Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-17 / 244. szám, szombat
MUH Az olvasatlanul maradt értesítés Most kell kihasználni a kellemes őszutót a tátrai kirándulásokra, mivel a Tátrai Nemzeti Park igazgatósága a térség állat- és növényvilágának védelmében, meg a fokozott lavinaveszély miatt november elsejétől június 30-ig lezáratja a hágókon át vezető utakat és a völgyek nagy részét. Felvételünkön turisták a Poprádi-tó környékén. (Jozef Veselý felvételei - ČSTK) Az első írásos emlék Szímőről (Zemné) 1113-ból való, ekkor a falu a zobori kolostor tulajdonában volt. A XIII. században a Lipovniczky család birtokába kerül, ők a nyitrai érseknek ajándékozzák, majd a XVI században az esztergomi érsekséghez csatolják. A lakosság főleg mezőgazdasággal és takácsmesterséggel foglalkozott, de az első köztársaságban már gőz- és vízimalom működött a faluban. A húszas évek elején mintegy hetven szímöi dolgozott Bratislavában, kapcsolatba kerültek az alakuló kommunista párttal. A közeli Érsekújvárban (Nové Zámky) már 1921-ben 400 taggal megalakult a kommunista párt helyi szervezete. Nem véletlen, hogy az 1924-es községi választásokon a kommunista párt 150 szavazatot kapott, holott a szímőí helyi szervezet csak három évvel később, 1927. szeptember 17-én alakult meg, 38 taggal, s az első elnöke Nagy Gyula lett. A huszonhetes községi választásokon már hét mandátumot kaptak. A szímői kommunisták szoros kapcsolatot tartottak fenn az érsekújváriakkal, Chmelár, Oszwald, és Pálenyik elvtárs gyakran megfordult a faluban, de gyakori vendég volt Steiner Gábor, és Mező Imre is. Huszonkilencben kezdődtek a bérharcok, a sztrájkok. A csendőröknek állandó gondot jelentett „Kis- moszkva“ - ahogyan Szímőt nevezték - megfékezése Korabeli fényképek, jegyzőkönyvi másolatok, csendőri jelentések számolnak be a forradalmi Szímőről - azon a kiállításon, amelyet a falusi pártszervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendeztek a szövetkezeti klub helyiségeiben. Megható emlékek sorakoznak a vitrinekben: párttagsági könyvek, kitüntetések, többek között Nagy Gyula, Kiss Alajos, Varga József, Kutrucz László elismerései. (Kiss Alajossal több mint egy évtizede beszélgettünk a múltbeli harcokról, egy régi május elsejére emlékezett, az 1932-esre, amikor Kolá- rovóba vonultak. „Elkezdtük a szervezést, meg akartuk mutatni a hatóságoknak, hogy Szimőn van pártélet. Kamocsa is hozzánk csatlakozott. Amikor a hídhoz értünk, már annyi csendőr állt a hídon, mint a fűszál. Nem féltünk. A biciklisek mentek elöl. Mondtuk a csendőröknek, hogy menjenek félre, de nem akartak, mi félrenyomtuk őket. Amikor szétfutott a híre, hogy a szímőiek áttörtek a hídon, rengeteg ember gyűlt össze“.) A kiállítás dokumentumai a bérharcokról is tudósítanak. 1931 februárjában és decemberében, 1932 februárjában, 1933 augusztusában komoly tüntetésekre került sor Szí- mön. De a szímőiek munkásmozgalmi múltja sokkal gazdagabb. Kár nem volt a kerek évforduló akalmá- ból többet bemutatni a fiataloknak. Mert a szemtanúk visszaemlékezéseit kiegészíthették volna a csendőri jelentések, a jegyzői hivatal hiteles iratai. A kommunista párt megalakulásának évében, 1927. október 31-i dátummal már a fekete listán szerepelt Adamovics Imre, Kurcsa János, Hatala László, mivel a választások alatt ,,bűncselekményt követtek el“: nem engedélyezett kommunista plakátokat terjesztettek. 1933. április 8-i keltezéssel a komáromi (Komárno) járási hivatalt értesítette a jegyző, miszerint „előző nap mintegy kétszáz kommunista vonult a községháza elé, a forradalmat, szovjet- oroszországot, a vörös zászlót éltetve, le a hitleristákkal, le a szegény nép kizsákmányo:óival jelszavakat kiabálva. A tüntetés mintegy 15 percig tartott - áll a jelentésben majd egy női hang megszólalt, hogy elvtársak, megtettétek kommunista kö- tebsségteket, most mindenki elmehet.“ Érdemes volna ezeket a szímői vonatkozású dokumentumokat összegyűjteni és könyv alakban - vagy akár brosúraként - megjelentetni. A közelmúltról, a felszabadulás utáni évekről gazdagabb fényképanyag látható a forradalmi hagyományok szobájában, de meggyőződésem, hogy a CSKP helyi szervezete első éveinek tevékenységére vonatkozó minden anyagnak ott volna a helye. A hatvanadik évforduló, mely szeptemberben volt, ünnepségeit sok-sok munka, gondos szervezés előzte meg. Az egész falu részt vett a készülődésben. A szímői idős kommunisták és a környékbeli falvak küldöttségei találkoztak, s eljöttek a járási pártbizottság dolgozói is. A találkozó becses vendége, Nagy Béla, számos kérdésre válaszolt. S bár nyolcvankilenc éves - mint mondta, részt vett a nemzedékek találkozóján, a nagygyűlésen, és azt követően Kosik István emlékművének megkoszorúzásánál is. A legrégibb párttagok közül tizenhatan kitüntetést kaptak. Az alapító tagok közül, sajnos már csak Nagy Béla bácsi van itt, mondta Priskin Magda, a falusi pártalapszervezet elnöke. A kitüntetettek nevében szóló Hlavatý elvtársnő szavai fogadalomként hangzottak: ,,a pártmunkában más követelményeket vártak tőlünk, mint az alapító tagoktól, de mi is végeztünk tömegpolitikai munkát, s tettük ezt a párt irányításával. Ígérjük, hogy a jövőben is olyan munkát végzünk, hogy a fiatal nemzedék jó példát tanuljon tőlünk, hogy ők kövessenek bennünket, és soha ne felejtsék el, hogy a kommunista párt és .annak tagjai mit tettek értünk." "Nagy Béla elvtárs - hosszú évekig pártelnöke volt a falusi szervezetnek - az elmúlt hat évtizedről csak annyit mondott:- Ha már elkezdtem dolgozni az emberiségért, nem hagyhattam abba. Számomra ez öröm, a véremben van. - S a kitüntetéseire pillantva megjegyezte: — Nem tudnám megmondani, melyikre vagyok a legbüszkébb. Mindegyikért megdolgoztam. K. Cs. Amikor egy panaszos levél nyomába indulunk, akkor még aligha sejthetjük, vajon panaszosunknak adhatunk-e majd igazat, vagy nem. A kivizsgált ügyek mind gyakrabban tanúskodnak arról, hogy több odafigyeléssel számos kellemetlenséget, bosszúságot előzhetnénk meg. xxx A két kutya, a két „hangos csengő“ már messziről jelzi az idegen érkezését. Az ajtót egy fiatalasszony nyitja ki, kissé meglepődve.- Már lestem a postást, vajon nem érkezett-e még válasz levelemre - mondja, miközben a konyhába invitál, ahol kisfia éppen reggelizik. Csak miután játszani küldi öt, ülhetünk le nyugodtan beszélgetni. Arról, ami nem tűnik ki egyértelműen a levélből, ami több magyarázatot igényel. A fiatalasszony 1985-tól dolgozik a muzslai (Mužla) szövetkezetben, mint állatgondozó. Munkájára eddig nem volt panasz, fegyelmi eljárást sem indítottak ez ideig ellene. És levélírónk is elégedett volt beosztásával. Idén júliusban azt az utasítást kapták a részlegen, hogy az istállóba az üszőket be kell kötni, mert oltani fogják őket. Mivel a júliusi közel negyvenfokos hőségben ez nem éppen a legkellemesebb feladat, a gondozók közül néhányan - köztük levélírónk is - ezt nem teljesítették időre. Gondolván, talán így majd sikerül későbbre halasztani az állatok beoltását. Ezért a büntetés, fizetésük tíz százalékának levonása volt.- Néhány nappal később közvetlen fölöttesem közölte, hogy kötelességem elmulasztása miatt büntetést rónak ki rám. Az erről szóló papírt alá is írtam, mert tudtam, hogy hibáztam. De arról már nem tájékoztatott, hogy az írásban négy nap igazolatlan hiányzás is szerepel. Utólag sajnos, be kell ismernem, az értesítést olvasatlanul írtam alá. De milyen négy napról van szó? Panaszosunk az említett hónapban négy napig volt otthon beteg kisfiával. Ezt jelentette főnökének, de az orvosi igazolást csak néhány napos késéssel adta le a személyzeti osztályon. Mellékelt hozzá egy igazolást a nemzeti bizottságtól is, mert úgy tudta, csak ennek alapján fizetik ki neki a táppénzt. (Ez az igazolás ma már fölösleges.) Az említett napok egyébként a fizetési szalagon is fel vannak tüntetve.- Mikor szerzett tudomást arról, hogy három hónapra egy másik részlegre csoportosították át?- Amikor szeptemberben más gondozót bíztak meg munkámmal. Egész augusztust végigdolgoztam, szombatokat, vasárnapokat egyaránt, nem volt egy szabadnapom sem. Nem keresett fel senki, de írásban sem tájékoztattak róla. A fiatalasszonynak szeptember elsejétől már az új részlegen, a szőlészetben kellett volna dolgoznia. Ö azonban oda nem lépett be. Csupán azért, mert nem ért egyet ezzel a döntéssel. Panaszosunk közvetlen fölöttesé- vel betegsége miatt nem beszélhettem így Levicsek Jánost, az ellenőrző bizottság elnökét kérdeztem: valóban minden előzetes értesítés nélkül helyezték át dolgozójukat? A fegyelmi eljárásról szóló akták között nemcsak a panaszosunk által említett papírt találtuk meg, hanem azt a határozatot is, amit július végén a vezetőség hozott panaszoAPROHIRDETES 0* KÖSZÖNTŐ ■ Október 19-én ünnepli 80. születésnapját Czikhardtné Dunai Erzsébet Bodakon (Bodíky). E szép ünnep alkalmából kívánunk jó egészséget és sok boldogságot Fia: Pista, menye: Marika, két unokája, két dédunokája: Peter és Erzsiké, akik a dédmamát sokszor csókolják. Ú-4432 ■ 1987. október 17-én ünnepli 60. születésnapját a legdrágább feleség, édesanya, anyós és nagymama, Dibúz Vincéné Tóth Erzsébet Naszvadon (Nesvady) E szép ünnep alkalmából szívünk melegével kívánunk hosszú, boldog, békés életet, hogy szívének jósága és szeretete még sokáig melengesse az egész családot. Szerető férje: Vince, lányai: Erzsi, Éva, Erika, fia: Miki, menye: Kati, vejei: Józsi és Árpi, valamint unokái: Zsuzsi, Peti, Judit, Zsófi és a kis Gergely, akik csókolják a nagymamát. Ú-4057 ■ Ma ünnepli 45. születésnapját Nagy Gizella Kismácsédon (Malá Mača). E szép ünnep alkalmából gratulálnak, s jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak: férje: Sanyi, lányai: Kati, Vlaszta, Mónika, vejei: Miki, Józsi s unokái: Józsika és Tomika, akik sok puszit küldenek a mamának Ú-4081 ■ Október 17-én ünnepli 30 születésnapját a drága jó féri és édesapa, if). Pogrányi László Bajcson (Bajč). E szép ünnep alkalmából gratulál, sok erőt, egészséget és boldogságot kíván: felesége: Erzsi, kislányai: Juditka és Anikó, valamint szülei, testvérei családjukkal, anyósa és sógora. Ú-4111 ■ 1987. október 18-án ünnepli 65. születésnapját a drága jó férj, édesapa, após és nagyapa, Szanyi László, valamint 55. születésnapját a drága jó feleség, édesanya, anyós és nagymama, Szanyiné Mató Júlia Lucskán (Lúčka). E szép ünnepek alkalmából egészségben, szeretetben gazdag, hosszú, boldog életet kívánnak: két fiuk, két lányuk, menyeik, vejeik, valamint unokáik: Timiké, Katika, Monika, Erika és a kis Zsuzsika, akik sokszor csókolják nagypapát és nagymamát. Ú-4157 ■ 1987. október 17-én ünnepli 55. születésnapját Liszkai Ilona Feleden (Jesenské). E szép ünnep alkalmából erőt, egészséget és sok boldogságot kíván: férje: Pista, anyósa, lánya: Marika, veje: Balázs és három kis unokája: Norbiké, Atika és Tomika, akik sokszor csókolják a drága jó nagymamát. Ú-4367 ■ 1987. október 17-én ünnepli 60. születésnapját Libái Erzsébet (Hviezdoslavov). E szép ünnep alkalmából szeretettel gratulálnak, s jó egészséget és sok boldogságot kívánnak: Erika, Misi, Erzsiké és Feri. Ú-4373 ■ Október 15-én, illetve 17-én ünnepli névnapját, valamint 70 szültésnapját özv. Szívó Terézia (Salka). E szép ünnep alkalmából szeretettel köszöntik, köszönik sok fáradozását, s további jó egészséget és békés, boldog öregkort kívánnak: két fia, két lánya, két menye, két veje, nyolc unokája, tizenként dédunokája, akik a dédmamát sokszor csókolják. A gratulációhoz csatlakozik mostohalánya férjével és családjával. Ú-4384 ■ Drága anyukánknak, nagymamánknak, Kováč Irénnek (Kassa - Košice) születésnapja alkalmából tiszta szívből kívánunk sok erőt, egészséget, boldogságot és még sok évet családja körében: Két lánya, bátyja, anyuka és az unoka: Palika, aki sokszor csókolja. Ú-4426 VÄ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS sunk ügyében. Csatolva volt hozzá továbbá a térti vevény is, amely bizonyítja; panaszosunk a határozatot augusztus 4-én kapta meg és vette át a postástól. Tájékoztatás elmulasztásáról tehát szó sincs. S hogy a fiatalasszony július 11-től 14-ig betegszabadságon volt fiával otthon, arról a személyzeti osztályon győződtünk meg. Az orvosi igazolást július 20-án adták le. (Ugyanazon a napon, amikor panaszosunknak fegyelmit javasoltak.)- Mindezek után mit lehetne panaszosunk ügyében tenni, hogyan lehetne segíteni rajta? - kérdeztük Jozef Slabák mérnököt, a szövetkezet közgazdászát, aki egyébként vezetőségi tag is.- Kétségtelen, hogy új tények merültek fel. Ha a fiatalasszony kérvényezi, akkor a legközelebbi vezetőségi gyűlésen újra tárgyaljuk ügyét. Mindenesetre meg kell indokolnia, hogy miért nem fellebbezett tizenöt napon belül, illetve máig, ha nem ért a határozattal egyet!? Erre én is kiváncsi voltam. No meg arra is, hogy miért hallgatta el a postás által kikézbesített levelet A fiatalasszony egy ideig tagadta, hogy kapott volna valamiféle írásbeli értesítést áthelyezéséről. Csak később derült ki, hogy a levelet fel sem bontotta, el sem olvasta, gondolván: ugyanolyan, mint a szomszédasszonyé, aki kötelessége elmulasztása miatt csak pénzbüntetést kapott. Más kárán tanul az okos - tartja a közmondás. Merem remélni, hogy a történtekből nemcsak a „főhős“ vonja le a tanulságot, aki azóta már minden bizonnyal megírta a kérvényt, s továbbította a szövetkezet vezetőségének, hogy ügyében új döntést hozzanak. A kivizsgált panaszoslevél margójára csak ennyi: ha a munkáltató szóban is értesíti dolgozóját az áthelyezésről, mindez elkerülhető lett volna. -gyor ■ Hálás szívvel és mély tisztelettel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1987 szeptember 23-án drága jó feleségem és édesanyánk, Méhes Miklósné Hegedűs Terézia (Nyékvárkony - Vrakúň) temetésén együttérzésükkel és virágaikkal enyhítették mély fájdalmunkat A gyászoló család Ú-4501 ■ Fájdalomtól megtört szivvel és köny- nyes szemmel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédoknak, ismerősöknek, a falu lakosainak és mindazoknak, akik 1987. szeptember 18-án elkísérték utolsó útjára az udvardi (Dvory nad Žitavou) temetőbe drága édesanyánkat, özv. Gál la Ferencné Csutora Juliannát, és koszorúikkal, virágaikkal s részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat Két leánya, vejei, három fia, menyei, tizenhét unokája, unokamenyei, uno- kavejei és tizenkét dédunokája. Ú-4356 MEGEMLÉKEZÉS ■ Köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, szomszédnak, volt munkatársnak, akik 1987. szeptember 15-én elkísérték utolsó útjára szeretett halottunkat, Berencz Zoltánt a nagymegyeri (Čalovo) temetőbe. Külön köszönetét mondunk Cséfalvai és Uhrin elvtársnak a megható búcsúbeszédekért. Köszönjük a sok koszorút és virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-4414 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a szerető feleségre, édesanyára, nagymamára és dédma- mára, Nagy Gyuláné Varga Ilonára (Szilas - Brestovec), akit a kegyetlen halál egy évvel ezelőtt, október 17-én, 76 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú évfordulón. Emlékét és jóságát soha el nem múló szeretettel őrzi: férje, két fia, lánya, két menye, veje, hat unokája, unokaveje és a kis dédunoka. Ú-4056 ■ Szomorú 10 évforduló számunkra október 18. Ezen a napon távozott közülünk szeretett bátyánk, Szabó Imre (Padány - Padáň). Akik ismerték, gondoljanak rá szeretettel Testvérei Ú-4406 ■ Szeretettel emlékezünk a drága férjre, édesapára, testvérre és fiúra, Petrík Jánosra (Sáp - Nová Dedinka), akit a halál 54 éves korában 1984. október 18-án ragadott ki szerettei köréből Akik ismerték és becsülték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú évfordulón. Emlékét szívükben őrzik. felesége: Ilonka, gyermekei: Márta és Szilvia, veje, édesanyja és testvérei. Ú-4425 ÚJ szú 6 1987. X. 17. Hatvan év néhány mozzanata
