Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-10 / 212. szám, csütörtök

Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Tudják, hogy mit akarnak Egyértelműbb megfogalmazást Az állami vállalatról szóló törvényter­vezet szövege meggyőzött arról, hogy általa egy olyan új,.szabvány“ lép életbe, amely jellegénél fogva alapvető fontossá­gú lesz nemcsak az egyes vállalatok, hanem az egész társadalom cselekvése szempontjából. Megfogalmazásán látszik a világos­ságra, egyszerűségre való törekvés, az az igyekezet, hogy rendelkezései egyér­telműek legyenek. Megnyilvánul benne a vállalati önelszámolás pozitív szerepe, a kollektív és egyéni anyagi érdekeltség érvényesítése a vállalati alapok képzésé­ben és felhasználásában. A törvényterve­zet néhány része azonban - véleményem szerint - még nem teljesen kiforrott, illetve többféle értelmezést tesz lehetővé. Ezt pedig már az elején el kell kerülni. Ilyen például az a több ízben előforduló kitétel is, mely szerint ,,a továbbiakat egyéb rendelkezések szabályozzák.“ Különleges figyelmet érdemel szerin­tem a 6. cikkely, melynek harmadik be­kezdése a kár megtérítéséről rendelkezik, ha ez állami szerv közbelépése nyomán keletkezett a vállalatnál. Ez nagyon érzé­keny terület, amely jelentős mértékben kihat a vállalat gazdasági eredményeire. Nehezen érthető azonban, hogy miért kell egy további rendeletre várni, amely egyértelművé tenné, hogy a vagyoni kár megtérítése címén mit lehet követelni. Ki lesz az ilyen vitás esetekben a semleges „bíró"? A törvénytervezetből arra is le­hetne következtetni, hogy a döntés joga ilyen esetben a felettes szervet illetné meg, amely egyúttal a vitás helyzet köz­vetlen okozója is lehet. Mi történik például akkor, ha a felettes szerv meghatározza a vállalat fő termelési profilját, s ez előny­telen gazdasági feltételek mellett valósul meg, amiből a vállalatnak anyagi kára származik? Fenntartásokkal fogadtam az árakra és az árképzésre vonatkozó részeket is. A terv szerint 1989. január elsejével új nagykereskedelmi árak lépnek érvénybe. Milyen viszonyban lesz az ár és a hasz­nálati érték az új nagykereskedelmi árak bevezetése után? Az évek során kialakí­tottunk bizonyos árviszonyokat, de kér­dés, hogy az új árviszonyok kialakítják-e majd az önfinanszírozás objektív feltéte­leit. A törvénytervezetben szereplő fogal­mak sok esetben közelebbi tartalmi meg­határozás nélkül szerepelnek. Ilyenek például a „gazdasági terv", az „állami terv“, a „végrehajtási terv“ stb. Nekem úgy tűnik, mintha ezek az elnevezések a tervezetben gyakran ugyanarra a foga­lomra vonatkoznának. Ha a szóhasználat nem lesz következetesen egységes, a törvény sem lesz majd minden esetben elég világos, ami megnehezítheti érvé­nyesítését. Mint vállalati vezető, kötelességemnek tartom, hogy a vállalaton belül a dolgozó­kat aktív részvételre ösztönözzem a tör­vénytervezetről folyó vitában. Ugyanak­kor arra is gondolni kell, hogy egyetlen napot, egyetlen órát sem veszítsünk el a tudományos-műszaki fejlesztésre irá­nyuló kezdeményezés további kibonta­koztatása során, mert ez a legfontosabb tényező a hatékony és gazdaságos ter­melés, valamint az erre épülő vállalati önelszámolás gyakorlati feltételeinek ki­alakításában. FRANTIŠEK MIHÁLY, a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek vállalati igazgatója Több konkrét magyarázatra lenne szükség ÚJ SZÚ 5 >87. IX. 10. Véleményem szerint az állami vállalat­ról szóló törvénytervezet megfogalmazá­sa már nagyon időszerű volt, mind a nép­gazdaság és a társadalmi élet fejlődése, mind pedig az egyes vállalatokon belüli gazdálkodás fellendítése szempontjából. A tudományos-technikai forradalom je­lenlegi feltételei között a népgazdaság és az egész társadalom további haladásáról a régi, elavult módszerekkel nem lehet gondoskodni. Szükségünk van egy új, jobb és sokkal rugalmasabb gazdasági irányítási rendszerre, hiszen nemzetközi viszonylatban is tapasztalhatjuk, hogy a termelés fejlesztésében egyre inkább az operatív megoldások kerülnek előtér­be, arni a technológiai folyamatok állandó tökéletesítéséhez, valamint gyors ütemű gyártmányfejlesztéshez vezet. Amit helyeslek a törényben, arra kár szót vesztegetni, ezért inkább néhány hiányosságra szeretném felhívni a fi­gyelmet. Az egyik észrevételem az lenne, hogy a törvénytervezet és az indoklás szövege a gazdasági kérdésekben kevésbé jártas emberek számára nehezen érthető, sok esetben félre is érthető, ezért jó lett volna több magyarázó írást is közölni a terve­zettel kapcsolatban, amelyek több konk­rét adatot és információt tartalmaztak vol­na. Bővebb felvilágosításra lenne szük­ség például a vállalatok gazdasági és szociális tevékenységével, az utóbbi konkrét tartalmával, s e két tevékenység összhangjával összefüggő kérdésekben. A törvénytervezet több esetben is hi­vatkozik ún. „különös előírásokra“, eze­ket azonban nem ismerteti, így számos kérdés válasz nélkül maradt. Célszerű lenne ezeket a „külön előírásokat" még a társadalmi vita tartalma alatt legalább vázlatosan ismertetni. A törvénytervezet nem részletezi elég­gé a kollektív szerződés szerepét, a párt- szervezet ellenőrző jogának az érvénye­sítését, s a szakszervezetnek a vállalat gazdasági életében betöltött helyét. A törvénytervezetből nem tűnik ki elég világosan-, hogy a vállalat miként bontja le az állami tervet saját feltételeire és lehe­tőségeire. Ugyancsak nem tartalmazza egyértelműen a szállítói-megrendelői kapcsolatok szabályozásának a feltétele­it, aminek a mi gyárunknál óriási jelentő­sége van. A hajóépítés ugyanis rendkívül összetett munkafolyamat, s eredményes­ségét körülbelül 600 szállító befolyásolja különböző anyagok és berendezések ál­tal. Sok esetben 60-70 milliós értékek árubabocsátását hátráltatják egyes 2-3 ezer korona értékű tételek, amelyek kés­ve érkeznek, vagy egyáltalán meg sem kapjuk ezeket. A törvénynek tartalmaznia kellene a gazdasági szerződéseket meg­szegők felelősségre vonásának a módjait és lehetőségeit is. Hiányosságnak látom azt is, hogy a törvénytervezet nem foglalkozik elég részletesen a belüzemi gazdálkodás kér­déseivel, a nyereség elosztásának a fel­tételeivel, a béralap és a szociális alap fejlesztésének szabványosított rendsze­rével, valamint a gazdálkodás egyéb mu­tatóinak a szerepével, mindazzal, ami garantálja a munkások számára, hogy ha többet és jobbat fognak termelni, többet is fognak keresni. TÁRNOK ISTVÁN mérnök, a Nehézgepipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyára 01-es üzemének kooperációs és anyagbeszerzési előadója A čakovicei Ipari Automatizációs Művek dolgozói termékeikkel köz­vetlenül vesznek részt népgazdasá­gunk elektronizálásában, a gyorsítá­si stratégia megvalósításában, hi­szen a vállalat fő termelési program­jában olyan nagy és közepes telje­sítményű számítógépek szerepel­nek, amilyen például az EC 1027- es, vagy az ADT típusú csoport. E progresszív gyártási program elle­nére az elmúlt év második felében a vállalat nem teljesítette a tervet, fizetésképtelenné vált, a dolgozók­nak nem volt elég munkájuk, s a pré­miumok is elmaradtak. Ebben a ked­vezőtlen helyzetben számos tapasz­talt dolgozó hagyta el a gyárat. A negyedik negyedévben új igaz­gató került a vállalat élére, s a kol­lektíva részletesen kidolgozott kon­szolidációs programot fogadott el. Ez a program elsősorban arra irá­nyult, hogy kiküszöböljék az irányí­tásban, a tervezésben, valamint a munkaszervezés területén tapasz­talt fogyatékosságokat. Pontosítot­ták az egyes vezető dolgozók jogkö­rét és egyértelműen meghatározták, hogy ki miért felelős. Az idei év első felében elért gaz­dasági eredmények már a konszoli­dáció sikerét jelezték. Amíg tavaly az első félévet 6 millió koronás vesz­teséggel zárták, az idén 57 millió koronás nyereséget könyvelhettek el. A vállalat dolgozói ilyen kedvező változás után kapcsolódtak be a vál­lalati törvénytervezetről folyó társa­dalmi vitába. Ottjártunkkor a legille­tékesebbeknek tettük fel a kérdést, hogy mikent vélekednek a szocialis­ta vállalkozói készség további kibon­takoztatásáról, a törvénytervezetben előirányzott lehetőségek és köte­lességek teljes kihasználása, illetve tiszteletben tartása mellett.- Én a szocialista vállalkozást egyáltalán nem úgy képzelem el, mint valamilyen véletlenszerű, csu­pán az adott feltételekhez alkalmaz­kodó tevékenységet - fejti ki a véle­ményét Josef Chlup docens, a gyár műszaki igazgatója. - Az olyan nagy vállalat, mint a miénk, a vállalkozás ilyen primitív formájával bizonyára gyorsan zátonyra futna. Mi a vállal­kozást tervszerű tevékenységnek tekintjük, melynek keretében fi­gyelni fogjuk a tudományos-műszaki fejlődés legújabb eseményeit, az alap- és az alkalmazott kutatás ki- sebb-nagyobb eredményeit, közben a piac alakulását is szem előtt tart­juk, s így megpróbáljuk előre jelezni, hogy a jövőben miként alakulnak majd megrendelőink igényei és szükségletei. A megrendelő ugyanis nem sokat törődik a mi fejlesztési feladatainkkal. Az új lehetőségeket nekünk kell megkeresnünk, s felkí­nálnunk azt, amit el tudtunk érni.- A vállalati törvénytervezet sze­rintem elég szélesre tárja a kapukat a kezdeményezés, a vállalkozói szellem kibontakoztatása előtt - ve­szi át a szót Milan Koflák mérnök, gazdasági igazgató. - Mi például rendszeresen keressük azokat a ter­mékeket, amelyekkel az új feltételek közöXis megállhatjuk a helyünket. A skalicai Grafobal vállalat a legnagyobb papirgöngyö- teg-gyártó hazánkban, egy­szersmind Csehszlovákia legkisebb olyan vállalata, amely részt vesz a gazdálko­dó szervezetek önállóságá­nak és a hatékony fejleszté­sért vállalt felelősségének növelését célzó komplex kí­sérletben. Dolgozói azt akar­ják bebizonyítani, hogy a tel­jes önelszámolás elvét alkal­mazó kisebb gazdálkodó szervezetek rugalmasabban tudnak reagálni a változó piaci feltételekre. A képen: Martina Jurkovičová leporel­lókat ellenőriz. (Vlado Benko felvétele - ČSTK) A számítógépeket például progra­mokkal együtt akarjuk értékesíteni, ahogy ezt számos külföldi gyártónál sikeresen bevezették. A programo­kat már ma is úgy készítjük el, hogy azokkal célirányos, komplett felada­tokat lehessen elvégezni.- Azt már tudjuk, hogy milyen számítógéposztályok hiányoznak, s melyekkel tudnánk betörni a világ­piacra - folytatja a műszaki igazga­tó. - Feltételezzük, hogy bizonyos számítástechnikai részegységekkel a fejlett elektrotechnikával rendelke­ző országokban is érvényesülhe­tünk.- Hát igen, merész tervek - véle­kedik František Sedláček lakatos.- De figyelembe kell venni, hogy a műszaki berendezések elavultak. Vásárolunk ugyan modern gépeket, de a szükséges kiegészítő berende­zéseket már gyakran nem vesszük meg, így a gépek néha egy évig is állnak, nem dolgoznak. Az a beren­dezés, amelyre valóban számítha­tunk, még a harmincas évekből származik és örülünk, hogy legalább ez van.- Sajnos a műszaki fejlesztést a múltban csupán úgy értelmeztük, mint a termékek használati tulajdon­ságainak javítását - magyarázza Josef Chlup, műszaki igazgató.- A termelési folyamatot, a műszaki berendezés fejlesztését elhanyagol­tuk. A helyzet az volt és még ma is változatlan, hogy mire a felettes szervet sikerül meggyőzni egy bizo­nyos összeg ésszerű befektetéséről, annyi idő telik el, hogy a terv elavul és nincs értelme megvalósítani a beruházást. Ezért éppen azt érté­kelem a törvénytervezetben, hogy szabad kezet ad a vállalatoknak, hogy pénzeszközeiket saját belátá­suk szerint fektessék be. S hogy ennek az elvárásnak megfeleljünk, kidolgoztuk fejlesztési tervünket 2000-ig, amit következetesen meg is szeretnénk valósítani. összegezve az eddig elmondot­takat, a szocialista vállalkozókész­ség jelenlegi megfogalmazása ál­talában a dolgozók szimpátiájával találkozott. A tudományos-műszaki haladásra vonatkozó cikkely azon­ban némelyekben kételyeket váltott ki. Josef Chlup szerint például válla­latuknál a műszaki fejlesztés eddig azért alakult kedvezőtlenül, mert nem rendelkeztek kellő tapasztala­tokkal és mert úgy érzik, nem ösztö­nözték eléggé a vállalatokat arra, hogy a tudomány és technika ered­ményeit saját érdekükben, mint a gazdasági fejlődés forrását hasz­nálják ki. Ezért szerinte ez a cikkely is proklamáció jellegű és nem tarto­zik a törvény keretei közé. A káder- és személyzeti munká­val foglalkozó cikkelyt vitatva Zde­nék Nachlinger, a lakatosműhely mestere úgy látja, hogy vannak átla­gos és átlagon aluli teljesítményű dolgozók. Vannak ugyan eszközök, amelyek jobb munkára ösztönzik az embereket, csakhogy ezek kevés alkalommal használhatók. Mert ha például a gyengébb teljesítményű dolgozókat érdemeik szerint jutal­mazzák, oda mennek dolgozni, ahol többet keresnek. Ideális az lenne, ha mindenki saját megfontolása alapján választhatná ki műhelye dolgozóit. A gazdasági igazgató ezzel kapcso­latban nem ennyire borúlátó. Szerin­te a vállalat egyre javuló gazdasági eredményei már ma is vonzzák a dolgozókat. Pontos elképzelésük van arról, miként érhetik el, hogy a dolgozók közül válogathassanak.- Az aktív szociálpolitika megva­lósítása a vállalat egyik alapvető kötelessége. Saját vállalatuk lehető­ségeiből kiindulva önök miként ítélik meg ezt a problémát?- Komoly gondot okoz a stabilizá­ciós lakások juttatása - panaszolja Zdenék Kučera, az üzemi szakszer­vezeti bizottság elnökhelyettese. - Általában a vállalattól messze, Prága másik végén kapunk lakáso­kat. S hogy dolgozóink a sok utazás­tól megszabaduljanak, lakóhelyük­höz közel keresnek munkát.- Más vállalatokkal együttműköd­ve itt helyben építünk majd lakáso­kat - egészíti ki a gazdasági igazga­tó. - így ez a probléma várhatóan a 8. ötéves tervidőszak végére, illet­ve a 9. elejére megoldódik. Mint a beszélgetésből kiderült, a čakovicei Ipari Automatizációs Műveknél nem folyik terméketlen vi­ta. Konkrét elképzelések születnek arról, hogyan készüljenek fel az 1991-es esztendőre, a munkára az új gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetőségek között. MILAN ADÁMEK KÉRDÉSEK - VÁLASZOK • KÉRDÉSEK-VÁLASZOK A szocialista vállalkozás lehetőségei Az olvasókban nagy érdeklődést váltott ki a vállalati törvényterve­zetnek az a része, amely a szocialista vállalkozásról rendelkezik. Ezzel kapcsolatban több gazdasági vezető feltette a kérdést, hogy ezt a vállalkozói tevékenységet milyen határok között lehet majd folytatni, és mennyire dönthet ebben önállóan a kérdéses vállalat. A kérdésre MILOŠ WERNER, a népgazdaság tervszerű irányításának kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság dolgozója válaszol: Az állami vállalat tevékenységé­nek meghatározásáról a döntést a törvénytervezet az alapítóra (az államigazgatás illetékes szervére) bízza, amelynek kötelessége a 10 cikkely értelmében a vállalati alap- szabályzatban meghatározni a vál­lalkozás (tevékenység) tárgyát. Az azonban szinte biztos, hogy bizo­nyos tevékenységeket a jövőben is csak egyes, arra kijelölt vállalatok végezhetnek majd. Tehát nem lesz a jövőben sem megengedett, hogy bármely vállalat, bármilyen tevé­kenységet folytasson. Például az ilyen kizárólagos tevékenységek so­rába a gyógyszergyártást, a fegy­ver- és robbanóanyag-gyártást, az ásványbányászatot, a légi, vasúti és más meghatározott közlekedést, a hő- és villamosenergia-termelést, a sajtótermékek előállítását sorol­hatjuk. Egyéb esetekben a vállalat szá­mára csak az alaptevékenység tár­gyát határozzák meg, amely a válla­lat jellege szempontjából döntő je­lentőségű. Emellett egyéb tevékeny­séget is kifejthet a vállalat, ha az számára lehetővé teszi termelőka­pacitása ésszerűbb kihasználását, amellyel hozzájárul a megrendelők igényeinek kielégítéséhez. Másfajta eljárással nem tudná biztosítani a termelés hatékonyságát, és az gyakorlatilag nem is lenne lehetsé­ges. Például a hulladékmentes ter­melés igénye vezet ahhoz, hogy a fő termelési feladatok mellett a vállalat olyan kisebb jelentőségű termelést is folytathasson, amely a fő termelé­si profiltól lényegileg különbözik. Ezen kívül az is cél, hogy a társada­lom igényeinek kielégítésére egészséges verseny alakuljon ki. Jó minőségű termékeket akarunk és azokat olcsón szeretnénk megvásá­rolni. Ha valamilyen vállalat vagy szövetkezet ezt az igényt jobban ki tudja elégíteni, mint a hagyományos gyártó, meg kell kapnia a lehetősé­get - a fogyasztók érdekében. Emellett a vállalkozásnak más szempontjai is vannak. A törvényter­vezet lehetővé teszi, hogy minden vállalatnak nemcsak saját termelési kapacitása, hanem kutatási-fejlesz­tési, műszaki tervezési bázisa, ke­reskedelmi szervezete is legyen, vagyis minden olyan kiegészítő és a fő profilhoz kapcsolódó tevékeny­séget kifejthessen, ami számára a lehető leggazdaságosabb műkö­dést teszi lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents