Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1987-11-06 / 261. szám, péntek
Jozef Lenárt elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt nagygyűlés, elvtársak; kedves barátaim! Ezekben a napokban lesz hetven éve. hogy kitört a nagy októberi szocialista forradalom, évszázadunk egyedülálló és legjelentősebb eseménye. Azért jöttünk össze, hogy közösen - az SZLKP Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács. a kormány és Szlovákia népe nevében a Nemzeti Front - megemlékezzünk erről a nagy évfordulóról. Az országunkban uralkodó ünnepi légkörben találkozunk. Méltó keretét a dolgozók tettekben megnyilvánuló erőfeszítése és számos kollektívának az az eltökéltsége határozza meg. hogy jobb munkával, a feladatok és a kötelezettségvállalások teljesítésével fejezzék ki hűségüket október öröksége iránt. Mély benyomást gyakorolt ránk Gorbacsov elvtárs tartalmas beszéde, amely a moszkvai ünnepi ülésen hangzott el. Nagyra becsüljük, milyen objektiven, dialektikus materialista szemszögből értékelték a nagy októberi szocialista forradalom előkészítését és megvalósítását, a szocializmus építését és védelmét, s milyen tanulságot vontak le a lenini elmélet és gyakorlat számára, a mai és a jövőbeli problémák alkotó megoldásához. Ebben a küzdelemben előtérbe kerül a társadalom átalakítása, amit a szovjet kommunisták pártja nemcsak úgy értelmez, mint a hibák helyrehozását, a fékező mechanizmusok kiküszöbölését, hanem elsősorban mint a szocializmus új mozga- tóerőinek és előnyeinek kibontakoztatását. Ezt a küzdelmet jogosan kapcsolják össze a szocializmus védelmétől a békéért. a leszerelésért folytatott harchoz való átmenettel, amely szorosan összefügg a viláqtörténelemben végbemenő új fordulattal. Engedjék meg, hogy őszinte szívből köszöntsem a jubiláló Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, harci lenini kommunista pártját, hős népét, és jókívánságainkat fejezzük ki a nagy évforduló alkalmából. Elvtársak! Az októberi forradalom, amely Oroszország realitásából született és megfelelt nemzeti érdekeinek és szükségleteinek, egyúttal határvonalat jelentett a világ történetében. Elindította a világ forradalmi átalakításának korszakát, és ezáltal kifejezte azt a történelmi feladatot, amelyre a XX. század kezdetén nemzetközi viszonylatban objektiven megérett az idő - a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet feladatát. Nem véletlen, hogy az első győztes szocialista forradalom éppen Oroszországban ment végbe. Az évszázad elején a legnagyobb tőkés ország volt, amely az élenjáró kapitalista országokkal csaknem egyszerre lépett az imperializmus szakaszába. Néhány tucat monopólium tartotta kézben az ipar legfontosabb ágazatait és a közlekedést, 'gyors ütemben állami monopolkapitalizmussá fejlődtek. Az országot azonban a gazdasági elmaradottság jellemezte, és rendkívül nagy területén még csak kialakulófélben voltak a tőkés viszonyok. Mindez megnyilvánult a lakosság, főleg a parasztság nyomorában, a nagy kulturális elmaradottságban, amelyet még megsokszorozott a nagybirtokosok, a kapitalisták részéről való elnyomás, a nemzetiségi elnyomás és az önkényuralom politikai despotizmusa. Az országban ugyanakkor erősödtek a forradalom erői, amelyeknek élén a proletariátus állt. A proletárok sok milliós hadserege azzal gyakorolt hatást, hogy a nagy üzemekben összpontosult, kifejezte a dolgozók döntő többségének valódi érdekeit, és szocialista ideológiával rendelkezett. Vlagyimir lljics Leninnek köszönhetően új típusú politikai pártja volt, amely két forradalomban szerzett tapasztalatokat, és készen állt, hogy felelősséget vállaljon az ország sorsáért. Napjainkig fellelkesít bennünket, hogy Vlagyimir lljics Lenin abban az időben felismerte a születőfélben levő új jelenségeket, alkotóan fejleszteni és érvényesíteni tudta a forradalmi marxista elméletet, új következtetéseket vont le, és így felkészítette a forradalom szubjektív tényezőjét, ami a győzelem feltétele volt. Vlagyimir lljics Lenin bebizonyította, hogy a világkapitalizmus megérett a szocialista forradalomra, amely a Marx és Engels által megfogalmazott feltételezésektől eltérően először néhány, sót csak egy országban is győzhet. Kidolgozta a burzsoá demokratikus forradalom szocialista forradalommá való fejlődésének elméletét, és megindokolta a munkásosztály szövetségeseinek kérdését. A világháború feltárta és elmélyítette Oroszországban az ellentmondásokat, amelyek fokozták a tömegek szenvedéseit. A februári forradalom alátámasztotta az ellentmondások radikális megoldásának szükségességét. A hatalmat megragadó burzsoázia nem adott a népnek sem békét, sem kenyeret, sem földet. A háború folytatásával veszélyeztette az ország függetlenségét és területi egységét. A népnek választania kellett - vagy elpusztul, vagy a szocializmus útjára lép. ..Abban- az időszakban - februártól októberig“ - mondotta Gorbacsov elvtárs a moszkvai ünnepi ülésen - „rendkívüli erővel mutatkozott meg Leninnek és társainak politikai művészete, amely tanulságos példája a forradalmi gondolkodás és cselekvés élő dialektikájának. A párt vezetése megmutatta, hogy képes a kollektív alkotó útkeresésre, szakítani tud azokkal a sztereotípiákkal, jelmondatokkal, amelyek még tegnap egy más helyzetben kifogástalannak és egyedül lehetségesnek tűntek... A lenini gondolatmenet, a bolsevikok egész tevékenysége, amit a munkaformák és -módszerek gyors váltása, rugalmasság és rendkívüli taktikai döntések, politikai bátorság jellemzett, ragyogó példája a dogmáktól mentes, valóban dialektikus, új gondolkodásmódnak“. Az októberi forradalom megdöntötte a burzsoázia hatalmát, fellépett a háború ellen, és megmentette Oroszországot a nemzeti katasztrófától. Milliókat szabadított fel az elnyomás alól, megnyitotta az utat a bolsevik párt által vezetett nép történelmi alkotókészsége egyedülálló fellendülése előtt. Az októberi szocialista forradalom a szó szoros értelmében „nagy" volt, és azért volt nagy, mert a nép történelmet alkotott, nemcsak végrehajtotta a programot, hanem részt vett kimunkálásában is, tevékenységével átalakítva, kiegészítve és elmélyítve azt. A tömegek alkotókészségének egyedülálló bizonyítéka volt az új szocialista állam megalakítása, amely tevékenységében az új demokráciát képviselő szovjetekre támaszkodott. Fő feladata nemcsak az volt, hogy leküzdje az elmaradottságot, hanem,amint azt Lenin mondta, utol kellett érnie, sőt megelőznie gazdasági téren a fejlett országokat. A nagy októberi szocialista forradalom és győzelme után megkezdődött szocialista építés a forradalmi elmélet és gyakorlat kimeríthetetlen forrása, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nagy iskolája lett. Tisztelt barátaim! Hét évtized elteltével mély tisztelettel és nagy csodálattal tekintünk arra a dicső harci útra, amelyet a szovjet nép tett meg, arra az útra, amely mélyreható változásokat hozott az emberiség életében. Mindenekelőtt a Szovjetunióban valósultak meg és valósulnak meg a nagy október eszméi. Az elmaradott országból modern gazdasági nagyhatalommá, az új civilizáció társadamává fejlődött, amelyet a tudomány, a kultúra és a műveltség magas szintje jellemez. Ma a világ ipari termelésének egyötödét állítja elő, míg 1913-ban Oroszország részesedése alig volt több négy százaléknál. A nemzeti jövedelem kilencvennégyszeresére növekedett. A szovjet tudomány és technika világjelen- tőségüvé vált, elsőként használta fel békés célokra az atomenergiát, és megnyitotta az emberiség előtt a világűrbe vezető utat. A Szovjetunió a világ első országaként felszabadította az embereket a kizsákmányolás alól, a termelőeszközöket azok kezébe adta, akik munkájukkal előállítják azokat. Munkát, ingyenes oktatást, orvosi ellátást, szociális biztosítást és lét- biztonságot adott a népnek. A világon elsőként a nemzetek egyenjogú kapcsolatainak és együttműködésének megteremtésével eredményesen oldotta meg a nemzetiségi kérdést. Az új demokrácia országa, amely nemcsak hirdeti a dolgozók jogait és szabadságjogait, hanem reálisan szavatolja is azokat, lehetővé teszi aktív részvételüket az irányításban és igazgatásban, a szocialista önigazgatást a termelő és állampolgári kollektívákban. Nagy október hagyatéka és műve élő valóság a szocialista rendszerben, amely ma magába foglalja az emberiség egy- harmadát, ugyanilyen arányban részesedik a világ ipari termelésében, és napjaink egyre befolyásosabb politikai erejévé válik. Nagy október hatása kifejezően megnyilvánul a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülésében, ami a gyarmati rendszer felbomlásához vezetett, és ezzel lehetővé tette, hogy valamennyi földrészen többtucat fiatal független állam keletkezzen. Nagy október hagyatéka él és hat a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban, amelynek harci élcsapatai, a marxista-leninista pártok, több mint 80 millió tagot egyesítve egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a nemzetközi eseményekre. Nagy október hagyatékának és művének hatása megnyilvánul a háború éc agresszió, az imperializmus és a neokolo- nializmus ellen, a társadalmi haladásért küzdő demokratikus mozgalomban - Október forradalmi eszméi és műve megváltoztatta és megváltoztatja a világot. A világtörténelmi jelentőségű változások kifejezik a szovjet állam példamutatását és befolyását, úttörő irányzatának vonzerejét, annak a népnek az egyedülálló lelkesedését, amely nagy kezdeményezéssel, áldozatkészen valósította meg a szocialista iparosítás, a kollektivizálás és a kulturális forradalom lenini tervét. Ezek a világtörténelmi átalakulások tükrözik a szovjet állam előrelátó külpolitikáját és azt, hogy diplomáciája nemzetközi szövetségeseket tudott szerezni a legre- akciósabb erők elleni harcban. Történelmi szempontból rövid idő alatt, rendkívül nehéz feltételek és a fiatal szovjet állam előtt álló kegyetlen erőpróbák közepette érte el a szovjet nép a nagyszerű eredményeket. Az imperializmus egész fegyvertárát - a polgárháborút, külföldi intervenciót, blokádot, terrort, di- verziót, rágalmakat, a fasizmus agresszióját - felvonultatta, hogy megsemmisítse a munkások és parasztok hatalmát. Az emberiség nem felejti el és nem is szabad elfelejtenie, hogy Keleten vallottak kudarcot a nemzetek náci leigázásának tervei, ott omlott össze az ún. új náci rendszer, koncentrációs táboraival, gázkamráival, füstölgő kemencéivel, újkori rabszolgaságával együtt. Éppen ezen a sorsdöntő erőpróbán bizonyosodott be a szovjet rendszer ereje. Hadserege roppantotta szét a náci Németország gerincét, megvédte a forradalom vívmányait, megmentette az emberiséget a barna pestistől, szabadságot hozott a nemzeteknek, aminek következtében a demokrácia, a haladás és a béke javára változtak meg a nemzetközi erőviszonyok. A Szovjetunió a katonai-stratégiai paritás kialakításával lehetővé tette, hogy megszűnjön a lázas fegyverkezés és a világ a leszerelés felé haladjon. A szovjet nép hősi útján hibák és tévedések is előfordultak, nehezen leküzdhető akadályok is felmerültek, amint erre nyíltan rámutattak 1985-ben az áprilisi ülésen, a XXVII. kongresszuson, az SZKP Központi Bizottságának januári, júniusi és mostani, októberi ülésén. Lenin pártja a néppel együtt nagy energiával, elszántan győzi le az akadályokat. Mély igazságot fejeznek ki azonban Gorbacsov elvtárs szavai: „Büszkék vagyunk minden átélt napra és minden nap, akár az a legnehezebbik is, drága számunkra, mivel ez volt a történelmi iskolánk, ez a történelmi tanulság." Elvtársak! Valamennyien érezzük és tudatosítjuk, hogy az évforduló kapcsán új erővel, frissen, reményteljesen hatnak a nagy október eszméi és hagyatéka. Az SZKP, tudatosítva napjaink új szükségleteit, meghatározta az offenzív, forradalmi kivezető utakat, amelyeket kifejez a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsításának és a társadalom átalakításának stratégiája. A szovjet nép magáévá tette és aktívan megvalósítja ezt a programot, amely az alkotó leninizmus megnyilvánulása, és arra ösztönöz, hogy az Október müve tovább fejlődjön és győzzön! Gratulálunk szovjet testvéreinknek az elért eredményeikhez. További nagy sikereket kívánunk nekik az ország forradalmi megújhodásában, a munkában és az életben! Tisztelt nagygyűlés! A nagy októberi szocialista forradalom mély hatással volt nemzeteink sorsára. A szovjet kormány első lépései - a földről és a békéről szóló dekrétumok - olyan távlatokat jelentettek, amelyek mint a hajnali derengés terjedtek Keletről országunk felé. A háború által sújtott cseh és szlovák nép az Osztrák-Magyar Monarchiában nemcsak szociális és nemzeti elnyomásnak volt kitéve, az uralkodó osztályok még a szlovák nemzet létét is tagadták. El tudjuk képzelni, mit jelentett a csehek és szlovákok számára az orosz bolsevikek által kihirdetett, a nemzetek önrendelkezési jogára vonatkozó jelmondat. A csehszlovák együvétartozás, amelynek mély történelmi gyökerei voltak, ekkor érett a közös csehszlovák államiság gondolatává. A szlovák nemzet legszélesebb rétegei spontánul támogatták ezt a gondolatot, 1918-ban Liptovský Mikulásban a történelmi jelentőségű május elsejei gyűlésen és számos más helyen is, aktívan síkraszálltak mellette. A nagy október által előidézett forradalmi mozgásban a monarchia romjain megszületett a Csehszlovák Köztársaság. Amikor ma sajátunknak tekintjük az októberi forradalmat, egyúttal a csehszlovák államiság gondolatát is magunkénak érezzük. Annak ellenére, hogy elvi fenntartásaink vannak az uralkodó osztályok népellenes politikájával szemben, értékeljük a bur- zsoá-demokratikus csehszlovák állam pozitív jelentőségét, a szlovák nemzet nemzeti felemelkedésének kezdetét jelentette, és lehetővé tette nemzeti, művelődési és kulturális fejlődését. A cseh és a szlovák munkások, a falusi szegénység, az értelmiség legjobb képviselőivel együtt megértette, hogy október új korszak kezdetét jelentette az emberiség történetében. Tisztelettel és hálával emlékezünk azokra a vörös katonáinkra, akik Oroszországban fegyverrel a kezükben segítettek a munkás-paraszt állam védelmében. Hazatérve azt a gondolatot terjesztették - csináljuk úgy. mint orosz testvéreink. Egyre több volt a sztrájk, a tüntetés a szociális szempontból igazságos köztársaságért, Szovjet-Oroszország védelméért. A közép-európai államokban végigsöprő forradalmi hullám eredményeként született meg a Szlovák Tanácsköztársaság, amely Csehszlovákia területén az első kísérletet jelentette a népi hatalom megteremtésére. A dolgozók forradalmi vezér nélkül küzdöttek a köztársaság jellegéért, és ebben a harcban a burzsoázia győzött. A munkásosztály a burzsoáziával való nyílt összecsapásban ideiglenesen vereséget szenvedett, de forradalmi harcának történelmi eredménye volt politikai fejlődése, a CSKP megalakulása, ami szükségszerű'feltétele volt jövőbeli győzelmeinek. A nagy október forradalmi példájának, a CSKP megalapítói és építői nagy erőfeszítéseinek jelentősége akkor bizonyosodott be, amikor hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása után népünk saját maga dönthetett sorsáról. Meghozta gyümölcsét a párt bolsevizálásáért, a leninizmus szellemében való átalakításáért és megf -ősítéséért folytatott küzdelem. Azért harcoltak, hogy helyesen tudja felmérni a helyzetet, ki tudja dolgozni és tűzni a forradalmi stragégiát és taktikát s irányítani tudja a dolgozók harcát a szociális és nemzeti felszabadulásért. Éppen ebben az összefüggésben látjuk a CSKP V. kongresszusának sorsdöntő jelentőségét Ez a kongresszus választotta meg az új pártvezetőséget, élén Klement Gott- walddal. és a kommunista pártot a munkásosztály és a többi dolgozó érett, elismert élcsapatává változtatta. Mindennek tanúbizonyságát adta a CSKP, amikor a dolgozóknak a kenyérért, munkáért és szabadságért, a köztársaság megvédéséért folytatott harcát, nemzeteinknek a leigázás és a megszállás elleni küzdelmét vezette, továbbá a szlovák nemzeti felkelés, a cseh nép felkelése alatt, az űj népi Csehszlovákiáért folytatott küzdelemben. A nemzeti és demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átalakulása időszakában a CSKP bebizonyította, hogy konkrét feltételeink közepette, általánosan érvényes elméletként alkotóan érvényesíteni tudja a leninizmust, amint ez október szelleméből és a leninizmus lényegéből is következik. Ezért tudta 1948 februárjában győzelemre vezetni a nép és nemzeteink ügyét. Elvtársak! Amikor Vlagyimir lljics Lenin a győzelmes forradalom után a szovjet hatalom legközelebbi feladataival foglalkozott, azt mondta, hogy kiharcoltuk Oroszországot a gazdagoktól a szegények számára, a kizsákmányolóktól a dolgozók számára. Most új módon kell irányítanunk és vezetnünk Oroszországot, meg kell szerveznünk sok millió ember életének gazdasági alapjait. . A győzelmes február után éppen ilyen, Lenin szerint a legnehezebb, de leghálá- sabb feladat állt a mi kommunista pártunk előtt is. A párt a feladat megoldása során a lenini stratégia és taktika alkotó érvényesítéséből, a szovjet kommunisták forradalmi gyakorlatából indult ki. Ezt fejezte ki a szocialista építés fő irányvonala, amelyet a CSKP IX. kongresszusa tűzött ki, és amelyet a nép kezdeményezöen, nagy erőfeszítésekkel valósított meg. Hazánkban a szocializmus történelmi szempontból rövid idő alatt reális valósággá vált. Bebizonyosodott, hogy a szocializmus az a rendszer, amely igazi jogokat és szabadságjogokat ad a dolgozóknak, lehetővé teszi a termelőerők gyors és sokoldalú fejlődését, a széles rétegek szociális és szellemi felemelkedését, a civilizáció értékeinek megsokszorozását. A szocializmus rendkívüli erejének és előnyeinek meggyőző bizonyítéka az az út, amelyet az új feltételek között Szlovákia tett, illetve tesz meg. Nem akarunk belemerülni a történelmi kérdésekbe, múltunkat és jelenünket ismerjük. Különösen a fiatal nemzedék miatt azonban emlékeztetnünk kell arra a drámai, harci, sok áldozatot követelő, nagy forradalmi tettekkel kísért útra, amelyet nemzetünk tett meg a századfordulótól, a megsemmisülés veszélyétől a fejlettség mai szintjéig. Ez nem a véletlen, az ösztönösség müve, vagy az általános haladás része. Ez a szocializmus, a csehek, szlovákok és a nemzetiségek egyenlősége és egyenjogúsága lenini politikájának erejét tanúsítja, annak a politikának, amelyet a szovjetek országának példájára pártunk valósított meg. A nép segítőkészségének, a cseh munkásosztály, a cseh nemzet testvéri segítségének a müve ez. Joggal vagyunk büszkék a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek erősödő testvéri szövetségre. Egységünket és együttműködésünket, mint az állam erejének és haladásának megbízható pillérét, továbbra is védelmezni és szilárdítani fogjuk. Országunk ugyanúgy, mint a többi szocialista állam szembetűnő sikereket ért el. Október útján haladva legyőztük a burzsoáziát, aránylag gyorsan a kapitalizmusból a szocializmusba léptünk, majd fejlődésének új szakaszát kezdtük meg. Bebizonyosodott, hogy a szocializmus és a kommunizmus nem utópia, hanem tudományos elveken épülő társadalom. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a kommunizmus nincsen tőlünk kéznyúj- tásnyira, mint ahogyan azt annak idején gondolták; nemcsak bonyolult, hanem ellentmondásos forradalmi társadalmi változások korszaka vezet hozzá. Ezek a változások ma összekapcsolódnak a tudományos-technikai forradalommal, és szükségessé teszik a társadalmi fejlődés minőségi szempontból új szintjét. Ezeknek a folyamatoknak a törvényszerűségeit fejlődésükben kell megismerni, és a tapasztalatokat jobban kell a gyakorlatban kihasználni. Kommunista pártunk jól tudja, milyen nagy árat kell fizetni az elméletben és a gyakorlatban megnyilvánuló szubjektivizmusért, az új társadalom építése lenini elveinek és módszereinek a szocialista törvényesség megsértéséért. Az ötvenes években fájdalmas veszteségek és nagy károk . értek bennünket. Tudjuk, hogy a hatvanas évek végén az ellenforradalmi erők hogyan éltek vissza a pártnak a hibák helyrehozására kifejtett becsületes törekvésével. A párt fontos tanulságot vont le az elkövetett hibákból: idejében és alkotóan kell megoldani a fejlődés kulcs- fontosságú kérdéseit, következetesen érvényesíteni kell a leninizmust, mint a párt és az ország haladásának módszerét és útját, mint olyan eszközt, amelynek segítségével felszámolható a jobboldal és az ellenforradalom minden esélye. Társadalmunk a CSKP XIV. kongresszusa óta jelentős haladást ért el a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén. Országunkban a szocializmus sokoldalúan megszilárdult, és további haladást ért el. Ez nem jelenti azonban, hogy mindig szem előtt tartottuk a tanulságokat, ezért kell határozottabban küzdenünk a stagnálás megnyilvánulásai ellen, ezért kell erőfeszítéseket tennünk a dinamikus fejlődésért. Elvtársak, valamennyiünknek, az összes pártszervnek és -szervezetnek, minden kommunistának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a párt mindig teljesíteni tudja a forradalmi élcsapat, október örökösének küldetését. Amikor a hét évtized távlatából tekintünk nemzeteink újkori történetére, összegezésképpen leszögezhetjük: igen, az a nagy és korszakos jelentőségű út, amelyet megtettünk,"mély, belső logikájával összekapcsolódik a forradalmi októberrel, hatásával és örökségével. Rövidesen megemlékezünk a tragikus müncheni ésemények, a köztársaság felbomlásának, a nemzeti és állami függetlenség elvesztésének 50. évfordulójáról. Tudjuk, hogy az elnyomás sötét éveiben a világon csupán egy pontra tekinthettek reménykedve a csehek és a szlovákok. Ez a pont a Szovjetunió volt, amelynek népe értünk is harcolt, velünk volt a felkelésben, elhozta a szabadságot és azt a jogunkat, hogy magunk döntsünk sorsunkról. Évtizedeken keresztül, a harcokban és az új élet építésében, a jó és rossz pillanatokban éreztük támogatását és segítség- nyújtását. Napjainkban a lenini kiforrásból, az SZKP Gorbacsov elvtárs vezette központi bizottsága által elvégzett elemzésből merítünk ösztönzést arra, hogy a szocializmus nemzeteink és nemzetiségeink még'vonzóbb közösségévé váljon. Ebben az értelemben régi jelmondatunk - A Szovjetunióval örök időkre és soha másképp - rendkívül időszerű és korszerű. Tisztelt nagygyűlés! A fejlett szocializmus építésének általánosított tapasztalataiból, a mai korszak új szükségleteiből, igényeiből és jellegéből kiindulva a párt XVII. kongresszusa kitűzte a társadalom szociális-gazdasági (Folytatás a 3. oldalon) ÚJ szú 2 1987. XI. 6.
