Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1987-11-30 / 281. szám, hétfő
ÚJ sző 3 1907. XI. 30. Ösztönző formák és módszerek A hatékony politikai oktatás feltételei a pártalapszervezetben Olomoucban nyílt meg a fogyasztási szövetkezetek első gyermekáruháza. A kétszintes áruház 550 négyzetméternyi eladótéren gyermekruházati cikkeket, cipőt, bördíszműárut, iskolaszereket, játékokat édességeket kínálnak. Felvételünk a játékosztályon készült. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Hadd legyen per?! Bíróságaink elkerülhető túlterheltségéről A Komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezetben folyó pártoktatás hatékonyságát az összegező értékelésben a járási pártbizottság is kiemelte. A pártoktatásban olyan formákat és módszereket alkalmaznak, amelyekkel a hét tanulmányi csoport 242 hallgatóját folyamatos munkára és rendszeres tanulásra ösztönzik. Eredményeik értékét csak növeli, hogy a hat alapszervezet 170 tagja egymástól távol eső munkahelyeken dolgozik. Ez a pártbizottság szervező és ellenőrző tevékenységét ugyan nehezíti, de mint Várady Erzsébet pártelnök mondotta, az ellenőrzés mégis folyamatos. Valamennyi részlegszervezetben külön csoportot alakítottak, egy csoport pedig a központban tevékenykedik 44 hallgatóval. Ennek a szövetkezet vezetői és a főiskolát végzett kommunisták és párton kívüli dolgozók a tagjai. Ezzel a beosztási rendszerrel nemcsak a szövetkezet munkahelyi tagoltságából adódó problémákat oldották meg, hanem a differenciált oktatást is lehetővé tették.- Abból indulunk ki - mondja az elnök -, hogy az elárusítók naponta a bevásárlók ezreivel kerülnek kapcsolatba, és számos körülmény kényszerítheti őket arra, hogy egy adott helyzet megmagyarázására gazdaságpolitikai ismereteiket is felhasználják. Ezért soroltuk be a pártoktatásba a párton kívüli boltvezetőket, a kádertartalékokat és az ifjúsági alapszervezet tagjait is. Mi az oktatást ötéves időtartamra kidolgozott terv szerint végezzük. Biztosítottuk azt is, hogy a hallgatók közül egyre többen választhassák a pártoktatás igényesebb tanulmányi formáit. Évente legkevesebb két tagunk kezdi meg tanulmányait a mar- xizmus-leninizmus esti egyetemén. Más tagjaink a párt-, illetve a gazdasági aktíva szemináriumára járnak, a politikai agitáció módszereivel, illetve a pártoktatás módszertanával ismerkednek - összegezte az oktatás rendszerességét bizonyító tényeket a pártelnök. Az elmondottakból szinte törvényszerűen következik, hogy a Komáromi Jednotában képzett pártoktatókban nincs hiány. Az 1978-88- as pártoktatási évben 24 pártoktatót foglalkoztatnak. Valamennyien elvégezték a marxizmus-leninizmus esti egyetemét. Árgyusi Imre, a pártalapszervezet alelnöke az oktatók irányításáról tájékoztatott. Szavai rendszerességről és céltudatos munkáról tanúskodnak.- A pártbizottság az oktatókat már szeptemberben írásban felkérte az előadás és a témával kapcsolatos szemináriumi beszélgetés megtartására. A felkérésben a téma, az időpont és a részlegszervezet mellett feltüntettük, hogy az oktató az előadott témához hol talál megfelelő Szociálpolitikánk egyik fö irányelve az idős emberek szociális biztonságának megteremtése. Ugyanakkor társadalmunk nem feledkezik meg nyugdíjasaink erkölcsi megbecsüléséről sem. Naszvadon (Nesvady) a polgári ügyek testületének tagjai és a falu vezetősége a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából találkoztak a forradalommal egyidős, 70 éves nyugdíjasokkal. A köszöntőben többek között kiemelték az októberi forradalom jealapanyagot. Ezen kívül részt vesz a témával kapcsolatos járási szemináriumon, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásához pedig a gazdasági vezetőktől megfelelő kiegészítő adatokat kap. Mivel az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása számos pártalapszervezetben gondokat okoz, ezért érdemes ezzel kapcsolatban is hivatkozni a komáromi példára.- Célunk, hogy a pártoktatás hallgatói megértsék a gyorsítás és az átalakítás lényegét, társadalmi és gazdasági feltételeit. A szemináriumi beszélgetéseken ázt vitatjuk meg, hogy az egyes kollektívákra és egyénekre az igényekkel összhangban milyen feladatok várnak- hangsúlyozta az alelnök, majd azt is elmondta, hogy a pártbizottság e célok elérését nem bízza a véletlenre. A pártoktatók munkáját és a hallgatók aktivitását kéthavonként értékelik, hogy az esetleges hiányosságokat idejében megszüntethessék. Ez az előző oktatási évhez viszonyítva újdonság, mivel korábban a pártbizottság negyedévenként foglalkozott a pártoktatással. Ugyancsak újdonság, hogy a központban alakult tanulmányi csoport hallgatói az oktatási év végén egy adott témáról írásbeli dolgozatot is készítenek. Ez növeli a hallgatók felelősségérzetét és önművelődésre is ösztönöz. Azt is tervezik, hogy a jövőben nemcsak a kezdő oktatókkal beszélik meg az előadást, hanem az azonos témákat előadók egymás között is megvitatják a tananyag tartalmát és célját. Érdekelt, hogy a pártbizottság a pártoktatás szervezésében és irányításában figyelembe veszi-e a politikai oktatás átalakításáról folytatandó vita anyagát, s ezzel összefüggésben például mi az igény a tanulmányi csoport vezetőivel szemben. Tanulságul Prágai Erzsébet munkája szolgál.- Mint a csoport vezetője elsősorban az előadások megtartásáért és a jelenlétért felelek. Ebben a pártbizottság messzemenően a segítségemre van. Az igazolatlanul hiányzókat a pártbizottság meghívja beszélgetésre, s ha ez sem segít, a fegyelmezetlen hallgató pártbüntetést kap. Ha a hiányzó pártonkívüli, akkor mulasztását felettesének jelentem, aki elbeszélget vele és figyelmezteti kötelességeire. Feladatom még az oktatás megszervezése. Az oktatóval megbeszélem a konkrét időpontot, értékelem a végzett munkát és a hallgatók aktivitását is. Ha igénylik a hallgatók, a tananyag megértéséhez és a szemináriumi beszélgetésre való felkészüléshez is adok tanácsokat. Nagy eredménynek tartom, hogy a szemináriumokon a hallgatók aktívak, az esetek többségében az oktató csak vezeti, irányítja a beszélgetést. EGRI FERENC lentóségét, azt, hogy szocialista, rendszerünk teremtette meg a feltételeket, hogy hazánkban is a gerontológiai program keretében nyugdíjasaink magas színvonalú egészségügyi és szociális ellátásban részesüljenek. A felnőttek köszöntője után a helyi iskolák tanulói és az óvodások léptek a meghatódott ünnepeltek elé. Nemcsak versekkel, dalokkal csaltak könnyeket az idős emberek szemébe, hanem saját készítésű hímzett térítőkké! is nagy örömet szereztek. A 21 nyugdíjasnak a falu vezetői 400 korona értékű ajándékcsomagokkal szereztek kedves meglepetés. Azokat, akik a meghitt találkozóra egészségi okok miatt nem tudtak eljönni, a polgári ügyek testületének tagjai lakásukban köszöntötték. - sí Az állampolgárok és a szocialista szervezetek, illetve az állampolgárok közti kapcsolatokban folyamatosan és törvényszerűen előfordulnak konfliktusos helyzetek, ütköznek vélt és tényleges érdekek. Ezek a vitás kérdések részben kiegyezéssel, ilyen vagy olyan, mindkét fél által elfogadott megoldással zárulnak, de nagy hányaduk elmérgesedik. Ennek következtében a felek egyike jogvédelem céljából beadvánnyal a bírósághoz fordul. Rendjén is volna ez, hiszen indokolt esetekben valóban ezt az intézményt illeti meg a döntés joga, a szocialista törvényesség megóvásának fontos feladata. Mégpedig nemcsak büntető-, hanem polgári jogi viszonylatban is. A baj csak az, hogy az ilyen polgári jogi keresetek száma az utóbbi években nagyon felduzzadt. Elég megemlítenünk, hogy a szlovákiai járási és városkerületi bíróságok 1965-ben nagyjából 137 ezer, tavaly pedig már 194 ezer ilyen keresettel voltak kénytelenek foglalkozni. Ennek az aránytalanul nagy megterhelésnek következtében az ügyintézés lelassult és minőségének, színvonalának hiányosságaira joggal mutattak rá sokan azok közül, akik jogorvoslást igényeltek. Érthető ez, hiszen csak Szlovákiában évről évre mintegy 550 ezer személy kerül ilyen jellegű kapcsolatba - főként polgári, család- és munkajogi vonatkozásban - az igazságügyi szervekkel. Változásra érett helyzet Nyilvánvaló, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. Ennek a felismerésnek a jegyében a szlovák kormány már három évvel ezelőtt hatá- rozatilag több feladattal bízta meg a minisztereket, az egyéb központi hivatalok vezetőit, a kerületi nemzeti bizottságok tanácsait, illetve a fővárosi nemzeti bizottság tanácsát. Kiváltképp annak elérésével, hogy a szocialista szervezetek a jogszabályokból következő kötelességeik következetesebb teljesítésével lehetőleg előzzék meg a polgári jogi pereskedést s a társadalmilag kevésbé „fajsúlyos“ eseteket oldják meg a bíróságok bevonása nélkül. Másszóval, fékezzék az ilyen ügyek számának aránytalan és indokolatlan gyarapodását s így vegyék elejét annak, hogy a bíróságok elé oda nem való ügyek is kerüljenek. Ebből következően az igazságügyi szerveknek is az volt a tennivalójuk, hogy megelőző tevékenységük elmélyítésével maguk is enyhítsék túlterheltségüket. Tény az, hogy 1984-1985-ben e tekintetben bizonyos részleges javulás be is következett. Csakhogy a csökkenés tendenciáját tavaly és ennek az esztendőnek az első felében ismét felváltotta a polgári jogi Deres üavek számának növekedése. A gyógyírra tehát még mindig nem sikerült rátalálni. Ez a magyarázata annak, hogy az SZSZK kormánya idei 231. sz. határozatában az említett szerveket ismét, nyomatékosabban figyelmeztette és kötelezte most már eredményesebb lépések megtételére. A megoldás kulcsa a kezünkben van Minden jel arra vall, hogy nagyjából a jövő év derekáig, illetve a második felében több olyan törvényerejű rendelkezés születik, amely a bíróságok ügyviteléből nagyrészt kiiktatja mindazt, amit helyettük más szervek, illetve szervezetek elvégezhetnek. Mire is gondolunk tulajdonképpen? A kérdés megválaszolására elég egy-két példa megemlítése. Sokat mondó tény, hogy elmúlt évben a bíróságoknak foglalkozniuk kellett a szocialista szervezetek mintegy negyvenezer olyan beadványával, amelyben a lakosoktól szorgalmazták különféle fizetési kötelességeiknek teljesítését. További vagy negyvenezer esetben pedig érvényt kellett szerezniük az ilyen igényt elismerő hasonló jellegű korábbi döntéseiknek. Ez szinte emberfeletti feladat. Arról nem is beszélve, hogy ennek az ügyintézésnek vannak nem csekély költségei is s hátráltatja a fajsúlyosabb, fontosabb feladatok teljesítését. Ezekre megy például azoknak a száma, akik hónapról hónapra, rendre nem fizetik a lakbért. Ennek igen kis hányadban van szociális oka, vagy esetenként az a magyarázata, hogy - mondjuk- bontóper után még rendezetlen a lakáskérdés s így a kötelesség teljesítését az egyik fél a másikra hárítja. De többnyire arról van szó, hogy nem kevesen úgy vélik - a lakásgazdálkodási vállalat vagy a lakásszövetkezet ezt vagy azt a kötelességét elmulasztotta teljesíteni, nos, akkor én nem fizetek lakbért. Márpedig ez a magatartás helytelen, hiszen az ilyen problémák megoldásának más a módja. Nevezetesen az, hogy a bérlő jogos panaszára hivatkozva nem a bíróságtól, hanem az erre illetékes lakásgazdálkodási vállalattól, illetve a lakásszövetkezettől igényli - megfelelő formában- a lakbérkedvezményt. De vannak olyanok is, akiknek erre sem okuk, sem joguk nincs, mi több, anyagi helyzetükre sem hivatkozhatnak s mégis fittyet hánynak az előírásokra, a jogra - egyszerűen- nem fizetnek. Ez utóbbiak túlzás nélkül illethetőek az élősködő jelzővel. Viszont hozzá kell tennünk, az előbbi és az utóbbi esetekben is az illetékes lakásszervezeteknek nem szabadna elmulasztaniuk (mint ahogy azt sorozatosan teszik) a fi- avelmeztetést - közvetlenül vaav közvetve a munkáltatóknál - s számukra a legkényelmesebb módon egyenest a bíróságokhoz fordulniuk. Mégpedig rendszerint akkor, amikor már ég a ház, fenyeget az elévülés veszélye. Hiszen döntő többségben jogos az igényük, de eljárásuk módja semmiképp sem elfogadható s eredményhez nemcsak a bírósághoz való fordulás vezet. Potyautasok és feledékenyek Talán még ennél is meggyőzőbb a másik példa. Főleg a városi tömegközlekedésben nem ritkán előfordul, hogy egyesek jegy nélkül utaznak. Jön az ellenőr s megvan a baj. Vagy helyben, vagy később meg kell fizetni nemcsak az egy koronát, hanem büntetésként további százat is. Ha ez nem megy jószerével, az ügy a bíróság elé kerül. Ennek sem kellene lennie. Csakhogy a fordulat elérése itt már szabálymódosítást is követel. Mert nem minden jegy nélkül utazó szándékos potyautas s mégis a rendelkezés egyformán sújtja őket. Pedig az ellenőrök által „rajtacsípett“ személyeknek feltehetően a nagyobbik hányada egyszerűen csak otthon felejtette a havi bérletét s ezt idejében nem tudatosította. Vagyis itt feltétlenül differenciálni kellene ez utóbbiak javára. Hadd mondjuk meg, hogy e tekintetben az illetékes szervek a közeljövőben, valószínűleg a jövő év derekáig változtatnak is ezeken a szabályokon és begyepesedett gyakorlaton. Ez annál is inkább szükséges, mivel nem egy ilyen esetben a leves drágább a húsnál, másszóval, a százegykoronás tételnek bírósági döntés alapján történő behajtása eljárási költségekben ennek a többszörösét követeli meg. S végül csak röviden a munkajogi perekről. Igazságügyi szakemberek véleménye szerint abszolút többségükre nem kerülne sor, ha a szocialista szervezetek élnének egyéb lehetőségeikkel, főként a szakszervezetek döntőbizottságainak hatáskörével. Igen sok az olyan per, amelyben megállapítást nyer, hogy a keresetet benyújtó szervezetek káder- és személyzeti, illetve jogi alakulatainak dolgozói előzőleg nem ismerkedtek meg az okokkal, a körülményekkel. így azután nem csoda, hogy indítványukat sokszor kénytelenek visszavonni, illetve - elveszítik a pert. A példák nyilván azt bizonyítják, hogy a megelőzésre csakúgy, mint az ilyen és az ehhez hasonló ügyek, konfliktusok bíróságokon kívüli megoldására az eddiginél jóval nagyobb és következetesebb figyelmet kell és érdemes fordítani. S ez nemcsak a bíróságok, és a peres felek, hanem általában a társadalom érdeke ,S‘ nkI v Il/Álü A találkozó résztvevői beírták nevüket a krónikába A 70 évesek köszöntése
