Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-13 / 6. szám

• Hogyan jellemezné ön azokat a változásokat, amelyek jelenleg a szocialista országok gazdasági mechanizmusainak működésében történnek?- A szocialista országok az ex- tenziv gazdálkodási módszerekről fokozatosan áttérnek a gazdálkodás túlnyomórészt intenzív típusára. Ezt foglalja magában az új gazdasági stratégia is. A gazdasági életben lezajló forradalmi változások éreztetik hatásukat a társadalmi élet minden területén, tehát törvényszerűen a politikai és a szociális területen is.

A változásokat az tette szükségessé, hogy kimerültek az extenzív fejlesztés forrásai, továbbá egyéb új belső és külső tényezők is. Köztudott például, hogy a világpiacon változtak az energiahordozók, nyersanyagok és egyéb termékek árai. Mindehhez hozzá kell számítani azt is, hogy a belpolitikában megkésve reagáltunk erre az új helyzetre.

Még egy közös jellemzője van a szocialista országokban folyamatban levő átalakításnak. Fokozódott a kollektív hozzáállás a sürgető problémák megoldásához. Miközben a múltban megnyilvánultak olyan törekvések, hogy a bonyolult gazdasági helyzetet csak önerőből és hitelek segítségével oldják meg, ami egyes esetekben a Nyugattal szembeni eladósodáshoz vezetett, addig most már általános az a vélemény, hogy ez az út nem mindig eredményes és gyakran csak tovább tetézi a nehézségeket. Napjainkban a tagországok közötti szorosabb együttműködés, az integráció, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek a közös kihasználása jellemző.

A testvérpártok vezetőinek tavaly novemberben Moszkvában tartott munkatalálkozóján is hangsúlyozták a kialakult politikai-gazdasági helyzet konszolidálásának a fontosságát. A létrejött egységes politikai akaratban gyökereznek a széles körű gyakorlati együttműködés lehetőségei. Ennek bizonyítéka a KGSTAZ UJ FORMÁK ÚJ TARTALOMMAL PÁROSULJANAK

Beszélgetés OLEG BOGOMOLOV akadémikussal a KGST-országok együttműködési mechanizmusának átalakításáról

A közelmúltban a KGST-tagországok tudósainak Prágában tartott találkozóján részt vett Oleg Tyimofejevics Bogomolov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szocialista világgazdasági rendszer kérdéseivel foglalkozó intézetének igazgatója. A Rudé právo munkatársa ezt az alkalmat használta ki arra, hogy a nemzetközileg is elismert akadémikussal elbeszélgessen a KGST-tagorszá- gok kölcsönös együttműködési mechanizmusának az átalakításáról, az ezzel'Összefüggő problémákról.

tagországok együttműködése egész rendszerének az átalakítása, mindenekelőtt a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak folyamatban levő kollektív megoldása.

• On szerint mik az átalakítás tartalékai?- Számomra a legkönnyebb, ha a szovjet törekvésekről beszélek. Nálunk az átalakítás tartalékai szinte kimeríthetetlenek. Mindenekelőtt a gazdaságfejlesztés ütemének növeléséről és a népgazdasági hatékonyság fokozásáról van szó. Egyébként a lehetőségekre részletesen rámutatott az SZKP XXVII. kongresszusa is. A növekedés hosszú távú és tartós forrásának tekintjük a tudományos-műszaki fejlesztést. Meg kell tanulni jobban kihasználni ennek eredményeit a mi társadalmi-gazdasági rendszerünkben. A beruházások jelentik a másik kiapadhatatlan forrást. Mivel azonban ezekről nem mondható el, hogy korlátlanok, hatékonyan kell őket kihasználni az egyes üzemek korszerűsítésére és rekonstrukciójára. További forrásnak az irányítás tökéletesítését, a szervezési struktúrák átalakítását és az irányítási módszerek tökéletesítését tartom. Fel kell hagyni a legapróbb részletekre kiterjedő parancsolgatással, vagyis az irányítás adminisztratív módszereivel és mind nagyobb teret kell biztosítani az irányítás gazdasági eszközeinek, a vállalati önállóság és felelősség fokozásának.

• Ilyen szempontból milyen módszert jelent a termékek állami átvétele, amelyet az újévtől vezettek be a Szovjetunióban 1500 termelő vállalatban és gazdálkodó szervezetben?- Ezt olyan adminisztratív módszernek tartom, amelyre bizonyos időszakban szükség van. Elősegíti a termékek minőségének javítását addig az időszakig, amíg teljes mértékben átveszik ezt a szerepet a gazdasági ösztönzők. Ezt úgy jellemezném, mint a minőségért vívott harc rendkívüli módját, amit a kialakult helyzet tett szükségessé.

• Az átalakítás folyamatában milyen további növekedési források mozgósításával számolnak?- A lehető legteljesebb mértékben szeretnénk kihasználni magának az embernek a képességeit. Ehhez viszont késedelem nélkül változtatni kell a munkához való viszonyán, meg kell teremteni a megfelelő érdekeltségi rendszert. Ezenkívül szükség van a rend és a munkafegyelem megkövetelésére.

Ezek tehát a növekedés legfontosabb tényezői. Az emberi tényező aktivizálása kezdetben nyilván nagyobb hozzájárulást jelent majd, mint a műszaki fejlesztés területén eszközölt beruházások. Az intézetünkben folyó kutatások alapján tudjuk, hogy a többi szocialista országban is hasonló feladatok előtt állnak. Létezik azonban még egy tartalék, amelyet minden szocialista országban egységes fellépés esetén kihasználhatnak. Ennek lényege a tökéletesítés. A gazdasági egyesülések és vállalatok önállóságának és felelősségének a kiszélesitésére gondolok, de a központi tervezés tökéletesítésére is. Ez pedig egyedül úgy érhető el, ha a KGST keretében közösen fogunk tervezni.

• És mi áll ennek az útjában?- A gazdasági életben megcson- tosodottság tapasztalható, amit le kell küzdeni. Ez még erősebb gyökereket vert a társadalmi tudatban. Nem egy irodalmi művet említhetnék, amely ezeket a gondokat taglalja. Magától értetődő, hogy az új feladatok végrehajtásához gyakran új vezető káderekre, végrehajtókra és új kezdeményezésekre van szükség. Éppen ezért pártunk rendkívül nagy figyelmet szentel a káderkérdésnek, ezzel a témával foglalkozott a párt központi bizottságának ülése is.

• A szovjet tömegtájékoztatási eszközökben az utóbbi időben név szerint bírálják az egyes vezetőket. Ennek nem lesz olyan következménye, hogy az emberek nem szívesen vállalnak majd el vezető tisztségeket?- Vannak olyan emberek, akik megértették, hogy másként, aktívabban kell dolgozni. Ilyenek szép számmal vannak. De akadnak olyanok is, akik megelégedtek az adott helyzettel és leálltak. Ezeknek most nem könnyű a helyzete. Amennyiben nem képesek változtatni munkastílusukon és gondolkodásmódjukon, úgy nem tölthetnek be felelős tisztségeket.

• On úgy véli, hogy a közgazdaság tudomány elégséges mértékben segíti ezeket a forradalmi változásokat a társadalom életében?- Ha a tudósok aktatáskájában nem lenne elég javaslat, elgondolás, s ha nem elemezték volna mélyrehatóan a társadalmi élet valamennyi területét, akkor nem fogadhatták volna el az SZKP XXVII. kongresz- szusának ismert határozatait. A párt nem az elméleti nézetek egyedüli központja. Tevékenységében széles körben támaszkodik a társadalomtudományokra. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy a tudományok sokkal adósai még a pártnak.

• Az ön nézete szerint milyen téren kell tovább tökéletesíteni a KGST tevékenységét?- Az atomenergetika és az energetikai program, vagy a számítás- technika területén elért kiváló eredmények mellett számos hiányosságra mutathatok rá. Példaként említeném az árucsere-forgalom nem kielégítő dinamizmusát, a fogyasztási cikkek termelésében való együttműködés és a műszaki színvonal kérdéseit. Ha az együttműködést magasabb szintre akarjuk emelni, akkor az eddig túltengő kereskedelmi kapcsolatokról át kell térni a termelési kooperációra és a széles körű szakosításra.

• Mondhatna ön erre egy példát?-Mind ez idáig a KGST-tagországok közötti együttműködésben dominál a nyersanyagok vásárlása, illetve eladása, valamint a gépipari termékek kölcsönös szállításai. Azonban például a Közös Piac tagországaihoz viszonyítva ennek volumene sokszorosan kisebb, méghozzá a mi tagállamaink hátrányára.

Vegyünk például mindenki által jól ismert termékeket: televíziókat, hűtőszekrényeket, mosógépeket vagy a fogyasztási elektronikai cikkeket. Vajon milyen hányadukat állítjuk elő közös együttműködéssel? Az

együttműködés elenyésző hányadáról még lehet beszélni például a VÁZ típusú személygépkocsik esetében, de vajon a KGST-tagországok milyen arányban vesznek részt a Skoda személygépkocsik vagy az NDK- ban gyártott Trabantok előállításában? Itt vannak közös együttműködésünk óriási tartalékai.

• Mintha egyes vállalatok szívesebben vásárolnának tőkés cégektől. Vajon eredményesek lehetnek-e ezek a törekvések?- A tőkés cégekkel fenntartott kapcsolataink kizárólag akkor lehetnek sikeresek, ha bővítjük a KGST- országokkal fenntartott együttműködésünket is. Itt mindenekelőtt a minőség kérdéséről van szó. Ha jobb lesz az együttműködésünk, kiválóbb lesz a minőség is és javulnak eladási lehetőségeink is a világpiacokon.

A testvérpártok vezetőinek már említett moszkvai találkozóján nagy hangsúllyal esett szó az együttműködés tökéletesítéséről. Most van folyamatban a KGST Soros ülésszakának az előkészítése, amelyen napirendre tűzik az együttműködési mechanizmusban javasolt radikális változásokat. Lényegében arról van szó, hogy országaink megállapodjanak erőik megosztásáról.

Ezenkívül a tagországok üzemei közötti közvetlen termelési kapcsolatok és közös egyesülések, vállalatok létrehozásáról van szó. Ehhez létre kell hozni például a megfelelő valutáris és pénzügyi mechanizmust, a jogi normákat, az árképzési mechanizmust, stb. Úgy vélem, hogy kezdetben ezek a vállalatok tulajdonképpen külkereskedelmi vállalatként fognak működni, vagyis világpiaci árakat alkalmaznak majd a nyersanyagok és termékek eladásakor és vásárlásakor egyaránt.

• Végezetül engedjen meg egy kérdést, amelynek feltevésére egy ötletes képzőművész ihletett meg. Az illető a kalapács nyelét úgy módosította, hogy egy helyett két kalapácsot lehessen rajta elhelyezni. Vajon ilyenfajta intenzifi- kálásra van szükség?- Rossz bizonyítványt állítanánk ki magunkról, ha az új feladatokat elavult technika segítségével oldanánk meg, ha az új körülmények között idejét múlt, túlhaladott módszerekkel dolgoznánk. Új módszereket kell felkutatnunk, s nem pedig az új formát a régi tartalomhoz módosítanunk.

• Köszönöm a beszélgetést.

JAN TIHLARÍK

SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK

• A Szovjetunióban újévtől változások történtek a külkereskedelmi tevékenységben: 21 minisztérium és több mint hetven nagy ipari egyesülés külkereskedelmi jogot kapott, tehát közvetlenül külgazdasági tevékenységet folytathat. Saját maga értékesítheti külföldön termékeit, illetve vásárolhat az ország határain túl gépeket és berendezéseket, vagy közvetlen kapcsolatokat létesíthet külföldi vállalatokkal és cégekkel, beleértve a termelési együttműködést is. Ezek az intézkedések a gazdasági mechanizmus gyökeres átalakításának keretében történtek, s vonatkoznak a szocialista, fejlődő és a fejlett tőkés országokkal fenntartott kapcsolatokra egyaránt. Az új intézkedésekkel kívántak változtatni az eddigi kedvezőtlen helyzeten, mivel a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatait negatívan befolyásolta mindenekelőtt az ipari termelés elszigeteltsége a külkereskedelemtől.

• A Bajkál-Amur Vasútvonalon tavaly a korábbi évhez viszonyítva egynegyedével több árut szállítottak, s a szállított áruk mennyisége meghaladta a 26 millió tonnát. A tehervagonok túlsúlyban szenet és fát szállítottak. Eddig a BAM mintegy 3000 km-es hosszúságú szakaszán volt rendszeres az áruszállítás, vagyis a teljes vonalhossz mindössze 50 százalékán. A legtöbb árut a Bajkált a csendes-óceáni partvidékkel Összekötő vonalon szállították.

• Lengyelországban január végén kezdte meg működését a múlt év végén létrehozott exportfejlesztési bank. Az új intézmény létrehozásával elsősorban az export növelését célzó akciókat kívánják támogatni. A bankot a külkereskedelmi és a pénzügyminisztérium közösen alakította. Az exportbank tőkéjét adó négy lengyel bank gyűjti majd össze a pénzeszközöket és olyan gazdasági akciók hitelezésére fordítja, amelyek növelik az ország devizabevételeit és javítják az export hatékonyságát. Lengyelország azért fektet rendkívül nagy hangsúlyt az export ösztönzésére, mert ily módon akarja csökkenteni a külföldi tartozások mértékét. E célból az idei évre új intézkedéseket léptettek életbe, amelyek többek között

********* A**************** A A *-**★★*

fokozzák az export rentabilitását és kiemelt beruházásként kezelik azokat az építkezéseket, amelyek az üzembe helyezés után jelentős mennyiségű devizát biztosítanak Lengyelországnak. A legjobb exportőrök pótlólagos adókedvezményekben részesülhetnek és saját deviza- számlát nyithatnak.

• Az NDK-ban tavaly 4,3 százalékkal nőtt a megtermelt nemzeti jövedelem és a 10,9 milliárd márkás emelkedést az ország történetében első Ízben kizárólag a munka termelékenységének növelése eredményezte. A Berlinben közzétett részletes statisztikai jelentés szerint népgazdasági szinten 4,5 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. A tavalyi évre szóló terv, amely a nemzeti jövedelem 4,4 százalékos növelését irta eló, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a mikroelektronika nagyarányú fejlesztését és a modem technológiák széles körű népgazdasági elterjesztését kiemelt feladatnak minősítette. A statisztikai jelentés szerint döntően a mikroelektronikai termelés bővítésének, valamint a számítógép-vezérlésű tervezés és termelésirányítás terén elért eredményeknek köszönhető az NDK népgazdaságának dinamikus és hatékony fejlődése.

• Lengyelországban megemelt fizetést kaptak a januári bérek kifizetésénél azok, akik eddig minimálbért kaptak. Január elsejével ugyanis 7000 zlotyra emelték a minimálbért, ennél kevesebbet senki sem kaphat, ha teljes munkaidőben foglalkoztatják. A korábbi minimálbért még 1982-ben állapították meg 5400 zlotyban és azóta nem emelték. Számos egyéb bérkifizetés, szociális és társadalmi juttatás összege is nőtt.

• Az NDK városaiban jelenleg együttvéve 191 villamosvonal létezik, amelyek összhosszúsága meghaladja a 2000 km-t. Ezeken naponta átlagosan

3,9 millió személyt szállítanak, ami a tömegközlekedési eszközöket használó utazók 54,6 százaléka. A villamosvonalak hossza Halléban a legnagyobb: eléri a 32 km-t. Az NDK-ban közlekedő villamosok hozzávetőleg kétharmada Csehszlovákiából származik.

Bulgáriában az elektronikai ipar termelése a tavalyi évhez viszonyítva idén 11 százalékkal emelkedik. A legdinamikusabban fejlődő népgazdasági ágazathoz tartozó szófiai elektrotechnikai üzemben előállított szintetikus monokristályokat a rendkívül pontos elektronikus oszcillátoroknál használják fel. Képünkön az üzem két dolgozója az előállított kristályok minőségét ellenőrzi. ŐSTK-felvétel