Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-10 / 212. szám, csütörtök
Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Tudják, hogy mit akarnak Egyértelműbb megfogalmazást Az állami vállalatról szóló törvénytervezet szövege meggyőzött arról, hogy általa egy olyan új,.szabvány“ lép életbe, amely jellegénél fogva alapvető fontosságú lesz nemcsak az egyes vállalatok, hanem az egész társadalom cselekvése szempontjából. Megfogalmazásán látszik a világosságra, egyszerűségre való törekvés, az az igyekezet, hogy rendelkezései egyértelműek legyenek. Megnyilvánul benne a vállalati önelszámolás pozitív szerepe, a kollektív és egyéni anyagi érdekeltség érvényesítése a vállalati alapok képzésében és felhasználásában. A törvénytervezet néhány része azonban - véleményem szerint - még nem teljesen kiforrott, illetve többféle értelmezést tesz lehetővé. Ezt pedig már az elején el kell kerülni. Ilyen például az a több ízben előforduló kitétel is, mely szerint ,,a továbbiakat egyéb rendelkezések szabályozzák.“ Különleges figyelmet érdemel szerintem a 6. cikkely, melynek harmadik bekezdése a kár megtérítéséről rendelkezik, ha ez állami szerv közbelépése nyomán keletkezett a vállalatnál. Ez nagyon érzékeny terület, amely jelentős mértékben kihat a vállalat gazdasági eredményeire. Nehezen érthető azonban, hogy miért kell egy további rendeletre várni, amely egyértelművé tenné, hogy a vagyoni kár megtérítése címén mit lehet követelni. Ki lesz az ilyen vitás esetekben a semleges „bíró"? A törvénytervezetből arra is lehetne következtetni, hogy a döntés joga ilyen esetben a felettes szervet illetné meg, amely egyúttal a vitás helyzet közvetlen okozója is lehet. Mi történik például akkor, ha a felettes szerv meghatározza a vállalat fő termelési profilját, s ez előnytelen gazdasági feltételek mellett valósul meg, amiből a vállalatnak anyagi kára származik? Fenntartásokkal fogadtam az árakra és az árképzésre vonatkozó részeket is. A terv szerint 1989. január elsejével új nagykereskedelmi árak lépnek érvénybe. Milyen viszonyban lesz az ár és a használati érték az új nagykereskedelmi árak bevezetése után? Az évek során kialakítottunk bizonyos árviszonyokat, de kérdés, hogy az új árviszonyok kialakítják-e majd az önfinanszírozás objektív feltételeit. A törvénytervezetben szereplő fogalmak sok esetben közelebbi tartalmi meghatározás nélkül szerepelnek. Ilyenek például a „gazdasági terv", az „állami terv“, a „végrehajtási terv“ stb. Nekem úgy tűnik, mintha ezek az elnevezések a tervezetben gyakran ugyanarra a fogalomra vonatkoznának. Ha a szóhasználat nem lesz következetesen egységes, a törvény sem lesz majd minden esetben elég világos, ami megnehezítheti érvényesítését. Mint vállalati vezető, kötelességemnek tartom, hogy a vállalaton belül a dolgozókat aktív részvételre ösztönözzem a törvénytervezetről folyó vitában. Ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy egyetlen napot, egyetlen órát sem veszítsünk el a tudományos-műszaki fejlesztésre irányuló kezdeményezés további kibontakoztatása során, mert ez a legfontosabb tényező a hatékony és gazdaságos termelés, valamint az erre épülő vállalati önelszámolás gyakorlati feltételeinek kialakításában. FRANTIŠEK MIHÁLY, a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek vállalati igazgatója Több konkrét magyarázatra lenne szükség ÚJ SZÚ 5 >87. IX. 10. Véleményem szerint az állami vállalatról szóló törvénytervezet megfogalmazása már nagyon időszerű volt, mind a népgazdaság és a társadalmi élet fejlődése, mind pedig az egyes vállalatokon belüli gazdálkodás fellendítése szempontjából. A tudományos-technikai forradalom jelenlegi feltételei között a népgazdaság és az egész társadalom további haladásáról a régi, elavult módszerekkel nem lehet gondoskodni. Szükségünk van egy új, jobb és sokkal rugalmasabb gazdasági irányítási rendszerre, hiszen nemzetközi viszonylatban is tapasztalhatjuk, hogy a termelés fejlesztésében egyre inkább az operatív megoldások kerülnek előtérbe, arni a technológiai folyamatok állandó tökéletesítéséhez, valamint gyors ütemű gyártmányfejlesztéshez vezet. Amit helyeslek a törényben, arra kár szót vesztegetni, ezért inkább néhány hiányosságra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik észrevételem az lenne, hogy a törvénytervezet és az indoklás szövege a gazdasági kérdésekben kevésbé jártas emberek számára nehezen érthető, sok esetben félre is érthető, ezért jó lett volna több magyarázó írást is közölni a tervezettel kapcsolatban, amelyek több konkrét adatot és információt tartalmaztak volna. Bővebb felvilágosításra lenne szükség például a vállalatok gazdasági és szociális tevékenységével, az utóbbi konkrét tartalmával, s e két tevékenység összhangjával összefüggő kérdésekben. A törvénytervezet több esetben is hivatkozik ún. „különös előírásokra“, ezeket azonban nem ismerteti, így számos kérdés válasz nélkül maradt. Célszerű lenne ezeket a „külön előírásokat" még a társadalmi vita tartalma alatt legalább vázlatosan ismertetni. A törvénytervezet nem részletezi eléggé a kollektív szerződés szerepét, a párt- szervezet ellenőrző jogának az érvényesítését, s a szakszervezetnek a vállalat gazdasági életében betöltött helyét. A törvénytervezetből nem tűnik ki elég világosan-, hogy a vállalat miként bontja le az állami tervet saját feltételeire és lehetőségeire. Ugyancsak nem tartalmazza egyértelműen a szállítói-megrendelői kapcsolatok szabályozásának a feltételeit, aminek a mi gyárunknál óriási jelentősége van. A hajóépítés ugyanis rendkívül összetett munkafolyamat, s eredményességét körülbelül 600 szállító befolyásolja különböző anyagok és berendezések által. Sok esetben 60-70 milliós értékek árubabocsátását hátráltatják egyes 2-3 ezer korona értékű tételek, amelyek késve érkeznek, vagy egyáltalán meg sem kapjuk ezeket. A törvénynek tartalmaznia kellene a gazdasági szerződéseket megszegők felelősségre vonásának a módjait és lehetőségeit is. Hiányosságnak látom azt is, hogy a törvénytervezet nem foglalkozik elég részletesen a belüzemi gazdálkodás kérdéseivel, a nyereség elosztásának a feltételeivel, a béralap és a szociális alap fejlesztésének szabványosított rendszerével, valamint a gazdálkodás egyéb mutatóinak a szerepével, mindazzal, ami garantálja a munkások számára, hogy ha többet és jobbat fognak termelni, többet is fognak keresni. TÁRNOK ISTVÁN mérnök, a Nehézgepipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyára 01-es üzemének kooperációs és anyagbeszerzési előadója A čakovicei Ipari Automatizációs Művek dolgozói termékeikkel közvetlenül vesznek részt népgazdaságunk elektronizálásában, a gyorsítási stratégia megvalósításában, hiszen a vállalat fő termelési programjában olyan nagy és közepes teljesítményű számítógépek szerepelnek, amilyen például az EC 1027- es, vagy az ADT típusú csoport. E progresszív gyártási program ellenére az elmúlt év második felében a vállalat nem teljesítette a tervet, fizetésképtelenné vált, a dolgozóknak nem volt elég munkájuk, s a prémiumok is elmaradtak. Ebben a kedvezőtlen helyzetben számos tapasztalt dolgozó hagyta el a gyárat. A negyedik negyedévben új igazgató került a vállalat élére, s a kollektíva részletesen kidolgozott konszolidációs programot fogadott el. Ez a program elsősorban arra irányult, hogy kiküszöböljék az irányításban, a tervezésben, valamint a munkaszervezés területén tapasztalt fogyatékosságokat. Pontosították az egyes vezető dolgozók jogkörét és egyértelműen meghatározták, hogy ki miért felelős. Az idei év első felében elért gazdasági eredmények már a konszolidáció sikerét jelezték. Amíg tavaly az első félévet 6 millió koronás veszteséggel zárták, az idén 57 millió koronás nyereséget könyvelhettek el. A vállalat dolgozói ilyen kedvező változás után kapcsolódtak be a vállalati törvénytervezetről folyó társadalmi vitába. Ottjártunkkor a legilletékesebbeknek tettük fel a kérdést, hogy mikent vélekednek a szocialista vállalkozói készség további kibontakoztatásáról, a törvénytervezetben előirányzott lehetőségek és kötelességek teljes kihasználása, illetve tiszteletben tartása mellett.- Én a szocialista vállalkozást egyáltalán nem úgy képzelem el, mint valamilyen véletlenszerű, csupán az adott feltételekhez alkalmazkodó tevékenységet - fejti ki a véleményét Josef Chlup docens, a gyár műszaki igazgatója. - Az olyan nagy vállalat, mint a miénk, a vállalkozás ilyen primitív formájával bizonyára gyorsan zátonyra futna. Mi a vállalkozást tervszerű tevékenységnek tekintjük, melynek keretében figyelni fogjuk a tudományos-műszaki fejlődés legújabb eseményeit, az alap- és az alkalmazott kutatás ki- sebb-nagyobb eredményeit, közben a piac alakulását is szem előtt tartjuk, s így megpróbáljuk előre jelezni, hogy a jövőben miként alakulnak majd megrendelőink igényei és szükségletei. A megrendelő ugyanis nem sokat törődik a mi fejlesztési feladatainkkal. Az új lehetőségeket nekünk kell megkeresnünk, s felkínálnunk azt, amit el tudtunk érni.- A vállalati törvénytervezet szerintem elég szélesre tárja a kapukat a kezdeményezés, a vállalkozói szellem kibontakoztatása előtt - veszi át a szót Milan Koflák mérnök, gazdasági igazgató. - Mi például rendszeresen keressük azokat a termékeket, amelyekkel az új feltételek közöXis megállhatjuk a helyünket. A skalicai Grafobal vállalat a legnagyobb papirgöngyö- teg-gyártó hazánkban, egyszersmind Csehszlovákia legkisebb olyan vállalata, amely részt vesz a gazdálkodó szervezetek önállóságának és a hatékony fejlesztésért vállalt felelősségének növelését célzó komplex kísérletben. Dolgozói azt akarják bebizonyítani, hogy a teljes önelszámolás elvét alkalmazó kisebb gazdálkodó szervezetek rugalmasabban tudnak reagálni a változó piaci feltételekre. A képen: Martina Jurkovičová leporellókat ellenőriz. (Vlado Benko felvétele - ČSTK) A számítógépeket például programokkal együtt akarjuk értékesíteni, ahogy ezt számos külföldi gyártónál sikeresen bevezették. A programokat már ma is úgy készítjük el, hogy azokkal célirányos, komplett feladatokat lehessen elvégezni.- Azt már tudjuk, hogy milyen számítógéposztályok hiányoznak, s melyekkel tudnánk betörni a világpiacra - folytatja a műszaki igazgató. - Feltételezzük, hogy bizonyos számítástechnikai részegységekkel a fejlett elektrotechnikával rendelkező országokban is érvényesülhetünk.- Hát igen, merész tervek - vélekedik František Sedláček lakatos.- De figyelembe kell venni, hogy a műszaki berendezések elavultak. Vásárolunk ugyan modern gépeket, de a szükséges kiegészítő berendezéseket már gyakran nem vesszük meg, így a gépek néha egy évig is állnak, nem dolgoznak. Az a berendezés, amelyre valóban számíthatunk, még a harmincas évekből származik és örülünk, hogy legalább ez van.- Sajnos a műszaki fejlesztést a múltban csupán úgy értelmeztük, mint a termékek használati tulajdonságainak javítását - magyarázza Josef Chlup, műszaki igazgató.- A termelési folyamatot, a műszaki berendezés fejlesztését elhanyagoltuk. A helyzet az volt és még ma is változatlan, hogy mire a felettes szervet sikerül meggyőzni egy bizonyos összeg ésszerű befektetéséről, annyi idő telik el, hogy a terv elavul és nincs értelme megvalósítani a beruházást. Ezért éppen azt értékelem a törvénytervezetben, hogy szabad kezet ad a vállalatoknak, hogy pénzeszközeiket saját belátásuk szerint fektessék be. S hogy ennek az elvárásnak megfeleljünk, kidolgoztuk fejlesztési tervünket 2000-ig, amit következetesen meg is szeretnénk valósítani. összegezve az eddig elmondottakat, a szocialista vállalkozókészség jelenlegi megfogalmazása általában a dolgozók szimpátiájával találkozott. A tudományos-műszaki haladásra vonatkozó cikkely azonban némelyekben kételyeket váltott ki. Josef Chlup szerint például vállalatuknál a műszaki fejlesztés eddig azért alakult kedvezőtlenül, mert nem rendelkeztek kellő tapasztalatokkal és mert úgy érzik, nem ösztönözték eléggé a vállalatokat arra, hogy a tudomány és technika eredményeit saját érdekükben, mint a gazdasági fejlődés forrását használják ki. Ezért szerinte ez a cikkely is proklamáció jellegű és nem tartozik a törvény keretei közé. A káder- és személyzeti munkával foglalkozó cikkelyt vitatva Zdenék Nachlinger, a lakatosműhely mestere úgy látja, hogy vannak átlagos és átlagon aluli teljesítményű dolgozók. Vannak ugyan eszközök, amelyek jobb munkára ösztönzik az embereket, csakhogy ezek kevés alkalommal használhatók. Mert ha például a gyengébb teljesítményű dolgozókat érdemeik szerint jutalmazzák, oda mennek dolgozni, ahol többet keresnek. Ideális az lenne, ha mindenki saját megfontolása alapján választhatná ki műhelye dolgozóit. A gazdasági igazgató ezzel kapcsolatban nem ennyire borúlátó. Szerinte a vállalat egyre javuló gazdasági eredményei már ma is vonzzák a dolgozókat. Pontos elképzelésük van arról, miként érhetik el, hogy a dolgozók közül válogathassanak.- Az aktív szociálpolitika megvalósítása a vállalat egyik alapvető kötelessége. Saját vállalatuk lehetőségeiből kiindulva önök miként ítélik meg ezt a problémát?- Komoly gondot okoz a stabilizációs lakások juttatása - panaszolja Zdenék Kučera, az üzemi szakszervezeti bizottság elnökhelyettese. - Általában a vállalattól messze, Prága másik végén kapunk lakásokat. S hogy dolgozóink a sok utazástól megszabaduljanak, lakóhelyükhöz közel keresnek munkát.- Más vállalatokkal együttműködve itt helyben építünk majd lakásokat - egészíti ki a gazdasági igazgató. - így ez a probléma várhatóan a 8. ötéves tervidőszak végére, illetve a 9. elejére megoldódik. Mint a beszélgetésből kiderült, a čakovicei Ipari Automatizációs Műveknél nem folyik terméketlen vita. Konkrét elképzelések születnek arról, hogyan készüljenek fel az 1991-es esztendőre, a munkára az új gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetőségek között. MILAN ADÁMEK KÉRDÉSEK - VÁLASZOK • KÉRDÉSEK-VÁLASZOK A szocialista vállalkozás lehetőségei Az olvasókban nagy érdeklődést váltott ki a vállalati törvénytervezetnek az a része, amely a szocialista vállalkozásról rendelkezik. Ezzel kapcsolatban több gazdasági vezető feltette a kérdést, hogy ezt a vállalkozói tevékenységet milyen határok között lehet majd folytatni, és mennyire dönthet ebben önállóan a kérdéses vállalat. A kérdésre MILOŠ WERNER, a népgazdaság tervszerű irányításának kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság dolgozója válaszol: Az állami vállalat tevékenységének meghatározásáról a döntést a törvénytervezet az alapítóra (az államigazgatás illetékes szervére) bízza, amelynek kötelessége a 10 cikkely értelmében a vállalati alap- szabályzatban meghatározni a vállalkozás (tevékenység) tárgyát. Az azonban szinte biztos, hogy bizonyos tevékenységeket a jövőben is csak egyes, arra kijelölt vállalatok végezhetnek majd. Tehát nem lesz a jövőben sem megengedett, hogy bármely vállalat, bármilyen tevékenységet folytasson. Például az ilyen kizárólagos tevékenységek sorába a gyógyszergyártást, a fegyver- és robbanóanyag-gyártást, az ásványbányászatot, a légi, vasúti és más meghatározott közlekedést, a hő- és villamosenergia-termelést, a sajtótermékek előállítását sorolhatjuk. Egyéb esetekben a vállalat számára csak az alaptevékenység tárgyát határozzák meg, amely a vállalat jellege szempontjából döntő jelentőségű. Emellett egyéb tevékenységet is kifejthet a vállalat, ha az számára lehetővé teszi termelőkapacitása ésszerűbb kihasználását, amellyel hozzájárul a megrendelők igényeinek kielégítéséhez. Másfajta eljárással nem tudná biztosítani a termelés hatékonyságát, és az gyakorlatilag nem is lenne lehetséges. Például a hulladékmentes termelés igénye vezet ahhoz, hogy a fő termelési feladatok mellett a vállalat olyan kisebb jelentőségű termelést is folytathasson, amely a fő termelési profiltól lényegileg különbözik. Ezen kívül az is cél, hogy a társadalom igényeinek kielégítésére egészséges verseny alakuljon ki. Jó minőségű termékeket akarunk és azokat olcsón szeretnénk megvásárolni. Ha valamilyen vállalat vagy szövetkezet ezt az igényt jobban ki tudja elégíteni, mint a hagyományos gyártó, meg kell kapnia a lehetőséget - a fogyasztók érdekében. Emellett a vállalkozásnak más szempontjai is vannak. A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy minden vállalatnak nemcsak saját termelési kapacitása, hanem kutatási-fejlesztési, műszaki tervezési bázisa, kereskedelmi szervezete is legyen, vagyis minden olyan kiegészítő és a fő profilhoz kapcsolódó tevékenységet kifejthessen, ami számára a lehető leggazdaságosabb működést teszi lehetővé.
