Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-13 / 6. szám

Úgy gondolta Mihály medve, itt az ideje, hogy ö is házat építsen.-Én vagyok az erdő legnagyobb, legerősebb állata, mégiscsak illik, hogy saját házam legyen - mondo­gatta ismerőseinek. Az állatok halkan kuncogtak, csak a róka jegyezte meg:- Bizony, te vagy a legnagyobb és a legerősebb. Egész életedet barlangban töltötted, úgy látszik öreg­ségedre megjött az eszed. A medve, ügyet sem vetve a róka gúnyos szavaira, hozzálátott a nagy munkához. Sok erős fát hordott össze és építeni kezdett. Amikor elkészült a házzal, meg­hívta barátait, nézzék meg új lakhe­lyét. Az erdő összes lakója eljött a tisz­tásra, hogy megcsodálják a medve­lakot. E. M. RAUD A medvelak- Nem is láthatod - válaszolt fölé­nyes mosollyal a medve. - Tudtam, hogy téged ez fog a legjobban érde­kelni. Ha felépítettem volna a ké­ményt, fészket raksz rá és a kály­hám füstölni kezd. Nincs se kémé­nyem, se kályhám. Ezek után az állatok nem mertek több tanácsot adni az erős medvé­nek, nehogy túlságosan felbőszít­sék. Szép sorjában elsomfordáltak a tisztásról. Csak a rőt róka bosz- szantotta tovább a medvét.- Mihály, Mihály, medve Mihály, ha majd a dolgod után jársz az erdőben, szívesen eljövök házat őrizni. Egy ilyen jó lakot nem lehet felügyelet nélkül hagyni. „No, még csak az kéne - gondol­ta a medve -, ismerem én az ilyen felügyeletet!“- Nem megyek én innen sehová - válaszolta hangosan. - Elég mun­ka lesz itt is. Úgy is lett, nem mozdult a medve a házától. Málna termett a tisztáson is, a közeli faodúban meg talált mé­zet. így éldegélt békességben med­ve barátunk, míg csak be nem kö­szöntött az ősz. Eleredt az eső, vad szél fújt. Ázott-fázott Mihály medve a kuny­Janiga József lllusztarciója- Hol fogod tárolni a mézet és a szedret? - kérdezte a borz, aki a földmunkák nagy mestere volt.- Hol, hol, hát a gyomromban- nevette el magát a medve, miköz­ben nagy mancsaival a hasát simo­gatta.- Me-e-e - szólalt meg a kecske.- Miért nem tapasztottad be a fala­kat és a tetőt? Huzatot kapsz és i legfázol.- Szándékosan építettem így a házat, szeretem a friss levegőt. Hadd fújjon be a szél! Az esőre meg nem is gondoltam - vallotta be a medve. - De a nagy melegben jót tesz egy kis eső.-Kedves medve uram, ha sza­badna megjegyeznem - szólalt meg a bölcs gólya - sehol sem látom a kéményt. hójában. De jó lett volna befűteni, a nedves bundát megszárítani! Egy­re többet gondolt a száraz barlang­ban eltöltött időre. Közben elfogyott a málna is, a méz is az odúból. Egy reggel a medve nagy korgás- ra-morgásra ébredt. Üres gyomra panaszkodott keservesen.-Jó dolog egy ilyen kuckó, de azért éhen halni és megfagyni nem fogok. Kiszaladt Mihály medve a lakból és rohant az erdőbe, jóllakott erdei szederrel és mézzel, majd megke­reste régi barlangját. Befúrta magát a száraz levelek közé és, mintaki jól végezte dolgát, lefeküdt, hogy át- aludja a telet. Huzatos kuckójára még álmában sem gondolt többé. URBÁN GABRIELLA fordítása A porpaplanba burkolózó égitest Mióta ember él a földön, azóta tekintenek kiván­csi szemek a Holdra. A sápadt égi vándor fogyó vagy növekvő arca midig izgatta az emberek fantá­ziáját. És külön a tudósokét. Nem véletlen, hogy már a holdraszállás előtt is megközelítő pontosság­gal meg tudták mondani, milyen Földünk bolygójá­nak, a Holdnak a felszíne, hőmérséklete, talajának vegyi összetétele. A Holdnak nincs számottevő légköre, így felszí­nének a hőmérséklete teljes mértékben a napsugár melegétől függ. Azon a féltekén, melyen épp süt a Nap, pokoli a hőség. A Hold felszíne plusz 130 C fokra is felhevül. Az ellenkező oldalon, amely árnyékban van, mínusz 160 C fokra is lehűl. Mé­lyebben a felszín alatt a hőmérséklet többé-kevésbé állandó. A Hold belsejének hőmérsékletét megőrzi az a vastag porréteg, melybe a Föld kísérője, mint paplanba burkolózik. De honnan a porréteg? Egye­sek azt állítják, a rengeteg meteor-becsapódás nyomán keletkezett, mások szerint vulkáni tevé­kenység eredménye. A Holdon hatszor kisebb vonzerő hat a testekre, mint Földünkön, ezért a por is könnyű, sokkal ritkább, mint amit „itt lent“ a haszontalan gyerekek szórnak egymás szemébe. Kozirev szovjet csillagász 1958. november 3-án az Alphonsus kráterben gázkiáramlást észlelt, eb­ből a tudósok arra következtetnek, hogy a holdfel­színt kialakító erők még ma is működnek. Remél­jük, a következő évtizedekben további újabb isme­reteket szerzünk „útitársunkról“, amikor majd ál­landó tudományos állomások közvetítik Földünkre a „holdbéli híreket".-yb­1. Hányszor fordul meg percenként egy átlagos sebességgel haladó személyvonat kereke? 2. Mekkora utat tud megtenni óránként egy amőba? 3. Milyen távolságot tud „leúszni“ óránként a pisztráng? 4. Tudjuk, hogyne tudnánk, hogy a víz általában nulla fokon fagy. De vajon hány fokon fagy meg a sós tengervíz? 5. Ugyan hány fokon olvad a grafit? 6. És hány fokon kezd forrni az olvasztott arany? 7. Testhossza hányszorosára képes ugrani a szöcske? 8. Hány méterre képes ugrani a kenguru? 9. Mi a maximális életkora a csukának? 10. Ha semmi csapás nem éri, túléli-e a vele egy napon született pinty az oroszlánt? A3 ge aue/zsojo ze ‘SZ ejoyia/a subluixbui Műid v LU&N 01 V'ó zbzs 6 sjjajaix/ oi~9 8 ejesojozsouiauBLi ezssoqiss± / uoyo; OUZ 9 uoyo) 009Z S uo-Q g‘g zsnujw p pajatao//>/ zi± £ íiÁuuueo Á63 z JOzs-081 A6a}uip\i í :s0jl9j6eiA| A diák francia nyelvből vizsgázott. A tanár csak figyelte, majd a nagy hallgatás után így szólt:- Fiam, te úgy beszélsz, mint egy született francia... A diáknak egyszeriben felderült az arca.-... mint egy ma született francia - fejezte be a mondatot a tanár. Haladj a vastag vonaltól kezdve az óra­mutató járásának irányában! Felismered a logikát? Ha igen, annak megfelelően beírhatod a hiányzó számot az üres kör­szeletbe! Nos, melyik ez a szám? MADARAT CSŐRÉRŐL Fölismered-e a képen szereplő madarakat a csőrükről? Legalább négynek a nevét kérjük. MEGFEJTÉS A január 30-i számunkban közölt feladatok megfejtése: csal, nála, lánc, sál, ács, alá, ála, sánc; a 14- es. Nyertesek: Holecz Attila, Alsó- péter (Dolny Peter); Kertész Zoltán, Kassa (Koáice); Nagy Tibor, Po- zsonyeperjes (Jahodná); Mészáros Pál, Hidaskürt (Mostová); Varga Margit, Bátorkeszi (Vojnice). Az „intelligens autó“ Az autózás kezdeteitől a hetvenes éve­kig ugyan sok minden megváltozott a gép­kocsiipar háza táján, de az a fejlődés, amely az utóbbi tíz évben ment végbe, néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen volt. Az autóipar sokáig az alkatrészek tökéletesíté­sére törekedett legfőképpen. Ennek ered­ményeként született meg a hetvenes évek­ben a dízelmotoros személyautó is. Csak­hogy nem véletlenül tartozik az autóipar a legmodernebb iparágak közé, mindig min­den hasznosítható találmányt alkalmazott, a rakétatechnikából például nemcsak a leg­újabb ötvözeteket és szilárd kerámiákat vette át, hanem a hatvanas években szüle­tett új „csodát“, az integrált áramkört is. Mint már említettük, az elektronika az autórádióval és -magnetofonnal építette ki hídfőállását az autóban. És hamarosan el­jött az az idő, amikor a gépkocsi működésé­be is kezdett „beleszólni“ az elektronika. Itt van például a tirisztor, amely a legkiválóbb kapcsolóelemek egyike, így a gyújtásban kezdték alkalmazni. Az elektronikus gyújtás fő előnye, hogy a szikra nagyságát a külső hőmérséklethez igazodva lehet szabályozni, gyors motorindítás érhető el a leghidegebb téli napokon is. Az igazi áttörést azonban az integrált áramkörtechnika megjelenése je­lentette, a hetvenes évek végén feltűnt az autóban a mikroprocesszor. Első pillantásra úgy tetszik, hogy autóve­zetés közben csak néhány adatra van szük­ség: a gépkocsi sebességéről, az olajnyo­másról, fékekről, az üzemanyag-állásról, a hűtővíz hőmérsékletéről, a generátor mű­ködéséről. Ez valamennyi hagyományos autó műszerfalán ellenőrizhető. Azonban egy sor más olyan adatra is szükség van vagy lehet, amelyet feltétlenül ismernünk kell. A gépkocsiba szerelhető mikroszámító­gép épp ezt a sok adatot tartja „fejben“. A gépkocsi műszerfalán látható adato­kon kivül az „intelligens“ autó kijelzőjén a legkülönfélébb rendellenességeket jelző feliratok figyelmeztethetik a vezetőt. Például a fékbetétek és a gumik túlzott kopásáról, a hűtő- és az ablakmosóvíz, valamint a fék­folyadék szintjének csökkenéséről stb. A biztonsági öv bekapcsolására is figyel­mezteti a vezetőt. Elsőként a Simca gyár Horizont SX típusú autójába szereltek olyan számítógépet, amely ezeken az adatokon kivül még sokkal többről is „hírt“ adott; jelezte az akkumulátor feltöltésének mérté­két, a tömlők nyomását, a kipufogógázban jelen levő szénmonoxid mennyiségét, a benzin mennyiségét és azt, hogy még mennyi út tehető meg a maradék üzem­anyaggal, sót még azt is tudatta a sofőrrel, hogy mekkora volt a gépkocsi sebessége, amikor ellenőrző radarhullámok érték. Ha a szembejövő gépkocsi fényszórója elvakí­totta a vezetőt, a számítógép a szélvédő- üvegre olyan polarizációs feszültséget ve­zetett, hogy a beérkező fényt tompította. A legújabb számítógépek már a kormány­kerék szögét is ellenőrzik, tájékoztat­nak a pedálok helyzetéről, így például, ha „felmerül bennük a gyanú“ hogy az autóve­zető elaludt a volán mögött, először is búgó hanggal figyelmeztetik a veszélyre, majd ha a vezető erre sem reagál, önműködően megállítják a kocsit. A számítógép a fékezés közbeni blokkolásgátlást is játszi könnyed­séggel megoldja. A sofőr teljes erővel a fék­pedálba taposhat, a blokkolásgátló a pedál erejéből csak annyit továbbít a fékpofák­hoz, amennyivel a kocsi csúszás nélkül lefékeződhet. A „fedélzeti“ számítógép alkalmazásá­nak műszaki alapja rendkívül egyszerű: ahonnan a gépnek információkat kívánunk továbbítani (kerekek, porlasztótorok, folya­dékszintek, fékpofák stb.), ott különféle ér­zékelőket helyeznek el. Ezek az érzékelők nem megfelelő műszaki állapot esetén (nagy kopás, hőmérséklet, csúszás, folya­dékszint-változás stb.) azonnal áramimpul­zust továbbítanak a számítógépbe, amely hang-, fény- vagy egyéb jelzéssel figyel­meztet a veszélyre, illetve szükség esetén maga is beavatkozik. Bár a számítógép egyelőre meglehető­sen drága, emiatt csupán az igényesebb sportkocsikba szerelik, nem kétséges, hogy a következő évtizedekben mind szélesebb körben alkalmazzák majd. Egyrészt azért, mert az elektronikus berendezések - integ­rált áramkörök - gyártása egyre olcsóbb, másrészt, mert az egyre sűrűsödő forga­lomban a vezetőnek szüksége van a legkü­lönfélébb információkra, és jól jöhet a szá­mítógép beavatkozása is. OZOGÁNY ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents