Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-05 / 286. szám, szombat

Új stratégiával a társadalmi változásokért

Georges Marchais beszámolója az FKP XXVI. kongresszusán

A Francia Kommunista Párt a Párizs melletti St. Ouenben szerdán kezdte meg XXVI. kongresszusát. A tanácskozás nyitónapján hangzott el Georges Marchais főtitkár előadói beszéde, amelyet ezúttal ismertetünk.

Az FKP tőtitkara bevezetőben azt hangsúlyozta, hogy az egész francia társadalom gyökeres átalakuláson megy át, egy új történelmi szakasz nyílik, ami a tudomány es a technika példatlan fejlődésének az eredménye. Ezeket a vívmányokat lehetséges lesz valóban az emberek jólétének biztosítására fordítani. A fegyverek nélküli világ eszményképe utópiából realitássá válhat. Új eszközök jönnek létre valamennyi nemzet fejlődéshez való jogának biztosítására. A nagy emancipációs mozgalom az emberiséget előre, a civilizáció magasabb fokára mozdítja- hangoztatta Marchais

A szónok a továbbiakban leszögezte. első ízben tapasztalhatja a világ, hogy a két legnagyobb nukleáris hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok nem a fegyverek gyártásának korlátozásához, hanem e fegyverek megsemmisítéséhez fog hozzá. így lehetőség nyílik arra, hogy teljesüljön az emberek régi vágya, s biztonságban és békében éljenek. Ez az egészen új hozzáállás annak a folyamatnak a következménye, amely során az emberiség mind sürgetőbben tudatosítja, hogy választania kell a leszerelés és a civilizáció pusztulása között.

Marchais ezzel összefüggésben rámutatott, csökkent azoknak a köröknek a befolyása, amelyek a lázas fegyverkezés folytatását óhajtják, s megnövekedett a békeerök, köztük a FKP szerepe. Ezen erőkön belül a legnagyobb súlyuk a szocialista országoknak van, élükön a Szovjetunióval, amely számos messzemenő leszerelési

kezdeményezéssel állt elő.

Az FKP főtitkára rámutatott a fejlődő világ kiélezett problémáira - az éhnyomorra, a szegénységre, az írástudatlanságra és az eladósodottságra. Hangsúlyozta, e problémák megoldása szorosan összefügg a leszerelessel. A lázas fegyverkezésre elpazarolt csillagászati összegeknek a fejlesztésre fordítása ma létszükséglet. Ezért javasoljuk, hogy a katonai kiadások 10 százalékát azonnal utalják át az ENSZ által igazgatott fejlesztési alapba.

EÍoadói beszédének további részében az FKP főtitkára a szocialista országokkal foglalkozott. Emlékeztetett rá, hogy nemrég még a franciák milliói számára is úgy tűnt, mintha a szocializmus elvesztette volna történelmi kezdeményezőkészségét E téren fordulat állt be. Minden haladó erő, köztük első helyen a kommunisták, nagy érdeklődéssel és reménnyel figyelik a szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban végbemenő mélyreható változásokat. A szovjet kommunisták biztonsággal állíthatják, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan, mivel az alapvető mozgatóerőre- a demokráciára, a szovjet nép öntudatos és aktív közreműködésére épít.

Marchais emlékeztetett rá az FKP hagyományosan ahhoz az elvhez tartja magát, miszerint a szocializmust építő minden nemzet maga határozza meg a szocializmus eléréséhez vezető útját. A legkisebb mértékben sem áll szándékunkban beavatkozni ügyeikbe és még kevésbé leckét adni nekik. Ezzel együtt mindaz, ami a szocializmussal függ össze, bennünket is érint, mivel ez a mi harcunknak is a célja. Szolidárisak vagyunk minden olyan nemzettel, amely egy ilyen társadalmat épít. Józanok vagyunk - szemellenző és előítéletek nélkül figyeljük tevékenységüket, amiből az következik, hogy ha azt hasznosnak és szükségesnek tartjuk, kifejtjük véleményünket és bírálatunkat is.

A beszámoló további részében az FKP főtitkára hangsúlyozta, a kormányzó tőkés körök először vannak olyan helyzetben, amikor hatalmuk biztosítása és nyereségük megtartása érdekében a leszerelés konkrét távlatainak körülményei között kell fáradozniuk. A kapitalizmus számára a fegyverkezési verseny első rendű szükségszerűség volt. A fejlett tőkés országok mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák a leszereléshez vezető kezdeményezéseket, s hogy lefékezzék ezt a folyamatot De arra kényszerültek, hogy figyelembe vegyék az új realitásokat, ám céljaikról nem mondtak le.

Beszámolójában Georges Marchais alapos elemzését adta Francia- ország nemzetközi politikájának. Bíráltja párizsi kormányt, mert kitart a fegyverkezés és a fejlődő világban fenntartott katonai jelenléte mellett. Hosszasan elemezte a Franciaországot sújtó gazdasági válság okait, amely válság együtt jár a pénzpiaci spekuláció fokozódásával, a tőzsdei zavarokkal. Franciaországban a dolgozók millióinak csökkent a vásárlóereje, növekedett a munkanélküliek száma, valamint azoké, akik helyzete mind bizonytalanabb. A recesszió különösen a fiatalokat, az időseket, a testi fogyatékosokat és a munka- nélkülieket sújtja, s immár két és fél millió francia él minimálisnak számító munkabérből. A válság mélyülésével párhuzamosan a tőkés uralkodó osztály a belenyugvás, a depoliti- zálás terjesztésével igyekszik leszerelni a dolgozók elégedetlenségét. A francia társadalom jobbra tolódott, erősödik a szigorpolitika, nő az infláció.

A beszámoló a továbbiakban azokat a körülményeket magyarázza, amelyek a kommunisták és a szocialisták együttműködéséhez vezettek. Ez az együttműködes abból a két évtizedes óhajból eredt, hogy az egyesült baloldal közös program alapján érjen el választási győzelmet. Már a legutóbbi kongresszuson elmagyaráztuk, hogy ez a stratégia, amely mellett teljes mértékben elköteleztük magunkat, nem volt jó. A baloldali mozgalom aktivitását ugyanis a választási naptárhoz igazította, félretette az elengedhetetlen változások kérdését és elmosta az FKP és a Szocialista Párt közötti különbségeket. Ez megköny- nyítette a szocialisták helyzetét, s a jobboldalnak sikerült elérnie, hogy a kommunisták befolyása csökkent.

Ezért létfontosságú az FKP új stratégiájának kidolgozása, amely mozgósító jellegű lesz, s vissza akarja adni a mozgalomnak a közös kormány által lenyesett szárnyakat. Marchais kritikusan szólt a Szocialista Párt vezetőiről, akik, véleménye szerint, a társadalom és a gazdaság valamennyi döntő kérdésében egyazon platformon állnak a jobboldali pártokkal.

A főtitkár aláhúzta, hogy az FKP továbbra is a munkásosztály pártja, amely kibékíthetetlen harcot folytat a nagyburzsoáziával. A munkásosztály nem tűnik el a nyugati világ egyre korszerűsödő iparával. A munkások ugyanis egyre képzettebbé, mind magasabban kvalifikáltakká válnak, s élvezik a technikusok és a mérnökök támogatását. A munkás- osztály létszámát tekintve is növekedésben van, helye, szerepe fontosabb, mint valaha. Az FKP politikai, társadalmi és hatalmi változásokat javasol, hogy gátat vessen Francia- ország további visszaesésének, a nép elszegényedésének - hangsúlyozta Marchais.

A kommunisták véleménye szerint e politika megvalósításához valamennyi haladó erő összefogására, egy új népi egység kimunkálására van szükség. Az FKP a társadalmi igazság, a szabadságjogok és a béke értékeire épített programot dolgozott ki, s ez másfél évtized után a párt első saját programja lesz. Ez a program nem feltételez semmiféle kompromisszumot semmilyen más franciaországi erőkkel. Nem vesz figyelembe semmiféle rövid távú választási megfontolásokat. A program gazdasági és szociális követelései közül a legfontosabbak: a minimális bér felemelése, a nyugdíjkorhatár és a heti munkaidő leszállítása, a családi pótlék emelése, a lakbérek csökkentése. Az FKP követeli továbbá a gazdasági élet demokratizálását, az igazi államosított szektor kialakítását és az új típusú nemzetközi munkamegosztást.

Marchais foglalkozott azzal is, miként viszonyul az FKP a francia nukleáris ütőerőhöz. Elmondta, a kommunisták távolról sem hívei Franciaország egyoldalú leszerelésének, elutasítják azonban az olyan katonai programot, amely a Szovjetuniót és a többi szocialista országot ellenségként tünteti fel, amely túlzott fegyverkezést, az atomkísérletek folytatását, s mind újabb és feleslegesebb atomfegyverek gyártását szorgalmazza. Az FKP követeli, hogy Franciaország aktívabban kapcsolódjon be a leszerelési folyamatba.

A jövő évi elnökválasztási küzdelmekről szólva Marchais kijelentette, hogy sem Mitterrand, sem Barre győzelme nem kedvezne a kommunisták által szorgalmazott társadalmi átalakításért vívott harcnak. Bármelyikük győz is, az ország jövője súlyosbodik. Vagy nem kap elegendő szavazatot a kommunista jelölt, és ezzel fokozódnak a nehézségek, vagy erősödik a kommunista párt, és ezzel megnyílik a változás lehetősége - hangoztatta Marchais. Ezzel összefüggésben rámutatott, az FKP a tájékoztató eszközök részéről gyűlöletes kampány célpontja. Úgy vélem, hogy - természetesen a náci megszállás időszakát nem számítva - Franciaországban még sosem voltunk tanúi ilyen antikommunista hullámnak - mondotta Marchais

A szónok továbbá nyomatékosan leszögezte, hogy az FKP egységesen áll a párt irányvonala és jelöltje. André Lajoinie mellett. Az egységre utal az is, hogy a 96 megyéből egyetlen egy pártbizottság szavazott csak az FKP kongresszusi dokumentuma ellen. Marchais jelentősnek minősítette, hogy Lajoinie-t a pártértekezlet egyhangú szavazással jelölte elnökjelöltségre. Elmondta azt is, hogy Pierre Juquin, a KB volt tagja, aki önjelöltként lépett fel, nem képviseli a Francia Kommunista Pártot, s trockista pártocskája valójában a Szocialista Párt támogatását élvezi.

Ami az elnökválasztás szavazási taktikáját illeti, az FKP és szavazói voksolhatnak az első fordulóban, és ha a kongresszus ezt a javaslatot támogatja, akkor a második forduló előtt a KB és a megyei pártszervezetek összeülnek majd a helyzet elemzésére, s ők döntenek a második fordulóban tanúsítandó magatartásról.

Georges Marchais végezetül hangoztatta, hogy az FKP kitart a párt működésének bevált elvei, így a demokratikus centralizmus mellett, s a különvéleményt valló kisebbséget továbbra sem üldözi vagy rekeszti ki a pártból. Kifejezte reményét, hogy a párt új stratégiája tovább fogja növelni a francia kommunisták aktivitását és erejét.

A francia pártkongresszus „A jövő útján Franciaországért“ jelszó jegyében tanácskozik (Telefoto - ČSTK)

Derék egy ember

A határozatlan névelő használatát sokszor kifogásolják A most felsorolt példákban használata nyelvhelyességi szempontból kifogástalan. A költői nyelvben és a köznyelvben sok példát találunk rá. ha jelentése egy bizonyos; tehát a hallgató még nem ismeri a fogalmat, amelyről szó van. Árva gólya áll magában / Egy teleknek a lábjában“ (Arany). ,,Amott kerekedik / Egy fekete felhő, / Abban tollászkodik / Egy fekete holló“ (virágének). Köznyelvi példák; Jött egy ügyfél. Csoportvezető lett egy vállalatnál. Egy bizonyos telekről, egy bizonyos fekete felhőről, egy bizonyos fekete hollóról, egy bizonyos ügyfélről, egy bizonyos vállalatról van szó.

Köznévként használt tulajdonnevek előtt egy egész típust nevez meg. ..Egy Petőfi válhatott volna belőle" (vagyis olyan költő, mint Petőfi). ,,Egy Ady csak a társadalmi átalakulás ügyét szolgálhatja" (vagyis egy Ady szellemű költő).

Az ilyen példákban: egy víz az inge, egy sár az utca, egy virág az udvar, a nagyon hangsúlyozott határozatlan névelő jelentése: csupa, merő. Tehát csupa víz az inge, merő sár az utca, csupa virág az udvar.

Ismétlődést is kifejezhet. Például: „minden szava egy hazugság“ (vagyis egy-egy hazugság).

Használhatjuk megvető értelmű, lebecsülést kifejező szavak előtt is. ,.Egy szélhámossal nem állok szóba“. „Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki, / Egy paraszt fiúval mégsem áll ki senki" (Arany).

Magyaros a használata, ha nyomatékos felkiáltásokban az egy a jelző és a jelzett szó közé kerül. Nagyon kifejező szerkezet, de csínján kell bánni vele, mert használata nem általanos. A költői nyelvből: „Engem uccse’, gyönyörű egy állat" (Arany). Köznyelvi példa: „Remek egy könyvet olvastam.“

KISS ISTVÁN

Egyesek fogalmaznak, mások odafigyelnek

Az emberek általában szeretik az újat, a változást. Ebben nincs is semmi kivetnivaló, ha az új megoldás célszerűbb, ötletesebb, megfelelőbb az eddiginél. Csakhogy nincs mindig így. Vegyük csak például a divatot, amelynek változásait különösen a szép nem képviselői kísérik jó néhány évszázad óta éber figyelemmel. Nagyanyáink, sót inkább dédanyáink korában kocsikerék nagyságú kalap volt a divat, s ezt később felváltotta a kalapnak alig mondható, fecskefészek formájú icipici kreáció. Hogy miért? Ki tudja. Az egyik végletből a másikba csapott át a női cipősarokdivat is, amikor az esztétikusnak éppen nem mondható alacsony cipősarok után divatba jött a tüsarok. Vagy fordítva? Ilyen esetben a sorrend nem változtat a lényegen.

A nyelvhasználatban - ha nem is találkozunk hasonló végletekkel- időnként szintén vannak „divatújdonságok“. Ilyen például az utóbbi időben elég gyakran használt fogalmaz igénk. A fogalmazás rendszerint hosszabb időt igénylő tevékenység, amelynek során mondanivalónkat főként írásban fejezzük ki Akik sokat olvasnak, jól, könnyen, világosan, a tehetségesebbek pedig remekül fogalmaznak. Nyilvánvaló, hogy ebben a mondatban senki sem akadhat fenn a fogalmaz ige használatán.

Napjainkban azonban mind gyakrabban hallunk a rádióban, vagy látunk az újságokban ilyen mondatokat: A vezérigazgatóság illetékesei úgy fogalmaztak, hogy a minőségi javulás kérdését továbbra is napirenden kell tartani. A cikk írója írhatta volna azt is, hogy az illetékesek úgy nyilatkoztak, hangoztatták, kijelentették, leszögezték, megállapították vagy akár rámutattak, hogy... de ezek közül egyiket sem tartotta eléggé kifejezőnek, talán azért, mert a minőségi javulásról esett szó.

Amikor egy riporter megkérdezte az egyik játékszergyár üzemrészlegének felelős vezetőjétől, vajon lesz-e a keresett olcsó játék bútorokból elegendő az üzletekben, így hangzott a válasz: Sajnos, ezzel kapcsolatban most már múlt időben kell fogalmaznunk.

Vannak, akik derűre-borura fogalmaznak. De nemcsak a fogalmazás lett divat, a felkapott szavak közé tartozik az odafigyel is. Az alábbi mondatokat különböző írásokból jegyeztem ki:

Az utóbbi időben már az egészen fiatal korosztályúak is rendszeresen odafigyelnek a divat változásaira. Az érdeklődést tanúsít valami iránt vagy az egyszerű figyel - úgy látszik - nem lett volna eléggé kifejező.

Igen fontos, hogy a gyártási terv összeállítói ezentúl jobban odafigyeljenek az egyes árucikkek iránt megnyilvánuló érdeklődésre. E mondat megfogalmazójának nem tetszettek a következő megoldáslehetőségek: a tervkészítők kísérjék figyelemmel, okvetlenül vegyék figyelembe, vagy tartsák szem előtt az érdeklődést.

A kővetkező mondatba jobban illet volna más ige: Jó lenne, ha a jövőben többet figyelnének oda a magánosan élő idős emberekre- fejezte be tájékoztatóját a pszichológus, öregekről lévén szó, a pszichológustól elvárta volna az olvasó, hogy az eléggé szürke odafigyel helyett más igét használjon. A megállapításon kívül amely a fenti formában kissé rideg, bizonyos mértékű együttérzést is kifejezésre juttathatott volna, ha az alábbi megoldások egyikét választotta volna: Jó lenne, ha a jövőben többet törődnének a magánosan élő idős emberekkel, vagy: ... ha a jövőben több gondot fordítanának a magánosan élő idős emberekre, vagy: .. .ha a jövőben rendszeresen segítséget nyújtanának a magánosan élő idős embereknek.

Nyelvünk elég gazdag különböző fordulatokban, csak el kel! döntenünk, melyik lesz a szóban forgó mondatban a legmegfelelőbb Semmiképpen sem lehet baj belőle, ha úgy fogalmazunk, hogy időnként jobban odafigyelünk. HASÁK VILMOS