Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-12 / 266. szám, csütörtök

ISKOLA ÉS FALU Ragyolci (Radzovce) körkép a művelődésről HOLNAPTÓL: Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok ilegtévesztő az őszi falu nyu­IVI galma. Az utcák néptele- nebbek, mint nyári délelöttökön, s a naponta ingázók kertjeiben is csak a rövid délutánok idején fogyatkozik az őszi munka. Ezeknek a hónapok­nak a délelóttjei az öregeké és a gyerekeké. Nem mintha a mai faluban egymásra lenne utalva a két nemzedék. Meleg ételt a gyerekek többsége az iskola napközijében eszik. Az alapiskola 343 tanulója közül 200 étkezik a 45 férőhelyes étteremben, viszont a pedagógiai felügyeletet a jobbik esetben a nagymamák és naqvapák látják el. A napközi szűkössége csupán 60 gyerek elhelyezését teszi lehetővé.- Ez á legnagyobb gondunk, s ez annak ellenére sem enyhült, hogy a helyi nemzeti bizottság megvásá­rolt egy családi házat, amelyet a napközi igényeinek megfelelően átalakítottak - mondja Czakó Mária igazgató-helyettes, aki három hóna­pon át nemcsak beosztása szerint, de megbízatásként is igazgatót he­lyettesit. Barta János igazgató há­rom hónapig tartó bentlakásos tan­folyamon vesz részt. - Elég sok a bejárónk, így kénytelenek voltunk a napközihez ragaszkodni. Viszont eredeti szándékunktól elálltunk, mert nem tudtuk megfelelően elhe­lyezni a tanműhelyeinket. Közös igazgatású iskolánknak ez a legna­gyobb gondja. Az összeszorított napközi mellett tehát tanműhely is létesült. így lega­lább részben enyhítették a munkára való nevelés gondjait. Persze ez nem jelenti azt, hogy a helyi nemzeti bizottság nem törődne az iskolával. Az integráció következtében a Ra­gyolci Alapiskola szlovák és magyar tagozatára Sátorosról (Šiator- ská Bukovinka), Csákányházáról (Čakanovce) és Bénáról (Belina) jár­nak a gyerekek. Csákányházán még működik az 1-4. évfolyamos magyar tannyelvű iskola, de a nagyobbak már ide járnak. Idén a Füleki (Fiľa­kovo) Magyar Tannyelvű Alapiskolá­ból is átirányították a Bénáról oda járt felsótagozatosokaU- Megnövekedett a létszám, így a magyar tagozaton az ötödik és hatodik évfolyamokban két-két osz­tályt nyitottunk. Ez szerencsére nem jelenti azt, hogy veszélybe került volna az egymúszakos tanítás. Vég­eredményben ezzel az adminiszt­ratív intézkedéssel nem romlottak a tanítás feltételei. Gondjaink a már említetteken kívül elsősorban a ci­gányszármazású tanulókkal vannak - mondja Czakó Mária. - Nem a rendszeres iskolalátogatással van baj, hiszen ezt bizonyos szankciók­kal ma már az állami közigazgatás kikényszeríti. Sokkal nagyobb gon­dot okoz, hogy egyes családok szo­ciális helyzete, a gyerekek szociali­zációjának foka és a szülők törődé­se sok kívánni valót hagy maga után. Vannak esetek, amikor alap­vető tisztálkodási szabályokat is itt tanulnak meg. Hogy milyen fontos kérdésről van szó, azt egyetlen adattal bizonyítanám: tanulóink kö­zül 107 cigányszármazású, vagyis az összlétszám harminc százaléka. Innen szemlélve válik igazán fontos­sá a pályaválasztás, s az, hogy legalább a nyolcadik osztályig eljus­son minden tanulónk. Ez sajnos nem mindig sikerül. Elég sok olyan tanulónk van, akik még a tízéves tankötelezettség befejeztéig sem jutnak fel a nyolcadikba. A ragyolciak gondja nem egyedül­álló. Az új oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a szülő döntse el: a tan­kötelezettség kiterjesztésével a nyolcadik osztályt be nem fejező tanuló az alapiskolában, vagy egy kétéves oktatási idejű szakiskolában tanuljon-e tovább. Nem véletlen, hogy a cigányszármazásúak család­jaitól kisebb anyagi ráfordítást kíván, ha a gyerek továbbra is helyben jár iskolába. így van ez akkor is, ha semmi remény sincs arra, hogy ka­maszfejjel legalább a nyolcadik osz­tályig elvergődjön. Alapfokú végzett­ség megszerzése célként még értel­met ad ennek az alapiskolai ,,idő­zésnek“, máskülönben kierőszakolt iskolalátogatássá válik. Tavaly pél­dául a magyar tagozat nyolcadik osztályában 19-en végeztek. Az al­sóbb évfolyamokban 10-en voltak, olyanok, akik már nyolcadik eszten­deje jártak iskolába. Közülük az egyik csupán a harmadik évfolyamig jutott el, így számára a felsőbb okta­tási szerv felmentése egyenlő volt a „szabadítással“. Mi lett azokkal, akik nyolcadikos­ként tovább tanultak, esetleg alsóbb osztályból kerültek a kétéves szakis­kolába?- Az alsóbb osztályokból vala­mennyien itt maradtak. A nyolcadik osztályosok 14-en voltak a szlovák tagozaton, 19-en a magyaron. Az előbbiek közül 6-an, az utóbbiak közül 14-en jelentkeztek érettségit adó középiskolákba, örvendetes tény, hogy a magyar tagozatról 9 ta­nuló gimnáziumban és egy szakkö­zépiskolában tanul tovább. A többi­ek szaktanintézetekbe jelentkeztek- tájékoztat Krisztián Elemér, az iskola pályaválasztási tanácsadó pedagógusa. Most már tudjuk, hogy minden jelentkezőnket felvették. xxx A délelőtt mind a kereskedelem­ben, mind a kultúrában holt időnek számít. Marad tehát a puszta szem­lélődés és a helyi nemzeti bizottság elnökének a faggatása.- Mostanában már szemmel lát­ható a munkánk eredménye. Elké­szült az új üzletház és vendéglő, ami a csehszlovák-magyar határ felé tartó forgalom miatt is fontos. Igaz, művelődési házunk még a hatvanas években épült, mégis jól látja el funkcióját. Szerintem a falu művelő­dési életének fontos része az iskola. Nemcsak a szülőkre hat a gyereke­ken keresztül, hanem a pedagógu­sok munkája is nélkülözhetetlen a közéletben. A szokásos kulturális műsorokon, alkalmi szerepléseken kívül a faluban lakó hét pedagógus a politikai és kulturális munkába is bekapcsolódik - állapítja meg Ban- dúr István, a Ragyolci Hnb elnöke.- Nélkülük aligha lehetne elképzelni az 1750 lakosú község életét. Pau- lovics István, Krcho Dezső, Judita Španielková, Barta János. Futó Er­nő és a többiek munkája nemcsak az iskola faláig ér. Ók a falu közéle­tének mozgatói, részesei. Bárcsak a bejáró pedagógusok is maguké­nak éreznék a falu gondjait. Koronczi Valéria, a helyi művelő­dési ház igazgatója. Ö is azok közé a falusi népművelők közé tartozik, akik főnökeik és beosztottjaik önma­guknak.- Legalább a gondolatát igyek­szünk megőrizni annak, hogy vala­mikor újra lesz színjátszó csopor­tunk. Ezért is fontos a fiatalok irodal­mi színpada és a néptánccsoport. Sajnos ma már a fiatalok csupán hétvégén vannak idehaza, ezért a próbák igen vontatottan és lassan haladnak. Az idősebbek, a családo­sok pedig más elfoglaltságra hivat­kozva maradnak otthon. Kétszere­sen hehéz helyzetben van a falusi népművelő. Egyrészt elvárják tőle, hogy szervezzen rendezvényeket, közösségi összejöveteleket. Más­részt ezekhez közönséget kell tobo­roznia. így bizony néha úgy érzem, hogy ellentmondásos a helyzetem. A művelődési intézmények integrá­lása nálunk is bekövetkezett. Két­szer hetente vetítünk filmet, s ezek­nek a látogatottsága igencsak a kí­nált film minőségének a függvénye. Márpedig ez utóbbit nem a népmű­velő, hanem a filmkölcsönzó vállalat eléggé rapszodikus rendje határoz­za meg. Persze a mozi is a művelő­dési házban van, ami nem tölti ki a ház egész tevékenységi körét. Két énekkarunk közül tizenhat éve mű­ködik a női kar. Ugyanakkor a nyug­díjasok éneklócsoportja is rendsze­resen próbál. Első hallásra talán nem sok, de ha a történelmi évfordu­lók megünneplését, a társadalmi események megtartását és a polgári ügyek testületének a munkáját is számba vennénk, akkor eléggé ak­tív életről számolhatnánk be Tény, hogy számunkra igen fontos az isko­la jelenléte, mert mind a diákok, mind a pedagógusok bekapcsolód­nak a kulturális munkába. xxx T isztességgel elvégzett munka, pedagógusi erőfeszítések, jobbra és szebbre törő népművelői igyekezet, pedagógusokra támasz­kodó faluvezetés - ez jellemzi Ra- gýolcot, a losonci (Lučenec) járás­beli falvak lélekszámát tekintve már nagynak számító község művelődé­si életét. A közösségi tudat formáló­dását segítő igyekezet is ott rejtőzik tehát egy falu őszi délelőttiének csendessége mögött. DUSZA ISTVÁN Idén a névadó életművének mél­tatása, elemzése és továbbgondo- zása képezi a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok tartalmát. Nem véletlenül, hiszen idén ünnepeltük a neves író születésének 90. évfor­dulóját, ez az egyetlen Fábry-örö- köst, a Csemadokot is kötelezi. A háromnapos rendezvény hol­nap 14.00 órakor a kassai (Košice) Kuzmányi Lakótelepi Művelődési Házban egy képzőművészeti kiállí­tás megnyitásával kezdődik. Ezen a királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) Tice alkotóközösség tagjai állítják ki Fábry Zoltán szellemiségének ihle­tésére született műveiket. Utána ugyanott kerül sor az irodalmi-törté­nelmi vetélkedő országos döntőjére. Este 19.00 órakor Egy hazában cím­mel irodalmi estet rendeznek. Szombaton a Hutník szálló első emeleti nagytermében Kiss József, lapunk főszerkesztője a Fábry-élet- mű időszerűségéről tart előadást. Ezután Szabómihály Gizella, a Ko- menský Egyetem tanársegédje Fábry Zoltán stílusát elemzi. Délután a résztvevők megkoszorúzzák az író stószi (Štós) szülőházát és sírját. 19.00 órakor a Kuzmányi Lakótelepi Művelődési Házban a Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Ének­kara, a Miskolci Bartók Béla Ve­gyeskar és a kassai Csermely Kórus ad hangversenyt. Vasárnap ismét a Hutník szálló nagytermében lesz két előadás. Fo­nod Zoltán Fábry kritikusi és esszé­írói munkásságáról, majd Szeberé- nyi Zoltán a Fábry Zoltán megterem­tette kritikai szemlélet folytonossá­gáról beszél. Végül megemlékeznek Sas Andor író-irodalomtörténészről. Egyébként az idén ítélik oda elő­ször a Fábry Zoltán Díjat. (d-n) II. A Fábry Zoltán Díj átadására min­den évben a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokon kerül sor, Kassán (Košice). 1. A Fábry Zoltán Díj odaítélésé­ről a Csemadok KB Elnöksége dönt a mindenkori Fábry Zoltán Emlékbi­zottság javaslata alapján, amely igénybe veszi a szakemberek taná­csát, a kritikusok értékelő vélemé­nyét az előző év (Fábry Zoltán szü­letésnapjától születésnapjáig) iro­dalmi terméséről. 3. A bizottság javasolhatja a díj megosztását,.vagy visszatartását az értékelő időszakban megjelent alko­tások alapján. III. A Fábry Zoltán Díjat bármely csehszlovákiai kiadó által kiadott könyvért, vagy újságban, folyóiratban közölt cikksorozatért oda lehet ítélni, ha először jelent meg IV. A Fábry Zoltán Dijat csak a CSSZSZK állampolgárának lehet odaítélni. V. A Fábry Zoltán Dij tartozéka: a) a Csemadok KB elnökének és a Fábry Zoltán Emlékbizottság elnökének aláírásával ellátott díszoklevél: b) 5000 (ötezer) Kčs összegű pénzjutalom: c) kéthetes díjmentes beutaló a Fábry Zoltán Emlékház alko­tószobáiba. A Fábry Zoltán Dij összegét és költségeit a Csemadok Központi Bi­zottsága a saját költségvetéséből folyósítja. Ma kezdődnek hazánkban az Oroszországi SZSZSZK napjai Évről évre visszatérő szép hagyo­mány, hogy a barátsági hónap során városainkban és falvainkban is olyan rendezvényekre kerül sor, amelyeken szovjet vendégművé­szek szerepelnek, illetve a baráti ország művészeinek alkotásaiból rendeznek kiállítást. Idén, a noszf 70. évfordulója alkalmából, valamint a Szovjetunióban végbemenő forra­dalmi átalakulás - amelynek a szov­jet kultúra hű tükre és fontos segítő­társa - miatt is megkülönböztetett figyelem kíséri a barátsági hónap rendezvényeit. Közvéleményünk különösen nagy érdeklődéssel várja az Oroszországi SZSZSZK napjait, amelyek ma kez­dődnek. A két hétig tartó rendez­vénysorozat célja elsősorban az, hogy hazánk lakossága még jobban megismerhesse a Szovjetunió leg­nagyobb területű és lakosságú tag­államának gazdasági, szociális, kul­turális és tudományos fejlődését, a szovjet emberek mai életét, mun­káját. Prágában a Julius Fučík Művelő­dési és Pihenőparkban nyitják meg a Szovjet-Oroszország ma című nagyszabású kiállítást, amelyen több mint ötezer dokumentum és A kubizmus vonzásában Emil Filla prágai tárlata Pablo Picasso mondta egyszer: - Szívesen ellátogatnék Prágába, a cseh művészet közel áll hozzám. És ott él Emil Filla is! Vagyis az a művész, akit a kubiz­mus következetes műveléséért nemegyszer a „cseh Picasso“ jel­zővel illettek, s akit a kortárs művé­szettörténet Picasso és Braque mel­lett a legnagyobb kubista festők kö­zött tart számon. Emil Fillának, a modern cseh képzőművészet klasszikusának útja a morva Chropynéből vezetett a prá­gai festőakadémiára. Növendék még, amikor egy, ma már legendás kiállítás döntő impulzust ad neki, de az egész fiatál művésznemzedék­nek is. 1905-ben Prágában megnyí­lik Edvard Munch norvég festő tárla­ta. Munch, az „álmok szétzúzója“ inspirálja a Nyolcak festőcsoportot, melynek élén Emil Filla áll, hogy megmozgassák a cseh kulturális élet állóvizét. Két évvel később ke­resztes hadjáratot is indítanak a kor kultúrája ellen, hogy kitárják a cseh művészet ablakait Európa felé. Ezt a nyitást szolgálta Emil Filla minden ecsetvonásával, az expresszioniz- mustól a kubizmusig, melyet 1910- ben fedez fel. Élete végéig hű marad ehhez az „új művészethez“. A „ku­bista forradalom“ szenvedélyes pártfogóra talált személyében, aki, úgymond, a fillai kubizmus megte­remtésével felszámolta az e téren mutatkozó korábbi űrt is. A picassói temperamentummal, szikárabb szí­nekkel ellentétben - lágyabb, dalla­mosabb, színesebb Filla világa; pá­ratlan úgynevezett „holland kubiz- musa“, mely 1914-1920 között, hol­landiai tartózkodásának idején a 17. századi holland mesterek művésze­tének és a kubizmus összevetésé­nek nyomán született meg. Az Óváros téri városháza kiállító- termeiben 1903-tól egészen 1953-ig (Filla halálának éve) követhetjük nyomon a modern cseh képzőművé­szet eme legendás alakjának, a fes­tőnek, grafikusnak, szobrásznak, művészettörténésznek, pedagógus­nak az útját. A tárlat a művész kevésbé ismert világaiba is betekin­tést nyújt. Többek között így válik érdekes és szerves kiegészítőjévé az új-kaledóniai, fából készült szo­borpár, a kínai Buddha-szobor, a néger maszk. TARICS ADRIENN különböző tárgy érzékelteti az or­szágrész hét évtizedes fejlődését, valamint a szovjet-csehszlovák mű­szaki és tudományos együttműkö­dés eredményeit. A látogatók meg­tekinthetik az első szovjet űrhajó modelljét, az új szovjet személygép­kocsik közül a Lada Szamarát és a Moszkvics 2141-est, továbbá lát­hatnak sokféle szovjet szórakoztató elektronikai termékeket. A kiállítá­son több hangversenyt, divatbemu­tatót és vitadélutánokat is szervez­nek. Ezen az utóbbi rendezvényen időszerű politikai, gazdasági, kultu­rális, valamint a sporttal kapcsolatos témákról cserélhetnek véleményt a látogatók a jelenlévő neves szovjet szakemberekkel. A prágai Klement Gottwald Múze­umban nyitják meg a Nagy október és az emberiség fejlődése című kiál­lítást. Hazánk fővárosában és Brati­slavában orosz szamovárokkal is­merkedhetnek meg a látogatók, a Szlovák Nemzeti Galériában pedig szovjet iparművészeti kiállítás te­kinthető meg. Mától számos neves szovjet együttes és vendégművész lép fel hazánkban. A teljesség igénye nél­kül említsük meg legalább a szovjet kamarazenekart, a Rosszija Dal- és Táncegyüttest, valamint az Iszkjorka folklórcsoportot, amelyek több szlo­vákiai városban is szerepelnek. Nagy érdeklődéssel várjuk a világhí­rű moszkvai Vahtangov Színház vendégszereplését is. Sok neves szovjet szólistának is tapsolhatunk a csehszlovákiai színpadokon. Már az elmúlt héten megkezdő­dött a szovjet filmek fesztiválja, amelyről már beszámoltunk lapunk hasábjain. Ezen olyan kiemelkedő filmeket vetítenek, mint Mihail Romm Lenin októbere, Gleb Panfi- lov Téma és Elem Klimov Búcsúzás című alkotása. Több új szovjet gyer­mekfilmet is bemutatnak az elkövet­kező napokban. Az Oroszországi SZSZSZK nap­jai, valamint a barátsági hónap ren­dezvényei minden bizonnyal tovább gazdagítják majd ismereteinket a Szovjetunióról és a szovjet embe­rek nagyszabású, ember- és társa­dalomformáló munkájáról, amely számunkra is az ösztönzés és a ta­pasztalatszerzés fontos forrása. Sz. J. ÚJ SZÚ 6 1987. XI. 12 A FÁBRY ZOLTÁN DÍJ STATÚTUMA A Csemadok Központi Bizottsá­ga, Fábry Zoltán érdemes művész örökségének és hagyatékának kép­viselője, Elnökségének 1987/111/4. számú határozatával megalapítja a Fábry Zoltán Díjat azzal a céllal, hogy támogassa az elkötelezett csehszlovákiai magyar irodalom fej­lődését, a csehszlovákiai magyar­sággal foglalkozó történelmi és tár­sadalomtudományi írásbeliséget, fő­leg az olyan témájú alkotásokra, amelyek a Fábry-életműhöz és az író törvényes örököse, a Csemadok- tevékenységéhez kötődnek. I. A Fábry Zoltán Dij odaítélhető személyeknek vagy alkotó közös­ségeknek: 1. jelentős irodalomtudományi vagy szépirodalmi művekért, ame­lyek fontos társadalmi kérdésekkel foglalkoznak, a nép és a csehszlo­vákiai magyarság életét ábrázolják, különös tekintettel a nemzetek és nemzetiségek együttélésére, és amelyek a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus szelle­mében hozzájárulnak a haza, a szü­lőföld szeretetének elmélyítéséhez, elősegítik a szocialista magyar iro­dalom fejlődését; 2. jelentős társadalomtudományi és publicisztikai művekért, amelyek a marxizmus-leninizmus és a prole­tár internacionalizmus szellemében foglalkoznak a csehszlovákiai ma­gyarság történelmi, néprajzi, kultúr­történeti, nyelvtudományi és szocio­lógiai vonatkozású kérdéseivel, ez­zel hozzájárulnak a helyes, szocia­lista nemzetiségi tudat formálásához és a szocialista haza szeretetéhez. Emil Filla: Nő kutyával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents