Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-03 / 284. szám, csütörtök

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ ■■ ■ ■ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Rangot az egyetemeknek Nyilvánvalóan nyomós okai vannak annak a ténynek, hogy az utóbbi időben különböző fórumokon elemzik felsőoktatási intézmé­nyeink oktató-nevelő és tudományos munkájának színvonalát, haté­konyságát. Mára már ugyanis tisztán látjuk: nagyszabású ember- és társadalomformáló céljainkat szakmai, politikai és erkölcsi szem­pontból egyaránt megfelelő emberek áldozatos munkája révén érhetjük el csupán. Ilyen embereket napjainkban - és a jövőben még inkább - elsősorban az egyetemek, valamint a főiskolák hivatottak képezni. Többek között ezek a feladatok követelik meg az említett intézmények tevékenységének alapos értékelését. Más területekhez hasonlóan e téren is a minőségi kritériumok a meghatározóak. Ezek alapján vizsgálják az illetékesek: egyeteme­ink és főiskoláink miként felelnek meg a mai s a jövőbeli társadalmi elvárásoknak. Az értékelők nem vettek föl sem rózsaszínű, sem pedig sötét szemüveget. Elismerően szóltak az eddigi munka pozitívumairól, elsősorban arról, hogy történelmi szempontból viszonylag rövid idő alatt felsőoktatási intézményeink sokezer fiatal, rátermett szakembert neveltek, akik közül sokan kiemelkedő mun­kájukkal, emberi helytállásukkal szereztek elismerést a diplomát adó alma maternak. Mindez tiszteletet parancsoló eredmény, ám nagy hiba lenne, ha megrekednénk az érdemek, az eddigi sikerek ismételgetésénél, hiszen napjainkban nincs olyan tudományos ága­zat, amely ne fejlődne szédítő tempóban, s egyetemeinknek, vala­mint főiskoláinknak lépést kell tartaniuk ezzel az irammal, lemaradá­suk mérhetetlen károkat okozna társadalmunknak. Ma tehát e téren is a hatékony és a színvonalas munka a fő követelmény, s ilyen szempontból egyáltalán nem lehetünk elége­dettek ezeknek az intézményeknek a jelenlegi munkájával. Josef Havlín, a CSKP KB titkára az elmúlt hét végi prágai tanácskozáson nyíltan meg is mondta: „Manapság a felsőoktatási intézmények távolról sem vesznek részt olyan mértékben az átalakítás folyamatá­ban, mint ahogy azt társadalmunk mostani és jövőbeli igényei megkövetelik.“ Lényegretörő, pontos meghatározás, amely teljesen egybevág a szakemberek és a széles körű nyilvánosság véleményével. Vala­mennyien teljes mértékben támogatják párt- és állami szerveinknek azt a törekvését, hogy legyen kellő rangja, társadalmi tekintélye egyetemeinknek és főiskoláinknak. Ezt nyilvánvalóan nem utasítá­sokkal, hanem színvonalas oktató-nevelő és tudományos munkával lehet elérni. A tanácskozásokon többen beszéltek a pályaválasztási tanács­adás szakaszán megmutatkozó hiányosságokról, a formalizmus és a látszatmegoldások különböző megnyilvánulásairól, s a felvételik­kel kapcsolatban - a CSKP KB Elnökségének Levelére utalva - említették meg, mennyire fontos a felvételiztető erkölcsi feddhe­tetlensége. Nyilvánvaló egyéni és társadalmi érdek, hogy lehetőleg valamennyi tehetséges diák tanuljon tovább, s a felvételiken csak objektív kritériumok döntsenek. Több szempontból is változásra van szükség az oktatás szerkeze­tében és tartalmában is. Olyan felsőoktatási rendszert kell mihama­rabb kiépítenünk, amely rugalmasan reagál a kor kihívásaira, s állandóan képes a műszaki és a tudományos vívmányok, eredmé­nyek szüntelen befogadására, s az ebből adódó változtatásokra. Ugyanilyen elodázhatatlan feladat a tudományos munka és a terme­lés közötti kapcsolat elmélyítése. Manapság nem ritka eset, hogy végzősök nehezen adaptálódnak a munkahelyükön, s kétségtelen tudásukat évekig képtelenek kamatoztatni a gyakorlatban. Persze, ennek az éremnek is két oldala van: az is fontos, hogy felkarolják a fiatalokat, s végzettségüknek, rátermettségüknek megfelelő fel­adatokkal bízzák meg őket. Felsőoktatási intézményeinkben számos neves személyiség, világhírű tudós ad elő, akiket élmény hallgatni, s akik kiemelkedő pedagógiai munkát végeznek, nemzedékek egész sorát nevelik. Ezeket az érdemeket ismerve és elismerve sem alaptalan azonban az a követelmény, hogy általában emelni keli az egyetemi előadások és gyakorlatok színvonalát, az oktatók szakmai és politikai felké­szültségét. Ezekben az intézményekben sem szabad megfeledkezni az erkölcsi kritériumokról, amelyek napjainkban különösen fonto­sak az ember és tevékenységének megítélésében. A felsőoktatási intézmények szemléletváltása, szüntelen megúju­lása a nevelés és a tudományos munka színvonalának jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen a kívánt társadalmi fejlődés. Ezért kell lényeges erőfeszítéseket tennünk azért, hogy az értékelések nyomán született jó elgondolásokat, javaslatokat tettek kövessék, s egyetemeink, főiskoláink rangos, a kor elvárásainák megfelelő intézményekké váljanak. Ez a korszerűsítés politikai, elsősorban szakmai kérdés, habár kétségtelen, hogy nem csekély anyagi vonatkozásai fs vannak, hiszen az új létesítmények, a korszerű-gépek és más eszközök sok pénzbe kerülnek. Ám a mi körülményeink közepette is teljes mértékben érvényes az< a megállapítás, amely a Szovjet Közoktatás! Minisztériumnak az ottani oktatási rendszer átépítésével kapcsolatos állásfoglalásában olvasható: „A magas színvonalú képzés nagy anyagi ráfordításokat igényel, de a közép­szerű iskola ennél sokkal többe kerül“. SZILVÁSSY JÓZSEF A Külügyminisztérium állásfoglalása (ČSTK) - Genfben a leszerelési konferencia keretében újrakezdőd­tek a vegyi fegyverekkel foglalkozó bizottság tárgyalásai. Ezeken kell kidolgozni a vegyi fegyverek általá­nos és teljes tilalmáról, valamint az állományok megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezményt. Csak örülhetünk annak, hogy a bizottság eddigi tevékenysége folyamán lénye­ges haladást ért el a megállapodás előkészítésében. Sikerült megoldani lényeges kulcskérdéseket, köztük az ellenőrzését. Most mindenekelőtt a vegyi fegyverek és az előállításuk­ra szolgáló ipari bázis felszámolásá­nak műszaki szempontjait kell kidol­gozni, meg kell határozni a vegyi fegyverek polgári vegyiparban való előállítása lehetetlenné tételének módszereit, s mindenekelőtt ki kell (Folytatás a 2. oldalon) A Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati pártbizottságának közelmúltbeli ülé­sén például megállapították, hogy a felületes irányítás és figyelmetlen­ség miatt tavaly bekövetkezett ter­melési kiesések közel két millió ko­rona veszteséget okoztak a vállalat­nak, s a szállítói és termelési felada­tok következetlen teljesítéséért, a termékek gyenge minőségéért, és egyebekért a vasmű 11 millió korona bírságot fizetett. A különböző bűn- cselekmények elkövetői - köztük el­sősorban a szocialista vagyon tuda­tos megkárosítói - közel félmillió korona kárt okoztak a vállalatnak. Ebben a tekintetben az idei első félév mérlege sem jobb. Biztató vi­szont, hogy a bűncselekmények száma csökken. Egy ideig a vasmű egyes párt- alapszervezetei leszűkítve értel­mezték a párt központi bizottságá­nak említett levelét,„azaz jóformán csak a szocialista közvagyon köz­vetlen védelmére összpontosították figyelmüket. Az ellenőrzések azon­ban erre is fényt derítettek, s a^óta a pártszervek, -szervezetek,. vala- rrtint a gazdasági vezetés irányító- és ellenőrző tevékenysége a vállalat szocialista gazdálkodásánák egysé­ges önvédelmi rendszerében rögzí­tett irányelveknek megfelelően jóval alaposabb, s nagyobb területre ter­jed ki. Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek céltudatos és rend­szeres munkával ösztönzik a pártta­gokat és a pártonkívülieket munká­ra, kezdeményezésre és nagyobb felelősség vállalására. Az illetékes ellenőrző szervek többek között sze­mügyre veszik, hogy a határozato­kat hol hogyan teljesítik, s hogy az intézkedések a legfontosabb politi­kai, gazdasági és ideológiai felada­tok megoldására irányulnak-e. Ugyanakkor azt is elbírálják, milyen magatartást tanúsítanak a gazdasá­gi vezetők a 8. ötéves terv feladatai­nak lebontása és teljesítése során, tájékoztatják-e a dolgozókat a tenni­valókról, s hasznosít|ák-e észrevé­teleiket. Az ellenőrző csoportok azt is ala­posan megvizsgálják, hogy a párt- szervezetek a gazdasági kérdések megoldása során milyen mértékben használják ki a saját ismereteikben rejlő lehetőségeket. A helyi hídelem­gyárban például a legutóbb a terve­zés hiányosságaira mutattak rá. A vasműben a dolgozók általános és jogi neveléséről sem feledkeznek meg. Arra törekednek, hogy min­denki tisztában legyen feladataival, lehetőségeivel és a társadalmi igé­nyekkel. (gazdag) Mindenütt nagyobb rendre, fegyelemre van szükség A Kelet-szlovákiai Vasműben az irányítás és az ellenőrzés tökéletesítésével igyekeznek feltárni a helyi tartalékokat (Tudósítónktól) - A Kelet-szlovákiai Vasműben a pártszervek és a gazdasági vezetés megkülönböztetett figyelemmel igyekszik érvénye­síteni a CSKP KB Elnöksége 1983 februárjában közzétett Levelének alapelveit, amely levél a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértőivel szembeni harcra hívta fel a pártszerveket és -szervezete­ket. Bár a helyi illetékesek korábban sem vették félvállról az ellenőrzést, az utóbbi időben - főleg a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának, valamint a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának helyi ellenőrzései után - még alaposabban teljesítik kötelességüket. Hogy minden téren szükséges a nagyobb rend, a nagyobb fegyelem, azt az utóbbi időszak tapasztalatai is megerősítik. CSÜTÖRTÖK 1987. december 3. XL. évfolyam 284. szám Ára 50 fillér Üdvözlő távirat (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államta­nácsának elnöke útban a Magyar Népköztársaságba Csehszlovákia területe fölött áthaladva a repülőgép fedélzetéről üdvözlő táviratot küldött Gustáv Husáknak, a CSKP KB fő­titkárának, köztársasági elnö­künknek. Háromszáz nap Jurij Romanyenko űrrekordja (ČSTK) - Mára virradó éjszaka, moszkvai idő szerint 0 óra 38 perc­kor háromszázadik munkanapját fe­jezte be az űrben Jurij Romanyen­ko. Ez eddig a leghosszabb idő, amit ember a világűrben töltött. Alekszandr Alekszandrov, aki júli­us 30-án váltotta fel Alekszandr Lavejkint, 19. munkahetét fejezte be. Alekszej Leonov, az űrhajóski- képző' központ parancsnokának he­lyettese a TASZSZ-nak adott nyilat­kozatában elmondta, hogy a jelenle­gi űrexpedíció során több mint ezer asztrofizikális, geofizikális, technoló­giai, orvosbiológiai és más kísérletet hajtottak végre, amelyek eredmé­nyeit a népgazdaság különböző te­rületein hasznosítják. A kozmonau- ták két ízben léptek ki a nyílt világ­űrbe. Leonov elmondta, Romanyenko képes volt a jó együttműködésre mindkét fedélzeti mérnökével. Az űrállomáson uralkodó légkör mind­végig kiváló volt. Bolgár elismerés szlovákiai dolgozóknak (ČSTK) - Nikola Gugov, a Bol­gár Népköztársaság braislavai fő­konzulja tegnap 18 szlovákiai mun­kásnak, technikusnak, irányító, gaz­dasági és tudományos dolgozónak átnyújtotta Az Internacionalista Szo­cialista Munkaverseny Győztese bolgár jelvényt. Az ünnepségen részt vett Ivan Goňko, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szakszervezetek Szlo­vákiai Tanácsának elnöke, Ján Švé­da, az SZLKP KB osztályvezetője és Jaroslav Kanský szlovák miniszter­elnök-helyettes. A kitüntetetteknek Štefan Hrúzik, a Szakszervezetek Szlovákiai Taná­csának titkára is gratulált. A Nemzetközi Diákszövetség levele Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagannek (ČSTK) - A Nemzetközi Diákszö­vetség küldöttsége Josef Skálának, a szervezet elnökének vezetésével tegnap Prágában Viktor Lomakin- nak, a. Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetének és Michele Bond asszonynak, az Egyesült Államok csehszlovákiai nagykövetsége titká­rának átadta azt a levelet, amelyet a szövetség Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének közelgő washingtoni csúcstalálkozója kapcsán küldött. A dokumentumot a több mint 100 tagszervezetet tömörítő Nemzetközi Diákszövetség nemrég tartott XVI. kongresszusán egyhangúlag hagy­ták jóvá. Kiemeli a Szovjetunió és az Egyesült Államok által a nukleáris leszerelés terén teendő első lépés jelentőségét, s reményét fejezi ki, hogy ez kezdete lesz egy folyamat­nak, amely a2 évezred végéig az emberiséget minden nukleáris fegy­vertől megszabadítja. Kifejezi a nem­zetközi diákmozgalomnak azt az eltö­kéltségét, hogy minden támogatást megad az ezzel kapcsolatos új kez­deményezéseknek, tekintet nélkül a sorain belüli politikai és világnézeti különbségekre. Viktor Lomakin nagyra értékelte a nemzetközi diákmozgalom e rend­kívül reprezentatív felhívásának je­lentőségét, s a szövetség képviselő­inek átnyújtotta Mihail Gorbacsovnak az átalakítás és az új gondolkodásmód időszerű kérdéseiről szóló új köny­vét. Michele Bond is méltatta a Nemzetközi Diákszövetség levelé­nek jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents