Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-20 / 246. szám, kedd
Levelezőink írják A Szlovákiai Rokkantak Szövetségé komáromi (Komárno) járási bizottsága és a járási egészségügyi intézet szeptemberben rendezett elsó ízben egyhetes rekondicionáló üdülést negyven szív- és érrendszeri betegnek Paton (Patince). A rehabilitáció célja az volt, hogy megtanítsák az embereket egészségesebben, ésszerűbben élni. Mozgásterápiával és lelki gyógymóddal javították állapotukat. Napról napra emelték a fizikai megterhelést különféle gyógytornagyakorlatokkal, kiadós sétákkal, könnyebb sporttevékenységgel, a terhelés és a pihenés helyes adagolásával Cél volt az egészség és hasznosság érzetének felkeltése is. Igyekeztek meggyőzni a pácienseket arról, hogy akkor is tudni kell hasznosan élni, ha életfeltételeik, testi-lelki állapotuk megváltozott. Környezetvédelem Az utóbbi években a környezet- védelem sokat emlegetett téma, mely a gazdasági fejlődés és az életszínvonal emelésének nélkülözhetetlen velejárója, s egyben a jövendő nemzedék életének meghatározója is. Amilyen intézkedéseket teszünk környezetünk védelmére, olyan mértékben válik a társadalmi mozgástér elősegítőjévé vagy hátráltatójává. Az SZSZK kormányának rendele- te alapján a Galántai (Galanta) Jnb építésügyi osztálya is kidolgozta a járás környezetvédelmi koncepcióját, mely javaslatból és elemzésből áll. A javaslat a környezetvédelem fő feladatait tartalmazza, az elemzés pedig a feladatok megvalósításához szükséges adatokkal szolgál. A javaslat komplex módon foglalkozik a környezetvédelemmel, szoros összefüggésben az életszínvonal alakításával - a lakásalap, a szolgáltatások, a sport- és üdülési lehetőségektől a zöldterületek kialakításán át a kulturális emlékek megőrzéséig valamint a környezet három fő tényezőjének - a levegő, víz és talaj - védelmével. Ezenkívül tárgyalja a zajártalom csökkentésének lehetőségeit és a hulladékok felhasználását. E széles körű és átfogó koncepcióból a legfontosabb beruházás: a levegő szennyezettségének további csökkentése érdekében a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalatnál egy új, 240 .méteres kémény épül, ezenkívül felújítják a szúróberendezéseket. A Sered'i Nikkelkohóban a levegő szennyezettségét okozó meddőhányókat öntözéssel fojtják le. A felszíni vizek védelmére is fontos intézkedéseket hoztak. A legfontosabbak közé tartozik a Duslo szennyvíztisztító állomásának tökéletesítése, újabb szennyvíztisztító állomások építése és a vezetékes ivóvíz bevezetése a falvakra. A talajvédelem területén a koncepció tartalmazza az elavult állattartó farmok felszámolását, ezenkívül a szélvédő erdősávok kivágásának megakadályozását. A mezőgazdasági terület ökológiai felmérése alapján a járásban újabb zöldövezetek létesítését tervezik. Szilvássy László A rehabilitációra jelentkezők előzőleg belgyógyászati kivizsgáláson vettek részt, s életkoruk, edzettségük, valamint betegségük súlyossága szerint két csoportba osztották őket. A járási kórház rehabilitációs osztályának dolgozói olyan tornagyakorlatokat állítottak össze, melyeket otthon, egyedül is végezhetnek. A napi programban a kulturális és szórakoztató műsorok is helyet kaptak. Naponta volt egészségügyi előadás és beszélgetés a járás ismert szakorvosaival. Az utolsó napon végzett orvosi vizsgálat alapján lényegesen javult a résztvevők egészségi állapota: vérnyomásuk állandósult, pulzusuk lassult és csökkent gyógyszerszükségletük. A fizikai megterhelést jobban viselték, kedélyállapotuk javult. A rekondicionáló üdülés résztvevői nagyon elégedettek voltak. Dicsérték a programot, a szervezőket, köszönték a lehetőséget. Jó ötletekkel szolgáltak a jövőt illetően. Például szerintük legalább 12-14 napig kellene tartani az üdülésnek. A Szlovákiai Rokkantak Szövetsége komáromi járási bizottságának tervében szerepel a jövőben is hasonló üdülés szervezése, más idült betegségben szenvedők részére. dr. Gyurász István Példásan működő szervezet Ez elmondható a nőszövetség vágfüzesi (Vrbová nad Váhom) Vasi Katalin vezette 33 tagú szervezetéről. Megérdemlik az elismerést, ugyanis a falu három legjobb szervezete közé sorakoztak fel. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Moszkvában tartott IX. kongresszusára kézimunkákat, valamint az idén gyűjtött papír- és textilhulladék ellenértékét küldték el. Nyáron részt vettek a Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége kavai alapszervezete által rendezett virágkötő tanfolyamon, majd versenyen. Legutóbb hidegtál készítő tanfolyamot szerveztek, melyre nemcsak a tagság, hanem a falu lányai és asszonyai is jelentkeztek. A tanfolyamot Komjáthy Erzsébet, a szervezet egyik tagja vezette. Az érdeklődők sok hasznosat tanultak. Részt vállaltak a választási program teljesítéséből is. Rendszeresen bekapcsolódnak a faluszépí- tési akciókba. Segítenek a helyi efsz-nek az őszi betakarítási munkálatokban. Az utolsó években hagyománnyá vált a közös kirándulás. Idén Olomoucban voltak a virágkiállításon. Ruhás Teréz Bányászbecsület Erdélyi Emil 1971-től dolgozik a Szlovák Magnezitművek kassai (Košice) üzemében. Kezdetben, mint a bányavasút kísérője, elsajátította a föld alatti munkafolyamatot és a bányagépek kezelését. Több mint hét évet töltött Ladislav Kulička munkabrigádjában, ahol megtanulta, milyen fontos az összetartás, a bányászbecsület, az egyén felelőssége a kollektíva iránt. A robbantásvezetői vizsga után új kollektívába került, ahol mindenki tudta, hogy az igyekvés, a jó munka eredményét a pénztárcájuk is megérzi. A tárnák mélyén elért teljesítmények, rekordok nagyon sok verejték árán születnek. Társadalmunk értékeli a bányászok nehéz munkáját, jelentős összeget fordít egészségügyi és szociális ellátásukra. Erdélyi Emilnek is emlékezetes marad az idei nyár, mivel egyike volt azoknak, akik részt vehettek a Szakszervezetek Központi Tanácsa által szervezett rehabilitációs üdülésen az Égei-ten- ger mellett. Példás munkájáért, elkötelezett közéleti tevékenységéért a bányásznap alkalmából pedig megkapta az Áldozatos Munkáért kitüntetést. Magdaléna Kohútová Pavol Kalmár felvétele A művészet azé... Jacsmenyík József mesterétől, a kassai (Košice) Feld Lajostól kapott emlékül egy könyvet, amelyben az idős grafikus fotója fölött öreges betűkkel írva a következő áll: „A művészet azé, aki szereti“. Ezen a mondaton gondolkodtam akkor is, amikor már másodszor néztem meg Jacsmenyík József negyedik önálló kiállítását, amelyet a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt nemzeti vállalat üzemi klubjában rendeztek meg. A bemutatott huszonhárom festmény élethűen adja vissza Fülek és a nógrádi táj hangulatát. A harmincéves autodidakta festő saját bevallása szerint „hangulatot fest“, ami a kiállított képek tanúsága szerint kitűnően sikerült. Bár a tájképek megvilágítása és elhelyezése helyhiány miatt nem volt épp a legszerencsésebb, mégis átragadt a képek hangulata a szemlélőre. A képeket nézve eszembe jutottak Jacsmenyík József kezdeti nehézségei, főiskolai próbálkozásai, s az, hogy alkotásai kevésszer kerülnek a nyilvánosság elé. Csak azt mondhatom, hogy ezek a festmények több figyelmet érdemelnének. Gyetvai Zoltán Sikeresen szerepelt a Karlovy Vary-i Thermál szanatóriumban a Litván SZSZK 110 tagú énekés tánccsoportja. A felvételen a menyasszonyfogadással kapcsolatos népszokások egyik mozzanata. Kovács Árpád felvétele Orvosi kezelés és munkaidő E. V.: Három műszakban dolgozom. Rendszeresen járok orvosi kezelésre. Azt szeretném tudni, hogy a délelőtti utazgatás és kezelés után köteles vagyok-e még dolgozni a délutáni vagy éjszakai műszakban, ha az orvos igazolást ad nekem az egész délelőttre. A felettesem ugyanis azt mondta, hogy ha nem írt ki az orvos, köteles vagyok dolgozni. ön nyilván úgy véli, hogy azt a napot, amikor orvosnál volt, egyrészt igazolni kellene (az egészet, tekintet nélkül arra, mikor és milyen hosszú ideig volt orvosnál), másrészt ugyanúgy meg kellene hogy fizessék, mintha dolgozott volna. Nos, a jogszabály erről másként rendelkezik. A Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott kormány- rendelet függelékének 1. pontja szerint a dolgozó orvosi kivizsgálása fontos munkaakadálynak tekintendő, melynek feltétlenül szükséges idejére munkabérmegtérítés jár, de csak akkor, ha a kivizsgálást vagy a kezelést nem lehetett munkaidőn kívül megvalósítani. Az alapelv tehát az, hogy a dolgozók ne a munkaidejükben, hanem a munkaidejükön kívül járjanak orvoshoz. Továbbdolgozó nyugdíjas V. B.: Idén töltöm be a 60. életévemet. Két gyermeket neveltem fel. Ez év márciusában állást vállaltam. Napi négyórás munkaviszonyban, adminisztratív munkakörben dolgozom. A havi bruttó jövedelmem 800 korona. Azt szeretném tudni, hogy a férjem halálától számított egy év letelte után is megtarthatom-e az állásomat, milyen összeg erejéig dolgozhatok egy évben, s a keresetem miatt rövidítik-e a nyugdíjamat. Az özvegyi (esetleg az öregségi) nyugdíját nyilván már jelenleg is rövidítik a Társadalombiztosítási Törvény 65. § (2) bekezdése alapján (nyugdíjhalmazat), mégpedig oly módon, hogy a magasabb nyugdíjat a teljes összegében, az alacsony nyugdíjat pedig fele összegében folyósítják. Az özvegyi nyugdíj további rövidítéséről a Társadalombiztosítási Törvény 39.§-a rendelkezik, mely szerint ha az özvegy kereseti tevékenységet folytat, az özvegyi nyugdíjat annak az összegnek felével rövidítik, mellyel az özvegyi nyugdíja és az utóbbi 12 hónapban elért bruttó keresetének átlaga meghaladja az 1500 koronát. Az özvegyi nyugdíjat azonban nem rövidítik, ha a férj halálától még nem telt el egy év, továbbá akkor, ha az özvegy legalább egy gyermekről gondoskodik vagy betöltötte 70. életévét. A további kivételeket a CSSZSZK kormányának 142/1983 sz. rendele- te állapítja meg. A rendelet - egyéb jogosultakon kívül - vonatkozik azokra az özvegyekre is, akik az özvegyi nyugdíjuk mellett még öregségi nyugdíjat is élveznek, valamint azokra az özvegyi nyugdíjasokra, akik már betöltötték 57. életévüket (tehát önre is). Az adminisztratív munkakörökben foglalkoztatott tovább dolgozó nyugdíjasnak az említett rendelet 3. § (1) bekezdése szerint akkor folyósítják változatlan összegben az öregségi és özvegyi nyugdíjat, ha legfelebb egy évre szóló munka- szerződése van, s a keresete a naptári évben nem haladja meg a 22 ezer koronát. A legfeljebb egy évre szóló munkaszerződés nem kell, hogy egy naptári évre essen (szólhat például az 1987. márciusától 1988 februárjáig terjedő időre). Ezzel szemben a kereset 22 ezer koronás korlátozása a naptári év folyamán (vagyis január 1-től december 31-ig) elérhető keresetre vonatkozik. Ha az adminisztratív munkakörben dolgozó öregségi nyugdíjas keresete a naptári évben meghaladja a 22 ezer koronát, az öregségi nyugdíjának folyósítását a rendelet 4. § (1) bekezdésének értelmében felfüggesztik. Az özvegyi nyugdíj folyósítását azonban nem függesztik fel, hanem a Társadalombiztosítási törvény 39. §-a alapján rövidítik (feltéve, hogy az özvegy nem teljesíti az említett rendelkezésben megfogalmazott három kivétel valamelyikét). Míg az öregségi nyugdíjat nem folyósítják, de a nyugdíjas dolgozik, az öregségi nyugdíjra való jogigénye növekszik (évi 7 százalékkal, ha a nyugdíj folyósításának felfüggesztése után egy évig dolgozott anélkül, hogy nyugdíját élvezte volna, illetve ha az alkalmazás rövidebb ideig tartott, az alkalmazás minden három hónapjáért a havi átlagkereset 1,75 százalékával). Fontos szabály azonban az, hogy míg a nyugdíjigény növelése kiszámításának alapjául szolgáló havi átlagkeresetbe nem lehet, a huszonkétezer koronába be kell számítani a tovább dolgozó nyugdíjasnak folyósított táppénzt. Az említett összegbe azonban nem számíthatók be azok a jutalmak, nyereségrészesedések, prémiumok, melyek utólag, azaz a foglalkozás befejezése után lettek kifizetve. Lakásigénylők névsora V. E.: 1979-ben adtam be egy kérvényt állami lakásra. A nemzeti bizottság a válaszában közölte velem a sorszámomat. 1980-ban férjhez mentem, s 1982-ben a munkáltatóm kiutalt nekünk egy vállalati lakást. Nemrég elmentem a nemzeti bizottságra, és megkérdeztem, hogy nyolcévi várakozás után nem került-e még ránk a sor. Ekkor közölték velem, hogy kihúztak a névsorból és megsemmisítették a kérvényemet, mert már van lakásunk. Szeretném megtudni, jogosan jártak-e el a nemzeti bizottságon velünk szemben, s ha nem, hová fordulhatnék. A lakásgazdálkodási törvény 6 § (1) bekezdése szerint a helyi nemzeti bizottság felveszi a lakásigény- lók névsorába azt, akinek a községben nincs saját lakása. Ugyanilyen névsorokat állítanak össze a vállalatok, lakásépítő szövetkezetek stb. is. A törvény nem rendezi azt a kérdést, mi a teendő akkor, ha a lakásigénylónek időközben szövetkezeti, vállalati, szolgálati vagy más lakást utaltak ki. Nézetünk szerint azonban ilyen esetekben a lakásigénylöt törölni kell a névsorból, hiszen saját lakása van, s így nem teljesíti már a lakásigénylók névsorában való felvétel feltételeit. El kell mondanunk azonban azt is, hogy az ön helyében nem firtatnánk a névsorból való törlés törvényességét. Valószínűleg nem tévedünk, ha azt feltételezzük, hogy egyidejűleg két névsorban szerepelt. A lakásgazdálkodási törvény pedig talán azért sem szabályozza az ön által felvetett kérdést, mivel kimondottan rendelkezik arról, hogy a lakásigénylő csak egy névsorban szerepelhet [lásd a törvény 17 § (1) bekezdését|. így aztán, ha a vállalati lakásigénylői névsorba való felvételi kérelmében nem említette, hogy a helyi nemzeti bizottságnál is igényelt már lakást, valótlan, illetve nem teljes tájékoztatás alapján vették fel a névsorba ott is, s utaltak ki önnek később vállalati lakást. Ennek pedig meglehetősen súlyos következményei lehetnek. A Polgári Törvénykönyv 157. §-a, illetve a lakásgazdálkodási törvény 41 §-a szerint, ha valaki valótlan vagy nem teljes adatok alapján szerzett lakást, a helyi nemzeti bizottság utatísást ad a lakásból való kiköltözködésre (köteles az ilyen utasítást kiadni); pótlakást vagy elszállásolást ilyen esetben nem kell biztosítania. Földtulajdon N. N.: Szeretném tudni, hogy a földet át lehet-e íratni másra. Azt tudom, hogy a földet örökölni nem lehet, de amíg élnek a nagyszüleink, ók átírathatják-e a földjüket fiatalabb családtagra, mondjuk az unokáikra? Elképzelni nem tudjuk, honnan „tudja“, hogy földet örökölni nem lehet. Ugyanis téved! A földet, a tulajdont elsősorban éppen hogy örökölni lehet. Megvenni, ajándékba kapni már jóval bonyolultabb, mivel az adásvételi vagy ajándékozási szerződést regisztrálnia kell az állami közjegyzőségnek, s ehhez számos más iratra is szükség van (pl. kivonat az ingatlan-nyilvántartásból, illetve a telekkönyvből, az építésügyi hivatal és a helyi nemzeti bizottság állásfoglalása stb.), már persze ha az átíratás alatt tulajdonátruházást ért. A szerződéskötés ügyében ajánlatos ügyvédhez fordulni, aki felvilágosítással szolgál a szerződés következményeiről, a regisztrálásához szükséges okmányokról stb. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1987. X. 20. Szívbetegek rekondíciója
