Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-01 / 230. szám, csütörtök

Színház született Találkozás a Matesz három alapító tagjával Európai labdarúgó kupatornák Továbbjutott a csehszlovák bajnok (t-zsi) - Tegnap este játszották az európai labdarúgó kupatornák első fordulójának visszavágóit. A mérkő­zések nagy része késő este, lapzárta után ért véget. A BEK-ben fölényes győzelmet aratott a Sparta az izlandi bajnok, Fram Reykjavík ellen és 10:0-ás össze­sítéssel jutott a 2. fordulóba. Az UEFA Kupában már kedden este sor került a Lokeren - Bp. Honvéd találkozóra. A budapesti piros-fehérek kitűnő teljesítmény után kihar­colták a továbbjutást. Harmincöt évvel ezelőtt, ezen a napon, egy bizonyos órában, vagy húsz ember igyekezett ugyanazon cél felé Komárom (Komárno) utcáin, telve várakozással, kíváncsisággal, s talán álmokkal is. Az ország külön­böző tájairól érkeztek. Aki ismerte közülük a Duna parti várost, megfor­dult már ott korábban vagy éppen ott született és élt, hamar megtalálta a ,,Csemadok-irodát“, másoknak kérdezősködniük kellett. Amikor az­tán mindnyájan együtt voltak, meg­kezdődhetett az 1948 februárját kö­vető időszakban egy olyan újabb csehszlovákiai magyar kulturális in­tézmény alakuló ülése, melynek nem akármilyen feladata lesz: a honi magyar nemzetiség szellemi gyara­pítása, művelése és szórakoztatása, anyanyelvi kultúrájának ápolása- a színházművészet nyelvén. Ezen a találkozón, 1952. október 1 -én született meg hivatalosan a Magyar Területi Színház, Fellegi István vezetésével, akit a Matesz berkeiben ma is „Atyaként“ „Atyus- ként“ emlegetnek. Az alapító szí­nészgárda tizenhat tagjából tizen- ketten a Faluszínház 1950-ben megalapított magyar társulatától „jöttek át“, azok, akik megállták he­lyüket a tehetségvizsgán, négyen amatőr színjátszó együttesek tagjai voltak korábban, számukra külön rendeztek felvételit. Valamennyiük közül ma már csak hárman aktív tagjai a színháznak, Ferenczy Anna érdemes művész, Lőrincz Margit és Bugár Béla, a többiek nyugdíjasok, vagy elhunytak, a legutóbb Udvardi Anna. Ha nem beszélgettem volna velük az elmúlt években, bizonyára akkor sem tévednék, állítván: tájoló színház művészeiként sokat éltek meg és át együtt, gyönyörű pillana­tokat, és persze másféléket is. Kí­nálkozott alkalom bőven ilyenre is, olyanra is, éppen ma tartja 259. bemutatóját a színház, művészei 273 hazai játékhelyen 9636-szor léptek közönség elé a három és fél évtized alatt. Es még egy szám a Tarics Jánostól kölcsönzött adatok közül: ugyanez alatt az idő alatt mintegy 110 színész fordult meg a Matesz komáromi és kassai (Koši­ce) társulatában, mindig volt azon­ban egy törzsgárda, melyre építeni lehetett, melynek tagjai pályájuk ele­jétől végig hívek maradtak a szín­házhoz, illetve azok ma is. Ferenczy Anna: - Váratlanul ért bennünket a Magyar Területi Szín­ház megalakításának a híre. Én pél­dául nem akartam eljönni a Falu­színháztól, aztán mégis meg kellett csinálnom a felvételit, és fennakad­tam a rostán. A Faluszínházhoz ké­pest nagynak tűnt nekem már a kép, melyet a területi színházról rajzoltak. Féltem. Vagy inkább izgultam? Azt mondták, lesz új épület, Fellegi igaz­gatásával új fellegvára formálódik a hazai magyar színjátszásnak. Hol vagyok én ettől? Aztán október else­jén lejöttem Komáromba. Kis helyi­ségben szorongtunk, szék sem volt elég. Emlékszem, mondtam Udvardi Anninak, üljön mellém. Leült, majd, megdöbbenésemre, rágyújtott. Úgy gondoltam még akkor, aki dohány­zik, az csak rossz lány lehet. Fa­lun nőttem fel. Körülnéztem. Kivel fogok én itt játszani? Minden férfit olyan idősnek láttam. Meg voltam rémülve. Lányok még csak akadtak- de kik lesznek a vitézek? Persze, nagyon figyeltünk hat füllel, hat szemmel. Nagy volt a lelkesedés, forró a légkör. Óriási dolog volt, óriási a felelősség: mi leszünk itt a szép szó, a magyar szó hordozói. Fellegi vezette a gyűlést, szép politi­kai beszédet mondott. Utána elin­dultunk megnézni az épületet, ahol játszani fogunk. Atyus ment elöl. Odaérve, azt mondta, ez csak ideig­lenes otthonunk lesz, a csehszlová­kiai magyar nemzeti kisebbséghez méltó helyet fogunk kapni. Közben, esténként, próbáltak, és egy hónap múlva, 1953. január 31- én megtartotta első bemutatóját a Magyar Területi Színház. Urbán Ernő Tűzkeresztség című darabjá­nak előadásában valamennyi szí­nész szerepelt, Bugár Béla kivételé­vel, aki tényleges katonai szolgálatát töltötte.-Tudom, a mából szebbnek lát­szik minden - folytatja Ferenczy An­na -, de ami volt, tagadhatatlan. Az első hónapra, amikor dolgoztunk a színház épületén, valahogy nem kaptunk fizetést. Felleginek volt megtakarított húszezer koronája, szétosztotta közöttünk. Amikor tájol­ni mentünk, sok faluban nem volt szállásunk. A Csemadok hordott szét bennünket családokhoz. Ilyes­mik feledtették velünk a mostoha körülményeket, melyek között ját­szanunk kellett. A kiváló Műnk Ist­ván rendezőtől megtanultuk tisztelni a színházat. Éreztük, a miénk. Hit­tünk benne. A közönség szintén óriási volt, örömet jelentett számára a magyar szó, a színház. A közön­ség is, mi is hittünk benne. Ez tette széppé az előadásokat, még ha a mai mércével mérve nem is mindig voltak a legjobbak. Az ember játéka sok selejttől megszabadult az évek során, de a lelke már nem a régi. Az akkori munkánkat meg lehet kérdő­jelezni, hallom olykor, az az igazi, ami ma van. Lehet. De ha hit nincs, egy fabatkát sem ér az egész. Itt a szép, új színházépület. Gyönyör­ködöm benne, de túl sokáig kellett rá várnom... Talán a'következő gene­ráció megér jó előadásokat ebben a gyönyörű környezetben. Nekem ez az utolsó évadom. Mielőtt elbúcsúznék a művésznő­től, megpróbálva átélni emlékeit és jelenét, az övével együtt pedig vé­giggondolni a színházét, megkérem, hívja fel Lőrincz Margitot és Bugár Bélát, fogadnának-e ezen a dél- előttön. Igen, bár nem olyan egysze­rű: „Béla, valószínű, kiment a kertjé­be“. Végül is úgy alakul, hogy Lő­rincz Margiték kertjében találkozunk, a „Szigetben“. A hétvégi ház tera­szára hol süt a napfény, hol meg eltűnik. Lőrincz Margit: - A komáromi Csemadok-szervezet helyiségébe igyekeztem, amikor megszólított egy nő, azt kérdezte, merre van a Cse- madok-épület. Miért, kérdeztem. Színházról van szó. Én is oda me­gyek, mondtam. Akkor bemutatko­zott, Udvardi Anna vagyok. Hogy számomra hogy kezdődött? Komá­romban, építkezési vállalatnál dol­goztam, és felléptem egy műkedvelő előadásban, melyet látott Király De­zső. Azt mondta, színészfelvétel lesz, jelentkezzem. Nem, válaszol­tam. Azután megjelentek a lakásun­kon, azonnal menjek, szeretnének ott látni a felvételin. Elmentem, és mint afféle fiatal lányka, akit nem érdekel az egész, azt mondtam, csak gyorsan vizsgáztassanak le, haza kell mennem, édesanyám be­teg. Ez úgy nyár elején lehetett. Augusztus végén értesítettek, hogy felvettek, és október elsején jelenjek meg a Csemadok-helyiségben. Mi­kor megkaptam a papírt, már bor­zasztóan lelkesedtem. Azt hiszem, ma is jelentkeznék felvételire. Édes­anyám nem akart engedni, majd azt mondta, mehetsz, de csak akkor, ha én is melletted lehetek. Úgy is lett. öltöztetőnő volt tíz évig. En meg játszottam, egy olyan társulat tagja­ként, melyben őszinték voltunk egy­máshoz, összetartoztunk. Érthető is ez, első lépései voltak a színháznak. Szívesen emlékszem vissza például Lendvay Ferenc rendezőre, aki egy évet töltött nálunk. Igazi színházi hangulatot teremtett. Kitette a szívét a színházért. És nagyon szerette a színészeket. Az akkori munkám, és a mostani? Azelőtt dugig voltam főszerepekkel, és jó főszerepekkel, most a fél kezemen meg tudom számolni, ami az elmúlt húsz évben jó szerep volt. Bugár Béla: - Vannak évek a pá­lyánkon, melyek mindenért kárpótol­nak. Amikor érdemes volt színházat játszani. Időközben változott az íz­lés, a közönség, az igények. Mi annak idején úgy jöttünk Komárom­ba, a Faluszínházból, hogy kőszín­házba jövünk, legalábbis félig-med- dig kőszínház szerepelt az álmaink­ban, nem kell többet faluzni. Azzal a gondolattal, hogy lesz egy szín­ház. Lett is. Megvalósultak elképze­léseink, habár a tájolás maradt, ért­hető okokból. Jobb lehetőségek nyíltak a játékra. A faluszínház bor­zasztó taposómalom volt. Oda egyébként úgy kerültem, hogy egy fesztiválon látott egy bizottság mű­kedvelő előadásban. Ezután nem­sokára meghívót hozott a posta. Százötvenen voltunk a felvételin. Életemben akkor ültem először vo­naton. Tizenkilenc évesen. Elindul­tam. És nem bántam meg, a rosszak ellenére sem, hogy színész lettem. És a Magyar Területi Színházban. BODNÁR GYULA Nagy lendülettel kezdett a cseh­szlovák bajnokcsapat, s a mérkőzés elején tíz perc alatt három gólt lőtt. Ezzel el is dőlt a két pont sorsa. A 7. percben Hašek lepte meg Fridriks- son kapust, majd ezután Griga két méterről a kapus kezébe fejelt. A 14. percben Jarolím beadását Petar Novák a hálóba perdítette. Három perc múlva Griga sakk-matt hely­zetből növelte a prágaiak előnyét. A házigazdák a háromgólos vezetés tudatában leálltak, és az első játék­rész hátralévő perceiben az izlandi kapu előtt adogattak. Közvetlenül a szünet előtt Grigának, Chova- necnek és Öabatának is volt egy- egy ziccere. Az izlandiak a hajrában előre merészkedtek, ám csak a 16- osig jutottak. Jarolím lövésével kezdődött a második félidő, amely centiméte­rekkel szállt a jobb sarok fölé. K. Jonssonnak ugyanez sikerült a má­sik oldalon. Az 55. percben Griga közeli fejesét látványos vetődéssel kiütötte a vendégek kapusa, de a jó­kor érkező Petar Novák két lépésről a hálóba továbbította a labdát. Két perccel később Cabala húszméte­Lokeren-Bp. Honvéd 0:0 (sr) - Már kedden este pályára lépett a Bp. Honvéd csapata Belgi­umban Lokeren város azonos nevű együttesével. A várakozásnak meg­felelően a házigazdák nagy lendü­lettel kezdtek, hogy mielőbb ledol­gozzák egygólos hátrányukat. A pi­ros-fehérek azonban jól állták a bel­ga csapat támadásait, majd a félidő közepétől már kiegyenlítődött a já­ték. Fordulás után a Lokeren dön­tésre akarta vinni a dolgot, volt is lehetősége a gólszerzésre, ám a helyzetek kimaradtak. Ez idegessé tette a hazaiakat, megnyugtatta vi­szont a kispestieket, és a hajrában ők kezdeményeztek többet. Átgon­doltan, higgadtan játszott a Hon­véd, s megérdemelten jutott az UEFA Kupa kővetkező fordulójá­ba. A találkozót 10 000 néző előtt a skót Syme vezette. A testi nevelés kérdésköre egyidős azzal a pillanattal, amikor az embert kezdte érdekelni saját maga. Amikor egyre tudatosabban kezdett törekedni bizonyos ismeretek, képességek elsa­játítására, utódjai formálására. Kezdve a legősibb kultúráktól a görög emberi­deálon, a kalokagathián, amely a testi és szellemi tökéletesség együttes esz­ménye volt, a latinok“ mens sana in corpore sano“-ján keresztül végigvo­nul az emberiség történelmén, egé­szen napjainkig. Ma pedig - elvileg legalábbis - a legmesszebbmenőkig tisztában vagyunk azzal, hogy a har­monikus egyéniséghez éppen úgy hozzátartozik a testi, mint a szellemi oldal. A harmonikus egyéniség meg­formálásának gondja azonban a tech­nikai civilizáció fejlődésével egyenes arányban növekszik. Az emberiség kultúrtörténete a természettel vívott meg-megújuló harc, technikai történe­te a mesterséges környezete minél tö­kéletesebb megformálása - mintegy önállóságunk hangsúlyozására. De - azokban az országokban, ahol egyre nagyobb teret hódít a gépkocsi, valóságos újabb fajta népbetegségek ütik fel fejüket; az orvosok beteglapjain roha­mosan növekednek a különféle lábbeteg­ségek, szaporodik a keringési zavarokkal jelentkezők száma. Ha egy gépkocsive­zető nem akarja, hogy lába járásra alkal­matlan eszköz legyen - így hangzik az ortopéd szakorvosok tanácsa -, naponta legalább hat kilométert gyalogoljon. A fó gond azonban éppen ott jelentkezik, hogy az ember modern világában nincs rá­kényszerítve a gyaloglásra. Kényelem­szeretete, egyéb - nem fizikai eredetű - kimerültsége, enerváltsága többnyire erősebbnek bizonyul mindennemű sta­tisztika még oly rémisztő kimutatásainál is. Pedig a fej belátja, hogy az elpuhulástól rés lövése Olafsson lábáról a jobbra mozduló kapus mellett a bal sarok­ban kötött ki. A következő gólt a 65. percben Petar Novák fejelte, majd nyolc perccel ezután a mérkőzés legszebb mozzanata következett: Chovanec 18 méterről hatalmas gólt zúdított a jobb felső sarokba. A Sparta gólfesztiválja a 80. percben ért véget: Hašek 25 méteres sza­badrúgása a felső sarokban kötött ki. A Fram nem volt egy súlycsoport­ban a Spartával, amely igen gólerő­sen futballozott. A csehszlovák baj­nok játszi könnyedséggel jutott a BEK második fordulójába, ahol jóval nehezebb ellenfél vár majd rá. A találkozót 8000 néző előtt az NDK-beli Ziller vezette. Sárga la­pok: Orlygsson, Valdimarsson. A Sparta a következő összeállítás­ban játszott: Stejskal - Bielik, Stra­ka, Chovanec, Bílek (25. p Vrabec)- Hašek, Öabala, Jarolím (59. p Lieskovský) - Griga, Skuhravý, Novák. TOVÁBBI EREDMÉNYEK - BEK: Galatasaray - Eindhoven 2:0 (első mérkőzésen 0:3), Hamrun- Rapid Wien 0:1 (0:6), Zabrze- Pireusz 2:1 (1:1), Skopje - Porto 0:3 (0:3), Dynamo Berlin - Bor­deaux 0:2 (0:2). KEK: Sliema- Skadar 0:4 (0:2), Belfast - Rova- niemi 1:1 (0:0), Dynamo Bukarest- Mechelen 0:2 (0:1), Tromsö - St. Mirren 0:0 (0:1), Kréta - Vitosa 3:1 (0:1). UEFA Kupa: Viktoria Buka­rest - Larnaka 3:0 (1:0), Leverku­sen - Austria 5:1 (0:0), Dortmund- Celtic Glasgow 2:0 (1:2), Plovdiv- CZ Belgrád 2:2 (0:3), Panioniosz- Toulouse 0:1 (1:5), AC Milan- Gijon 3:0 (0:1), Chaves - Craiova 2:1 (2:3), Tbiliszi - Lokomotív Szó­fia 3:0 (1:3), Dinamó Moszkva- Grasshoppers 1:0 (4:0), Partizán Belgrád - Flamurtari 2:1 (0:2)!!! (A vastag betűs csapatok jutottak a 2. fordulóba.) AIK Stockholm - Vítko­vice 0:2 (1:1), Young Boys - DAC 3:1 (1:2). -V­csak a folyamatos, rendszeres és egész életen át tartó fizikai aktivitás, a testneve­lés és a sport nyújtotta testi tevékenység menti meg az embert; a láb azonban egyre nehezebben mozdul. Aztán talán mozdulna, de esetleg már későn... „Az aktivitás - olvashatjuk egy he­lyütt az aktivitás filozófiájáról - nem az élet mellékterméke, mint ezt több filo­zófus mondja, hanem az élet fő célja... Ha az ember azonban teljes életre tö­rekszik, megfelelő mennyiségű testi aktivitást kell belekevernie szellemi és lelki életébe. Lelki (értve ezen akarati, érzelmi, indulati) aktivitás nélkül az ember üres, szellemi tevékenység nél­kül elfásul, mozgás nélkül eltunyul...“ A társadalomban élő ember nincs' magára hagyva e szellemi és fizikai aktivitás gyakorlatának megszervezé­sében, hisz tudatos nevelés által for­málódik. Nyilvánvaló azonban, hogy az emberekben mindenekelőtt az igényt kell felébreszteni és tudatosítani a testedzés iránt. Mi több: szokássá ten- > ni „rutin tevékenységgé“ fejleszteni a sportolást; ez pedig annál könnyebb, minél fiatalabb korban kezdődik. Ha mély, tartós, érzelmek fűződnek a test- nevelési és sporttevékenységhez, ha örömöket, sikerélményeket bőségesen nyújtanak, akkor meg is szeretik azt. Hazánkban az utóbbi évtizedben a ko­rábbiaknál is fokozottabb figyelemmel for­dulunk az ifjúság gondjai felé, s azon belül minden addiginál nagyobb hangsúlyt ka­pott a testkultúra. Nem véletlenül hozta a legfelsőbb párt- és állami vezetés tavaly szeptemberben azt a határozatot, amely a testnevelés, a tömegsport, a turisztika és a honvédelmi sportok fejlesztését cé­lozza. A többi között már ebben az ötéves tervidőszakban el kell érni, hogy a fiatalok 40 százaléka rendszeresen sportoljon... Sokan hajlamosak még ma is csak Európai sportkonferencia (ČSTK) - Athénban a Zappeion Kongresszusi Központban a nyolca­dik európai sportkonferencián a 29 európai ország képviselői felhívást fogadtak el, melynek lényege: a sport töltsön be nagyobb szerepet a békés egymás mellett élés, a népek közötti jobb megértés előmozdításában. A finn küldöttség javaslatára tervbe vették a sportolók nemzetközi béke­találkozójának megrendezését egy közeli időpontban. A keddi ülésen elsőként a Görög­országban tartózkodó svéd minisz­terelnök, Ingvar Carlsson szólalt fel, majd Manfred Ewald, az NDK Olim­piai Bizottságának elnöke kapott szót. Tegnap délelőtt Antonín Himl, a CSSZTSZ KB elnöke is üdvözölte a konferenciát és többek között a kö­vetkezőket mondta: „Mindannyian támogatunk mindent, ami a nem­zetközi feszültség enyhítését szol­gálja. Csehszlovákia 75 nemzetkö­zi és európai szövetségnek a tagja. Országunk több jelentős sportren­dezvénynek ad otthont. Többek között a kerékpáros Békeverseny­nek és a nemzetközi Békemaraton- nak“. Antonín Himl beszédének vé­gén nagyra értékelte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amely jelentő­sen bekapcsolódik a békeharcba. Közeledik a hajrá (ČSTK) - Tegnap este már az utolsó forduló volt műsoron a Bel­giumban folyó férfi és női röplabda Európa-bajnokság csoportküzdel­meiben. A nőknél mindkét csoport­ban világosnak tűnt az első hely sorsa az utolsó találkozók előtt, az A-csoportban a Szovjetunió, a B- ben pedig az NDK a továbbjutó. A négyes döntő másik két résztve­vőjéről azonban csak az esti össze­csapások döntöttek, ezekre lapzár­tánk után került sor. A férfiaknál az A-csoportból a francia és a szovjet együttes lépett tovább, a B-csoport- ból pedig a görögök és a svédek. A 4. forduló eredményei - NÓK- A-csoport: Csehszlovákia - Len­gyelország 3:0, Szovjetunió Olaszország 3:0, Hollandia- NSZK 3:2. B-csoport: Bulgária- Magyarország 3:0, NDK - Romá­nia 3:0, Franciaország - Belgium 3:0. FÉRFIAK - B-csoport: Cseh­szlovákia - Bulgária 3:1, Svédor­szág - Görögország 3:1. - NÓK, A-csoport: Olaszország - Cseh­szlovákia 3:0. a létesítmény oldaláról közelíteni eh­hez a kérdéskörhöz, s a megoldást csupán a fehér foltok felszámolásában keresni. Pedig ez csak járulékos gond, még akkor is, ha tudjuk, hogy általános iskoláinknak csaknem 70 százalékban, illetve középfokú tanintézeteink több mint 20 százalékában nincs tornaterem és a szaktanárhiány is gond. Éppen az utóbbi időszak haladása igazolja: e té­ren milyen felmérhetetlen erkölcsi tő­kével rendelkezik az ország, s azt is, hogy az anyagi feltételek megteremté­séhez is elsősorban ennek az erőnek kiaknázásával juthatunk el. Fiatalok, idősebbek, egész társadalmunk érde­kelt abban, hogy edzett, egészséges, tettre kész és minden téren vállalkozó kedvű legyen a ma ifjúsága, a holnap, holnapután - a jövő felnőtt társadalma. A SZISZ ennek a felismerésnek a szellemében hirdetett meg nem egy tömegsportmozgalmat, melynek céljait röviden így foglalhatjuk össze: az ifjúság széles tömegeit mozgósítani a rendsze­res testedzésre; elősegíteni a fiatalok egészséges életmódjának kialakítását, fi­zikai képességeinek, honvédelmi készsé­gének, valamint mozgáskultúrájának fej­lesztését; lehetőséget nyújtani edzettsé­gének emelésére, figyelemmel kísérésé­re; programot adni a szabadidő eltölté­séhez. Ám más dolog az elmélet, és megint más a gyakorlat. Most, a Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusá­nak előestéjén írjuk le derűlátóan a goethei mondást, hogy „Szürke min­den elmélet, de zöld az élet arany fája“. A SZISZ várhatóan új testnevelési programjával - reményeink szerint - nem elmélet születik, hanem minden­napjaink jelent és jövőt formáló élete­rős gyakorlata. Olyan gyakorlat, amely nevében ugyan az ifjúságot viseli, de példaadásával egész népességünk testkultúráját befolyásolja majd. TOMI VINCE A testi nevelés Sparta-Fram Reykjavík 8:0 (3:0)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents