Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-19 / 245. szám, hétfő

ÚJ szú 3 987. X. 19. , Ritka látvány fogadja a lá­togatót a holiči MOVIS két­emeletes épületének tete­jén. Karol Vojtéchovský igazgató ötlete volt, hogy a tetőn kertet létesítsenek, amely az esztétikai látvá­nyon túl gyakorlati hasznot is hajt; a hűvösebb napo­kon kiegyenlíti a második emelet helyiségeiben a hő­mérséklet ingadozásait. A tetőzet tervét a Bratisla­vai Állami Tervező- és Szabványosítási Hivatal készítette, a 650 négyzet- méteres teraszkert tervét a Bojnicei Gyümölcs- és Díszfakutató Intézet szak­emberei dolgozták ki. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) JANUÁRTÓL ÚJ MÓDON Kísérletileg nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel Előkészületek a bratislavai Drogéria vállalatnál A prágai iparcikk-kereskedelmi trösztnek Cseh­országban 21, Szlovákiában pedig 8 vállalata van. Ezek egyike a bratislavai Drogéria vállalat, amely Szlovákia fővárosán kívül a Nyugat-szlovákiai kerü­let lakosságát látja el mosó- és illatszerekkel, fes­tékanyagokkal. Körülbelül 8000-féle árucikket for­galmaznak 180 boltjukban. Ezenkívül három nagyke­reskedelmi raktárukból a Jednota fogyasztási szö­vetkezet és a Zdroj vállalat üzleteibe, valamint a Prior áruházakba is szállítanak árut. A vállalatnak 1570 dolgozója van, s mintegy negyed százada folyamato­san minden esztendőben sikeresen teljesítették fel­adataikat. 1986-ban elnyerték a vezérigazgatóság vörös zászlaját, a 7. ötéves tervidőszakban elért eredményeikért pedig a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának vörös zász­laját kapták meg. Gazdálkodjon nyereségesen minden szövetkezet Az elsők között Nem véletlen tehát, hogy többek között erre a vállalatra esett a vá­lasztás, amikor kijelölték azokat, amelyek 1988. január elsejétől kí­sérletileg bevezetik a gazdasági me­chanizmus átalakítására vonatkozó elveket.- Az eddigi eredményeink köte­leznek és az új feladatoktól sem riadunk vissza - szögezte le beszél­getésünk elején Andrej Gumenický, a vállalat igazgatóhelyettese. - Igaz ugyan, hogy jelenleg még nem is­merjük az összes ,,játékszabályt“, például a nyereségelvonás nagysá­gát, az alapok képzésének normatí- vumait és ezek felhasználásának le­hetőségeit, az előre meghatározott időrendben tervszerűen készülünk a következő esztendőre. A politikai­szervezési feladataink között első helyen szerepelt, hogy valamennyi dolgozónkkal megismertessük az ál­lami vállalatokról szóló törvényterve­zetet, s így szorgalmazzuk a szem­léletváltást, mely tudjuk, nem köny- nyü és hosszadalmas folyamat lesz. Fontosnak tartották azt is, hogy ne csak tájékoztassák a dolgozókat, hanem aktivizálják is őket. Hétszáz ankétlapot osztottak szét, hogy megismerjék a véleményeket, néze­teket.- A vállalati igazgatóság alkalma­zottain kivül természetesen a nagy­kereskedelmi raktárakban és a bol­tokban dolgozóktól is várjuk a hoz­zászólásokat. Kérdéseink arra vo­natkoztak, mit várnak az év elején bevezetésre kerülő kísérlettől, mit javasolnak a vállalati irányítás és ellenőrzés javítására, hogyan lehet­ne hatékonyabbá tenni a munkát az egyes részlegeken, mely előíráso­kat, az igazgató vagy más szervek mely rendeleteit tartják feleslege­seknek, sőt fékezőnek munkájuk so­rán. Október második felében összehívjuk a vezetőket, megtár­gyaljuk a felmerülő kérdéseket, a vélemények rendszerezésére és azok értékelésére - azonkívül, hogy a pártszervezetek bizottságaiban és a szakszervezeti bizottságban is foglalkoznak ezekkel - komplex ra­cionalizációs brigádot hozunk létre. Mit, mennyit és mikor szállítanak A vállalatnál nem várnak csodá­kat a következő évtől, a kísérlet bevezetésétől. A sokat hangoztatott igazság: a kereskedelem csak azt kínálhatja, amit a szállítóktól, gyár­tóktól kap, továbbra is a meghatáro­zó tényezők közé tartozik. Igaz, a te­rületi megkötöttséget az áru beszer­zése során feloldották, de az olyan termékek esetében, melyeket csu­pán egy cég termel, ez nem segít a helyzeten.- A felvásárlási tervet most sem teljesítjük - mondotta az igazgató- helyettes. - Csak az a szerencsénk, hogy a mi árufajtáinknál elég nagy a választási lehetőség: ha például nincs valamilyen krém, másmilyet ajánlanak az elárusítók, de például a festékek és a lakkok esetében ez lehetetlen. A szállító ugyan kimutat­ja, hogy eleget tett kötelezettségé­nek, de sem nekünk, sem a vásárló­nak nem mindegy, hogy a negyedév végén egyszerre küldi az egész mennyiséget, vagy pedig havonta, folyamatosan. Igaz ugyan, hogy az év eltelt ^tyolc hónapjában a kiskereskedelmi forgalmi tervet 101,3 százalékra tel­jesítették, de a felvásárlási tervük­nek csupán 92,7 százalékra tudtak eleget tenni. A tervezett raktárkész­letük csupán 85,4 százalékos, s eb­ben 77 158 000 korona értéket tesz ki az áruhiány. A szállítók bírságolá­sa mit sem ér, ha ennek ellenére sincs áru.- Az idei kedvezőtlen tapasztala­tok ellenére a jövőt illetően derűlátó­ak vagyunk - fejtette ki véleményét Andrej Gumenicky. - Szeptember 15-ig megrendeléseinket 95 száza­lékban visszaigazolták a gyártók. Ez biztató jel, de hogy a valóság milyen lesz, az még a jövő titka. Bízunk benne, hogy a kísérlet alapelvei sze­rint valóban kötelező lesz a szállí­tóknak a megrendelt mennyiség le­szállítása, hisz ellenkező esetben kártérítést kénytelenek majd fizetni. Talán a ,,szállítóválasztás“ is hoz előrelépést, s a megegyezésen ala­puló árpolitika által is rugalmasabbá válik kereskedelmi tevékenységünk. Ami a vállalaton belül lehetséges A legfontosabb mutatót, a kiske­reskedelmi forgalmi tervet csak úgy tudják teljesíteni, ha lesz elegendő áru. A következő évben az ideihez képest 105,2 százalékos a forgalmi terv előirányzata s ez a növekedés még szembetűnőbb, ha tudjuk, hogy a vállalat az utóbbi három évben évente átlagosan több mint 50 millió koronával teljesítette túl a tervét, s ezt az 1988-as mutató meghatáro­zásánál nem vették figyelembe. Vagy például az sem segíti elő (sőt ellenkezőleg) a forgalom növekedé­sét, hogy 1987-hez viszonyítva 4 millió korona értékű áruval keve­sebbet hozhatnak be külföldről, pe­dig a behozatali cikkek nagyobb ré­sze a keresett, viszonylag gyorsan fogyó áruk közé tartozik.- Eredményeinket már eddig is a jó munkaszervezésnek és a dolgo­zók nagy része becsületes munkájá­nak köszönhetjük. A javadalmazás progresszív formáival igyekeztük ösztönözni nemcsak a bolti dolgozó­kat, hanem a nagyraktárak alkalma­zottait is. Az előbbieket a ténylege­sen elért forgalom szerint, az utóbbi­akat pedig aszerint értékeljük, kör­zetükben milyen az ellátás. így értük el a rendszeres, tervszerű áruszállí­tást, de például azt is, hogy a nagy- raktár illetékese esetenként még fi­gyelmezteti is az üzletvezetőt, ha késik a megrendeléssel. Bizonyára más kereskedelmi szervezetben is beválna az a forma, amelyet a Drogéria bratislavai válla­latánál alkalmaznak. Rendszeresen ellenőrzik az üzletekben azoknak a cikkeknek a kínálatát, melyek min­den nehézség nélkül beszerezhető­ek, tehát nem tartoznak a hiánycik­kek kózé, csupán véletlenül marad­tak ki a megrendelésekből. Ezek megrendelését a következő ellenőr­zések alkalmából újra felülvizs­gálják. Az új gondolkodásmód szerint A vállalat helyzetéről és a kísérleti év előkészületeiről szólva Andrej Gumenický személyes elképzelé­seiről is beszélt.- Nagyon lényegesnek tartom a bürokrácia, az adminisztráció ész­szerű csökkentését. Kezdve az érte­kezletekhez szükséges írásbeli je­lentésektől. A felsőbb szerveknek az áttekinthető táblázatokkal, kimutatá­sokkal időt, anyagot, pénzt takarít­hatnánk meg. A szállítóink megvá­lasztásától azt is elvárom, hogy jobb kapcsolatok alakulnak ki és külföld­ről csupán olyan árut hozzunk be, melyet a fogyasztók igényelnek. Le­gyen személyesen felelős a külke­reskedelmi vállalat képviselője, ha elfekvő áruért dob ki devizát. Mindeddig körülményes és bo­nyolult volt a nehezen eladható áru kiárusításának intézése. Az önálló­ságot ezen a téren is érvényesíteni szeretnék. A leszállított áron kínált cikkekkel a fogyasztó is jól járhat, meg a vállalatnak is bizonyára hasz­nos lesz. Miért ne szervezhetnének kiárusítási akciót, ha erre a kockáza­ti alapból futja?- Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnünk a piackutatásnak- folytatta az igazgatóhelyettes.- A termelőket jobban kell informál­nunk, mely termékeik iránt nincs érdeklődés, de az innovációból is szélesebb körben ki kell hogy ve­gyük részünket. Hisz ez az egyik út az áruskála bővítése felé. De leg­alább ilyen fontos vállalatunk anya­gi-műszaki alapjának fejlesztése A nők munkájának megkönnyítésé­hez az alapvető gépeket be kell szereznünk. Az áruszállító gépko­csivezetőket jobban érdekeltté kell tennünk, hogy a jármüvükről körülte­kintőbben gondoskodjanak. Nem­csak az üzemanyaggal lehet takaré­koskodni, hanem a rendszeres kar­bantartás is szemmel látható ered­ményeket hozhat. Meg kell még em­lítenem a kádermunka fontosságát, a dolgozók stabilizálását. Indokolt ezen a területen is többet tennünk, mert például idén 22 rendkívüli lel­tárt kellett végeznünk, s ez a boltok 3-4 napos bezárását jelentette, s természetesen a kiskereskedelmi forgalom kiesését is. Ezt a jövőben el kell kerülnünk. Sok mindent mérlegeltek és mér­legelnek a Drogéria vállalatnál, ho­gyan javíthatnák munkájukat, s gon­dosan készülnek az 1988-as évre. A vállalat vezetői és valamennyi dol­gozója bizonyítani akarja: a megvál­tozott körülmények között, a kísérle­tezők szerepében is helytállnak. DEÁK TERÉZ Az Érsekújvári (Nové Zámky) já­rás gabonatermesztőinek konferen­ciáján kérdeztem meg Karol Jurík mérnököt, a Koltai Efsz elnökét, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezet paragrafusai közül mit tart helyesnek, illetve milyen mó­dosításokat javasol? Arról is beszél­gettünk, hogy a törvénytervezet mi­lyen mértékben teszi könnyebbé a vezetők munkáját.- Elnök elvtárs, általában jónak tartja a törvénytervezetet?- Alaposan áttanulmányoztam és azt mondhatom, hogy végre ponto­san meghatározhatjuk az egységes földműves-szövetkezetek jogait, a tagok és a vezetők viszonyát, a szociális lehetőségeket és más kérdéseket. Nagyon kellett már ez a törvénytervezet, mert a vitás kér­dések miatt elég sok huzavona volt a vezetők és a tagok között.- A munkaerő stabilizálására mi­lyen hatással lesz az elfogadott tör­vény szövetkezetükben? A 35. pa­ragrafus első bekezdése szerint a szövetkezetbe föld nélkül belépő állampolgár írásbeli beleegyezésé­vel határozatílag három hónapig ter­jedő próbaidőhöz köthetik a szövet­kezeti taggá való felvételt. Hozzájá­rul ez a munkaerő-gazdálkodás javí­tásához?- Minden tétovázás nélkül mond­hatom, hogy nagymértékben, mert lehetővé válik a legjobb munkaerők kiválasztása. A háromhónapos pró­baidő alatt lényegében megismer­hetjük az ember képességeit és tu­lajdonságait. Ennek alapján döntjük el, hogy maradhat-e a szövetkezet­ben. A vezetőség kiválasztott dolgo­zókkal nagyobb eredményeket érhet el, könnyebben végezheti irányító és szervező munkáját, fokozódhat az egész kollektíva teljesítőképessége. A 66 paragrafus elsó bekezdése szerint a szövetkezet tagjainak, el­sősorban a mezőgazdasági alapte­vékenységben dolgozóknak háztájit, maximálisan 0,25 hektár szántóterü­letet, a hegyi és hegyaljai körzetek­ben 0,50 hektár területet, ebből 0,25 hektár szántóterületet utalhat ki. A háztáji területébe beszámítják a nem társított kertek területét is. Helyesnek tartja a visszatérést Filmekhez, tévéhez, szóval a moz­góképhez szokott világunkban szí­vesen vesszük, ha az információk is képi formában kerülnek elénk. Az ember könnyebben megtanulja azt, amit lát, mint ha az adott tárgyról vagy folyamatról hosszú, bonyolult nyelvezetű tudományos értekezést kell elolvasnia. Legalábbis a dolgok megértésében, általános szintű megismerésében segíthet a film vagy a videofelvétel. Sajnos, a filmimporttal foglalkozó külkereskedelmi vállalatunk nem hoz be tudományos és műszaki té­májú filmeket (ezzel a témával nem foglalkozik), így csak azok az ilyen tárgykörű külföldi alkotások kerülnek az országba, amelyek az évenként megrendezésre kerülő pardubicei Techfilm fesztiválra érkeznek. Ez a mennyiség azonban nem kevés. A tudományos ismeretterjesztő és műszaki témájú filmek és videofel­vételek seregszemléjén, amely ren­dezvény éppen ebben az évben 25 éves, az említett időszak alatt 4665 - 43 országból érkezett, illetve ha­zánkban készült rövidfilmet mutattak a háztáji földek kimérésére, ha ezek művelése nem megy a közös munka végzésének rovására?- Véleményem szerint a föld mi­nősége szerint kellene meghatároz­ni a háztáji területét. A mi körzetünk­ben soknak tartom a 0,25 hektár háztáji földet, mert a tagok nagy része zöldségtermeléssel foglalko­zik, és bizony ilyen esetben nagy­részt elvonná figyelmüket a háztáji a szövetkezeti munkától. Több eset­ben fáradtan érkeznének a munka­helyükre. Mint tapasztalt mezőgaz­dasági vezető javaslom, hogy a déli körzetekben, ahol nagyon jó a föld minősége, csak 0,10 hektárt mérje­nek ki a tagoknak háztáji gazdálko­dásra. Lehet, hogy az én vélemé­nyem nem egyezik több száz vagy ezer szövetkezeti tagéval, de a nagyüzemi gazdálkodás fellendí­tése céljábó1 nem tartom helyesnek a túlzott háztáji gazdálkodást.- Az önálló elszámolás nagyobb arányú érvényesítéséről mi a véle­ménye?- Az Érsekújvári Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóságon fontos tiszt­séget töltöttem be, tehát volt alkal­mam összehasonlítani az azonos feltételek között gazdálkodó mező- gazdasági vállalatok eredményeit. A legtöbb esetben a különbségek a nem eléggé színvonalas irányítás miatt elég nagyok voltak. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a ráfizetéses mezőgazdasági válla­latok - ha nem érte őket elemi csapás - ne kapjanak állami támo­gatást. Álljon meg minden vállalat a maga lábán. Szövetkezetünk 2779 hektáron gazdálkodik, és az elmúlt évben 7 millió korona nyereséget ért el. Úgy látszik, idén is jelentős ha­szonnal zárjuk az évet. Szerintem, elmúlt már az az időszak, amikor egyes mezőgazdasági vállalatok az államot fejőstehénnek nézhették. Úgy kell meghatározni a termelési programot, hogy az év végén még a kedvezőtlen időjárási hatások elle­nére se legyen túl nagy kiesés az egyes szakaszokon, illetve az egyik ágazat nyereségtöbblete egészítse ki a ráfizetéses ágazatok mérleghiá­nyát. BALLA JÓZSEF be. Az ez évi fesztivál programjában az általános műszaki fejlesztési és kutatási témájú alkotások mellett az elektronizálással, az energetikával, a gépiparral, az automatizálással, a robotosítással, a kohászattal, a biotechnológiával, az egészség­üggyel, a környezetvédelemmel, a vegyiparral, az építészettel és a közlekedéssel foglalkozó, ezekről a területekről új információkat nyújtó ! filmek kerülnek a közönség elé októ­ber 18-tól 23-ig a pardubicei Szak- szervezetek Házában. Nem kell azonban a helyszíntől távolabb lakó, de az ilyen témájú filmek iránt érdeklődőknek Cseh­országba utazniuk. A fesztivál után minden kerületben megrendezik a „kis“ Techfilmeket. Ezek kereté­ben Szlovákiában először november 30-a és december 12-e között a Ke­let-szlovákiai kerületben, utána ja­nuár 18-a és 29-e között Nyugat- Szlovákiában, majd március 28-a és április 8-a között a Közép-szlovákiai kerületben vetítik a tudományos és műszaki tárgyú kisfilmeket. (szénási) Techfilm ’87 Jubileumi seregszemle Pardubicében Naponta hatezer négyzetméter aszfaltréteget terítenek a bratislavai Dopra- stav vállalat dolgozói a gabčíkovói vízerőmű gátainak töltésére. Mivel az aszfaltozás legalább plusz 5 Celsius-fokos hőmérsékleten végezhető csak, a munka gyorsított ütemben folyik. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents