Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1987-11-05 / 260. szám, csütörtök
Vásári körkép Esteledett, ritkult a vásárlók sora, de a kitartó látogatók a kivilágított utcákban szerencsét próbálhattak, tovább szórakozhattak. Az árusok még várták a vevőket, de arra gondoltak, holnap talán jobban megy az üzlet, hisz szombat lesz, többen ráérnek majd. Ez ugyanis az idei utolsó nagyvásár, amit lehet, el kell adniuk... DEÁK TERÉZ Energia és fegyelem Két nagy energiakrízis a világgazdaságban, s azoknak következményei; az energiahordozók árfolyamának állandó ingadozása; egyes országok „látványos“ energiagondjai; a hazai energetikai ipar dolgozóinak gyakran nem eléggé hangsúlyozott (és értékelt) erőfeszítései - megannyi felkiáltójelei a gazdasági élet fokozott energiafüggőségének. Minderről azonban általában csak ilyenkor, az energetikai főszezon küszöbén szokás érdemben beszélni, pedig gyakrabban kellene. Időról-idöre azonban az energiakérdés - akár egy-egy részsiker kapcsán is - lekerül a napirendről. Mintha például az elmúlt esztendő zord telén az energetikai dolgozók részéről tapasztalt helytállás a gondok „száműzését“ jelentette volna. Pedig az nem volt véletlen, de mégcsak nem is magától értetődő. S most újra tél következik... Ezúttal nem az energetikai ipar feltételeinek bonyolult problémaköréről akarunk szólni, az azonban mindenképpen dicséretes, ahogy az energetikai dolgozók készültek ismét az energetika főszezonjára: hogy e télen is elkerülhetők legyenek az energiaellátás zavarai. Az esetleges rendkívüli időjárás hatásait eleve kizárni azonban nem lehet, a berendezések állaga sem zárja ki a helyi meghibásodások lehetőségeit, az iparág felelős dolgozóinak szavaiból ugyanis arra következtethetünk, hogy a fűtőanyag és energetikai ipar a tavalyi felkészültségi szinten várja a tél beálltát. Mindez azonban továbbra is megköveteli a szigorú fogyasztói fegyelmet, a kevésbé energiaigényes új technológiai berendezések üzembe állítását, s ahol lehet, a másodlagos energiaforrások felhasználását is. A felhasználás gazdaságosságának követelményét hangsúlyozni pedig már szinte fölösleges szófecsérlés- nek is túnhet. Pedig, sajnos, nem az. Ez utóbbi megállapítás alapjául az Állami Energetikai Felügyelőség valós tapasztalatai szolgálnak, amelyek szerint az idei esztendő első kétharmadában a Szlovákiában elvégzett 495 ellenőrzésből 222 esetben, az ellenőrzések 45 százalékában tapasztaltak hiányosságokat. Még az ezeket követő 148 utólagos ellenőrzésnek is csaknem egyharmada jelzett folyamatosan fennálló szabálytalanságot. Száz esetben elhárították a rendellenesség okait. A szóban forgó ellenőrzések mintegy 29 ezer 780 tonna egyezményes fűtőanyag fölösleges felhasználását, tehát veszteségét okozták, míg a száz - az ellenőrzést követő - szabálytalanság elhárítása 13 ezer 487 tonna egyezményes fűtőanyag megtakarítását eredményezte. Nem mellékes, melyek voltak a leggyakrabban tapasztalt hiányosságok. Csak a legkirívóbbak is egész „csokorravalót“ tesznek ki. Leggyakoribbak voltak a lakások, középületek túlfűtéséből szárzamó veszteségek, s ami ezzel összefügg: a hővezetékek elhárítható veszteségei. Ugyancsak szembetűnő a kazánok, aggeregátok tüzelöfelhasználásának indokolatlanul alacsony hatásfoka is. Jellemző az elektromos akkumulációs és közvetlen üzemelésű fűtőtestek helytelen kapcsolása, az ebből és egyéb okokból származó gazdaságtalan villanyfűtés, s az is, hogy az elektromos energiafelhasználás során a kisfogyasztók figyelmen kívül hagyják az energiaszolgáltatás alapfeltételeit. A földgáz felhasználásában pedig nemcsak túllépik a fogyasztók a megengedett, vagy szerződésben rögzített mennyiséget, hanem erről még pontatlan kimutatásokat is készítenek... Nem kevésbé kedvezőtlenek az energiaigény csökkentését szorgalmazó 02-es állami célprogram végrehajtásának ellenőrzése során szerzett tapasztalatok. Például az illetékesek a megtakarítás fényéről elméleti számítások alapján tesznek jelentést; az előírt megtakarításból visszafelé számolva (!) mutatnak ki kiindulási „végeredményt“, de az sem ritkaság, hogy a meglevő energiaigényt tüntetik fel „erőfeszítéseik“ eredményének. Folytathatnánk a sort a gazdaságtalan felhasználás, a helytelen fűtőanyag-tárolás veszteségeiről - kis túlzással: vég nélkül. Nem tesszük. Azt is megkockáztatjuk, hogy nem tartjuk célravezető megoldásnak a kötbérek duplájára növelhetöségének januártól esedékes lehetőségét sem. Ehelyett egy tényre hívjuk fel a figyelmet: a vállalatok elektromos energiára fordított költségei az összkiadásaiknak mindössze 2 százalékát teszik ki átlagosan! Ennek pedig aligha van ösztönző hatása az energiafelhasználás gyorsított ütemű hatékonyabbá tételében, vagy - ha úgy tetszik: a fegyelem javításában. Pedig ez utóbbira mindenképpen sort kell keríteni... MÉSZÁROS JÁNOS Nyolcszáz tagú üzemi CSSZBSZ-szervezet képviseletében Élő kapcsolatok- A kereskedelmi szervezetek képviselőivel előre megbeszéltük, részvételüket, hogy megfelelő választék legyen hisz a legtöbben azért jönnek ide, hogy bevásároljanak. Tavaly például 32 millió korona értékű áru cserélt gazdát, s mintegy 300 ezren keresték fel a vásár alatt városunkat. Idén 296 árusítási engedélyt adtak ki, ebből 245-t magánárusoknak, s ottjártunkkor még vagy huszonötén vártak az engedélyre. Sallai László, a vnb elődója meg is jegyezte:- Tizenegy éve veszek részt a vásár szervezésében, de ilyen nagy érdeklődés még nem volt az árusítók, a szórakoztató szolgáltatók részéről. Gond volt elhelyezni a körhintákat, céllövöldéket és a többieket. Annyian érkeztek, hogy a lakótelepre is jutottak, mert a vásár területén nem fértek el. Hasonlóan a magánárusok is: az elmúlt évben a mostanihoz képest csupán az engedélyek felét adtuk ki. Magunk is láttuk, sátor sátor mellett, s az utcát járva az volt az érzésünk, az állami és a szövetkezeti kereskedelem nem számított a magánkereskedők ilyen konkurenciájával. GAZDAG KÍNÁLAT Nehéz volna felsorolni mi minden volt kapható a «/ásárban. Sokan tolongtak a leértékelt áruk sátrai előtt, az üres dobozok arról tanúskodtak, hogy a cipők iránt is nagy volt az érdeklődés.-S mintha az egyébként pult alatti árunak számító termékek is a polcokra kerültek volna. Nem is nagy dolgokat, csupán keresett kekszeket vagy nyalókákat kínáltak, s ezekért is sorba álltak. Jó kereskedelmi fogásként használják ki az ilyan áruk eladását, mert a vásáron természetesen felárat fizettetnek a vevővel! A magánárusok száma minden bizonnyal azért növekedett, mert a nemzeti bizottságoktól egyre többen kérnek és kapnak engedélyt a különböző termékek készítésére, illetve árusítására. Nem az a baj, hogy bővítik a választékot. Viszont nem ártana, ha a nemzeti bizottság, amely az engedélyt kiadta, az áru minőségét is ellenőrizné. Egy losonci (Lučenec) fiatalasszony édesanyjával együtt otthon varrott bársonynadrágokat árusított. Hát nem nevezhetők mesterszabóknak a termékeik láttán! Helena Kuricová nagy családjával, hat gyermekével és tizenöt unokájával együtt Hradec Královéból érkezett. Panaszolták, rossz a szervezés, mert két napig álltak a városi nemzeti bizottság előtt az árusítási engedélyért. A három sátorhelyért kifizették a 900 koronát, de úgy látszik megéri nekik a csecsebecséket árusítani. A Lévai (Levice) Járási Szolgáltató Vállalat szakembere kulcsmásolatokat készített. František Hájek és felesége Prágából már 15 éve jár erre a vásárra. Csatok, hajpántok, indiános pisztolytokok alkották kínálatukat. S mint elmondotta, vérükben van ez az életforma: nagyapja is ilyen apróságok készítésével árusításával foglalkozott, ő sem tud enél- kül meglenni. Tóth János Felsöszeli- ből (Horné Saliby) jött a vásárra. Bőrből készült nyakékeket, karkötőket kínált.- Sokan kínálunk ilyen árut - nem megy jól az üzlet - vélekedett. KISSÉ DRÁGA KÁVÉ A fogyasztók védelme a nagy tömegben, a vásár forgatagában is fontos feladat. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai ott voltak a látogatók között. Mária Dzi- elawská kávéért állt be a sor végére a galántai Jednota fogyasztási szövetkezet egyik sátra előtt. Gyorsan sorra került, s nagyon meglepődött, hogy a papírpohárban kínált kávéért 4 korona 50 fillért kért tőle a fehér kabátos fiatalember. Amikor igazolványa bemutatása után magyarázatot kért, a felszolgáló már nem válaszolt olyan magabiztosan, mint amikor a kávé árát közölte. Különböző módon próbált magyarázkodni. Az egység vezetője nem volt jelen és ő azt hitte, hazudozásaival mentheti a menthetőt. Hirtelen nem tudott semmit az ellenőrzések könyvéről, a pecsétről, az árusított termékek szállítóleveleiről sem. Érdekes módon, a szövetkezet illetékesei is megfeledkeztek a kávé áráról, nem volt feltüntetve az árjegyzéken. Mária Dzielawská viszont pontosan tudta az árát: 3.30 koronába kerül cukorral, pohárral együtt. A felszolgáló viszont nem tudta megmondani, a vásár kezdetétől mennyit adott el. Azzal érvelt, hogy tévedett, amikor a kávé árát kérte. Ján Tkáč ellenőr közben néhány megkezdett pálinkás üveg tartalmát vizsgálta meg, nincs-e olcsóbb fajtáA šafárikovói ruhagyár termékeinek közel hetven százaléka készül exportra, mindenekelőtt szovjet megrendelésre. A hetvenes évek elején még csak öltönyöket, később zakókat, napjainkban pedig már farmernadrágokat és más szabadidő- ruhákat is jelentős mennyiségben vásárol a gyártól legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió. És ennek igen nagy - a gyár termelését és gazdálkodását is meghatározó - jelentősége van napjainkban, amikor a világpiacon a konfekció kínálata meghaladja a keresletet. A piac -telítettsége természetesen magával hozza a minőségi követelmények fokozását. Szerencsére, ma már ezzel tisztában vannak az egyik legnagyobb gömöri üzem dolgozói is, akiket a szigorodó körülmények jobb munkára sarkallnak. Az üzem kollektíváját nemcsak közvetett munkakapcsolatok fűzik a szovjet néphez, hanem valóban meghitt, baráti kötelékek is. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete közel nyolcszáz tagot számlál, s öt munkahelyi alapszervezetre tagozódik. Mészáros Mária a szervezet alapító, s legtevékenyebb tagjainak egyike, a közelmúltban részt vett a szövetség járási val keverve, esetleg hígítva. Nem talált kivetnivalót. A történtek tisztázása végett viszont körutunk végén ^ újra vissza kellett térnünk a negyedi (Neded) vendéglősök sátrába. PONTOSAN IS LEHET SZÁMOLNI Több tételből álló vásárlásoknál nagyobb a lehetőség az „elszámolásra“. Próbáljuk meg, hogy van ez az Érsekújvári (Nové Zámky) Zdroj vállalat sátrában - indítványozta Mária Dzielawska és már sorba is állt. Két adag sült kolbászt, egy cigánypecsenyét, uborkát, mustárt, kenyeret kért. Mindezt papírtálcán szolgálta fel Mitnyik Zsuzsanna. Az ellenőr fizetett, majd a megvásárolt árut a sátor túlsó részében a vezető jelenlétében újra lemérte. Hatala Éva, a sátor vezetője nemigen lepődött meg. Már a higiénikusok is ellenőriztek nála, mindent rendben találtak. Ján Tkáč az árjegyzék szerint ellenőrizte, adta össze az egyes tételeket. S az eredmény: fillérnyi pontossággal egyezett az összeg.- Hat sátorban összesen harmincán árusítunk vállalatunktól - mondotta az üzletvezető. - Mi itt heten vagyunk, s úgy válogattam össze munkatársaimat, hogy valamennyiükben megbízhatok. A vásárra csak az jöhet, aki szereti ezt a munkát, mert itt nincs megállás. Míg az ellenőrök a jegyzőkönyvet írták, Kuruc Mária szünet nélkül sütötte a húst, kenyeret szeletelt, a pihenésre nem is gondolt. Hatala Mária pedig kifejtette, hogy szerinte nem érdemes kockáztatni a hírnevet, a becsületességet. Tavaly is jól megfizették a vásári többletmunkát, s reméli, idén is így lesz. ZÁRÁS ELŐTT AZ ELSŐ NAPON Mire visszatértünk az előző ellenőrzés helyszínére, megérkezett Takács Ferdinand vezető is. Már tájékoztatták a történtekről, nagyon bántotta az eset. Nemcsak az árdrágítás, hanem a beosztottja magatartása is, aki aznap dolgozott először a keze alatt.- Nem értem miért tette, azt állítja tévedett - mondotta, - Azt viszont kár volt mondania, hogy az iratokról nem tudnak, hiszen közben sört hoztak és a szállítólevelet le kellett pecsételniük. A pecsét és a többi irat egy helyen, egy táskában volt. A kellemetlen magyarázkodásoknak se vége, se hossza. A tény viszont tény: az árdrágításért felelni fog a kiszolgáló ( a bírságot a kerületi felügyelőség igazgatósága szabja ki), hisz egy kávén 1,20-at nyert (és ki tudja mennyit adott el ilyen áron). és kerületi konferenciáján, s ez utóbbin kongresszusi küldötté választották.- Nagyszerű érzés lesz egy országos fórumon képviselni üzemünket - mondotta megválasztásával kapcsolatban -, amely napjainkban éppen internacionalista kötelezettségének teljesítésén fáradozik. Kollektívánk konkrétan a Szovjetunióba irányuló export határidő előtti teljesítését vállalta a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére. Nem könnyű a helyzetünk, mert az év elsó felében jelentős lemaradásunk volt az akadozó alapanyag-ellátás miatt. Nem kifejezetten kedvező a helyzetünk a minőséget illetően sem. Az anyaghibák változatlanul sok bosz- szúságot okQznak, növelik a másodosztályú termékek arányát, s ez természetesen kihat a termelés gazdaságosságára is. Ebben a helyzetben nagyon sok múlik dolgozóink lelkiismeretességén, ügyességén. Mindezek ellenére, termékeinkre mind kevesebb a reklamáció. Hozzájárul eredményeink javulásához a szaratoví munkamódszer is, s így már a szűkebb munkaközösségek kiszűrik a hibás termékeket. Persze, a módszer hatékonysága tökéletes felkészültséget, sokoldalúságot kíván mindenkitől. Nem jelentéktelen eredmény, hogy 150 dolgozónk már különösebb nehézség nélkül eleget tesz a követelményeknek. Üzemünkben nemcsak a szarato- vi munkamódszer alkalmazása jelenti a közvetlen kapcsolatot a Szovjetunióval, a szovjet emberekkel, hanem a csereakciók, cserelátogatások is. Már a szakmunkásképzők tanulói megismerkednek egymás életével és munkájával. A vílniuszi ruhagyárból és bőrfeldolgozó üzemből minden évben vendégül látunk egy osztályt, s a leendő gömöri szakmunkások is megismerkedhetnek a szovjet gyárak belső életével. Gyakran érkeznek vendégek a tulaí körzetből is, hiszen a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásnak testvérkapcsolatai vannak a Kirejevszki járással. Mészáros Mária a továbbiakban elmondotta, hogy nemcsak a-válla- lati együttműködés révén élő a kapcsolat, a kultúra és a művelődés hidjai is összekötik az embereket. Különösen ilyentájt, az év utolsó hónapjaiban sok a rendezvény az üzemben is. Hagyománya van már a szovjet könyvek kiállításának, a szovjet filmek bemutatójának és a szamovár melletti beszélgetéseknek. Az idén is megrendezik a Mit tudsz a Szovjetunióról vetélkedőt. A barátsági hónap eseményeinek szervezéséből és rendezéséből természetesen részt vállal a frissen választott kongresszusi küldött is. A szocialista munkabrigádban és a tömegszervezetekben betöltött tisztségei mellett Mészáros Mária saját szakmai fejlesztését sem hanyagolja el. Tizennégy évvel ezelőtt szerzett szakmunkásbizonyítványa mellé tavaly érettségi bizonyítványt is szerzett, s jelenleg műszaki ellenőrként felelősségteljes, hasznos munkát végez az üzemben. HACSI ATTILA Tavaly 300 ezren fordultak meg a városban a vásár idején (Archív felvétel) ÚJ SZÚ 4 1987. XI. 5. Több mint négyszáz évvel ezelőtt, az őszi munkák sikeres befejezése alkalmából szerveztek először vásárt Štúrovóban. Azóta él a hagyomány, október végén, november elején napjainkban is az állami, a szövetkezeti és magánkereskedők sátrakat állítanak az utcákban. Idén sem volt ez másképp. Nágel Józseftől, a városi nemzeti bizottság alelnökétől a sorrendben 441. Simon-Júda vásár előkészítéséről megtudtuk:
