Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-10 / 212. szám, csütörtök
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1987. szeptember 10. XL. évfolyam 212. szám Ára 50 fillér Bátran és megfontoltan Állandóan bővül az olyan vállalatok és szervezetek száma, amelyek önként jelentkeztek az irányítási rendszer átalakításával összefüggő gazdasági kísérletben való részvételre. A jóakarat dicséretre- méltó ugyan, de önmagában nem elegendő. Az illetékes reszortnak el kell bírálnia, hogy az adott vállalat vagy szervezet erkölcsi és politikai szempontból felkészült-e erre, s hogy a kísérletben való részvétel milyen lehetőségeket nyújt számára a tervezett feladatok jobb tejesítéséhez és más minőségi célok eléréséhez. A kísérletben való részvétel bizonyos előnyöket is jelent a szervezetek számára, de elsősorban az ebből származó nagyobb igényeket kell szem előtt tartani. Ha egyes vezető dolgozók úgy gondolják, hogy a kísérlet révén könnyebben kikerülhetik a nehézségeket, s külső segítséggel enyhíthetnek a gondjaikon, nagyon tévednek. Nem lenne célszerű, ha meggondolatlanul vállalkoznának erre a feladatra, mert ez esetleg az egész dolgozókollektíva kiábrándulásához vezethetne. Elég sok illúzió fűződik a vállalatok közvetlen külgazdasági tevékenységéhez is. A gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó alapelvek rögzítették ugyan ezt a lehetőséget, de gyakorlati kihasználásához meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A külgazdaság nagyon érzékeny terület, a nemzeti jövedelemnek körülbelül a harmadrésze itt jön létre, ami elég komoly ok arra, hogy éppen itt ne kapjon teret az önkényesség, még kevésbé az ösztönös fejlődés. Nagyon jól meg kell érteni azt is, hogy miért került be ez a lehetőség az alapelvekbe s milyen követelmények függnek ezzel össze. Nem titok, hogy külkereskedelmi áruforgalmunk hatékonysága már évek óta csökken. Az egyensúly elérése érdekében egyre több árut kell kivinnünk. Ha ugyanazért az áruért egyre kevesebb bevételhez jutunk, ez azt jelenti, hogy az adott áru színvonala stagnál, s a konkurens termelőkéhez viszonyítva fokozatosan lemarad. Ennek a következményei az eddigi irányítási rendszerben nem a termelőt, hanem a külkereskedelmi vállalatot sújtották. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy szaporodnak az olyan vélemények, amelyek szerint az alacsony színvonalú termelés következményeit a termelőnek kell viselnie. A közvetlen árukivitel lehetősége azonban csupán az egyik útja ennek. A külkereskedelemben elég bonyolult játékszabályok érvényesülnek. Ezek ismerete nagy szakértelmet követel meg a résztvevőktől. Maguk a külkereskedelmi vállalatok is beismerik, hogy egy rátermett kereskedelmi dolgozó felneveléséhez legalább öt, sőt inkább tíz évre van szükség. Még akkor is csak bizonyos termékcsoportokra szakosított dolgozóról van szó. Ahhoz, hogy valaki sok mindenhez értsen ezen a területen, sokéves gyakorlati tapasztalatokra van szüksége. A termelővállalatok ilyen szakemberekkel csak szerényen rendelkeznek, s ha a külkereskedelmi szervezetektől számítanának átvenni egyeseket ugyancsak fontolóra kellene venni, hogy az új feladatkörben folyamatosan kihasználhatják-e a képessegeiket. De nem is ez a legfontosabb kérdés. Ahhoz, hogy a vállalat sikeres kiviteli tevékenységet folytasson, elsősorban jobb árukínálatról kell gondoskodnia. Ez azonban nem változik meg sem azzal, hogy a vállalat a kísérletezők sorába lép, sem azzal, hogy az új tervidőszak kezdetén új irányítási rendszer fog érvényesülni. A kifejezetten jobb tulajdonságú termékek gyártását elő kell készíteni, ami egyes szakágazatokban évekig is eltart. Emellett nem elég csak a versenytársak jelenlegi színvonalát meghaladni, hiszen náluk sem áll meg a fejlődés. Arra is gondolni kell tehát, hogy a külföldi termelők mivel jelentkeznek majd három-öt, esetleg tíz év múlva, s ehhez kell igazítani a konstruktőrök, a múszaki tervezők és a modellezők munkáját. Közvetlenül a nyomukban kell járniuk a technológusoknak, hogy mindent előkészítsenek az új termeléshez. Mindez természetesen kockázattal is jár, hiszen nem biztos, hogy a sorozatgyártásnak sikere lesz a piacon. A mi tapasztalataink azonban más jellegűek. Az eddigiek folyamán általában túl sok idő telt el azalatt, amíg a vállalatok a biztatónak ígérkező mintapéldány elkészítésétől a tömeges gyártásig eljutottak, s közben az érdeklődök is eltűntek a piacról. Így aztán számos újdonsággal nem sikerült levenni azt a tejfölt, ami a megfelelő időben még ott voltr A népgazdaság és a társadalom érdekei szempontjából nem az a fontos,hogy most, vagy a jövőben ki fogja exportálni a termékeinket, hanem az, hogy mit fognak felkínálni a külpiacon, s milyen haszonnal értékesítik. Elsősorban ezt kell szem előtt tartani, még akkor is, ha a sikertelenség következményei közvetlenül a vállalatot terhelik. A nemzetközi árucsere-forgalomban való részvételt ugyanis nem lehet csupán vállalati ügynek tekinteni, hiszen a vállalat nem azért exportál, hogy ezzel saját szükségleteit fedezze, hanem azért, hogy a társadalmi érdekeknek tegyen eleget. Tudatosítanunk kell, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának a célja a népgazdaság hatékonyságának a növelése. Az is súlyosan téved, aki úgy gondolja, hogy az átalakítás csak bizonyos fölösleges közbeeső láncszemeket szüntet meg az alá- és fölérendeltségi viszonyokban, felszámolja a papírháborút, a tervezés és az irányítás túlhaladott módszereit. Ezek ugyan népszerű, de csupán mellékes intézkedések, amelyek nem homályosíthatják el a jobb gazdálkodás fö követelményét. Ennek viszont csak becsületes és lelkiismeretes munkával, a termékek és más tevékenységek magas minőségi, műszaki és gazdasági színvonalával lehet eleget tenni. Az átalakítás folyamata konfliktusokkal is jár, ezért a szükséges bátorságot sem nélkülözheti. De éppen azért, mert az egész népgazdaságot érintő, forradalminak minősíthető változásokról van szó, ugyanolyan szükség van a megfontoltságra. A felmerülő kérdésekre nem tekinthetünk csak egyoldalúan, vállalati szempontból, hanem szélesebb összefüggéseiben kell látnunk ezeket. Nem elég megoldani csupán egy problémát, s arra várni, hogy a többi majd magától megoldódik. Éppúgy nem elég csak az átalakításból származó előnyökre számítani, hanem a nehézségekkel is számolni kell, amelyek bizonyára jelentkezni fognak. (Rudé Právo) Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén a SZISZ IV. kongresszusának előkészületeivel kapcsolatban megtárgyalta a Szocialista Ifjúsági Szövetségben tevékenykedő kommunisták feladatait és az ifjúság körében végzett munkát. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsításának s a társadalom átalakításának a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött programja távlatokat teremt az ifjúság lényegesen szélesebb korú ervé- nyesüléséhez és ahhoz, hogy új módszereket érvényesítsenek az életével és munkájával összefüggő kérdések megoldása terén. Egyúttal megköveteli, hogy növekedjen a fiatalok részvétele a társadalmi fejlődés új szakasza feladatainak teljesítésében és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában. A XVII. pártkongresszus programja egyúttal megteremti a feltételeket, hogy növekedjen a SZISZ szerepe és befolyása a fiatal nemzedék képviselőjeként a fiatalok társadalmi életben való részvételének fokozása terén. Az elnökség hangsúlyozta, hogy az ifjúság körében végzett munkából is következetesen ki kell küszöbölni a formalizmust és a rutinszerűsé- get, sokoldalúan támogatni kell a fiatalok alkotó aktivitását, s egyidejűleg szembe kell szállni egyes negatív irányzatokkal, amelyek az ifjúság körében tapasztalhatók. Kötelezte a pártszerveket és -szervezeteket, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezeteknél, valamint a nevelési intézményekben tevékenykedő kommunistákat, hogy egyik fö kötelességükként állandó figyelmet fordítsanak az ifjúság körében végzett munkára, a fiatalok és a szociaJozef Lenárt a Szovjetunióba utazott Ma nyílik meg Moszkvában a Vegyipar ’87 kiállítás (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Pavel Hrivnák, a CSSZSZK kormányának alelnöke és több más csehszlovák képviselő tegnap Prágából Moszkvába utazott, ahol ma nyílik meg a Vegyipar '87 elnevezésű nemzetközi kiállítás. A szovjet fővárosban tegnap a reprezentatív vegyipari seregszemle szervezői sajtóértekezletet tartottak. Elmondták, hogy a szeptember 19-ig nyitva tartó kiállítás célja bemutatni a vegyipar világszerte elért eredményeit, felvázolni jövőbeni szerepét, és az ágazat fejlődésének távlatait. Most rendezik meg hatodszor ezt a kiállítást, az idén több mint harminc ország élenjáró cégei, vállalatai és szervezetei vesznek részt, beleértve Csehszlovákiát is. Az egyes résztvevő országok nemzeti napokat tartanak, szakértői találkozókat rendeznek és fontos üzleti megbeszélések is várhatók. Gyümölcsöző eredményeket hozott az előző öt kiállítás is, például az elsőn több mint másfél milliárd rubel értékben kötöttek szerződéseket. Várható, hogy az idén ez a szám jóval nagyobb lesz. lizmus, valamint hazafiság és internacionalizmus szellemében történő nevelésére. Ezután az elnökség jelentést vitatott meg a KGST- tagországok kommunista és munkáspártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai által a napokban Szófiában tartott ülés lezajlásáról és eredményeiről, s egyetértését fejezte ki a CSKP küldöttségének eljárásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében való részvétel a csehszlovák gazdaság dinamikus fejlesztésének egyik alapvető feltétele. Támogatásáról biztosította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében kifejtett együttmüködés mechanizmusának átalakítása terén kitűzött célokat, a KGST tevékenységének, szervei felépítésének és apparátusa munkájának tökéletesítését. Az elnökség kiemelte, hogy az érintett csehszlovákiai szerveknek aktívan részt kell venniük a nemzetközi szocialista munkamegosztás következő 15-20 évre szóló kollektív koncepciójának kidolgozásában, s e téren konkrét feladatokat tűzött ki. Ezt követően megtárgyalta az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetekről szóló törvény tervezetét, amelynek célja a szövetkezeti mozgalom jogi alapjainak megszilárdítása, a szövetkezeti demokrácia és önigazgatás elmélyítése, az önelszámolási elvek megszilárdítása a szövetkezetek tevékenységében és a kezdeményezés arra való orientálása, hogy a szövetkezetek jellegüknek megfelelően a lakossági szükségletek jobb kielégítésére törekedjenek. Az (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezett az argentin alelnök (ČSTK) - Victor Hipolito Martinez, az Argentin Köztársaság alelnöke, az argentin parlament szenátusának elnöke tegnap délután hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A két ország zászlóival feldíszített Ruzynéi repülőtéren a vendég fogadására megjelentek: Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki az argentin alelnököt meghívta, Vladimír Vedra és Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnökei, Josef Kaňa, a Cseh Nemzeti Tanács alelnöke és más személyiségek, köztük Julio Barboza, Argentína csehszlovákiai nagykövete. Az oktatás és a tudomány szerepéről (ČSTK) - Josef Havlín, a CSKP KB titkára tegnap fogadta Lothar Opermannt, az NSZEP KB osztály- vezetőjét, aki pártmunkás-küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A találkozón tapasztalatcserét folytattak a CSKP XVII. és az NSZEP XI. kongresszusán, valamint a két testvérpárt ezt követő központi bizottsági ülésein, főleg oktatási és tudományos kérdésekről elfogadott határozatok teljesítéséről. Rámutattak az oktatás és a tudomány fontos szerepére a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítása terén, valamint az e téren kifejtett együttmüködés kölcsönös hasznosságára. Megállapították, hogy az e téren kifejtett együttműködés továbbfejlődött. A píseki Jitex vállalatnál most próbálnak ki egy szabásminta-dokumentációk kidolgozására szolgáló új berendezést. Lézeres vágó- berendezés is csatlakozik hozzá, amely megszünteti a megerőltető fizikai munkát, és az eddigieknél pontosabb sablonokat készít. A képen: Éva Hvos- tova az új berendezéssel dolgozik. felvétele - CTK) Svt- Cl A Szövetségi Gyűlés kamarái külügyi bizottságainak együttes ülése A csehszlovák külpolitika időszerű feladatairól Bohuslav Chňoupek beszélt (ČSTK) - Folytatódott tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés kamarái külügyi bizottságainak együttes ülése. A képviselők megtárgyalták a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését az állampolgárok által az állami és a gazdasági szervekhez és szervezetekhez 1986-ban eljuttatott panaszok, bejelentések és javaslatok intézésének legfontosabb tapasztalatairól. A vitában a képviselők rámutattak arra, hogy növekszik az emberek érdeklődése a közügyek iránt munka- és lakóhelyükön egyaránt. Hangsúlyozták, hogy a bírált jelenségekhez nagymértékben hozzájárul egyes vezetők irányító- és ellenőrzőmunkájának alacsony színvonala, és síkraszálltak azok következetesebb megbüntetéséért, akiket felelősség terhel az emberek által bírált negatív jelenségek miatt. A külügyi bizottságok a továbiak- ban megtárgyalták azt a kormányjavaslatot, amely jóváhagyás végett a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti (Folytatás a 2. oldalon)
