Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-28 / 253. szám, szerda

ÚJ szú

5

987. X. 28. *

A TÖRVÉNY- TERVEZETEKRŐL

Széles körű vita - értékes észrevételek

A Medzev és Kassa (!Košice) közötti 51 kilométeres vízvezetéket a tervek szerint november 15-én adják át. Építését 20 szlovákiai és csehországi vállalat végzi. Az új rendszer egy másodperc alatt 300 liter ivóvizet juttat Kassa lakóinak. Felvételünkön Juhász Péter és Bárdos Ferenc, a Kassai Mélyépítő Vállalat 02-es számú üze- menek dolgozója a csővezetéket hegeszt!.

(Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK)

Felelősség és anyagi érdekeltség

Közeledik az állami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetekről szóló törvénytervezettel kapcsolatosan meghirdetett nyilvános vita értékelésének időpontja. A párt- és gazdasági szervek összegezik az észrevételeket és javaslatokat, de még ezt megelőzően hasonló mérlegelést kell elvégezni valamennyi üzemben és pártalapszervezetben, mégpedig kettős céllal. Egyrészt, hogy a vita során milyen észrevételek és javaslatok hangzottak el, amelyek máris hasznosíthatók, vagyis megvalósításukkal nem kell a törvénytervezet életbe léptetéséig várni. Másrészt azt is érdemes és tanulságos felmérni, hogy a vita folyamán az egyes kollektívák tagjait sikerült-e kellő mértékben aktivizálni, hányán mondták el észrevételeiket és javaslataikat. Ezek az adatok ugyanis hűen tükrözik a pártalapszervezet politikai-szervező munkájának színvonalát.

A Galántai (Galanta) Járási Építőipari Vállalatnál ilyen kettős szemszögből értékelték az állami vállalatról szóló törvénytervezet vitáját.- Széles körű vita és számos értékes észrevétel - kezdte az összegezést Dobié Teodor, az üzemi szakszervezeti bizottság tagja. - A törvénytervezet lényegét, egyes rendelkezéseit és a benne foglalt újszerűségeket a munkáskollektívák tagjaival számos fórumon megvitattuk. Először az üzemi pártbizottság ülésén, ezt követően pedig a négy részlegszervezet taggyűlésén. A kommunisták így munkatársaikat és kollégáikat megfelelő alapossággal tájékoztathatták. A párttagok közreműködésével valamennyi kollektívában megindult a vélemény- csere. Elmondhatom, hogy szinte kivétel nélkül mind a kilencszáz dolgozónk érdeklődését felkeltettük, ami a szeptember 16-án szervezett üzemi politikai-gazdasági aktívaértekezleten teljes mértékben igazolódott. Az egyéni észrevételeket és javaslatokat csak ezt követően kezdtük összegezni, és ebben a munkában a huszonegy szocialista munkabridág 338 tagja is a segítségünkre volt. Igy a járási pártbizottság számára valóban egy széles körű eszmecsere eredményét továbbíthatjuk

A számos kollektíva többszáz tagjának javaslatait és észrevételeit természetesen lehetetlenség részletezni. A sok közül meglátogattunk egyet, amelynek tagjaival munka közben elbeszélgettünk.

Révész József építőcsoportjának hat tagja van, valamennyien munkások. Elsősorban javító és karbantartó munkákat végeznek. Látogatásunk napján a város egyik lakótömbjének eldugult szennyvízelvezető csatornáját javították.- A törvénytervezetet gondosan elolvastam, majd a pártbizottság ülésén és a taggyűlésen az egyes rendelkezések lényegét is megértettem - mondta Révész József. - Munkatársaim a reggeli vagy a munka utáni átöltözködés közben, ebédszünet idején, de még árokásás közben is gyakran szóba hozták a törvénytervezet egyes kitételeit, és természetesen az én véleményemre is kíváncsiak voltak. Legtöbbször talán a vállalati önállóság került szóba, és bevallom, hogy engem is ez a kérdés foglalkoztat a leginkább. A munkaidő kihasználásában, a kezdeményezésben és az egyéni felelősség nagyobb átérzésében is sokat jelentene, ha minden vállalat, és azon belül valamennyi kollektíva önállóan, úgymond a saját zsebére gazdálkodna. Hasonlóan sokat várok a gazdasági vezetők választhatóságától. Nézetem szerint, ez a forma hozzásegít ahhoz, hogy legyen ideje a gazdasági vezetőknek, köztük az igazgatóknak a munkahelyek meglátogatására, megismerjék az ott dolgozók nézeteit és véleményét s a tapasztalatokat hasznosíthatják irányító és szervező munkájukban.

Mi sem természetesebb, hogy a csoport tagjai elsősorban a munkájukkal összefüggő, az őket közvetlenül érdeklő és érintő rendelkezéseket hozták szóba. A legbeszédesebb és a legtöbb észrevétellel szolgáló Puskás Sándor például a bérezéssel és a kollektíva jogaival kapcsolatosan mondott figyelemre érdemes észrevételeket.- A mi csoportunk áltatában javítási munkákat végez. Feladataink mindig sürgősek, hiszen nem kell különösképp hangsúlyozni, hogy milyen gondokat okoz, ha eldugul egy háztömb szennyvízelvezető csatornája. Ugyanakkor mi e munka végzése közben kevesebbet keresünk,

mint amikor építkezésen vagy út- csatornázáson dolgozunk. Szerintem a munka sürgősségét is figyelembe kellene venni. A nagyobb önállóság alatt én azt is értem, hogy a kollektíva majd dönthet, kit vesz a csoportba és kit küld el, mert nem dolgozik jól, nem igyekszik. Ennek általános normává kellene válnia.

Ö, majd kollégája, Štefan Ondre- jovič is szóba hozta a szociális feltételeket Szerintük ezeken is javítani lehetne.- Az igaz, hogy hol itt, hol ott dolgozunk, de szerintem így is kihozhatnák utánunk az ebédet. Én például mindenképpen rendelnék, mert jó a meleg étel. Ehhez persze egy velünk együtt vándorló, szociális célokat szolgáló kocsi is kellene. A szakszervezetnek a jövőben az ilyen, látszólag kisebb jelentőségű dolgokra is oda kell majd figyelnie.

Lopusny Pál és Kiss József csak néha szólt közbe, de gondolataik bizonyították, hogy a törvénytervezet tartalma előttük sem ismeretlen. Az önállóság és a nagyobb önrendelkezési jog szerintük is fontos, de a kollektívának először mindig a nevelés eszközével kell megpróbálkoznia. Nem szabad elfeledni, hogy megfelelő ösztönzéssel és példa- mutatással sok, eleinte kevésbé igyekvő egyén is átnevelhetó. A kollektívának gondoskodnia kell a nyereség elosztásáról és a vállalati alapok képzéséről. Természetesnek kell tartania, hogy az eszközök egy részét fejlesztésre fordítsa, de az is fontos - hangsúlyozták hogy ezek felhasználásáról a vállalat kollektíváit mindig pontosan tájékoztassák.

Rajcsányi Imre is többször bekapcsolódott a beszélgetésbe, elsősorban a munkaszervezéssel kapcsolatos észrevételeivel.- Mi legtöbbször olyan munkát végzünk, amikor előre nem is tudjuk, hogy a javításhoz pontosan mire lesz szükségünk. Ezt gyakran csak akkor látjuk, amikor már kiástuk az árkot. Ha jó a munkaszervezés és mindig kéznél van egy felelős vezető, aki kiutalhatja a szükséges anyagokat és szerszámokat, a munkafeladatot is gyorsabban elvégezzük. Szerintem ilyen tekintetben még vannak tartalékaink. Egy mesternek legyen annyi joga, hogy ilyen kérdésekben önállóan dönthessen. Gyorsan és rugalmasan, közben persze anyagi felelősséget is vállalva, hiszen a hatékonyság a kereseteinket is meghatározza.

Az idézett gondolatok természetesen csak töredékei a beszélgetés folyamán elhangzottaknak, de így is bizonyítanak. Többek között azt, hogy a törvénytervezetek kivétel nélkül mindenkit önvizsgálatra késztettek, hogy ki-ki munkahelyén miként dolgozhatna az eddigieknél jobban és hatékonyabbban.

EGRI FERENC

Gazdaságunk, a nagymegyeri (Čalovo) Agrokomplex nemzeti vállalat kis híján 7400 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Kiváló eredményeiért számos oklevél és kitüntetés után 1975-ben Munka Érdemrendet kapott a gabonater- -mesztés fejlesztésében felmutatott sikerekért. Abban az időben még nagyhizlaldaként tartottak számon bennünket, tehát nem csoda, hogy sokan megkérdőjelezték, rászolgál- tunk-e a gabonatermesztés fejlesztése címén adományozott állami kitüntetésre. Azóta tizenkét év telt el, s mi igyekeztünk meggyőzni a kételkedőket. Hogy ez mennyire sikerült? ítélje meg ki-ki belátása szerint a következő adatok alapján. A 6. ötéves tervidőszakban elkönyvelt 119 245 tonnával szemben a 7. ötéves tervidőszakban 137 339 tonna gabonát termeltünk. Időközben a kukorica hektáronkénti terméshozama az 1976-ban elért 4,77 tonnáról 1980- ig 6,6 tonnára, 1985-re pedig 9,14 tonnára nőtt.

A körültekintő munkának köszönhetően évről évre javult a talaj termőképessége, fokozatosan nőtt a termesztett növények terméshozama. Ezt a tényt legmeggyőzőbben a mezőgazdasági bruttó termelés alakulása érzékelteti, melynek értéke az 1976-dik évi 58 millió 200 000 koronáról tíz év alatt 81 millió 800 000 koronára nőtt. A nyolcadik ötéves tervidőszakot szintén jól kezdtük, ugyanis tavaly 5600 tonna szemest termeltünk terven felül, s a kukoricánál 8,42 tonnával Szlovákiában mi értük el a legjobb hektárhozamot.

Az idei gabonatermesztési eredményeink újfent igazolták, hogy jó úton járunk a kalászos gabonák termesztésének fejlesztésében. Búzából ezúttal 7,25 tonnát, árpából pedig kerek 7 tonnát'takarítottunk be hektáronként, vagyis a kalászos gabonafélékből 2200 hektáron 7,19 tonnás átlagos terméshozamot könyvelhettünk el.

Az állatállomány kielégítő ellátásához szükséges, jó minőségű tömegtakarmányt biztosítani tudjuk, amit leginkább a 2200 tehén termelékenysége igazolhat. Az állomány létszáma az értékelt időszakban lényegében nem változott, viszont a tehenek évi tejtermelése a tíz évvel korábbi 3700 literről a 7. ötéves tervidőszak végéig 5320 literre nőtt.

Sajnos, gondjaink is vannak, hiszen a növénytermesztésben nem tudjuk valamennyi növény terméshozamát állandósítani, illetve tervszerűen növelni. Például a cukorrépa egykori 50-60 tonnás hektárhozamát ma már csak emlegethetjük, mert a fejlesztést számtalan probléma - elsősorban a biológiai anyag minősége - gátolja. A gyenge terméshozam miatt a szőlészetet mát évekkel ezelőtt csaknem teljesen felszámoltuk, s hasonló kudarcok miatt évekig tartó kísérletezés után az őszi repce helyett napraforgót kezdtünk termelni. Ezzel szemben kiváló eredményeket érünk el a borsótermesztésben, s úgy tervezzük, hogy a termés egy részét külföldön fogjuk értékesíteni. Számunkra bosszantó, hogy jó eredményeink ellenére évek óta hiába érdeklődünk a vetőmagtermesztés iránt, az illetékesek mindig elutasítanak bennünket.

A tapasztalatok nap mint nap meggyőznek bennünket arról, hogy a kiváló eredmények eléréséhez a szaktudáson kívül a dolgozók felelősségtudatára és anyagi érdekeltségére is szükség van. Nem vitatom a helyességét annak, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés kölcsönösen „eladja“ egymásnak üzemen belül a termékeit, viszont úgy látom, hogy a belüzemi kereskedelemmel kapcsolatos felelősségérzet nem ér fel a dolgozók, illetve a kollektívák anyagi érdekeltségével. Olyan kölcsönös felelősségérzetet kellene kifejleszteni az emberekben, hogy az állattenyésztésben dolgozók a reggeli műszak végeztével kötelességüknek érezzék, hogy szükség esetén segíteniük kell a növénytermesztésben dolgozóknak, a növénytermesztésben foglalkoztatottak pedig teljes felelősségérzettel végezzék munkájukat, ha betegség vagy szabadság idején helyettesíteniük kell munkatársaikat az állattenyésztésben. Csakis úgy lehet biztosítani a nagyfokú munkatermelékenységet és a jó minőséget, ha a munkájukra büszke dolgozók együttes erővel segítik a feladatok teljesítését.

Gyakori beszédtéma, hogy a mindennapi gyakorlatban bizonyos problémákat nagyon nehezen tudunk megoldani. Például a rádióban hallottam, hogy majd száz koronát fizetnek a gépkocsivezetőknek azért, hogy jól eltömítsék és ponyvával letakarják a szállítóeszközöket, s ezzel elejét vegyék a gabona szóródásának. Ennek ellenére gyakori a mulasztás Nehéz eldönteni, hogy ezzel kapcsolatban hol ér véget az anyagi érdekeltség, és hol kezdődik a bűncselekmény.

Közismert, hogy a növénytermesztési technológiában az elvégzett munka minősége a nagy hektárhozamok elérésének egyik meghatározó tényezője. A minőséggel kapcsolatos természetes felelősségérzetet azonban ki kell alakítani a dolgozóknál, s ezt meg kell erősíteni az elért eredményekhez fűződő anyagi érdekeltséggel. Az alkalmazott egészséges bér- és szociális politikáért szervezetünket már a múltban is a kiváló minőség vállalataként és a szocialista munka üzemeként értékelték. Nálunk az üdülés, a gyógykezelés, az üzemi étkeztetés, a lakásgondok vagy egyéb szociális problémák megoldásához való anyagi hozzájárulás valamennyi dolgozó számára magától értetődő dolog, ami azt jelzi, hogy nemcsak a vállalat, de a pártalapszervezet és a szakszervezet munkáját is a legszigorúbb kritériumok alapján lehet értékelni. Nálunk tavaly egy dolgozó havi átlagjövedelme 3460 korona volt. Ennek 32 százalékát a jobb munkára ösztönző mozgó rész adta, melynek 20 százaléka nyereségrészesedés formájában került kifizetésre.

Olybá tűnik, mintha az állami vállalatról szóló törvénytervezet egyes részeinek maga a termőföld volna a , .szerzője“, hiszen eljövendő munkákhoz még nagyobb teret és még több kedvező lehetőséget kínál a tervezet. Az állammal szembeni kötelességeink teljesítését, a tevékenységünk fejlesztésének önfinanszírozását mindig is törvényszerű kötelességünknek tartottuk. Tudatában vagyunk annak, hogy az elkövetkező években szintén nagyon ésszerűen kell gazdálkodnunk minden területen, beleértve a bérpolitikát is, és méginkáb el kell mélyítenünk az elért eredményekhez fűződő közvetlen érdekeltséget. S ha végül egy kívánságunknak is hangot adhatunk, örömünkre szolgálna, ha egyre több termőföld állna rendelkezésünkre, és csökkenne azoknak a száma, akik visszaélnek a jogaikkal, s nem tudatosítják, hogy a termőföld valamennyiünk éltetője.

FOLTÁN JÓZSEF mérnök

A szövetkezeti mozgalom távlatai

Szövetkezeteink, az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetek jelentősen hozzájárulnak népgazdaságunk fejlesztéséhez, az életszínvonal emeléséhez. Pótolhatatlan szerepet töltenek be a szocialista építésben. A szövetkezetekről szóló törvénytervezet fontos dokumentum a gazdasági mechanizmus átalakítása keretében. A szövetkezetek dolgozói és tagjai a törvénytervezet megvitatását is kihasználják aktivitásuk és kezdeményezésük fokozására, annak érdekében, hogy az eddiginél még jobban kielégítsék a társadalom igényeit. Valamennyi szövetkezetben tartalmas vita folyik a fontos dokumentumokról, sok értékes javaslat, észrevétel hangzik el. Mi a véleménye a tervezetről, kérdeztük szövetkezeti mozgalmunk két vezető képviselőjét.

Pavel Ďurček, a Bratislava-vidéki Jednota fogyasztási szövetkezet elöljáróságának elnöke:- örömmel fogadtuk az új törvény tervezetét, mivel már nagyon időszerűvé vált a szövetkezetek és társadalmunk viszonyának rendezése. A törvény lényegében mindazt tartalmazza, ami a fogyasztási szövetkezetek tevékenységében fontos. Csupán néhány részletkérdést kell még tisztázni, hogy a jövőben ne lehessen különböző módon magyarázni a törvényt. így például a tervezet harmadik részében pontosabban kellene meghatározni a szövetkezet megalapítását. A 12. paragrafus szerint a szövetkezet megalapításához elegendő, ha legkevesebb 10 ember kifejezi akaratát, hogy a törvény szellemében szövetkezet keretében akar tevékenykedni. Nem tudom elképzelni, hogy hogyan érvényesülhetne ez a mi viszonyaink között. Továbbá a negyedik rész 17. paragrafusa szerint a szövetkezet tagjai állampolgáraink illetve szervezeteink lehetnek, ha ezt a szövetkezet alapszabályzata lehetővé teszi. Véleményem szerint meg kellene határozni, milyen szervezetek lehetnek a szövetkezet tagjai. Felmerül az a kérdés, hogy a fogyasztási szövetkezet tagja lehet az ipari vagy a lakásszövetkezetnek is, vagy fordítva?

Jaroslav Petr, a Kožatex ipari szövetkezet kereskedelmi igazgató- helyettese.

A törvénytervezetet mindenekelőtt abból a szempontból értékeljük pozitívan, hogy a szövetkezeteket gazdasági és szociális téren egyen- jogúvá teszi a nemzeti vállalatokkal. A törvénytervezet világosan kimondja, hogy a szövetkezetek Csehszlovákia gazdasági és társadalmi rendszerének egyenrangú részét képezik. Remélem, hogy ez megnyilvánul majd a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, vagyis, hogy ezentúl nem mi leszünk ezen a téren az utolsók a sorban.

Véleményem szerint még tisztázni kell a tervezet egyes meghatározásait. így például a 3. rész 13.

paragrafusa az alapvető tagsági betétről beszél. Új dolgokról van szó, mivel eddig csupán tagrészt ismertünk. Ebben az esetben a tagok pénzükkel, vagyis tagrészükkel valószínűleg részt vehetnének a szövetkezet fejlesztésében és gazdálkodásában. A tervezet azonban ezt nem határozza meg világosan. Aztán felvetődik még az alapszabályzat kérdése. A tervezet nem szögezi le világosan, hogy a szövetkezet módosítja-e alapszabályzatát. Eddig mintaalapszabályzat volt, amely pontosan meghatározta a szövetkezeteken belüli viszonyokat. Ez a tervezet csak utal az alapszabályzatra, ezért ezt a kérdést pontosabban kellene meghatározni. Az 5. résszel kapcsolatban, amely a szövetkezet szerveit ismerteti, hiányolom a politikai-neveléssel és a tagokról való gondoskodással foglalkozó bizottságot, amely az ipari szövetkezetekben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat helyettesíti. Döntő jogkörrel rendelkezik a szociális biztosításban és ellátásban. Ezt a tényt a törvénynek is rögzítenie kellene. Pozitívan értékelem, hogy a tervezet kiemeli a szövetkezetek önállóságát, valamint azt, hogy a felsőbb szervek nem avatkozhatnak be tevékenységükbe. összegezésképpen azt szeretném hangsúlyozni, az új törvény értelmében a szövetkezetek az állami vállalatok szintjére kerülnek, így tehát önállóbban gazdálkodhatnak és vehetnek részt a gazdasági életben. - S -