Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-14 / 241. szám, szerda
Napirenden az együttműködési mechanizmus és a szocialista gazdasági integráció átalakítása Tisztelt elnök elvtárs! Tisztelt elvtársak! Az előterjesztett határozati javaslatokat alapjában pozitívan értékeljük. Nyilvánvalóan olyan a helyzet, hogy az adott pillanatban csak a további munka kiindulópontjaiban tudunk megegyezni, s nem az előrelépés konkrét programjában. A csehszlovák fél aktívan részt vett az előterjesztett javaslatok előkészítésében. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya is gondosan foglalkozott a munkák menetével minden szakaszban. Azonban itt nyíltan el kell mondanom, nem szívesen egyeztünk bele abba, hogy az álláspontok egységesítése során egyre nagyobb mértékben általánosítottuk az egyes rendelkezéseket, vagyis elkerülhetetlenül gyengült az előkészített intézkedések konkrétsága és akcióképessége. Természetesen tudatosítjuk, hogy ilyen komoly kérdésekben a közös dokumentum kidolgozásának folyamata a partnerek álláspontjaira való tekintettel megköveteli a kompromisszumokat. De az előterjesztett határozattervezet esetében, véleményünk szerint, olyan helyzetbe kerültünk, hogy megismétlünk számos olyan feladatot, amelyeket már többször meg akartunk oldani, de a megoldást gyakorlatilag nem kezdtük el. Ennek okát abban látjuk, hogy párhuzamosan több tényező is érezteti hatását. Mindenekelőtt a gazdasági fejlesztés különböző szintje, s főleg a tagországok jelenlegi gazdasági helyzete érezteti itt hatását, amely egyebek közt a nemzeti szükségletek és érdekek szembetűnőbb hangsúlyozásában is megnyilvánul. Hatással van a javasolt intézkedések nem kielégítő elméleti megalapozottsága is. Főleg az áru- és pénzviszonyoknak a szocialista gazdasági integráció folyamatában való szélesebb körű alkalmazásával összefüggő kérdésekre gondolok itt. Ugyancsak nyilvánvaló: az együttműködési mechanizmus átalakításának célját, vagyis a közös szocialista piac kialakítását mind a tartalom, mind pedig az idő szempontjából különbözően ítéljük meg. Ennek következtében mind ez ideig csak általános, s gyakran különböző elképzelésekkel dolgozunk, amelyek nem mondanak semmit arról, hogy milyen nehézségeket kell leküzdenünk, milyen nagy munkát kell elvégeznünk ahhoz, hogy megoldásuk során elérjük az első reális eredményeket, s ezáltal eljussunk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében a nagyobb hatékonysághoz. A nemzetközi mechanizmus átalakításával kapcsolatos feladatok megfogalmazásakor nyilvánvalóan ezért nem volt lehetséges tisztázni a közös ügyeket és azokat a dolgokat, amelyeknél differenciált megközelítést kell alkalmazni. Bizonyos aggodalmaink is vannak: az elemzések s a munka eddigi módszereinek és formáinak kihasználása nélkül képesek leszünk-e körülhatárolni azokat a területeket és okokat, amelyek fékezik az együttműködés magasabb formáira való áttérést. Úgy véljük, a gyenge pontok leküzdéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a KGST keretében sokkal magasabb szintre emeljük az elemző munkák szervezését, azokét, amelyeknek rá kellene mutatniuk országaink és az egész KGST gazdasági fejlődésének objektív összefüggéseire, valamint arra, hogy a külső feltételek milyen hatásokkal vannak országainkra, és általában az egész közösségre. Az együttműködési mechanizmus és a szocialista gazdasági integráció átalakításával kapcsolatos kérdések bonyolultsága azzal is összefügg, hogy a Tanács több tagországában lényeges intézkedések történtek a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítására, az irányítás nemzeti mechanizmusainak átalakítására. Ezen okoknál fogva az előterjesztett határozattervezetet inkább úgy értékeljük, mint a tagországok és a KGST szervei további tevékenységéhez szükséges kiindulópontok összességét, amelyeket úgy kell majd kidolgozni, hogy elképzeléseink legyenek az előttünk álló munkák szakaszairól és terjedelméről. Számolni kell azzal, hogy az átalakítással összefüggő legkomolyabb kérdésekről nemcsak a végrehajtó bizottságban kell tárgyalni, hanem kormányfői szinten is. Ez olyan módszer, amit eddig csak kis mértékben használunk ki. Valóban mély érdekünk, hogy e munkák reális eredményeket hozzanak, s ennek érdekében megtesszük a maximumot. Elvtársak, kulcsfontosságot tulajdonítunk annak, hogy kollektíván kidolgozzuk a nemzetközi szocialista munkamegosztás koncepcióját. Ez a munka sem tárgyi, sem időbeni szempontból nem lesz egyszerű. Komplex feladatról van szó, amely ebben a formában a KGST-n belül még soha nem vetődött fel; sőt, az együttműködési mechanizmus átalakításával összefüggésben növekszik ennek a koncepciónak a szerepe, mivel az integráció tárgyi alapját képezi. Egyetértünk azzal, hogy a koncepció nyílt nemzetközi gazdasági dokumentum legyen, amelyet rendszeresen kiegészítünk és pontosítunk mind a feladatokat és a különböző időre szóló programokat, mind pedig az együttműködés új formáit és módszereit tekintve. Emellett az alapvető gazdasági, tudományos-műszaki és műszaki-gazdasági mutatók kihasználásával meg kellene szabnia a jövőbeni együttmüködés dinamikáját, terjedelmét és irányvonalát is Röviden, arról van szó, hogy teret nyissunk az egyes ágazatok és a fontos gyártások dinamikus fejlesztéséhez; ez népgazdaságaink stabil és hatékony fejlődésének egyik feltétele. Azért érdekünk a koncepció kidolgozása, mert a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azon országok közé tartozik, amelyek külgazdasági kapcsolataikat a legnagyobb mértékben a közösségre, főleg a Szovjetunióra orientálják. A csehszlovák gazdaság fejlesztésének stratégiájára való tekintettel az olyan együttműködésben vagyunk érdekeltek, amely lehetővé teszi az intenzív gazdasági fejlődést, ütemének meggyorsítását, ezzel összefüggésben az életszínvonal emelését. A kolektív koncepciónak arra kellene irányulnia, hogy utat nyisson a jelentős strukturális változások előtt, például főleg az iparban egész szektorok átalakítása előtt, a termelés mikrostrukturájának változásai elótt, s hozzájárulna a speciális szféra erősítéséhez, amely országainkban nem elég fejlett. Ezt a mozgást mindenekelőtt a termelés új műszaki színvonala, minősége és konkurenciaképessége szabja meg, csakúgy mint országaink külgazdasági kapcsolatainak dinamiku- sabbá tétele, szerkezeti és regionális fejlesztése. A nemzetközi szocialista munkamegosztás koncepcióját arra akarjuk kihasználni, hogy a csehszlovák gazdaság úgy működjön, mint a tudományos- műszaki fejlesztés egy specializált központja a KGST keretében. Ez vezette a csehszlovák párt- és állami vezetést, hogy a koncepcióval kapcsolatos munkát összekösse a hosszú távú kilátások kidolgozásával. Ľubomír Štrougal a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a stratégiai fordulat a csehszlovák gazdaság fejlesztésében csak a KGST keretében lehetséges. Majd arról beszélt, hogy a szovjet gazdaságnak milyen szerepe van a koncepció kialakításában, s ezt a csehszlovák-szovjet kapcsolatok példája alapján elemezte. A nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciója előkészítésének specifikus problémája a Vietnamnak, Kubának és Mongóliának nyújtott segítség hatékonyságának növelése. Csehszlovákia az egységes és egyeztetett hozzáállás híve, azt szeretné, ha megszűnne a segítségnyújtás eddigi szétaprózottsága. A mechanizmus alapvető vonásait az 1971-ben elfogadott Komplex Program megfogalmazta, s Csehszlovákia mindezt továbbra is időszerűnek tartja. Számunkra ez a tervezés területén folytatott együttműködés fejlett módszereit jelenti, s magába foglalja továbbá a tudomány, a technika és a termelés során megvalósuló széles körű szakosítást és kooperációt. Meg kell azonban mondani, hogy a szocialista gazdasági integráció mechanizmusa ebben az átfogó formájában eddig sosem hatott, és néhány területen még mindig a kezdeteknél tart. Vonatkozik ez főleg a valutáris-pénzügyi területre, ahol a mai módszerek és formák a nemzetközi együttműködés fejlődését inkább fékezik. Ezzel szemben az objektív távlati szükségletek új célt állítanak elénk - a szocialista közösség közös piacának a létrehozását. Tudjuk, hogy ami tegnap e téren még haladásnak számított, ma már távolról sem elegendő. A tagállamokban végbemenő gazdasági folyamatok olyan komoly változásokat hoznak magukkal, amelyek egészen más lehetőségekhez és szükségletekhez vezetnek. Ezzel egyidóben változik a világ körülöttünk is. Mindezeket az új jelenségeket és tendenciákat figyelemmel kell követni és tanulmányozni kell őket. Csehszlovákiában a gazdasági mechanizmus átalakítása során igyekszünk figyelembe venni ezeket a szempontokat. Intézkedéseink alapja gazdaságunk teljes nyitottsága a szocialista gazdasági integráció irányába, a közös tervező tevékenység, a kölcsönös gazdasági kapcsolatok hatékonyságának és hosszú távú kiegyensúlyozottságának, valamint a tagállamok gazdasági szervezetei közötti közvetlen kapcsolatoknak a hangsúlyozása. Úgy véljük, hogy az 1991-1995-ös időszakra szóló tervek egyeztetésének programjába be kell építeni a jövendőbeli együttműködés gazdasági feltételeinek megvitatását. Gondolok itt például a szerződéses árak, az árfolyamok alakulásáról, a hitelfeltételekről szóló konzultációkra. Ugyancsak tudatosítjuk, hogy le kell küzdenünk a tervegyeztetés során tapasztalható túlzott adminisztrálás tendenciáit. A további munka során, véleményünk szerint, főleg arra kell nagy gondot fordítanunk, hogy bővüljenek a vállalataink közötti közvetlen kapcsolatok és hogy a termelők közötti mai közvetlen viszony a kooperáció elve alapján bővítse az árucserét is. Ez, persze, azt feltételezi, hogy a közvetett kapcsolatok az egyes tagállamokban kialakult feltételekre fognak támaszkodni, így például a szocialista vállalkozás széles körű fejlesztésére, vagy a vámmentes zónák esetleges kialakítására stb. A KGST ármechanizmusának tökéletesítését célzó intézkedések csupán a dolog szervezeti-műszaki oldalára korlátozódnak. Pedig kulcsfontosságú területről van szó, amely összekapcsolja gazdasági tevékenységünk belső és külső kritériumait és döntő mértékben határozza meg az együttműködési mechanizmus átalakításának sikerét. Úgy vélem, megállapodhatunk abban, hogy a külkereskedelmi árképzés módszereinek tökéletesítése az értékkritériumok egységesítéséhez kell, hogy vezessen. A magunk részéről amellett leszünk, hogy a KGST keretében olyan gazdaságilag indokolt rendszer jöjjön létre, amely megszabadul a meglévő deformáló tényezőktől, és ösztönözni fogja gazdaságainak intenzifikálását. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy a szerződéses árak képzésének tökéletesítése során állapítsuk meg alapjukat az 1991 -1995-ös időszakra. Ezzel együtt javasolni fogjuk, hogy az árképzési módszerek tökéletesítése során az árak fokozatosan közelítsenek a világpiaci árakhoz. Az árképzés jelenlegi gyakorlata vitathatatlanul hozzájárult a bizonyos stabilitáshoz, ugyanakkor felmerül a kérdés, vajon ez az eljárás segíti-e a dinamikus fejlődést, az intenzifikálást, a tudomá- nyos-müszaki haladást, az innovációs és a szerkezeti változásokat. A valutáris-pénzügyi és a hitelmechanizmus átalakításáról szólva Ľubomír Štrougal egyebek között hangsúlyozta, célszerű lenne, ha a KGST valutarendszerében létrejönne a transzferábilis rubel és a nemzeti valuták közötti szerves kapcsolat. Javasoljuk, hogy a kollektív fizetőeszköz mellett az egyes tagállamok nemzeti valutái is alkalmazhatók legyenek, mégpedig fokozatosan, kezdve az egyes szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok során történő fizetések kiegyenlítésétől. Ezzel az intézkedéssel létrejönnének a nemzeti valuták külső funkciói, és egyben megerősödne a transzferábilis rubel pénzügyi funkciója is. Az csak természetes, hogy a KGST valutarendszerének megváltoztatásával összefüggésben módosul a nemzetközi szocialista bankok tevékenysége, amelyek végső célja az lenne, hogy biztosítsák a transzferábilis rubel konvertibilitását. Az új valuta- és hitelmechanizmus létrehozása szempontjából hasznos lenne elmélyíteni az információk cseréjét a belső gazdasági ösztönzés jelenleg alkalmazott rendszereiről. Itt most keveset tudunk egymásról. Az önelszámolási szférában az összes együttműködési forma bevezetése megköveteli a szükséges jogi módosításokat is. A csehszlovák fél nagy erőfeszítéseket tesz az együttműködés szerződéses-jogi alapjainak tökéletesítésére, s ez abból ered, hogy gazdasági szervezeteink széles körben bekapcsolódnak a nemzetközi együttműködésbe. Ez új igényeket támaszt a jogi rendszerrel szemben, mivel a közvetlen kapcsolatok önelszámolási jellege szükségszerűen előtérbe helyezi, hogy a részt vevő szervezetek jogi biztonsága növekedjen. Bizonyára egyezik a véleményünk abban, hogy az együttműködési mechanizmus átalakítása nem lesz egyszerű. Je-' lentós erőfeszítésekre, s ami nem kevésbé fontos, a kölcsönös álláspontok megértésére lesz szükség. Nem kellene dramatizálnunk a különböző nézeteket és álláspontokat. Természetesen azt sem szabadna akadályoznunk, hogy az érdekelt államok ezeket az intézkedéseket megvalósítsák. A gyakorlati tapasztalatok mindig többet jelentenek mint az, ha mindenki egyetértésére várunk. Ez ugyanis indokolatlan halasztásokhoz vezet. így értelmezzük az érdekeltség elvét és mindannyiunknak ehhez kellene tartani magunkat. (Folytatás az 1. oldalról) kell vinni, meg kell azt szabadítani mindattól, ami fékezi a szocialista gazdasági integrációt. Mindez garanciája annak, hogy a szocializmus erőinek meggyengítésére és aláak- názására tett imperialista törekvések nem járnak eredménnyel. Amikor arra törekszünk, hogy együttműködésünk a társadalmigazdasági gyorsítás és a társadalmi termelés intenzifikálásának hatékony eszközévé váljon, ki kell használnunk a közösségünkben rejlő hatalmas lehetőségeket, az együttműködés űj módszereit és formáit kell alkalmaznunk, s az új gondolkodás szellemében kell foglalkoznunk a mai élet jelenségeivel, s mindezt realizmussal, az objektív feltételek megértésével kell összekapcsolnunk. Az együttműködési mechanizmus, valamint a szocialista gazdasági integráció átalakításáról szóló, most megvitatásra kerülő dokumentum előkészítése során ezekből a feladatokból indultunk ki - mondotta Rizskov, s végezetül meggyőződését fejezte ki, hogy az ülésszak a konstruktív együttműködés, a teljes kölcsönös megértés és a szociaiľľnoľn ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Belgiumba érkezett. VIKTOR TATARNYIKOV vezérőrnagy, a szovjet delegáció tagja tegnap felszólalt a bécsi utótalálkozón. Elsősorban Mihail Gorbacsov murmanszki javaslatait elemezte. MAUNO KOIVISTO finn államfő hivatalosan bejelentette, másodszor is indul az elnökválasztáson. A JAKUT ASZSZK-ban hétfőn földet ért a kozmosz 1887 biológiai műhold. PIERRE JUQUIN, a Francia KP egykori sajtótitkára közölte, indul az áprilisi elnökválasztáson. lista internacionalizmus szellemében zajlik le. A KGST tevékenységének, az együttműködés mechanizmusának, s a szocialista gazdasági integrációnak az átalakításáról szóló beszámolót Alekszej Antonov, a KGST végrehajtó bizottságának elnöke terjesztette elő. Ezt követően Nyikolaj Rizskov, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Ugyancsak tegnap mondta el beszédét Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke. Ugyancsak tegnap szólalt fel Bulgária, az NDK, Magyarország, Vietnam és Lengyelország delegációjának vezetője. VSZ-csoport ülése (ČSTK) - A lengyel fővárosban kedden ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak az időszerű kölcsönös tájékoztatással foglalkozó sokoldalú csoportja. A tanácskozáson az információcserével foglalkoztak és véleménycserét folytattak néhány időszerű nemzetközi kérdésről. PEKINGBEN bejelentették: október 20-ra összehívták a Kínai KP KB 7. plenáris ülését. Ekkor ül össze a központi tanácsadó bizottság és a központi pártfegyelmi bizottság is. Ezekkel az ülésekkel befejeződnek az október 25-én kezdődő XIII. pártkongresszus előkészületei. HVANG DZSANG JOP, a Koreai Munkapárt KB titkára a CSKP KB meghívására tegnap Prágába érkezett. A Ruzynéi repülőtéren fogadta ót Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. A NAGY OKTÓBER ÉS LATIN-AME- RIKA címen nemzetközi konferencia nyílt tegnap Moszkvában, melyen több mint 40 kiemelkedő tudós vesz részt. A DÉL-KOREAI PARLAMENT hétfőn jóváhagyta az új alkotmánytervezetet. A végső jóváhagyásról az október 27-i országos népszavazásnak kell döntenie. Jobban megismerni egymást, többet tudni egymásról (Tudósítónktól) - Az együttműködés egyre bővülő lehetőségeiről beszélt tegnap újságírók előtt Henryk Zejdler, a bratislavai Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Központ új igazgatója. Ismertette a központ ez évi rendezvényeit, melyek közül elsősorban a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójához kapcsolódott kiállításokat emelte ki. Szlovákia különböző városaiban - és természetesen a fővárosban is - tizenhét olyan kiállítás nyílik, amelynek az októberi forradalom az ihletője. A december 8-án kezdődő egyszemélyes színház előadásaiban neves színészek mutatkoznak be a bratislavai közönségnek, s ugyancsak e napon kezdődik a már hagyományos karácsonyi vásár is. Ugyancsak tegnap nyílt meg a bratislavai Lengyel Tájékoztatási és Kulturális központban a Krajowa Agencja Wydawni- cza RSW, ismert nevén a KAW-kiadó tevékenységét bemutató kiállítás. Alicja Turniak kiadói titkár ismertette a kiadó gazdag tevékenységét. Szépirodalmi, társadalomtudományi, ismeretterjesztő kiadványok, útikalauzok, képeslapok, hanglemezek, magnókazetták (legnagyobbrészt idegennyelvű nyelvleckéket tartalmazóak), gyermek- és ifjúsági művek tartoznak a KAW profiljába. Az alkalmazottak száma 750, közülük 151 újságíró és 220 szerkesztő, saját stúdiójuk van, s a fővároson kivül az ország tíz városában működik fiókvállalatuk. 35 millió könyv, negyedmilliárd képeslap, 3,5 millió hanglemez, 13 millió naptár, 50 millió művészeti kiadvány - ez a KAW évi produktuma. A kiadó sok külföldi partnerrel működik együtt (köztük a ČSTK-val és a Mladé Letá kiadóval), s évente mintegy félmillió könyvet szállít külföldre. A kiállítás október 23-ig tekinthető meg. (köp) Megtekintették az SZNT ' ■■■*#■ 'li' '■ epulo uj székhazat (ČSTK) - Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök és Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap megtekintette a Szlovák Nemzeti Tanács Bratislavában épülő új székházát. Tájékozódtak a munkák menetéről és a beruházási költségekkel kapcsolatos kérdésekről. A bratislavai várban azután Colotka és Šalgovič elvtársak megtekintették a földszinti helyiségeket, ahol felújítási munkálatok folynak. Kevesebb tűz, de nagyobb kár (Tudósítónktól) - Az emberi hanyagság, a gyártási technológia, a túzrendé- szeti előírások meg nem tartása okozza a legtöbb tüzet - jelentette ki a tegnap Bratislavában tartott sajtótájékoztatón Emil Hnidka tüzoltóezredes, az SZSZK Belügyminisztériuma tűzvédelmi főfelügyelőségének parancsnoka. Amint mondotta, az év kilenc hónapja alatt Szlovákiában 1432 tűzeset volt, s a lángok 47 348 000 korona értéket pusztítottak el. Az előző év hasonló időszakában viszont az esetek száma ugyan 343-mal kevesebb, de sajnos a kár csaknem 2 millió koronával nagyobb volt. Július 27-én leégett a šariši Drevokombinát fűrésztelepe, 18 millió korona érték vált hamuvá. A közvetlen ok a fűrészpor öngyulladása, a végső pedig a hanyagság. A gazdasági vezetők egy része még mindig nem tudatosítja kellően, hogy nemcsak a termelésen, hanem a gondjaira bízott javakért is felelős. A fűtési idény beköszöntésével tovább növekedik a tűzveszély, annak ellenére, hogy egy egész sor üzemben, háztartásban végeznek tűzvédelmi ellenőrzést. A különböző ellenőrző szervek az észlelt fogyatékosságokért tavaly közel 4 millió korona bírságot szabtak ki. Erről Ivan Mydlár tüzoltóalezredes szólt, aki elmondta, hogy a múlt évben a fűtőtestek nem előírásszerű üzemeltetése, a gondatlanság következtében 222 tüzeset, közel öt millió korona értékű kárt okozva keletkezett. Hangsúlyozta, még mindig gyakran előfordul, hogy magukra hagyják a gyerekeket, akik gyufával játszanak, sokszor tüzet okoznak. Gyakori hiba, hogy a fűtőtest mellett gyúlékony anyagokat tárolnak. Mindnyájunk feladata, hogy mindent megtegyünk a tűz megelőzéséért. - nj ÚJ SZÚ 2 1987. X. 14 Ľubomír Štrougal beszéde
