Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-02 / 283. szám, szerda

ÚJ sző 3 1987. XII. ,2. Mihail Gorbacsov nyilatkozata az NBC-nek Mihail Gorbacsov es Robert Hawke tárgyalásai emberekről van szó. Amikor 1970- ben különösen sok állampolgár kí­vánt kivándorolni a Szovjetunióból, az önök kormányának egyik magas rangú személyisége ezt mondta: A matematikusok problémáját ötven százalékban a Szovjetuniónak kö­szönhetően oldottuk meg. Amerika tehát ilyen módon akarja megoldani problémáját - szervezi az „agyelszí­vást“ és ezt az emberi jogok aktív védelmének tünteti fel. Mi azonban, előszór is, védekezünk Másodszor - sosem járulunk hozzá ahhoz, hogy az embereket ösztönözzék a kiuta­zásra államukból. BROKAW: Nagyon sok olyan eset van... GORBACSOV: Ezeket az esete­ket elemezni fogjuk. Minden világos lesz Minden konkrét esettel a lehető legfigyelmesebben foglalkozunk. Tudja ezt a Kongresszus is, tudja az elnök. A konkrét eseteket mindig humánus szellemben fogjuk megol­dani, természetesen, törvényeink keretében. Ahány ház, annyi szo­kás. Saját, demokratikus államunk van, amely az alkotmányra és a tör­vényekre támaszkodik. Ami pedig a jóakaratot illeti, azzal rendelke­zünk. A családegyesítést problémá­nak tekintjük és elősegítjük meg­oldását. A kiutazással kapcsolatban vannak más gondok is. Ezeket fi­gyelmesen fogjuk mérlegelni. Ne vi­gyünk ezekbe a problémákba politi­kai spekulációkat. BROKAW: És mit gondol ön, fő­titkár úr, arról, hogy például önöknél túl lassan érvényesülnek a törvé­nyek. Itt van például 4 ezer szovjet zsidó, akik már hosszú ideje várnak a kiutazásra, egyesek rákban szen­vednek és rokonaikhoz akarnak menni. Mit gondol róluk emberi szempontból? GORBACSOV: Úgy vélem, ná­lunk a kiutazási engedélyt csak azok a személyek nem kapták meg, akik esetében ezt állambiztonsági okok indokolták. Más okok nem léteznek. Továbbra is így fogunk eljárni. BROKAW: Főtitkár úr, szeretnék feltenni egy kérdést az átalakítással kapcsolatban. Az önök gazdaságá­nak átalakításával kapcsolatban. A Szovjetunióban mindenekelőtt az élelmiszertermelésben elengedhe­tetlen az átalakítás megvalósítása, önök, mint nagyhatalom, élelmi­szereket importálnak. A kis mező­gazdasági egységek két százaléka a mezőgazdasági termékek hatal­mas részét állítja elő. Nem tervezik, hogy a föld nagy részét magánkéz­be adják és jobban ösztönözzék ezt a tevékenységet? GORBACSOV: Ezt a kérdést Rea­gan úr is feltette nekem. Az a be­nyomásom, hogy felkérte önt, szin­tén kérdezze ezt meg tőlem. Ugyan­az a megfogalmazás! BROKAW: Egyáltalán nem így van, ezt a tényt Amerikában ugyan­olyan jól ismeri az elnök, mint az egyszerű riporterek. GORBACSOV: Valamit mondok önnek: az élelmiszer-probléma ná­lunk létezik. Amellett, hogy átlagban több mint 3400 kalóriát fogyasztunk. A probléma tehát az élelmezés struktúrájában van. És most arról, milyen mennyiségű terméket állítanak elő az apró egyé­ni gazdaságok. A megművelt föld hozzávetőleg két százalékán a kis egyéni gazdaságok néhány mező­gazdasági termék esetében azok egyharmadát termelik meg. Ezek egymagukban semmire sem lenné­nek képesek. De gabonát, állatokat, műszaki segítséget, trágyát, közle­kedési eszközöket, vetőmagot és szaktanácsokat kapnak a kolhozok­tól és szovhozoktól. A kolhozokkal és a szovhozokkal integrálódtak. Lé­tezik itt a szerződéses gyakorlat, a kolhoz és az egyéni gazdaság kö­zött szerződéseket kötnek. BROKAW: Tervezik-e ennek a gyakorlatnak a bővítését? GORBACSOV: A dolognak van egy érdekes oldala. Ma hosszú távú alapon családok vagy személyek csoportja számára földet kínálunk, vagy bizonyos termelőeszközök bérlését ajánljuk fel nekik, hogy megvalósíthassák saját kezdemé­nyezőkészségüket. Sikerrel tudjuk összekapcsolni a nagy gazdaságok lehetőségeit ezeknek a kte csopor­toknak az individuális érdekeivel. Ezt az irányzatot minden eszközzel támogatni fogjuk. Már most jó ered­ményeket hoz. Ez azonban nem jelenti a kolhozrendszer megszünte­tését. Tudja, ez amolyan rugalmas összekapcsolása a számos köteles­séget magára vállaló nagygazdaság lehetőségeinek és a család vagy az emberek egy kis csoportja kezde­ményezőkészségének, személyes anyagi érdekeinek. BROKAW: Megengedik az egyes vállalatoknak, hogy maguk határoz­zák meg az árakat, megengedik, hogy önöknél növekedjen a munka- nélküliség, s az átalakítás részeként vállalják a gazdasági hanyatlás és az infláció kockázatát? Hiszen ez teljesen megváltoztatná a szovjet gazdasági rendszert. GORBACSOV: Nem, ezt a szoci­alizmus keretei között, a saját mód­szereinkkel fogjuk megoldani. A Nyugaton a szerkezetváltást és a korszerűsítést a munkanélküliség növekedése kíséri. Ezt mi el akarjuk kerülni, és úgy járunk el, ahogy már mondtam. Ilyen lehetőségeket bizto­sít számunkra a tervgazdálkodás. Már most készítjük az új munkahe­lyek létesítésének tervét mind az új területeken, mind más szférákban, főleg a szolgáltatásokban és a ke­reskedelemben. így tervszerűen megy végbe az emberek átirányítá­sa az egyik területről a másikra, természetesen az állam megfelelő segítsége mellett, s ugyanígy való­sul meg az érintett emberek átkép­zése. Úgy gondolom, hogy ezek a változások nem lesznek hatással a dogozók bérére. BROKAW: Nem lesz-e belátható időn belül a Szovjetunióban a kom­munista párton kívül más párt? GORBACSOV: Ezt nem tartom szükségesnek és ez az egész társa­dalom véleménye is. Az országunk­ban végbemenő változások, a gaz­daságot, a politikát, a demokrácia szféráját, a szellemi és a szociális szférát magában foglaló mélyreható változások az SZKP kezdeménye­zésére valósulnak meg. Országunkban új légkört, a nyil­vános tájékoztatás, a nyíltság légkö­rét alakítottuk ki, s a demokatizálás és a nyílt politika folyamatát tovább kívánjuk fejleszteni. Mindez az SZKP kezdeményezésére történik. A párt önmaga fordította maga ellen a bírálatok tüzét. Épp ez a de­mokrácia. BROKAW: Erról talán elbeszél­gethetnénk. Könyvében azt írja: leg­főbb az igazság. Lenin azt mondta: több világosságot. Az ön egyik kollé­gája a központi bizottságban, Jelcin, a volt moszkvai vezető a reformo­kért, a gyorsabb reformokért szállt síkra, de beszédét nem hozták nyil­vánosságra, s amikor leváltották, azt igen nyíltan tették és nagyon sokat írtak az ügyről. Amerikának az volt a benyomása, hogy ez a sztáliniz­mus visszhangja. Hibát követtek el? GORBACSOV: Nem, ez nem volt hiba. Tudja, az átalakítás útján, a demokrácia és a reformok útján szilárdan és következetesen fogunk tovább haladni. Az egyes szakaszo­kat azonban nem fogjuk átugorni. Nem engedjük meg az avanturiz- must. Áttanulmányoztuk az összes többi ország idevágó tapasztalatait. A saját tapasztalatainkat is. De nem engedjük meg a konzervativizmust sem. Harcunkat anélkül folytatjuk, hogy megengednénk az avanturiz- must és határozottan szembeszál- lunk a konzervativizmussal. Rendkí­vül megfontoltak leszünk. Hatalmas ország, nagy nép áll mögöttünk, és ezért nem játszhatunk politikát. Ami a Borisz Jelcinnel történteket illeti..., nézze, hiszen ez normális folyamat minden demokráciában. Nem aka­rok utána számolni, hány miniszteri poszton történt csere Reagan úr idejében, egyebek között az utóbbi időben is... BROKAW: Igen, de ha cserére kerül sor, az illetők elmondhatják erről véleményüket. Mi meghallgat­juk őket. GORBACSOV: Mellesleg Jelcin elvtárs két ízben szólalt fel a köz­ponti bizottság plenáris ülésén és felszólalt a városi pártbizottság plé- numán is. A városi pártbizottság plé- numán elhangzott beszédét végül is szó szerint hoztuk nyilvánosságra. Borisz Jelcin maga kérte, hogy fosz- szák meg jogköreitől. Hagyják csak ránk ezeknek a kérdéseknek a meg­oldását. Ügy gondolom, hogy az átalakítás során felmerülnek még problémák, amelyeket szintén meg kell majd oldani. Mi azonban politi­kailag következetesen fogjuk érvé­nyesíteni az átalakítás irányvonalát. BROKAW: Már csak néhány per­cünk maradt. Talán szólhatnánk né­hány szót önről, emberről. A Szov­jetunióban sokat beszélnek arról, ho­gyan lehetne a nő végre valóban nő. Mit gondol, egy nőnek inkább többet kellene-e otthon lennie, s az anya hagyományos szerepét, ahogy mondani szokás, a családi tűzhely őrzőjének szerepét játszania? GORBACSOV: Nem, én úgy gondolom, hogy a nőnek részt kelle­ne vennie az élet minden szférájá­ban, a társadalom valamennyi folya­matában. Ezt azonban úgy kell ten­ni, hdgy az egyik dolog ne menjen a másik kárára. Annál is többet kell gondolkodnunk azon, hogyan segít­sük a nőket abban, hogy összekap­csolják a társadalmi és a kulturális életben játszott aktív szerepüket a család, a családi tűzhely melletti küldetésük teljesítésével. A szilárd család szilárd társadalmat is jelent. BROKAW: Megfigyeltük, hogy Gorbacsova asszony önt mindenho­vá elkíséri. Amikor este találkoznak, beszélgetnek-e közügyekröl stb.? GORBACSOV: Mindenről beszélge­tünk. BROKAW: Válaszát elfogadom. Ho­gyan tud meg egyes dolgokat az Egyesült Államokról? Olvas-e amerikai újságokat, nézi-e az amerikai tévé műsorait, vagy az erre kijelölt emberek mondják el önnek, mi történik az Egyesült Államokban? Ho­gyan elégíti ki az USA-ban zajló esemé­nyek iránti kíváncsiságát? GORBACSOV: Információk tömege áll rendelkezésemre, nemcsak a sajtóból, hanem más forrásokból is. Nálunk gyak­ran jelennek meg fordításban amerikai politikai, szovjetológusok által írt és szépi­rodalmi művek. Nálunk széles lehetősé­gei vannak, aki Amerika iránt érdeklődik. BROKAW: Olvasott-e amerikai köny­veket? GORBACSOV: Talán a következő­képp válaszolnék: az első helyen nálam, érthetően, az orosz, a szovjet irodalom áll. Az amerikai irodalom iránt nálunk azonban nagy az érdeklődés. Ha össze­hasonlítjuk a fordítások számát, azt, hogy hány szerző müvét fordítják le és olvas­sák a Szovjetunióban, hatalmas számo­kat kapunk. Én magam természetesen -inkább az amerikai klasszikus irodalmat olvastam, de a modern írók között is vannak kiemelkedő személyiségek. Bár­csak ne tartanák az amerikaiak saját sikereiket abszolút igazságnak az emberi gondolkodás valamennyi területén, akkor sokan lennének, akik szeretnének vitázni velük és véleményt cserélni bármilyen problémáról. BROKAW: Figyelemmel követi-e az 1988-as elnökválasztások előtti kam­pányt? Ha igen, mit gondol, ki győz jövőre az elnökválasztásokon? Ezt a kérdést sok amerikai is felteszi magának. GORBACSOV: Tudja, mi abból indu­lunk ki, hogy felelősségteljesen fogunk együttműködni bármelyik párt kormányá­val, legyen szó a republikánus, a demok­rata vagy más pártról. Együtt fogunk mű­ködni, ha a másik fél is hajlandóságot mutat erre. A választási kampánnyal kap­csolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy annak befejezése után is aktívan kívánunk együttműködni és készen állunk az együttműködésre a jelenlegi elnök utódjával, bárki legyen is az. Megjósolni azonban, hogy ki győz, ki lesz az elnök, úgy vélem, felelőtlenség lenne. Az ameri­kaiak maguk döntik el, kire van szük­ségük. BROKAW: És még egy rövid kérdés, főtitkár úr. Az ön elképzelései szerint hogyan kellene emlékezniük az amerikai­aknak a Gorbacsov-korszakra, mondjuk, tíz év múlva? GORBACSOV: Nem szeretném, ha tíz év elmúltával minden már csak emlék lenne. Véleményem szerint csak akkor fog kellőképpen beindulni mindaz, amit most elterveztünk és elkezdtünk. Remé­lem tehát, és meg vagyok róla győződve, hogy ez nem lesz a régen elfelejtett múlt korszaka, hanem a dinamikus jelen. Kol­légáimmal, valamennyi dolgozóval épp ennek érdekében fáradozunk. Úgy vélem, hogy most jó minőségű magot vetünk el, amely jó termést, jó eredményeket hoz. Másként nem lenne értelme mindannak, amit ma lelkesedéssel, szorgalmasan te­szünk, azzal az óhajjal, hogy mindent a szocializmus érdekében, a szovjet em­berek érdekében, a jó irányában változ­tassunk meg. Ugyancsak úgy gondolom, hogy mindaz, ami nálunk történik, bizo­nyos mértékben hozzájárul az emberi civilizáció haladásához is. BROKAW: Főtitkár úr, köszönöm a beszélgetést. GORBACSOV: Viszontlátásra ameri­kai földön. (ČSTK) - Mihail Gorbacsov teg­nap a moszkvai Kremlben találkozott Robert Hawke ausztrál kormányfő­vel. Az SZKP KB főtitkára ebből az alkalomból méltatta az ausztrál kor­mány igyekezetét a kétoldalú kap­csolatok javítására. Ez azért is fontos, mert a politikai párbeszéd, a gazda­(Folytatás az 1. oldalról) Ezután az elnökség jelentést vitatott meg arról a munkáról, amelyet a kassai (Košice) városi pártbizottság a XVII. pártkong­resszus határozatainak, az SZLKP legutóbbi kongresszusának hatá­rozatából eredő feladatoknak és a kerületi pártkonferenciák hatá­rozatainak végrehajtása terén vé­gez. Nagyra értékelte a város pártszervezeteinek tevékenysé­gét és hangsúlyozta: a város la­kossága életfeltételeinek javítása érdekében a vezető dolgozóknak, elsősorban a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek és apparátusá­nak figyelmét a meglevő fontos problémák megoldására kell összpontosítani. Az elnökség hangsúlyozta: a fejlődés jelenlegi fontos időszaka megköveteli, hogy a pártszervek- és szerveze­tek, minden kommunista aktivitá­sával és kezdeményezésével élen járjon az átalakítás folyamatával összefüggő feladatok teljesítésé­ért folytatott küzdelemben. Nagy figyelmet kell fordítani a gyártmá­nyok kiváló minőségére, a vállala­tok és az üzemek rentabilitásának növelésére, a KGST integrációs akcióiban való részvételükre, a termelés fejlesztési programjai­nak és progresszív szerkezeti vál­toztatásainak végrehajtására, a tudományos-kutatási alap fej­(Folytatás az 1. oldalról) a társadalmi igényekkel összhang­ban 600 millió koronát irányzott elő a tej minőségének javítását szolgáló anyagi-műszaki ellátottság tökélete­sítésére, az állatállomány gyarapítá­sára és a termelékenység növelésé­re. A társadalmi igény kielégítése céljából meg kell teremteni a sertés- tenyésztés dinamikus fejlődésének feltételeit, 1988-ban 10 ezer tonná­val több vágósertést kell felvásárol­ni, növelni a juhok számát, a tojás­termelésben pedig elejét venni a nemkívánatos túltermelésnek. sági együttműködés a két ország között egy olyan jelentős és sokszínű térséggel kapcsolatos problémakör részét képezi mint amilyen az ázsiai és a csendes-óceáni régió. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett azokra a javaslatokra, amelyeket a Szovjet­unió Vlagyivosztokban terjesztett elő. lesztésére, a komplex lakásépí­tésre, a lakosság ivóvízellátására, és az emberek körében végzett politikai nevelömunka javítására. Ebben a szellemben az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák előkészületeit fel kell használni a párt politikai szervező- és ideo­lógiai munkájának lényegesen hatékonyabbá tételére a párt ve­zető szerepének további növelé­se, egységének megszilárdítása, a problémák határozottabb leküz­dése, az emberek aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztése, valamint a CSKP politikájába he­lyezett bizalom erősítése érde­kében. Az SZLKP decemberi ülésének előkészületeivel kapcsolatban az elnökség megvitatott néhány anyagot, amelyeket az SZLKP KB tagjai és póttagjai elé fog terjesz­teni. Megtárgyalta az SZLKP KB idei márciusi ülésén előterjesztett észrevételek, javaslatok és kérdé­sek intézéséről szóló tájékoztatót, az SZLKP KB által a pártalapszer­vezetek 1988. évi évzáró taggyű­léseinek, valamint a jövő évben tartandó plenáris üléseknek és pártkonferenciáknak megszerve­zése terén követendő politikai­szervezési eljárás tervezetét. A szervezőtevékenység és a ká­dermunka további kérdéseivel is foglalkozott. Az SZSZK kormányának utasítá­sa értelmében a minisztérium fel­adatul adta a tárca termelési-gazda­sági egységeinek, a járási és kerüle­ti mezőgazdasági igazgatóságok­nak, valamint a mezőgazdasági élel­miszer-ipari vállalatoknak, hogy az igényesség elve alapján értékeljék át a jövő évvel kapcsolatos fejlesz­tési elképzeléseiket, s olyan prog­resszív terveket készítsenek 1988- ra, amelyek minden tekintetben biz­tosítják a társadalmi elvárások telje­sítését. (kádek) A tervezésben a társadalmi igényekből kell kiindulni Küldöttségünk Párizsban Ma kezdődik az FKP XXVI. kongresszusa (ČSTK) - Párizsba utazott tegnap a CSKP KB Titkárságának tagja, Csehszlovákia Kommunista Pártjá- a Rudé právo főszerkesztője, vala­nak küldöttsége Jan Fojtíknak, mint Vasil Bejda és Otto Čmolík, a CSKP KP Elnöksége póttagjának, a CSKP KB osztályvezetői búcsúz­a KB titkárának vezetésével, hogy tatták. a Francia Kommunista Párt Közpon- A csehszlovák delegáció fogadá­ti Bizottságának meghívására részt sára a párizsi repülőtéren megjelent vegyen a Francia KP XXVI. kong- Phillipe Herzog, az FKP KB Politi­resszusán. kai Bizottságának tagja. A repülőtéren a delgációt Vasil’ Az FKP XXVI. kongresszusa ma Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének délelőtt kezdődik Párizs Saint-Ouen tagja, a KB titkára, Zdenék Horení, elővárosában, s december 6-ig tart. Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Lovansay Sisamphonnak, a laoszi Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a laoszi Népi Demokratikus köztársaság Legfelsőbb Népi gyűlése ügyvezető elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügyminiszter távirat­ban köszöntötte Phoune Sipaseuthot, a laoszi minisztertanács elnökhe­lyettesét, külügyminisztert. A laoszi nemzeti ünnep alkalmából a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága táviratban gratulált a Laoszi Nemzeti Fejlesztési Front központi Bizottságának. Ugyanebből az alkalomból a Szakszervezetek Központi Tanácsa üdvözlő táviratot küldött a Laoszi Szakszervezetek Szövetségének. Csehszlovák vezetők távirata Laoszba (Folytatás az 1. oldalról) sikeresen tovább mélyül és fejlődik, Csehszlovákia és Laosz népének érdekeivel összhangban s a két ország barátsági és együttműködési szerződésének szellemében. Országuk életének ezen a jelentős napján további sikereket kívánunk önöknek, tisztelt elvtársak, és az egész laoszi népnek az országuk sokoldalú felvirágoztatásáért végzett munkájukhoz. Közlemény az SZLKP KB Elnökségének üléséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents