Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-22 / 248. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1987. X. 22. VÉLEMÉNYEK JAVASLATOK Bízunk az objektív adó- és árpolitikában A mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezet szerves részét ké­pezi azoknak a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság gazdasági me­chanizmusának átalakításával kap­csolatos komplex intézkedéseknek, melyeknek célját a CSKP XVII. kongresszusa határozta meg. Ez a tervezet forradalmi lépés szocialis­ta mezőgazdaságunk továbbfejlesz­tésében. Különösképpen üdvözöljük, hogy a törvénytervezet egységesíti a nép­gazdaság irányítási eszközeit, tá­gabb teret ad a szocialista vállalko­zásnak, növeli a mezőgazdasági szövetkezetek önelszámoláson ala­puló önállóságát és elmélyíti a szö­vetkezeti demokráciát. Mindez fölöt­tébb pozitív vonás, csakhogy min­den az elvek gyakorlati megvalósítá­sától, főleg a tervezés újszerű sza­bályozásától, az adó- és árpolitika átalakításától fog függeni. Ezért kí­vánatos volna, hogy a törvényt kö­vető végrehajtási rendelkezések vé­leményezésére szintén mód nyíljon. Ugyanis ezek az előírások egyesít­hetik is, de csorbíthatják is a vállalat, a kollektíva, illetve az egyén érdeke­ivel összefüggő társadalmi stratégi­át. Például a tervezésnek alapvető kérdése, hogy milyen lesz a névre szóló feladatok és egyéb kötelező mutatók terjedelme. Ugyanis ez szo­rosan összefügg a vállalkozói tevé­kenység fejlesztésével. A törvény- tervezet támogatja a társadalmi ér­dekekkel összhangban álló vállalko­zások sokoldalú fejlesztését. Ez a mezőgazdasági dolgozókba vetett bizalomnak a megnyilvánulása, hogy tudniillik igyekezni fognak ha­tékonyabban kihasználni az alapve­tő termelő eszközöket és a vállala­tok szellemi tőkéjét. Tulajdonképpen milyen lehetőség kínálkozik a vállalkozásra a mező- gazdasági termelésben? Jelenleg két kötelező tervmutató ismeretes: az egyik a gabonaeladásra, a másik a húseladásra vonatkozik. Ezek a mutatók 80-85 százalékban meg­határozzák a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezetét. Ez annyit jelent, hogy a földterület fenn­maradó 15-20 százalékán olyan nö­vényeket termeszthetünk, amelyek a szövetkezet gazdasági fejlődése szempontjából a legelőnyösebbek. Bővíteni lehet..például a zöldség- és virágmagtermesztést, továbbá a ha­zai és külföldi piacon keresett cikkek gyártását elősegítő, aromatikus gyógy- és fűszernövények termesz­tését. Mi ezeken a lehetőségeken túlmenően, a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézettel, a bratislavai és a kecske­méti Szőlészeti és Borászati Kutató- intézettel együttműködésben, hoz­záláttunk az interspecifikus cseme- geszőlö-fajták gyakorlatias ellenőr­zéséhez és gyakorlati elterjesztésé­hez. Az a célunk, hogy konténeres ültetőanyagot fogunk forgalmazni a nagyüzemek és az érdeklődő kert­barátok részére. ígeretes az éterolaj gyártására kidolgozott programunk, melyet a biotechnológia fejlesztése keretén belül a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola vegyészeti-tech­nológiai karával együttműködve szeretnénk megoldani. A mezőgaz­dasági termelőrészlegek parkosítá­sával kapcsolatos tervezői szolgál­tatás programja most van kidolgo­zás alatt. Úgy tervezzük, hogy nem csupán tervdokumentációkat fogunk megrendelésre készíteni, de vállal­juk a parkosítási munkák elvégzését is, beleértve a díszcserjék szállítását és telepítését, a füvesítést stb. A mezőgazdasági termelés növe­lésének legnagyobb tartalékait a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar önelszámoláson alapuló kap­csolatainak szorosabbra fűzésében, különböző termelési társulások, kombinátok és közös vállalatok lét­rehozásában látom. E tekintetben nagyobb kezdeményezést várunk a cukor-, tej- és konzervipartól. Az új törvény életbelépésével törvénysze­rűen a szállítói-megrendelői kapcso­latokban is egyenjogúságon alapuló minőségi változásoknak kell bekö­vetkezniük. Megjegyzem, ennek ér­dekében le kell rombolnjnk a ma még meglévő akadályokat. A feldol­gozóipar alig tanúsít érdeklődést az együttmüködés iránt, és a közös beruházásokat szolgáló integrációs alapok képzése sem kielégítő. Vég­eredményben ezért alakulnak ki gyorsabban a kombinátok egyetlen önálló szervezeti egység, tehát egy mezőgazdasági vállalat keretein be­lül, mégpedig az új termelési tevé­kenységi formák szaporodásával. További vállalkozási lehetőséget kínál a nem mezőgazdasági terme­lés fejlesztése. Ez például lehetővé teszi, hogy a szövetkezet saját üz­lethálózatot létesítsen gyümölcs, zöldség, valamint saját alapanyag­ból készített, házi élelmiszeripari termékek árusítására. A törvényter­vezet kínálta lehetőséget mi is ki­használjuk: a Somorjai (Šamorin) Városi Nemzeti Bizottsággal együtt­működve, társított pénzeszközökből a választási időszak végére felépí­tünk egy szövetkezeti boltot, ahol kizárólag elsőosztályú mezőgazda- sági terményeket fogunk árusítani. Mezőgazdaságunk főleg a XVII.pártkongresszus után kezdte fellendíteni a hiányzó gépek - sőt, a mikroelektronika elvén működő berendezések - gyártását. Ezen a területen mi is bátrabban akarunk kezdeményezni, kihasználva a ro- vinkai Mezőgazdasági Gépkísérleti Kutatóintézet közelségét, no és per­sze a gépjavítóink ügyességét, szakmai felkészültségét és alkotó­kedvét. Most egy 3-6 méter munka- szélességű multikombinátor kifej­lesztésén dolgozunk, amely a mag­ágykészítési munkák megkönnyí­tésére szolgál majd. A nem mezőgazdasági termelés terjedelmének még a kukorica- és répatermő körzetek mezőgazdasági szövetkezeteiben is el kellene érnie az évi összteljesítmények 30 száza­lékát, miközben az átlagos jövedel­mezőségnek 15-20 százalék között kellene alakulnia. A sikeres vállalkozói tevékenység feltétele, hogy olyan új belüzemi irá­nyító részlegeket hozzunk létre, amelyek a bel- és külkereskedelmi tevékenység irányításával, valamint piackutatással foglalkoznának. A szövetkezetek eredményes te­vékenységének új minőségi követel­ménye, hogy az önelszámolásra va­ló áttéréssel mindenütt kialakítsák az önálló pénzügyi gazdálkodás fel­tételeit. Ez annyit jelent, hogy a ter­melési, szervezési és irányítási struktúra optimalizálása esetén vi­tathatatlan, hogy a vállalaton belül gazdasági irányítási módszereknek kell érvényesülniük. Ez alatt értem:- az önelszámolási struktúra kié­pítését a gazdasági és önköltségi egységek szintjén;- az önelszámolási egységek konkrét terveinek kidolgozását, me­lyet a gazdasági részlegek esetében egészen a nyereségképzésig le kell vezetni, ügyelve arra, hogy a tervek megközelítőleg egyformán igénye­sek legyenek. Év közben a tervtelje­sítést havonta kell ellenőrizni (ki­használva a természetbeni és pénz­ügyi ráfordítások és bevételek nor­matíváit);- a vezetők és a dolgozók anyagi és erkölcsi ösztönzése hatékony for­máinak érvényesítését;- a brigádrendszerű munkaszer­vezés és javadalmazás beveze­tését. Helyesnek tartom, hogy az új jogi szabályozó még inkább kidomborítja a javadalmazásnak a szövetkezet eredményeitől való függőségét. Kö­vetkezésképpen a javadalmazásban olyan újszerű felfogást kell érvénye­síteni, amely az elvégzett munka mennyiségén kívül a minőséget, de főleg a brigádok dolgozókollektívája, esetleg az egyének által elért gaz­dasági eredményeket is figyelembe veszi. A dolgozókollektíváknak tuda­tosítaniuk kell, hogy a tervezett bér­tömeg kialakítása olyan új értékek létrehozását feltételezi, amelyek iránt a megrendelők részéről keres­let mutatkozik. Vagyis nem termel­hetünk raktárra. A bértömeg egyet­len forrása a kitermelt áru értéke és a képzett nyereség nagysága. Ebből következik, hogy az év folyamán kifizetett munkadíj az előleg bizo­nyos formája (ennek nagyságát az év közben elvégzett munka mennyi­sége és minősége határozza meg}, és a nyereségrészesedés vagy cél­prémium formájában történő elszá­molásra a kollektíva, illetve az egyén érdemei alapján kerül sor, összefüg­gésben az önelszámolási egység évi pénzügyi mérlegének eredmé­nyeivel. Ez egyben a termelés költ­ségmentes növelésének és a válla­latok nyereségessége fokozásának útja is. Azonban az önfinanszírozás szo­rosan összefügg az adópolitikával. Már ismeretes, hogy a mezőgazda- sági vállalatokat ún. termőhelyi cso­portokba fogják besorolni, de egye­lőre nem ismeretes, hogy ezeket a csoportokat milyen követelmények szerint alakítják ki. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek a béralapból, a nyereségből és a termőhelyi cso­portokba való besorolás alapján fog­nak adózni. A saját kontóra történő gazdálkodás feltételezi, hogy a szö­vetkezet elegendő pénzeszközzel rendelkezzék a folyó évi közvetlen termelési költségek fedezéséhez, a bővített újratermelés biztosításá­hoz (építkezés, gépvásárlás), vala­mint a nyereségrészesedések kifi­zetéséhez és további alapok - min­denekelőtt a szociális és kulturális alap - feltöltéséhez. Bízunk abban, hogy a mezőgaz­dasági termékek ármódosításának és az irányítás további gazdasági ösztönzőinek - pl. az adópolitikának - az objektivitása kellő teret és ked­vező légkört biztosít a mezőgazda­ság hatékony fejlődését szolgáló kezdeményezéshez, és nem lesz negatív hatással főleg azokra a szö- vetkezetekre-vállalatokra, amelyek eddig az átlagosnál jobbak közé tar­toztak. A stratégia valamennyiünk szá­mára világos - meg kell gyorsítani a termelési feladatok mennyiségi, minőségi és gazdaságossági muta­tóinak zavartalan teljesítésében megnyilvánuló műszaki és gazdasá­gi fejlődést, s mi, az egységes föld­műves-szövetkezetek tagjai sikere­sen helyt akarunk állni ebben a for­radalmi törekvésben. PISCH LÁSZLÓ mérnök, kandidátus, a somorjai (Šamorin) Kék Duna Efsz elnöke A Hradec Králové-i Moravské Pŕedméstí lakótelepen nyitották meg a Zele­nina zöldség- és gyümölcskereskedelmi vállalat új boltját. A 700 négyzetmé­teren zöldség, gyümölcs, kompótok és virágok nagy választékát kínálják, a folyamatos szállítást a lengyel Interpegro külkereskedelmi vállalat bizto­sítja. A felvétel az új boltban készült. (Petr Merta fe/véfe/e - ČTK) Tudósok találkozója Mikrobiológusok és parazitológusok tapasztalatcseréje Dr. Stanislav Prowazek természettudós, epidemiológus, parazitológus, mikrobiológus neve, munkássága sokak számára ismeretlen. Nem is csoda, hiszen alig tizenöt évvel ezelőtt „fedezték fel" a méltatlanul elfelejtett tudóst. Tiszteletére rendezik meg Komáromban (Komárno) a Prowazek-napokat, az idén immár ötödik alkalommal. A komáromi Járási Közegészségügyi Állomás bakteorológiai részlegének vezetőjét, dr. Jozef Rosinskýt kértük meg, számoljon be az ezen a héten megrendezett eseményről.- Dr. Stanislav Prowazek 1875- ben Jidrichűv Hradecben született. Apja katonatiszt volt, így került a család Komáromba, s 1880-tól 1882-ig a jelenlegi Tiszti pavilonban éltek. Dr. Prowazek felfedezéseit, munkásságát több mint 200 mű őrzi, foglalkozott zoológiái, általános bio­lógiai, mikrobiológiai, járványügyi, il­letve parazitológiai témákkal. Azt is kevesen tudják, hogy a kiütéses tí­fusz okozóját dr. Prowazek fedezte fel, s ezért róla nevezték el: Rickett­sia Prowazeki. Dr. Prowazek a világ számos országába eljutott, Frank­furtban például rákkutatással is fog­lalkozott, tanulmányozta a maláriát, a különféle szembetegségek kóro­kozóit, és eljutott Brazíliába is. Ki­magasló tudományos felfedezései­ért megválasztották a párizsi Pas­teur Intézet tiszteletbeli tagjává. Saj­nos, a cottbusi kórház igazgatója­ként kutatás közben fertőzés érte, s alig negyvenévesen meg is halt. Egy évvel halála után került hazai földbe, a Kamenica nad Lipou-i csa­ládi sírboltba.- Szerdától péntekig tartják az V. Prowazek-napokat. Az immár ha­gyományos rendezvény előzménye­ire is kíváncsiak vagyunk.- 1975-ben dr. Ján Ďurkovský kandidátus, a Komáromi Járási Köz­egészségügyi Állomás mikrobioló­giai osztálya vezetőjének ötlete nyo­mán szerveztük meg az első szak­mai szemináriumot. Azóta háromé­venként egyre több szakember ér­deklődik a jelentős esemény iránt. 1981 óta emlékéremmel jutalmaz­zuk azokat, ak'k a mikrobiológia és parazitológia terén sikereket értek el. Az idei rendezvényre közel 200 hazai mikrobiológus és parazitoló­gus jelentkezett. A három nap folya­mán 82 előadás hangzik el.- Mondana valamit az előadások témájáról?- A felszólalások két témakörre vonatkoznak. A paraziták általi fertő­zések tartoznak az egyik csoportba, a másikba pedig az anaerobális fer­tőzések (ezek olyan fertőzések, me­lyek nem tűrik a levegő oxigénjének jelenlétét), vagyis a különböző geny- nyes gyulladások, műtét utáni szö­vődmények okait fejtegetik.- Az új városi kulturális központ nyújtotta feltételekről a jelenlévők elismeréssel szóltak. Elégedettek önök is?- A városi kulturális központ igaz­gatósága készségesen sietett segít­ségünkre, s átengedte az impozáns épület üléstermeit. Igaz, ez azzal járt, hogy a MATESZ színészei más épületben kénytelenek próbálni.- Hogyan fogalmazná meg a Pro- wazek-napok jelentőségét, célját?- A kis helyi, járási jellegű ren­dezvény felnőtt, neve, hire van. Részt venni, felszólalni minden je­lentős szakember érdeke. S ami talán a legfontosabb, a kutatók be­számolnak eredményeikről a gya­korlat embereinek s értékes tapasz­talatokat cserélnek. S ez az, ami rangot ad a komáromi Prowazek- napoknak. PÉTERFISZONYA VÁLASZ EGY PANASZRA A FAGYOSKODÁS ELŐFELTÉTELE A panasz szokványos volt A lakás- szövetkezetek egyikének eljárását sérel­mezte olvasónk. A Lévai (Levice) Lakás­építő Szövetkezet ugyanis bírósághoz for­dult, mert nem egyenlítette ki a számlát, melyet a szövetkezet a fűtésért és meleg- víz-szolgáltatásért fizetett előlegek és a fűtésre, melegvíz-szolgáltatásra fordí: tott kiadások elszámolása után küldött meg neki. - Persze, hogy nem fizettem ki,- írja olvasónk. - Télen 9 fok volt a lakás­ban, de még meleg vizet sem adtak, azt is melegíteni kellett. Három kiskorú gyerme­kem van. Ami itt folyik, azt nem lehet elviselni. Kétségbe ejt az is, hogy bíró­ságra adtak, hisz becsületes munkásem­berek vagyunk, bírósággal még egyikünk­nek sem volt dolga. S végül még a mar­kukba nevethetnek, hogy így is - úgy is nekünk kell fizetnünk. De mi kitói követel­hetjük a megnövekedett villanyszámlánk kifizetését? Vagy kétszer fizessünk a fű­tésért és a meleg vízért?" Mit tehet ilyenkor a szerkesztőség, főleg, ha az ügy már bíróságon van? A panaszt a Lévai Lakásépítő Szövetke­zetnek továbbítottuk, azzal a hátsó gon­dolattal, hátha elállnak a pereskedéstől. Az alábbiakban Klein Alfonznak, a szö­vetkezet elnökének válaszát közöljük. Élünk azonban azzal a jogunkkal, hogy kommentárt fűzzünk álláspontjához. ,,A beadványból nem egyértelmű, hogy a szövetkezet melyik fűtési idényért követeli a fűtésért és melegvízszolgálta­tásért járó térítést. (Ezt azonban nézetünk szerint még a panaszosnál is jobban kell, hogy tudja maga a szövetkezet, illetve az elnöke.) Mivel az adott címen lakók közül egy sem érvényesítette a lakáshasználati díj csökkentésére való jogot az elégtelen fűtés, illetve melegvízellátás reklamálásá­nak indokából, nincs meg az előfeltétele annak, hogy a lakásban a hőmérséklet az adott szintre (9 fok) csökkent volna. (Kü­lönös, eddig úgy gondoltuk, hogy télen a lakásokban akkor van hideg, ha nem tútenek, vagy csak rosszul, s most meg kell tudnunk, hogy a lakók fagyoskodásá­nak előfeltétele egy olyan jog érvényesí­tése, amelyről csupán kevesen tudnak, s még kevesebben érvényesítik, ha indo­kuk lenne is rá, hisz általában mindenki ódzkodik attól, hogy hivatallal, bírósággal legyen dolga). A szövetkezet vezetősége előtt ismert, hogy az elmúlt időszakban elégtelen volt a melegvíz-szolgáltatás, ennek oka azon­ban a szénhiány, illetve a téli időszakban szállított rossz minőségű szén volt, s a víz­ellátásban kihirdetett korlátozás. (Értjük, a szénhiány, illetve a rossz minőségű szén stb. ellenére még leheteti meleg azoknak lakásában - és lehetett meleg vizük is - akik nem érvényesítették a la­káshasználati díj csökkentésére való jo­got. Az, hogy ezt a jogot még az elégtelen melegvíz-ellátás reklamálásának indoká­ból sem érvényesítette senki, bár maga a szövetkezet vezetősége is tudott az elégtelen melegvíz-ellátásról, nyilván azt jeleňti, hogy a melegvíz-ellátás elégtelen­ségének nem volt meg az előfeltétele. Ezzel szemben melegvíz sem volt, „azt is melegíteni kellett", Írja a három gyermek­ről gondoskodó panaszosunk.) Az elmúlt fűtési idény elemzésében az adott lakóházban három lakónál tartjuk nyilván a fűtésért és a melegvíz-szolgál­tatásáért járó térítés fizetésének elmara­dását.“ (Nyilván ók is annyira elégedettek voltak a fűtéssel és a meleg vízzel, mint panaszosunk.) Ezek után már igazán meggondoljuk, merjük-e a fűtésre és a melegvíz hiányára panaszkodó olvasóinknak tanácsolni azt, hogy érvényesítsék a lakáshasználati díj, illetve a lakáshasználattal járó szolgálta­tásokért való térítés csökkentésére irá­nyuló jogukat, mert ez lenne - legalábbis a lakásszövetkezet elnökének nézete szerint - az előfeltétele fagyoskodásuk- nak FEKETE MARIAN

Next

/
Thumbnails
Contents