Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-12 / 292. szám, szombat

A népgazdaság fejlődésének szolgálatában Az energiagazdálkodás hatékonyabbá tételéért A Szövetségi Gyűlés őszi tanácskozásán a küldöttek megvitatták és jóváhagyták azt a két törvénytervezetet, amelyek az energiagazdálko­dás hatékonyabbá tételét hivatottak szolgálni. Közülük az első a hőter­melés és felhasználás valamennyi lényeges momentumát szabályozza. Dr. Jan Charuza, a Szövetségi Energia- és Fűtöanyagipari Minisztérium jogi és törvényhozási osztályának igazgatója egyike volt azoknak a szakembereknek, akik a szóban forgó törvénytervezetek kidolgozásá­ban részt vettek. Vele arról beszélgettünk, hogy mi vezényelte az energiaipari ágazat vezetőit a törvénytervezetek kidolgozása során.- A hőellátás, amely magában foglalja a fűtésre szükséges hőener­giát, a melegvízellátást és az ipari technológiai eljárások hőigényét is, valamennyi iparilag fejlett ország energiagazdálkodásában jelentős tétel, és ez alól nem lehet kivétel Csehszlovákia sem. Nálunk ugyanis a hőtermeléshez szükséges elsőd­leges energiahordozók mintegy 40 százalékát használjuk fel ilyen cé­lokra. így a jelenlegi és a jövőbeni energia és fűtöanyagipari lehetősé­geink eleve behatárolják a fogyasz­tás növekedését. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban egyre kevésbé üzemeltethetjük majd azokat a höfejlesztő komplexu­mokat, amelyek jelenleg a nálunk hiánycikknek számító folyékony vagy jó minőségű szilárd fűtőanya­got használják fel. Ellenben előnybe kell helyeznünk azokat a hőenergia­termelő egységeket, amelyek a ke­vésbé értékes barnaszén felhaszná­lásával üzemelnek, és természete­sen az atomenergiáé a jövő. Ez és az egyre dráguló beruházások együtt indokolják, a hőtermelés és felhasználás minél kiegyensúlyozot­tabbá tételét, ennek elérése az energiaipar egyik legösszetettebb és legigényesebb feladata. • Ez tehát az indok, azonban a törvénytervezet nyilván egy egy­séges szemlélet és annak követke­zetes megvalósítását szorgalmazza.- Amikor a népgazdaság intenzív fejlesztéséről beszélünk, annak egyik legfontosabb tényezője éppen a hőtermelés és -ellátás, amelynek egységes, metodikailag és szabá­lyozóiban is egyértelmű irányítási felfogást kell tükröznie. Ennek során egyértelműen rendeznünk kell a hő­ellátás és felhasználás egész folya­matában részt vevő szervek és szervezetek hatáskörét, ez viszont az igényeknek megfelelő anyagi­műszaki bázist is feltételez. Más szavakkal szólva ez azt jelenti, hogy lehetőleg központilag szabályozott hőellátásra van szükség mindenütt, ahol erre lehetőség van és olyan megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek során az ipar, a mezőgaz­daság és a települések távlati fej­lesztésében ez a - egyébként egy- egy energiatermelési rendszeren belüli - gyakorlat megvalósítható. • Ez magyarán azt jelenti, hogy nem mindegy miként történik a hőel­látás...- Valóban így van, és a jövőben szigorúan kell ügyelnünk arra, hogy olyan megoldásokat alkalmazzunk mindenütt, ahol erre mód van, ame­lyek során a hóellátás és az elektro­mos energia termelése párhuzamo­san megoldható. Ez egyúttal azt is föltételezi, hogy azokat a kisebb je­lentőségű helyi hőforrásokat, ame­lyek „nemes“ energiahordozókból nyerik a szükséges energiát, foko­zatosan leépítsük. Ugyanez vonat­kozik a gazdaságtalan hő- és ener­giafejlesztő egységekre is. Az is ki­emelt szempont, hogy ily módon számottevő környezetvédelmi célo­kat is megvalósítunk egyúttal. • Ha törvényjavaslatról van szó - pontosabban ma már törvényről kell beszélnünk, amely az új évtől lép érvénybe -, akkor egészen pon­tosan meg kell határozni azt is, hogy mi minősül a jövőben központosított hőellátásnak és mi nem?- Természetesen ezt a törvény magába foglalja. Leszögezi, hogy minden olyan energiaszolgáltató egység, amelynek kapacitása leg­alább 6 megawatt és alkalmas kü­lönböző berendezések, ob|ektumok hőellátására, valamint különálló csakis erre a célra szolgáló objektum­ban nyer elhelyezést, központosított rendszernek minősül. Valamennyi egyéb esetben ún. helyi hőforrások­ról beszélünk és az onnan származó hőszolgáltatás nem központosított úton történő hőszolgáltatásnak mi­nősül. Ezáltal a törvényben egyértel­műen elhatárolhatók az egyes érin­tett szervek és szervezetek felada­tai, egyértelműen meghatározhatók jogaik és kötelességeik, ami min­denképpen a hőellátás javítását és természetesen a fogyasztók elége­dettségét is szolgálja. A hőellátó rendszereket az így említett előnyök figyelembe vételével olyan aktiv elemnek kell tekintenünk, amely meghatározó lesz bizonyos terüle­tek kialakulására, elrendezésére, a településfejlesztési és ipartelepíté­si szempontokat is beleértve. Ez azt jelenti, hogy egyes területek fejlesz­tésénél már a tervezés időszakában döntő szerepet kell kapnia a höellá- tási lehetőségeknek. • Már említettük futólag a tör­vény környezetvédelmi vonatkozá­sait is, aminek különösen akkor nő meg a jelentősége, ha az energia- ipari - esetünkben a hóellátási - szempontokat az ön által említett településfejlesztési és ipartelepítési szemszögből vizsgáljuk. Közelebb­ről erről hogyan „vélekedik“ a tör­vény?- Mindenekelőtt azt hangsúlyoz­za, hogy a szóban forgó energia- szolgáltató berendezések működte­tői kötelesek nemcsak óvni az egészséges természeti környeze­tet, hanem kötelesek annak javítá­sáról, vagy ha úgy tetszik: fejleszté­séről is gondoskodni. Ezek a köte­lességek magukba foglalják az érin­tett területen meglévő növényzet vé­delmét, a káros behatások csökken­tését, majd végül teljes kiküszöbölé­sét. így egyúttal azt is feltételezhet­jük, hogy elsősorban a nagy hőfej­lesztő, hőellátó központok fejleszté­sére kerül sor, és hovatovább leépít­jük a jelenleg még üzemelő kis hő­központokat. A nagyobb hőenergia­fejlesztő rendszerekben ugyanis könnyebben megoldható még a ki­sebb fűtőértékü szénfajták gazdasá­gos tüzelése is, amit azonban nem választhatunk el attól a kérdéstől, hogy mindezt csakis a légkörbe ke­rülhető szennyezőanyagok mennyi­ségének a minimumra való csök­kentésével kell elérnünk. Vannak ennek a kérdésnek tehát merőben beruházáspolitikai szempontjai is. Ugyanis a nagy teljesítményű hő­központok esetében viszonylag ki­sebb ráfordítással lehet a megfelelő teljesítményű szűrőberendezéseket is alkalmazni, ami a beruházási fo­lyamatban számottevő kérdés. Ez­zel együtt, amennyiben csak lehet­séges, a jövőben majd arra törek­szünk, hogy a hőfejlesztést és a vil- lamosenergia-termelést ugyanazon energiaszolgáltató berendezés se­gítségével oldjuk meg. Mindenkép­pen ezt a célt valósítják meg már a most épülő atomerőművek „von­záskörzetében“, hogy a közelfekvő városokban lehetőleg a maximális kapacitásnak megfelelő hőszolgál­tatást biztosítsunk. • Nyilván nem vagyok egyedül azzal a nézetemmel, hogy a hazai törvényhozás a két energiaipari tör­vény jóváhagyásával, ha nem is vál­lalt üttörószerepet, de Csehszlová­kia mindenképpen azon kevés or­szágok közé tartozik, ahol az ener­giagazdálkodást a jövőben törvény is szabályozza.- Annyit mindenképpen le kell szögeznünk, hogy a hőellátás köz- pontosítása és egységes irányítása, valamint annak jogi szabályozása nemcsak Csehszlovákia ügye. Sok hasonló éghajlati viszonyokkal ren­delkező fejlett országban foglalkoz­nak ezzel a kérdéssel, függetlenül attól, hogy nem mindenütt azonos szintű megoldásig jutottak el. Mi a törvénytervezet kidolgozása során számos országban vizsgáltuk a kér­dést. Megállapítottuk, hogy ilyen té­ren Dánia jár az élen, ahol már több éve jogszabály van érvényben a hő­ellátás szabályozásának folyamatá­ra. A Szovjetunióban a Miniszterta­nács hozott olyan rendeletet, amely ebben a kérdésben eligazítást nyújt, Magyarországon pedig törvényere­jű rendelet szabályozza a hőener­gia-ellátást és felhasználást. Most már tehát idehaza a fogyasztókon és a termelőkön múlik, hogy a tör­vénnyel elérhessük azt, amiért meg­született: a népgazdaság fejlődésé­nek a szolgálatát. MÉSZÁROS JÁNOS Nem engedélyezett területen lerakott hulladék csúfítja az egyébként vonzó környéket České Budéjovice Suché Vrbné negyedében. Noha már többször eltakarították, ismét ott éktelenkedik, ráadásul a kanyar­ban, ezáltal veszélyezteti a biztonságos közlekedést. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Szívünk teljes szeretetével, kö­szöntjük a legdrá­gább feleséget, édesanyát, anyóst és nagymamát, Hlavatý Jánosné Rózsa Etelt (Nagymácséd - Veľká Mača), aki december 13-án ünnepli 55. születés­napját. E szép ünnep alkalmából szívünk egész szeretetével köszöntjük, s további életéhez jó egészséget, sok örömet és boldogságot kívánunk családja körében. Férje: Jani, fiai: Jani és Zoli, menye: Anna, unokái: Evelin és Edina, akik köszönik a nagymama szerető gon­doskodását. Ú-4792 ■ A napokban ünnepük házasságkötésük 30. évfordulóját drága jó szüléink, Lapos István és felesége, BartaI Valéria Anyalán (Aňala), valamint édesapa 50. születésnapját Eb­ből a szép alkalomból köszöntik, és kí­vánnak hosszú, boldog életet családjuk körében: fiaik: János, Attila, lányaik: Vali, Ildi, vejük: Laci, menyük: Évi, valamint az unokák: Deniska, Henike, Fatima és Jarnika, akik sokszor csókolják a nagy­szülőket. Ú-4833 ■ 1987. december 12-én ünnepük házas­ságkötésük 50. évfordulóját a legdrágább szülők, Menyhért Sándor és neje, Gruzman Rozália Felsöszemeréden (Horné Semerovce). E szép ünnep alkalmából szeretettel gra­tulálunk, s kívánjuk, hogy közös életük elkövetkező éveit jó egészségben, szere- ftetben és boldogságban éljék át. Lányuk: Ilonka, fiuk: Sanyi, vejük: Laci, menyük: Márta, unokáik: Editke, Laci­ka, Alenka, Sanyika, Pétiké, unokave- jeik: Ľuboš és Tibor, dédunokáik: Mar­tinka, Marek és Erika Ú-4840 ■ 1987. december 12-én ünnepük házas­ságkötésük 40. évfordulóját drága jó szü­léink, Bárczi Sándor és felesége, Istenes Etel Ipolypásztón (Pastovce). E szép ünnep alkalmából szívből gra­tulálnak, és hosszan tartó, boldog éle­tet kívánnak: lányaik, fiuk, vejeik, menyük, öt unoká­juk: Péter, Ritu, Zoltán, Szilvia és Vi­ki. Ú-4955 ■ A legiobb férjnek, dolgos édesapának és fáradhatatlan nagyapának. Vígh Istvánnak Csenke (Čenkovce), aki 1987. december 13-án ünnepli 60. születésnapját, még sok boldog születés­napot, valamint erőt, egészséget kívá­nunk, hogy szeretetével még sokáig me­lengesse az egész családot. Szerető felesége: Juliska, gyermekei: Kati, Pityu, Jancsi, Peti, Juci, Józsi, Mikiké, menye: Klári, unokái: Lajoska, Róbika, Szilviké, Pityuka, Sanyika és a kis Nikolett, akik sokszor csókolják a nagypapát. Ú-5133 ■ 1987. november 14-én ünnepelte aranylakodalmát a Veselovský hazaspár Kőhídgyarmaton (Kamenný Most). melyhez hosszan tartó, boldog életet és jó egészséget kívánnak: fiuk: Imre, felesége: Gizela, unokáik: Erika, Évike, Imike, unokavejeik: Laci, Iván és három dédunokájuk: Tomáš, Martin és Martinka Besztercebányáról (B. Bystrica). Ú-5247 ■ 1987. december 13-án ünnepli 60. szü­letésnapját a drága jó feleség, édesanya, anyós és nagymama, Színai Ferencné Kicsinden (Malá nad Hronom). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, s kívánunk na­gyon jó erőt, egészséget és még nagyon hosszú, boldog életet. Szerető férje, lánya, veje, valamint két kis unokája: Pisti és Enikő, akik nagyon szokszor csókolják a mamát. Ú-5222 ■ 1987. december 12-én ünnepli 80. szü­letésnapját id. Szabó János Ógellén (Holice). E szép ünnep alkalmából szívük teljes szeretetével gratulálnak, s a további évekhez erőt, egészséget és sok boldog­ságot kívánnak: szerető lányai, fiai, veje. menyei, uno­kái, és dédunokái. Ú-4967 ■ December 11 -én ünnepelte 30 szüle­tésnapját Kovács László Vékén (Vojka) E szép ünnep alkal­mából jó egészsé­get. hosszú, boldog életet kíván: felesége: Ancika, két kislánya: Erika és Tímea, valamint a rokonság. Ú-5256 ■ 1987. november 23-án ünnepelték há­zasságkötésük 50. évfordulóját a drága szülök, nagyszülők és dédszülők, Borbély Ferenc és felesége. Borbély Anna Nagycétényben (Veľký Cetín). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, kívánunk jó erőt, egészséget és további boldog éveket: fiaik: János, Ferenc, menyeik: Anička, Editke, lányuk: Mari, vejük: Vendi, uno­káik: Lacko, Janika, Roman, Szilvia, Andrea, Annamária, Pétiké, unokave­jeik: Vladimír, Ivan. Az unokák nevé­ben sokszor csókolják a drága nagy­szülőket Pétiké és a kicsi dédunoka: Aurél. A jókívánságokhoz csatlakozik a Suba család Nyitracsehiröl (Čechyn- ce). Ú-5259 ■ 1987. december 10-én ünnepelte 90. születésnapját Petrik Jánosné Juhász Júlia Dunasápon (Nová Dedinka). E gyönyörű ünnep alkalmából szívük tel­jes szeretetével köszöntik, jó egészséget és hosszú életet kívánnak: lánya: Jolán, fiai: Vili,, Zoli, Józsi, Laci, veje, menyei, tizenhét unokája, tizenegy dédunokája. A gratulációhoz csatla­koznak a hnb polgári ügyek testületé­nek tagjai és a rokonok szülőfalujából Jánosházáról (Janovce). LJ-5261 elhunyt. Külön köszönjük a nagymácsédi (Veľká Mača) rokonoknak és ismerősök­nek a sok szép koszorút és virágot, me­lyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkon. A gyászoló család Ú-5278 : : VÄ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Köszönetét mondunk a rokonoknak, munkatársaknak, ismerősöknek, a falu lakosságának, a polgári ügyek testületé­nek a szép búcsúbeszédért és mindazok­nak, akik elkísérték utolsó útjára édes­anyánkat, özv. Szül lő Júliát a felsővámosi (Horné Mýto) temetőbe. A gyászoló család Ú-5210 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, szomszédnak, ba­rátnak, ismerősnek és mindazoknak, akik 1987. november 14-én elkísérték utolsó útjára a királyrévi (Kráľov Brod) temetőbe drága halottunkat, Rózsa Kálmánt, aki 60 éves korában súlyos betegség után ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlék­szem felejthetetlen, drága jó férjemre, Fodor Józsefre, (Kassa - Košice), akit 1986. december 13-án, 62. életévé­ben, búcsúszó nél­kül, hirtelen ragadott el a kegyelten halál. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számomra nagyon szomorú, első évfor­dulón. örökké szerető és gyászoló felesé­ge Ú-4651 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel gondo­! lünk a jó férjre, édes­apára, nagyapára és apósra, Né veri Lászlóra (Nemesócsa - Zem. Olča), aki 61 éves korában, 1986 december 13- án, örökre eltávozott szerettei köréből. Akik ismerték, emlékezzenek rá ezen a szomorú, első évfordulón. Felesége: Gizella, lányai: Gabi és Nóri, fia: Laci, veje: Dodi és kis unokája: Dodika Ú-4725 H Szeretettel és so­ha el nem múló fáj­dalommal emléke­zünk drága halot­tunkra, Dóka Albertra (Rété - Reca), akit a kegyetlen halál 44 éves korában, súlyos betegség , Tf. —- után ragadott ki sze­ád Jill rettei köréből. Akik w JrnmB ismerték, szentelje­nek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, ötödik évfordulón. Emlékét örökre őrzik: édesanyja, két fia és öt testvére csa­ládjukkal. Ú-4862 Hí Bármerre visz utunk, szemünkben könny, szívünkben fájdalom, mert na­gyon hiányzik a sze­rető férj, édesapa és nagyapa. Csépi Zoltán (Gellér - Holiare), aki a kegyetlen halál 1986. december 12- én, 48 éves korában rövid, súlyos beteg­ség után ragadott ki szerettei köréből Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel ezen a számunkra oly szo­morú, első évfordulón. Soha el nem múló emlékét szivünkben őrizzük. Szerető felesége, lánya. fia. veje és Ildikó, valamint két kis unokája: Zolika és Attila Ú-4993 ■ Fájó szívvel, könnyes szemmel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk a drága jó férj­re, édesapára, nagy­apára, apósra és testvérre, id. Parti Árpádra (Gömörpanyit - Gem. Panica), akinek szíve 1986. december 12-én 53 éves korában, örökre megszűnt dobogni. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel, és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordulón. Jóságát örökké szívünkben őrizzük. Felesége, fiai, lánya, menyei, veje és kilenc unokája Ú-5177 ÚJ SZÍ 6 1987. XII.

Next

/
Thumbnails
Contents