Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-21 / 299. szám, hétfő
A CSKP KB 7. ülésének vitája (Folytatás az 5. oldalról) például a Breznói Hidelemgyár az emelödaruk összeszerelésében, vagy a závadkai Sigma vállalat a szivattyúgyártásban. Kiválóan teljesítik célkitűzéseiket a Šverma Vasmű és a dubovái Petrochema vállalat dolgozói, ahol folyamatos az üzemelés Feltételezzük, hogy a járásban a terv mennyiségi mutatóit határidő előtt teljesítik, azonban a minőségi mutatók teljesítéséért az év utolsó órájáig küzdeni fogunk. A vállalati és a vállalaton belüli gazdasági szférákban egyre gyakrabban hangzanak el bíráló észrevételek a szállítói-megrendelői kapcsolatok hiányosságaival összefüggésben, amelyek valóban a termelés fejlesztésének, hatékonyságának és minőségének komoly kerékkötőjévé válnak. Ezért a Vasműben nagy figyelmet fordítunk a hazai és a külföldi megrendelőkkel kötött gazdasági szerződésekben foglaltak teljesítésére. Eközben abból az elvből indulunk ki, hogy szállítási kötelezettségeinket partnereinkkel szemben teljesíteni kell, hogy jogunk legyen ugyanezt kérni tőlük. Ezért tartjuk a Sverma Vasműben fontosnak a gazdasági szerződések teljesítését. Vállalatunknál meg vagyunk győződve arról, hogy a jövőben már nem lesz elegendő az irányítás jelenlegi színvonala és formája, hogy az intenzív fejlesztés meghirdetésén túl lépni kell e célok elérése felé. Az élet azonban arról győz meg bennünket, hogy a jelenlegi időszakban nem minden munkahelyen lehet a jobb minőség, a magasabb műszaki színvonal és a hatékonyság eléréséért többet tenni Egyúttal úgy tűnik, hogy már elvvé vált mindent és mindenütt bizonyos pesszimizmussal bírálni, ahelyett, hogy szilárdítanánk a munka-, a gazdasági és a társadalmi fegyelmet, s növelnénk az eredményekért vállalt felelősséget. A Sverma Vasműben felelősségteljesen készülődünk az 1988. év feladatainak teljesítésére, habár még sok problémát kell megoldanunk Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy fokozzuk dolgozóinknak az irányításban való részvételét. Tapasztalataink azt mutatják, hogy szükséges minőségi szempontból elmélyíteni és bővíteni a munkaszervezés és a javadalmazás brigádformájának érvényesítését, 1990- ig, amikor az elfogadott határozatok értelmében komplex módon kell felhasználni az átalakítás minden fontos elemét, alkalmazottaink 73 százaléka ilyen módszerrel dolgozik majd. A szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsítására tett erőfeszítéseinkben fontos feladatot tölt be gyártási programunkkal kapcsolatban a tudományos-műszaki haladás elveinek érvényesítése. A kollektívák széles körű aktivizálásának céljából egy olyan vállalaton belüli komplex intenzifikálási programot dolgoztunk ki, amely a technológiai folyamatok tökéletesítését, a csógyártási program termékeinek innoválását és további, az intenzifikálást célzó intézkedéseket tartalmaz. Abból a felelősség- tudatból indultunk ki, hogy ki kell elégítenünk hazai és külföldi megrendelőink szükségleteit Másrészt viszont leállítjuk a betonvasak termelését, ezt az elkövetkező időszakban az ostravai Klement Gottwald Újkohó hengerművében fogják gyártani. Fontos tényező a Šverma Vasmű kohászati termelése és az egész csőgyártási program hatékonysága növelésének szempontjából az acélgyártás tervezett intenzifikálása. Egy villamos ívkemence -, amely öt, eddig használt elavult kemencerendszert pótol majd - üzembe helyezésével olyan hatékonyságot érünk el, hogy a költségek mintegy hat éven belül megtérülnek. Ezt a problémát már a CSKP XVII. kongresszusán is felvetettem. Ismét figyelmeztetni akarok arra, hogy ez a beruházás, amelyet a hetedik ötéves tervidőszakban a csőgyártási program keretében kellett volna megvalósítani, egyértelmű fontossága ellenére nem halad jelentős mértékben előre. MIROSLAV ZAVADIL elvtárs, a CSKP KB Titkárságának tagja, az SZKT elnöke Korunk igényes feladatai - amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusán jutottak kifejezésre a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsítása, valamint az átalakítás folyamata teljes egyetértést, támogatást és az abba vetett hitet váltották ki a szakszervezeti tagok körében, hogy a szocializmus az eddiginél is jobban bizonyítani tudja képességeit és előnyeit. A dolgozóknak őszinte érdekük, hogy gyorsabban haladjunk előre. Alátámasztják ezt a pártalapszervezetek, valamint a szakszervezeti szervek és szervezetek tagjainak és tisztségviselőinek tanácskozásai. Ugyancsak bizonyította ezt az állami vállalatról szóló törvény tervezetével kapcsolatos vita, továbbá a társadalom átalakítása és a gazdasági reform iránti nagy érdeklődés. Az előző, 7. ötéves tervidőszakhoz képest tovább nő a termelés, s ezt nagyra kell értékelni. De az eddig elért eredmények nem felelnek meg teljes mértékben a kongresszusi célkitűzéseknek és lehetőségeinknek. Annak a ténynek, hogy nem növeljük a tervezett ütemben a nemzeti jövedelmet, nem szabad kedvünket szegnie és oda vezetnie, hogy kétségbe vonjuk a gyorsítás stratégiájának és a 8 ötéves terv feladatainak jogos és reális voltát. Nem habozom kimondani: aki ezt teszi, az nem veszi komolyan az átalakítást és társadalmunk új dolgait. A dolgozók örömmel fogadták a párt központi bizottsága 4. és 5. ülésének határozatait. Megértik, hogy a fogyatékosságok megszüntetéséhez egyedüli út vezet: a becsületes és a felelősségtudattal végzett munka. Nem értik azonban, miért halogatja sok felelős dolgozó a terv teljesítésével kapcsolatos konkrét problémák megoldását, miért túri meg a tartalékok feltárása és felhasználása helyett a tervekkel való licitálást, miért nem vonja le a következtetéseket a kormányhatározatok nem teljesítése esetén, miért nem reagálnak sok helyen a dolgozók észrevételeire és nézeteire. A dolgozók nyíltan és joggal bírálják, hogy sok helyen nincsenek megoldva a konkrét munkahelyi problémák. Az ilyen helyzet türelmetlenséget és bizalmatlanságot vált ki, gyakran passzivitáshoz vezet. Úgy gondolom, valamennyiünk, az egész párt célja, hogy a becsületes emberek kedvét ne szegje a közömbösség és a kételkedés, amely a megoldatlan problémákból adódik. Mihail Gorbacsov elvtárs szavaival élve: csak olyan ember teremthet rendet a házban, aki gazdának érzi magát benne. Nem akarok semmit sem eltúlozni, de nagymértékben polarizálódnak a vélemények, és nő az elégedetlenség a konkrét problémák megoldásával kapcsolatban. Az utóbbi időben az üzemekben többször is hallhattuk: mi és ti. Mi lent és ti felül. Ez elgondolkodásra késztet valamennyiünk módszeréről és munkastílusáról. A dolgozók őszinte, néha éles szókimondása a szakszervezeti munkával megbízott kommunistákat is arra kell hogy ösztönözze, hogy keressék a konkrét ellentétek megoldásához való hozzájárulásuk növelésének útját, mivel ezek az ellentétek gazdaságunk több területén kiéleződnek önbírálóan kell tekintenünk saját munkánkra, arra, hogyan teljesítjük a szakszervezetek XI. országos kongresszusán kitűzött feladatokat. Az új gazdasági mechanizmusnak az életbe való átültetése, a társadalom továbbfejlesztését célzó minden terv megvalósítása elsősorban a munkás- osztály becsületes és minőségi munkájától függ. Ezzel kapcsolatban szólni akarok a munkásosztály jövő nemzedékének neveléséről. Nézetem szerint ez fontos kérdés. Általánosan csökken az érdeklődés a munkásszakmák iránt. Nemcsak az olyanok iránt, mint az öntómunkás, hengerész és vasmunkás, hanem az olyanok iránt is, amelyek a múltban rendkívüli megbecsülésnek örvendtek, például a szerszámkészítő. Számos szakterületen elkezdték kidomborítani az elméleti és az általános ismeretek fontosságát a szakmai jártasság rovására. Röviden szólva, az érettségi bizonyítványt a fő követelmény, a szakma ismerete fölé emelték. Ezen kívül nem szentelnek kellő figyelmet a munkásszakma iránti büszkeségre való nevelésnek sem. A szakmai büszkeségre való nevelésnek, a saját üzemhez való viszony formálásának. A 8. ötéves terv célkitűzései igényes szociálpolitikai feladatokat tartalmaznak. E téren már több intézkedést tettünk, számos probléma megoldásra vár. Még sürgetőbben kell megvilágítani a dolgozóknak az erőforrások képzése és felhasználása közötti összefüggést. Ez megköveteli, hogy hatékonyabban terjesszük az SZKT kezdeményezését és a prágai felhívást. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a helyes szociálpolitika visszahat a munkaaktivitásra, és hozzájárul a társadalom politikai stabilitásához. A Szakszervezetek Központi Tanácsa szükségesnek tartja, hogy ez a szociálpolitikai szerep következetesebben visszatükröződjön minden szakszervezeti szerv és szervezet tevékenységében, s nagyobb mértékben fejlesszék saját kezdeményezésüket. Ez elsősorban a szociális igazságosság elvének érvényesítésére, és a megfelelő munkahelyi környezet létrehozására, továbbá a közlekedési és az emberek életét megkeserítő más problémák megoldására vonatkozik. Ezért például a szövetségi kormányhoz fordultunk, hogy határozottabban szervezze meg a dolgozók munkába szállítását, amely sok helyen fontos problémává válik. Úgy vélem, hogy a dolgozók aktivitásának növelése nemcsak a jó gazdaságirányítással, a megkívánt gazdasági ösztönzéssel, hanem az egészséges társadalmi légkör megteremtésével is összefügg. Az olyanéval, amelyben mindenkinek felelnie kell tetteiért, tekintet nélkül tisztségére és társadalmi helyzetére. Sajnos, számos vezető dolgozó és néhány szakszervezeti tisztségviselő is mindeddig elnéző a legkülönfélébb negatív jelenségekkel szemben. Figyelmen kívül hagyják a fogyatékosságokat, a törvénytelen eljárásokat, a fegyelem és a rend megsértését, sót, a társadalmi tulajdon fosztogatását és a korrupciót is. Mintha rájuk nem vonatkozna a párt központi bizottsága elnökségének levele. Nézetem szerint a dolgozók bizalmát nem is annyira ellenségeink ássák alá, hanem egyes Ba- binský-típusú esetek következetlen intézése. Sok az olyan bíráló szó, miszerint növekszik azoknak a szá- m'í, akik törvénytelen módon nagy vagyonra tesznek szert. Helyes és igazságos lenne, ha az állami szerveknek törvényes joguk lenne megkövetelni, hogy az állampolgár igazolja, hogyan tett szert vagyonára. A legfőbb ideje a körmükre nézni a különböző elemeknek, amelyek ugyancsak mérgezik a társadalmi légkört. Az átalakítás nem hathat és nem fog hatni automatikusan, nem oldja meg termelésünk jelenlegi konkrét problémáit. Meggyőződésünk azonban, hogy a gazdasági mechanizmusra vonatkozó törvény gyakorlati végrehajtása új politikai és munkakezdeményezést bontakoztat ki. Azt is tudjuk, hogy egyes elvek érvényesítése nem lesz könnyű, ellenállást és konfliktusokat vált ki. Ezért a szakszervezeti tisztségviselők nevelömunkáját és egész tevékenységét arra orientáljuk, hogy az átalakítást ne csak hozzáértően megvilágítsák, hanem valóban küzdjenek a gazdasági reformért. A törvénytervezettel kapcsolatos vita során külön figyelmet fordítottak a szakszervezeti szervezeteknek az új gazdasági feltételek között elfoglalt helyzetére és betöltött szerepére. Nyomatékosan kimondták azt a követelményt, hogy a szakszervezetek tevékenységében továbbra is következetesen érvényesüljön a sokoldalúan kiegyensúlyozott munka elve. Ezzel kapcsolatban állandóan időszerű Lenin tanítása a szakszervezeteknek a szocializmusban betöltött szerepéről, arról, hogy az irányítás és a gazdálkodás iskoláinak kell lenniük, s újabban a szocialista önigazgatás iskoláinak is. Nézetem szerint a gazdasági reform nem csökkenti a szak- szervezetek helyzetét és szerepét, hanem éppen ellenkezőleg, a szakszervezeti szervezetek nagyobb aktivitását feltételezi. Tudatosítjuk, hogy a szakszervezetek tekintélye nem a törvényből adódik, csak munkánk eredményéből adódhat. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a szak- szervezeti tevékenység fejlesztésére és javítására nézve is világos eligazítást ad. Alapvető kiindulópontunk ahhoz, hogy meghatározzuk a szakszervezeti szervezetek összetételének átalakítása terén követendő eljárást. Ezekkel a kérdésekkel a Szak- szervezetek Központi Tanácsának következő plenáris ülése foglalkozik Az átalakítás szervezetünknél sem lehet kizárólag beszédek és határozatok dolga. Mindeddig az általános elképzelések dominálnak arról, mit és hogyan tökéletesítsünk. Sok dologban kell változtatni és megváltozni, ehhez nem fér kétség. A meghatározó azonban az, hogy nagyobb hatékonysággal hajtsuk végre a szakszervezetek XI. országos kongresszusának határozatait, hogy tovább növekedjen - országos méretben és minden üzemben - a szakszervezetek közreműködése és felelőssége a szocializmus fejlődéséért Központi szinten és valamennyi szakszervezeti szervezetnél minden tag nézeteit figyelembe kell venni, a szakszervezetek állásfoglalásait partnereinktől függetlenül kell megfogalmazni, mégpedig teljes mértékben tiszteletben tartva a társadalmi érdekeket. Számos szakszervezeti tisztségviselő azonban a vezető gazdasági dolgozók „fogságában" van. Amint ezt a XVII. pártkongresszus kiemelte, szükségesnek tartjuk, hogy a módosított Munkatörvénykönyv jobb jogi védelmet biztosítson a szak- szervezeti tisztségviselők számára. Sajnos, mindeddig sok az olyan eset, hogy a szakszervezeti tisztségviselőket megbüntetik a dolgozók törvényes jogainak védelméért, jogos bíráló nézeteikért Engedjék meg, hogy megemlítsek egy példát. A Szak- szervezetek Központi Tanácsa nemrégi ülésének vitájában felszólalt Josef Hampl, a szocialista munka hőse, s bírálta a munkaszervezés fogyatékosságait és azokat az okokat, amelyek kollektíváját gátolják szocialista kötelezettségének teljesítésében A helyzet javulása helyett a brigád „a megkülönböztetett figyelem“ céltáblájává vált, s számos ellenőrzést hajtottak végre, hogy megleckéztessék Hampl elvtársat és kollektíváját azzal kapcsolatban, hogy nem tizetődik ki bírálni a gazdasági vezetőséget. Az ilyen eljárással nem érthetünk egyet. Az eset megvitatása után megfelelő választ adunk. Az új gazdasági feltételek között szükséges lesz, hogy a szakszervezetek merészen fellépjenek a társadalmi érdekek megsértése ellen, s kielégítsék a dolgozók jogos szociális és kulturális szükségleteit. Ezért a szakszervezetek munkájában helyénvaló a harciasság, a merészség és az önállóság követelménye. A szocialista demokrácia elmélyítését elsősorban úgy értelmezzük, mint a feltételek megteremtését ahhoz, hogy a szakszervezeti tagok az eddiginél jobban érvényesítsék jogaikat és kötelességeiket, és a szakszervezeteket saját szervezeteiknek tekintsék. Ezenkívül határozott módon meg kell szabadulni az adminisztratív módszerektől, a formalizmustól, a rutinszerűségtól, a berögződött sémáktól, attól a jelenségtől, hogy számos szak- szervezeti szerv és tisztségviselő elszakad a tagságtól. E téren ránk nézve is érvényes Lenin felhívása: ne igyekezzetek régi eszközökkel megoldani az új feladatokat. Végezetül rá akarok mutatni A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentum érvényességére és időszerűségére. Az 1968. évi igazság igazság marad. Az 1988-as esztendő, amelybe rövidesen belépünk, nem lesz „sorsdöntő nyolcas év", ahogyan ezt ellenségeink kürtölik. Jövőnk, sorsdöntőén csak a felelős és becsületes munka eredményeitől, a párt egységétől és cselekvőképességétől, valamint attól a képességünktől függ. hogyan tudjuk alkotó módon érvényesíteni a Szovjetunió Kommunista Pártjának az átalakítás során szerzett tapasztalatait, milyen következetesen váltjuk valóra a februári győzelem történelmi örökségét. JAROSLAV ONDRÁČEK elvtárs, a CSKP KB tagja, a Kelet-csehországi Szénbányák Vállalat Jan Šverma Bányaüzemének fövájárja Legtöbb dolgozónk támogatja az átalakítás gyorsítását és a szocialista demokrácia elmélyítését. Azonban szólnak arról a kétségeikről is, hogy a múlthoz hasonlóan majd nem sok dolog változik. Annak alapján jutottak erre a következtetésre, hogy azt látják: a felsőbb szintű gazdasági szervezetekben minden oldalról és a szakszervezeti tisztségviselők segítségével védelmezik a jelenlegi irányítási rendszert. Tudjuk, ez sok embernek megfelel, hiszen megszokták a kényelmes életet. Szóban ugyan egyetértenek az átalakítással, de a valóságban mindent megtesznek azért, hogy semmi se változzon. A termelésben alkalmazottak dolgozni akarnak. Azt mondják, idejében adjanak nekünk anyagot, s akkor nem lesznek problémák a terv teljesítésével. Elmarad a sok fölösleges hajrá és lesz idő odafigyelni a termelés minőségére. A szállítói-megrendelői kapcsolatok évről évre rosszabbak, s illúziókban élni, hogy az új vállalati törvény majd megoldja a problémát, helytelen. Jogosak az olyan hangok és kételyek, melyek szerint a régi mechanizmus elévült, az új még nincs előkészítve, s ez egész sor váratlan problémát idézhet elő. Türelmetlenek az emberek, várják, hogy mi lesz ezután. Tudjuk, nem lehet siettetni a dolgokat, de azzal sem érthetünk egyet, hogy az átalakítás csak tizenöt év múlva érezteti hatását, miként azt egy elméleti szakember mondta azon a televízióban megtartott kerekasztal-beszélgetésen, amelyen én is részt vettem. Hogyan állhatunk ki ezzel az emberek elé és nyerhetjük meg őket az új dolgok érdekében! Értem, hogy ezek a dolgok nem születnek könnyen és hogy mi lentről kissé másként látjuk a helyzetet, de amíg nem mutatjuk meg az embereknek a munkahelyeken, hogy valóban megkezdődött már a változás, nem állnak mellénk és arra várnak majd, milyen sikerrel jár az ez egész átalakítás. Megszokták már ugyanis, hogy valaki mindig megoldja helyettük a problémákat. Úgy gondolom, jó, hogy különvált a főtitkári és a köztársaság elnöki funkció. Több idő jut majd a politikai dolgokra, s gyorsabban és szakszerűbben lehet a gyakorlatba bevezetni. A központi szervekben is törvényszerűen változásokra kerül sor. Az emberek lent, s főként a fiatal nemzedék vár erre. Nincs és nem lesz szó arról, hogy valakiknek majd fejét veszik, de olyan szükségszerű változások ezek, amelyeket az átalakítás megkövetel. S minél hamarabb kerül erre sor, annál jobb mindannyi- unknak. Ami engem személy szerint bánt, az a magasabb beosztású gazdasági dolgozók gondolkodása, viselkedése és eljárása. Ók mindenekelőtt gazdasági dolgozók, s majd azután párttagok. Meg vagyok győződve arról, hogyha ez fordítva lenne, akkor ebben az országban sokkal kevesebb lenne a gond, a fölösleges papírmunka, s más lenr\e a helyzet. Hiszen mint párttagnak jogom és kötelességem elmondani a véleményemet és nemcsak vakon másolni és sokszorosítani néha valóban értelmetlen, fentről érkező parancsokat. Szerintem itt van az egyik lehetőség az elburjánzott adminisztráció csökkentésére és néhány fölösleges intézmény megszüntetésére. Olyan nemzet vagyunk, amely mindenből tréfát csinál, mindenre van azonnal anekdotája. Ezt nem ellenzem, de úgy gondolom, hogy abban a forradalmi időszakban, amely most előttünk áll, vélemények csapnak majd össze. Demagóg beszédeket is hallhatunk, amikor azt mondják: nézzék, hová juttatták negyven év alatt az országot! Természetesen ezt elutasítjuk, de valóban szükség van arra, hogy a szavakról a tettekre térjünk át. Megkaptuk az állami vállalatokról szóló törvény- tervezet nyilvános vitájának végső információit, amelyekben komoly bírálat érte a központi szervek, termelési-gazdasági egységek és vállalatok irányító és szervező munkájának jelenlegi színvonalát és egész sor kérdés érinti a központi szervek és szervezetek funkcióját és számát. 1955-tól a Trutnovi járásban élek és dolgozom. Tegnap volt huszonnyolc éve, hogy felvettek a kommunista pártba. A járásban ismernek az emberek és nagyon sokszor fordulnak hozzám kérdéseikkel. Engem megelőzően Bobková elvtársnő beszélt erről. A Trutnovi járásban fejlett a textilipar. A járás produktív lakosságának 36 százaléka dolgozik ebben az ágazatban, amely a járás ipari termelésének 47, a kerületének pedig 42 százalékát adja. Miért beszélek erről? Az utóbbi hónapokban a textilipar dolgozóitól és tisztségviselőitől olyan kérdéseket kapok, hogy a CSSZSZK kormánya 1987. szeptember 3-i 247/87 számú rendelete, amely a textilipar dolgozóinak stabilizálásával foglalkozik, miért nem érvényes éppen a mi járásunkban, mikor a szomszédos Náchod és Semily járásokról szó van ebben a rendeletben. Erre nem tudok válaszolni és elismerem, hogy a járásban senki sem adott tanácsot. Azt jelezték nekem, hogy a Trutnovi járásban állítólag kisebb a munkaerő-vándorlás, mint más járásokban. Ezt nem tartom megfelelő érvelésnek és felteszem a kérdést: ez tudatos, vagy nem hozták fel a szükséges és valós érveket, amelyek a Trutnovi járást is magukban foglalják? Végezetül engedjék meg, hogy pár szót szóljak a Kelet-csehországi Szénbányák konszernvállalat- ról az idei feladatok biztosításának szempontjából. Bányászaink azzal a tudattal állnak hozzá a tervfeladatokhoz, hogy népgazdaságunk még nem tud meglenni szén nélkül. Erre irányítottuk a szocialista munkaversenyt. Büszkén jelenthetem be a központi bizottságnak, hogy szombaton, december 19-én konszernvállalatunk teljesítette az ez évi szénfejtés tervét. Az 1988. évi feladatokat időben megtárgyaltuk valamennyi kollektívával, amelyek kötelezettséget vállalnak Február 40. évfordulója alkalmából. így megteremtettük a feltételeket a jövő évi feladatok sikeres teljesítéséhez. Rövid beszámolómban meg akartam ismertetni a központi bizottságot azokkal a véleményekkel és hozzászólásokkal, amelyekkel mint a központi bizottság tagja találkozom a munkahelyeken, a gyűléseken és a párton kívüliekkel való beszélgetések során. Nyíltan megmondom, mert meg vagyok győződve arról, hogy csak így mehetünk előre, s csak így biztosíthatjuk az átalakítást az egész társadalomban. ÚJ SZÚ 6 1987. XII. 21.
