?- Részben csak. Valójában úgy volt az, hogy saját ifjúságunk álma volt a faluépítés és a közös gazdaság megteremtése, dolgoztam is érte, hát látni akartam az álom megvalósulását.- És nem csalódott?- Csöppet sem. Mi ugyanis, nem úgy, mint sokan mások a fiatalok közül, nem csupán fantázi- áltunk. Elképzelésünk, fantáziánk nekünk is volt, de eleve tudtuk, abból csak az valósulhat meg, amiért mi magunk megdolgozunk.- A munkájával elégedett?- Nekem az is tetszett, amikor levezető csatornát ástunk. Gépek híján bizony, ásóval. Hát akkor most ne lennék elégedett, amikor ennek a nagy gazdaságnak a működését közvetlen közelről, naponta felülvizsgálom? Hat gazdasági udvar, négy épí- töcsoport és egy gépesítócso- port tartozik hozzánk. Ezekről jóformán mindent tudnom kell. Tudom például hányán, pontosan kik betegek ma, melyik gazdaság istállójában fejtek ezen a téli napion is átlagosan számítva tíz és fél liter tejet egy-egy tehéntől.- Otthon persze, pihen, kézi- munkázgat...- Jut idő arra is, de másként élünk mi. Tavasztól őszig, mint a többiek, kertészkedünk. Tavaly például húsz áron termesztettünk hagymát. Megérte. Ősztől tavaszig másféle tevékenység kerül előtérbe, a társadalmi, a közéleti. Elnöke vagyok a nő- szövetség helyi szervezetének és a művelődési otthonnal együttműködve tanfolyamokat, beszélgetéseket, találkozókat, előadásokat, különféle szórakoztató esteket rendezünk. Pártbizottsági tagként is elég sok a tennivalóm.- Pártmunkája is sikeres?- Azt mások mondhatják meg. Eddig tizenkét fiatalnak voltam tagfelvételkor az ajánlója, köztük a jelenlegi pártelnöknek is. Eszébe jut valami, és figyelmeztet:- Nehogy azt gondolják ám, hogy az én életem csak a munka, meg a munka. Jutott idő, és jut ma is a pihenésre és a kulturált szórakozásra. Külföldi üdülésen, kiránduláson többször is részt vettünk a férjemmel és a fiaimmal. Kétszer a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a jugoszláv, majd a bolgár tengerparton is voltunk. Az élet munkát, meg jutalmat is ad, ha nemes célért dolgozva éljük... Elismerést pedig kétszer kapott: a mezőgazdasági minisztériumtól a Kiváló dolgozó kitüntetést, a Nószövetség Közpionti Bizottságától pedig aranyérmet. HAJDÚ ANDRÁS ÚJSX E3 1987. II. m. - wt — jui iuu cuid io, ue nicu>r\eri u Ásóval kezdte
