Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-07 / 287. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1987. XII. 7. A harmadik csúcs Ma kezdődik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan harmadik találkozója. A Washingtonból érkezett legutóbbi nyilatkozatok szerint a tárgyalások négy fő témakörre összpontosulnak: a leszerelésre, a kétoldalú kapcsolatokra, a regionális problémákra és az emberi jogokra. A két vezető a hivatalos tárgyalásokat holnap kezdi meg, az előzetes menetrend szerint ugyancsak holnap kell aláírniuk a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták felszámolásáról szóló szerződést. Az SZKP KB főtitkára állítólag ötször tárgyal majd Reagannel. A rakétaszerzödés aláírása mellett a legnagyobb érdeklődéssel azt várják Keleten és Nyugaton, miben sikerül megállapodniuk a feleknek a hadászati támadófegyverek ötven százalékos csökkentését és az 1972-es ABM-szerzö- dés megtartását illetően, követi-e az első történelmi fontosságú leszerelési megállapodást a jövő év elsó felében a második. Út a szerződésig Nyolc éve, 1979 decemberében hozta meg a NATO Tanácsa az úgynevezett kettős határozatot, az NSZK, Nagy Britannia, Belgium, Olaszország és Hollandia területén közepes hatótávolságú Pershing 2- es rakétákat és robotrepülőgépeket (108 és 464 darab) telepítenek; ugyanakkor tárgyalásokat ajánlottak a Szovjetuniónak ezekről az eszközökről. Az ötlet az akkori nyugatnémet kancellártól, Helmut Schmidtől származott. 1981 novemberében Genfben meg is kezdődtek a tárgyalások. A Szovjetunió moratóriumot javasolt a rakétatelepítésre a párbeszéd idején. Reagan nullamegoldást ajánlott: se a Szovjetuniónak, se az USA-nak ne legyen Európában közepes hatótávolságú fegyvere. A brit és a francia atomerőre való tekintettel ezt akkor a Szovjetunió elfogadhatatlannak tartotta. 1983 őszén az USA bejelentette: megkezdi a telepítést, október végén pedig Moszkvában közölték, a három illetékes kormány megállapodott arról, hogy az erre adandó válaszként Csehszlovákiában és az NDK-ban megkezdik a harcászati-hadműveleti rakéták telepítésének előkészületeit. Novemberben megérkeztek az NSZK-ba az első Pershingek, ezért a Szovjetunió megszakította a genfi tárgyalásokat. Felújításukról 1985 januárjában született döntés Andrej Gromiko akkori szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter találkozóján. Márciusban meg is kezdődtek az atom- és űrfegyverekről három munkacsoportban folytatott tárgyalások. 1985. november 18-21: Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan első ízben ült tárgyalóasztalhoz Genfben. Több mint hatéves szünet után találkozott először a két nagyhatalom vezetője. A közlemény kulcsmondata: Az atomháborúnak nem lehet győztese és sosem szabad kirobbantani. Két hónap múlva, 1986. január 15-én Mihail Gorbacsov ismertette az atomfegyverek 2000-ig történő felszámolásának programját. A közepes hatótávolságú eszközökről azt ajánlotta, 5-8 éven belül számolják fel azokat. A feltétel: Francia- ország és Anglia ne növelje atomarzenálját. E feltételtől a Szovjetunió 1986 szeptemberében elállt. Október 11-12: Reykjavík. A Szovjetunió egységes csomagot vitt magával, összefüggéseiben, kölcsönhatásukban vizsgálta a közepes hatótávolságú, a hadászati rakéták és az ürfegyverek kérdését. Reagan ragaszkodása az SDI-hez, a „csillagháborús“ programhoz, meghiúsította azt, hogy történelmi megállapodás szülessen. S eljutottunk az idei esztendőhöz. Február 28: a Szovjetunió kiemelte a reykjavíki csomagból a közepes Ma egy hete sugározta az NBC amerikai tévétársaság a Mihail Gorba- csovval készített interjút, amelyet a csúcstalálkozó prológusának is neveztek hatótávolságú rakétákat, hogy előmozdítsa a leszerelés ügyét, feloldja a patthelyzetet. Az SZKP KB főtitkára áprilisban Prágában javasolta kezdjenek tárgyalásokat a harcászati-hadműveleti rakétákról is. Júliusban Gorbacsov bejelentette: hajlandó lemondani az ázsiai közepes hatótávolságú rakétákról, ha az USA nem telepít ilyeneket Alaszkában, s számolják fel teljesen a harcászati-hadműveleti rakétákat is. így lett az európai kettős nullából globális kettős nulla. Augusztus végén Kohl nyugatnémet kancellár közölte, az NSZK megsemmisíti (az amerikai robbanófejekkel ellátott) Pershing 1 A rakétáit, amint a Szovjetunió és az USA is felszámolja közepes ható- távolságú eszközeit. Ezt követően már a két külügyminiszter tárgyalásaira figyeltünk, Eduard Sevardnadze és George Shultz alig több mint két hónap alatt négyszer találkozott. Szeptember 18-án Washingtonban közölték, elvi megállapodás született a rakétákról, október 22-én Moszkvában szintén a szerződés részleteit vitatták meg, majd 30-án a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülését is lerövidítve Sevardnadze megint az amerikai fővárosba utazott, átadta Gorbacsov üzenetét Reagannek, aki bejelentette: a megállapodást a decemberi csúcstalálkozón aláírják. November 23-24: már a negyedik külügyminiszteri tárgyalások Genfben, eltávolították az utolsó akadályokat is a szerződés útjából. Felszámolás Miként számolják fel ezeket a rakétákat? A terjedelmes dokumentumot természetesen még nem tehették közzé, az előzetes információk alapján azonban már néhány megoldást nagy vonalakban ismerünk. A szerződést az amerikai szenátusnak még ratifikálnia kell ahhoz, hogy életbe lépjen. A Fehér Ház e tekintetben bizakodó, reméli, hogy nem lesz az aktusnak komolyabb akadálya. A NATO több vezetője úgy nyilatkozott, hogy amíg nincs ratifikálás, folytatni kell az „eurorakéták“ telepítését. Ehhez képest pozitív a leguA négy külügyminiszteri találkozó közül az első: szeptemberben Washingtonban. (ČSTK-felvételek) tóbbi bejelentés, hogy a telepítést már az aláírás után leállítják. A szerződés életbe lépése utáni harminc napon belül meg kell kezdődnie a felszámolás folyamatának, amely a közepes hatótávolságú eszközök esetében három évig, a harcászati-hadműveleti rakétáknál másfél évig tart. A megállapodás egyaránt vonatkozik a raktárakban tárolt, és a már rendszerbe állított eszközökre is. Mi lesz a robbanótöltetek, a rakétatestek és az indítóállások sorsa? Az elsőnél a hasadóanyag nyilvánvalóan megmarad, főleg az atomerőművekben hasznosítják majd. A rakétatesteket felrobbantják, helyben elégetik, vagy kilövés útján elhasználják. Az indítóállásokat feldarabolják, ócskavas lesz belőlük, esetleg más célokra átalakíthatják, így például Viktor Karpov véleménye szerint az S-20-asok indítóállásai átépítés után kiválóan alkalmasak lennének nagyméretű csövek szállítására. Egyébként a Szovjetunió javasolta, hogy a szerződéskötés után a rakétákat azonnal vonják ki a harc- készültségből, de az Egyesült Államok ebbe nem egyezett bele. Ellenőrzés Harminc nappal a szerződéskötés után a felek megkezdik az előterjesztett adatok helyszíni ellenőrzését, s kilencven napig végigjárhatják a felsorolt objektumokat mind Nyu- gat-Európa, mind pedig a Szovjetunió, az NDK és hazánk területén. A következő szakaszban a felek képviselői a bázisokon és kisegítő objektumokon való leszerelést és megsemmisítést fogják felügyelni. Az eljárás: értesítik a másik felet, hogy mely objektumon kezdik meg a leszerelést, s azt hatvan napon belül a helyszínen lehet ellenőrizni. A szakértők elkészítik a leszerelésről készült okmányt, vagyis lényegében a listáról kipipálhatják az adott berendezéseket. Az ellenőrzés harmadik szintje a gyanú esetén történő inspekció, vagyis abban az esetben, ha valamely félben felmerül annak a gyanúja, hogy a másik nem megfelelően teljesíti a vállalt kötelezettségeit. Az ilyen felügyelő látogatások lehetnek rendszeresek is. Az első három évben 20-20 ellenőrzést kérhetnek a másik féltől, amely azt köteles engedélyezni, hiszen mint már szó volt róla, három év alatt kell a közepes hatótávolságú eszközöket felszámolni. Ezután öt éven keresztül évente 15-15 ellenőrzést kérhetnek, s végül, az összesen 13 évesre tervezett ellenőrzési időszak utolsó öt esztendejében 10-10 helyszíni felügyelő látogatást valósíthatnak meg. Mindezen túlmenően lesz állandó felügyelet is a megsemmisítés és a gyártás megszüntetésének ellenőrzésére. A megsemmisítésre kijelölt helyeken - ezekről előzetesen tájékoztatják egymást - bármikor látogatást lehet tartani. A gyártás leállítását szintén a helyszínen ellenőrzik, mind a Szovjetunióban, mind pedig az USA-ban egy-egy gyárban állították elő a közepes hatótávolságú rakétákat. Eltüntetik tehát a föld színéről a rakétafegyverek két teljes osztályát, ezek a nukleáris készleteknek azonban csak a három-négy százalékát teszik ki. Óriási eredmény, hogy már ennyivel is kevesebb lesz, s jó az is, hogy kezelésük, rendszerben tartásuk stb. nem emészti majd a további milliókat, ezt a pénzt sokkal hasznosabb dologra lehet fordítani. Amit az előbb felsoroltunk, az a terjedelmes szerződésnek csak egy kis része, de ennyiből is kitűnik, a rakéták felszámolása nem egyszerű dolog, rengeteg és nehéz munkával jár. De létünk függ tőle. Várjuk a folytatást. MALINÁK ISTVÁN A szövetkezetek és a lakosság érdekei közösek Kitüntették a legjobb fogyasztási szövetkezeteket A közelmúltban V. kongresszusukon értékelték tevékenyégüket a szlovákiai fogyasztási szövetkezetek. A tanácskozáson adták át a legjobb eredményeket elért fogyasztási szövetkezeteknek A kiváló munkáért állami kitüntetést. Három Jednota, a galántai (Galanta), a losonci (Lučenec) és a tőketerebesi (Trebišov) kapta meg ezt az elismerést. Ebből az alkalomból beszélgettünk a szövetkezetek képviselőivel az elmúlt időszakban elért eredményeikről. Megkértük őket, vázolják legégetőbb gondjaikat és szóljanak a következő években reájuk háruló feladatokról. Pethő Mária mérnök, a Galántai Jednota alelnöke:- A 7. ötéves tervidőszakban jelentősen bővült szövetkezetünk anyagi-műszaki alapja. Két áruházat adtunk át, mégpedig Seredben és a járási székhelyen. Šoporňában, Nádszegen (Trstice), Felsőszeliben (Horné Saliby), Vágsellyén (Šaľa) és Nagymácsédon (Veľká Mača) bevásárlóközpontot létesítettünk. 1982 és 1986 között 63 millió koronát fordítottunk a beruházásokra, 20 millió koronát a Z akcióban épülő létesítményeinkre, 78 milliót pedig a javításokra és a karbantartasokra költöttünk. Az élelmiszerboltok eladótere közel 2000, a raktárak alapterülete pedig összesen 5000 négyzetméterrel nőtt. Szolgáltatásainkat is bővítettük: szabást és konfekcióátalakítást is vállalunk. A vágkirályfai (Kráľová nad Váhom) vízműnél be akartuk vezetni a sportszerek kölcsönzését, de ez elmaradt. Az iparcikk-kölcsönzőnk iránt viszont nagy az érdeklődés. Egyébként az idegenforgalom egyre jelentősebb járásunkban, többek között ennek is köszönhető, hogy szlovákiai viszonylatban mi értük el a legnagyobb forgalmat a közétkeztetésben. Megszerveztük a tanulók és a nyugdíjasok étkeztetését is. A tervezett 5,5 milliárdos kiskereskedelmi forgalmi tervünket 59 millióval túlteljesítettük, a nyereséget pedig 8 millió koronával léptük túl. Nagykereskedelmi tevékenységünk szintén eredményes volt: az 1 milliárd 477 milliós tervünket 43 millió koronával teljesítettük túl. Túlteljesítésről szólhatok a felvásárlással kapcsolatban is: 160 millió korona értékű termék helyett 183 millió korona értékűt vásároltunk fel. A szolgáltatások terén is a tervezettnél jobb eredményeket értünk el. Járásunkban szövetkezetünk bonyolítja le a kiskereskedelmi forgalom 60 százalékát és 2441 dolgozó igyekszik a lakosság igényeit kielégíteni. Legnagyobb gondunk a hiányos kínálat. A karácsonyi piac ellátása sem tőlünk függ, hisz ha lesz elegendő áru, mi szívesen eladjuk. A jövőben tovább ésszerűsítjük bolthálózatunkat. Azt szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb legyen az „egyszemélyes“ bolt (ezek képezik az üzletek 40 százalékát), hogy így kiküszöbölhessük a felesleges zárva tartásokat. Már ebben az évben 150 egységünkben bevezettük a nyereségarányos bért, a következő esztendőben további száz egységben kívánjuk növelni ily módon a dolgozók érdekeltségét. Reméljük, hogy a közeljövőben a számítás- technika az eddiginél nagyobb segítséget nyújt majd az irányító-szervező munkánkban. Vasil Suchý, a tőketerebesi Jednota alelnöke:- Járusunkban az üzleteken kívül négy áruházat, nyolc bevásárlóközpontot és három szállodát üzemeltetünk. A mi szövetkezetünkben is az anyagi-műszaki alap bővítése volt a fő feladat a IV. kongresszus óta eltelt időszakban. Új bevásárlóközpontokkal bővült a hálózatunk: Vojci- cében, Parkovanyban és Cejkov- ban. Ezek által jobb vásárlási feltételeket teremtettünk. Bodrogszerda- helyen (Streda nad Bodrogom) az építkezés első szakaszánál tartunk. Két szállodánk korszerűsítésére 2,5 millió koronát fordítottunk, Királyhel- mecen (Kráľovský Chlmec) pedig átadtuk rendeltetésének a cukrász- termékeket készítő részlegünket. Felújítottuk a nagykaposi (Veľké Kapušany), tőketerebesi és strážnei egységeinket. Forgalmi tervünk teljesítése még nem jelenti azt, hogy a vevők igényeit ki tudnánk elégíteni. A szállítóimegrendelői kapcsolatokban - melyeket oly gyakran bírálunk - alig tapasztalható változás. Gondunk van a nagykereskedelmi raktárunkkal is: mi látjuk el az egész járást áruval, a raktárunk viszont ugyanolyan, mint 20 évvel ezelőtt volt. S ha már a problémákat kezdtem sorolni, hozzájuk tartozik az is, hogy nyitottunk egy ESO-boltot, sajnos, az árut nagyon nehezen tudjuk beszerezni. Mivel járásunkban az építőipari kapacitások igen szűkösek, s ezekre a vállalatokra nem számíthatunk, úgy döntöttünk, hogy bővítjük építészeti csoportunkat, hogy ne szoruljunk másokra a javítások végzésekor, illetve a karbantartási munkák során. Azt, hogy dolgozóinkról sem feledkezünk meg, csupán néhány adattal szeretném szemléltetni: 80 gyermeket befogadó gyermekintézményünkben gondoskodunk az apróságokról, évente 300 ezer koronát fordítunk erre a célra. Tőketerebe- sen pedig 2 millió koronát adtunk az óvoda létesítésére. Pionírtáborunk 120 férőhelyes, a szünidőben itt üdülhetnek gyermekeink, idényen kívül pedig autókempingként üzemeltetjük. Január 1-től kísérletileg mi is alkalmazzuk az új gazdasági mechanizmus elveit. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy dolgozóinkat anyagilag érdekeltté tegyük. Ott, ahol egy-két dolgozó van az egységben a nyereségarányos javadalmazást vezettük be, ahol pedig nagyobb a kollektíva, ott a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást érvényesítjük majd. Csökkenteni kívánjuk a veszteséget. Tudjuk, nem lesznek köny- nyüek a feladataink, de szeretnénk megbirkózni velük. Juraj Barcaj, a Losonci Jednota alelnöke:- Harmincöt éve alakult szövetkezetünk a legkisebbek közé tartozik Szlovákiában. Már több mint egy évtizede rendszeresen teljesítjük tervfeladatainkat, azt hiszem, ez volt a mérvadó abban, hogy állami kitüntetést kaptunk. A városunkban létesített Prior áruház nagy konkurenciát jelent számunkra, de sikerként könyveljük el, hogy helytállunk. A falvak lakosságának ellátásában nagyra értékeljük a nemzeti bizottságokkal való jó együttműködést, hisz számtalan községben épült üzlet, vendéglő a Z akcióban. Meg kell említenem például, hogy Belinában milyen lelkesedéssel kapcsolódtak be a lakosok a bolt és a vendéglő építésébe. Vagy például Dobročban közösen sikerült megoldanunk az üzletek fűtését. Ragyol- con (Radzovce) szép bevásárlóközpont és vendéglő épült mintegy 5 millió korona ráfordítással. Nem akarom én is megemlíteni az áruhiány okozta nehézségeket. Szövetkezetünk vezetősége szerint végre fel kellene számolni a fogyatékosságokat. A jövő év január 1-től mi is a kísérlet elvei szerint dolgozunk majd, de ha az alapvető körülmények nem változnak, tehát nem lesz elegendő áru, saját erőnkből nem érjük el a kívánt fordulatot. Legközelebbi terveink közt szerepel egy nagykereskedelmi raktár létesítése. A 600 ezer korona értékű létesítményt a zvoleni Agrotechnika építi. A másik jelentősebb beruházásunk a járási székhely közelében levő víztározó bal partjának kiépítése, itt szövetkezetünk gondoskodik majd a szolgáltatásokról. 3 millió 300 ezer koronába kerül majd, de a Losonci Járási Építőipari Vállalat eddigi munkájával nem vagyunk elégedettek. A jövőre vonatkozóan még megemlítem: örülünk, hogy a politikainevelő munka terén is előbbre léptünk. A nemrég megválasztott felügyelő bizottságok „megfiatalodtak", s velük úgy látjuk, maradéktalanul eleget teszünk majd az elvásá- roknak. DEÁK TEREZ
