Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-05 / 208. szám, szombat
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kerületi konferencia Nový Jičínben az ideológiai munka időszerű kérdéseiről A propagandának valósághúnek, konkrétnak kell lennie A tanácskozáson Jan Fojtík elvtárs mondott beszédet (ČSTK) - Kerületi ideológiai konferenciát rendezett tegnap Novy Jičínben az észak-morvaországi kerületi pártbizottság a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója és az új pártoktatási év kezdete alkalmából. Jelen volt és felszólalt Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára. Politikai kultúránk hatóereje Ma már aligha szükséges felhívni a figyelmet arra a kétségbevonhatatlan tényre, hogy társadalmunk tervszerű gazdasági-szociális fejlesztésének jelenlegi, meggyorsított szakaszában mindinkább növekszik a politika jelentősége, s azzal a politikai munka minőségének meghatározó szerepe a társadalmi viszonyok-körülmények alakításában. Anélkül, hogy önkényesen valamiféle mondvacsinált terminológiát szándékoznánk alkotni és terjeszteni, a politikai munka gyakran emlegetett, illetve megkövetelt minőségét bízvást nevezhetnénk a politikai munka kulturáltságának. Nem mintha egymással felcserélhető, rokonértelmü kifejezések volnának, sokkal inkább azért, mert a politikai munkával kapcsolatban többnyire megszokottan a hatékony, az offenzív és komplex jellegű stb. jelzőket használjuk, holott sajátszerüen mindegyiknek feltételét jelenti vagy jelentheti a politikai munka kulturált (úgy is, mint kifinomult) mivolta. Mi több, pártunk vagy testvérpártjaink vezető személyiségei is élnek-éltek már ezzel a kifejezéssel. Más kérdés, hogy megnyilatkozásaikban ők közelebbről is kifejtették, illetve néven nevezték, mit értenek a politikai kultúra vagy a politikai munka kulturáltsága fogalmakon - különös tekintettel az alapvonásokban megegyező gazdaság- és társadalomfejlesztési törekvéseink megvalósítására. Mint köztudott, ebből a szempontból az SZKP és a CSKP kongresszusán - s hasonlóan a többi testvérpártunk kongresszusain alakították ki a korunk követelményeinek megfelelő politikai és ideológiai irányvonalat, szorosan az átalakítás feladataihoz igazítva. Éppen ezért a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kapott benne az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának, valamint a demokratizmus következetes érvényesítésének igénye. A leninizmus korszerű felfogásában az alaphangot az SZKP XXVII. kongresszusán Mihail Gorbacsov főtitkár ütötte meg a központi bizottsági beszámoló előterjesztésekor: „A demokratizmusban, a dolgozók alkotó munkájában Lenin az új társadalmi rendszer fejlesztésének legfőbb erejét látta. Mindenkinél jobban hitt a népben, azon volt, hogy emelkedjék a tömegek politikai aktivitása és kultúrája, miközben hangsúlyozta, hogy a tudatlan ember a politikán kívül áll. Azóta csaknem hét évtized telt el. összehasonlíthatatlanul magasabb a szovjet emberek műveltségének és kultúrájának szintje, gazdagodott társadalmipolitikai tapasztalatuk, azaz nagymértékben megnőtt minden egyes állampolgár lehetősége és igénye az iránt, hogy részt vegyen a társadalom és az állam ügyeinek irányításában.“ Testvérpártunk kongresszusának tapasztalatait és konklúzióit hasznosítva és továbbgondolva a CSKP XVII. kongresszusa is hasonló álláspontra helyezkedett. Ez már a központi bizottsági beszámolóban is világosan kifejezésre jutott, amelynek előterjesztése során Gustáv Husák elvtárs, pártunk főtitkára a következőket hangsúlyozta: „Az elkövetkező időszak feladatait szorosan össze kell kapcsolni a politikai-nevelő, ideológiai munkával. Feladata, hogy még aktívabban járuljon hozzá az új ember, a szocialista haza öntudatos polgára, a sokoldalúan fejlett személyiség tulajdonságainak formálásához, aki elsajátította a marxista-leninista világnézet alapjait, a szocialista erkölcs elveit, és eszerint cselekszik. Az embernek e nemes tulajdonságai csak akkor alakulhatnak ki, ha aktív és öntudatos részese lesz a szociális és gazdasági változásoknak, amelyekben megszilárdulnak és fejlődnek a szocialista termelési és társadalmi viszonyok, a szocialista életmód.“ Nyilvánvaló, hogy a politikai-ideológiai tevékenység minden területére és feladataira kiterjedően szükségtelen tovább idézni, viszont mindezek lényegét hatásosan egészíti ki még egy figyelemreméltó megállapítás: „A szocialista építés története arra tanít bennünket, hogy semmit se hanyagoljunk el az ideológiai munkában, ne engedjük meg, hogy formálissá, szürke népműveléssé váljon, s a tényeket közhelyek váltsák fel.“ Mindent egybevetve, a fentiekből is logikusan következik, hogy az előttünk álló években különösen igényes feladatok hárulnak a politikai és ideológiai területeken dolgozókra. Tevékenységükben a politikai-közéleti-ideológiai intézményrendszerünk teljesebb igénybevételére kell törekedniük - a pártalapszervezetek és a különböző tömegszervezetek taggyűléseitől kezdve az elméleti és tudományos intézetekig. Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni az egyén - ha úgy tetszik, a köznapok embere - hozzáállásának fontosságát sem, hiszen végtére is ők jelentik a befogadó szubjektumot. Csakhogy erre nézve nem nagyon lehet részletes útmutatást-tájékoztatást adni. Mindenesetre sokat segítenek politikai kulturáltságuk színvonalának növelésében elsősorban a pártoktatásban, valamint a tömegszervezetek különböző politikai oktatásában való részvételük, az ott szerzett általános politikai műveltségűk további gyarapításában pedig a marxista-leninista tanítás megannyi forrásának- kútfőjének igénybevétele - az iskolai képzésen túl a rendszeres olvasás, a rádióhallgatás, a televíziónézés, a színházlátogatás, és sorolhatnánk tovább. Ha az említettekkel jól élünk, minden bizonnyal a követelményeknek megfelelően, korszerűen alakul majd politikai kulturáltságunk színvonala, főleg pedig gyakorlati hasznosításának feltételei. S hogy egyszersmind konkretizáljuk is: már most, például az állami vállalatról szóló törvénytervezet társadalmi méretű megvitatása során is, de még inkább a párt stratégiai irányvonalának megvalósításában, az átalakítás egész folyamatában. MIKUS SÁNDOR SZOMBAT 1987. szeptember 5. XL. évfolyam 208. szám Ára 50 fillér A plzeňi Škoda Művek Energetikai Gépgyára az idei brnói vásáron védőcsőblokkot állít ki. Ez az egyik legbonyolultabb berendezése a VVR 440 típusú atomreaktor belső részének. Előkészítéséhez jelentős mértékben hozzájárul Pavel Honzík munkacsoportja. A képen: Josef Hanzliček lakatos munka közben. (Jirí Berger felvétele - ČTK) Bevezetőben méltatta a szellemi örökségét az októberi forradalomnak, amelynek 70. évfordulójáról ebben az évben emlékezünk meg. Hangsúlyozta: ennek a történelmi jubileumnak arra kell ösztönöznie bennünket, hogy elgondolkodjunk munkánkról. Hozzá kell járulnia az eddigi eredmények, a sikerek és a fogyatékosságok mélyreható és önbíráló elemzéséhez, annak megértéséhez, mi az alapja a sikereknek és mi rontja le az eredményeket. A jubileumból ösztönzést merítve határozottabban kell törekedni mindazon pozitívumok megszilárdítására, amelyek elősegítik a szocializmus fejlődését, programszerű eszméinek céltudatosabb, következetesebb valóra váltását és határozott harcot mindaz ellen, ami veszélyezteti a szocializmus perspektíváját és gátolja fejlődését, akár ellenségeinek támadásai és mesterkedései, akár elveinek revizionista elferdítése, akár pedig a dogmatizmus, a bürokratizmus és a konzervativizmus formájában. A továbbiakban az ideológiai munka időszerű kérdéseiről szólt. Átalakításával kapcsolatban kiemelte, hogy szoros kapcsolatban kell állnia az élettel. Ez kulcsfontosságú követelmény. A propagandának valósághúnek, - konkrétnak kell lennie, azokra a problémákra kell reagálnia, amelyek az embereket foglalkoztatják. Rá kell mutatnia arra, hogyan viszonyulunk a problémákhoz, foglalkozunk-e velük, mit teszünk leküzdésük érdekében. Megállapította: ahhoz, hogy ne essünk a szükséges változásokhoz való konjunkturális viszony csapdájába, ne tekintsük mindazt, ami ezekkel a változásokkal jár többé- kevésbé automatikusan újnak, prog- resszívnek és olyannak, amelynek jövője van, helyesen kell megérteni a párt politikájának forradalmi folyamatosságát. Milyen fő irányokban kell tehát folytatni az átalakítást, amelyet az októberi forradalom és a februári győzelem forradalmi müve és öröksége, mindazok műve folytatásának tekintünk, akik a lenini tanítással összhangban lerakták a szocializmus alapjait? Mindenekelőtt aktivizálni kell a szocializmus politikai rendszerét, amelynek magva, meghatározó ereje a kommunista párt. Az átalakítás jelszava ez: több szocializmust, több demokráciát! Egyes elvtársak ellenvetésként megkérdezik: nem bizonyos kon- (Folytatás a 2. oldalon) Hozzászólás a vállalati törvény tervezetéhez Elszakadni az extenzív módszerektől TÖMÖL ZOLTÁN mérnök, a gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Gömöri Cellulóz és Papírgyár műszaki igazgatóhelyettese. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet jelentősége annak alapvető stratégiai céljából, a gazdasági életben végbemenő forradalmi változások szükségességéből, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításából, a nemzetközi munkamegosztás kiszélesítéséből következik és remélhetőleg segít majd az extenzív gazdálkodási módszerektől való elszakadásban. Gazdasági szempontból a törvénytervezet pozitív és negatív oldalait annak jelenlegi formájában nehéz pontosan meghatározni. A vállalat pénzügyi és fejlesztési helyzetét illetően csak bizonyos tényeket, megállapításokat tartalmaz (alapok, hitelek, dotációk). Hiányzik ezeknek az alapvető eszközöknek az összekapcsolása, például a korábbi időszakban kevésbé preferált, de jelenleg szükséges ágazatokra alkalmazva. Eddig értesüléseink alapján a műszálak nagykereskedelmi ára körülbelül egynegyedével növekszik majd. Mi polipropilén szálak feldolgozásával foglalkozunk. A papír- és cellulózipar egységes nyereségrátája előreláthatóan 4,2 százalékos lesz majd, amely a Gömöri Papír és Cellulózgyárhoz hasonló elavult gépekkel dolgozó vállalatoknál problémákat vet majd fel az állóeszközök felújításával kapcsolatban. Hasznos viszont ezen a területen a műszaki fejlesztési és a beruházási alapoknak, a közös vállalatfejlesztési alapba való összevonása. Ennek képzésére és kimerítésének lehetőségeire azonban még nincsenek közelebbi adatok. Ami a kollektívák értékelését, anyagi érdekeltségét illeti, a papír- és cellulóziparban az egyes termelési egységeket a végtermékek gyártásának szempontjából kellene csoportosítani. így az egyes vállalatokat kevésbé érné károsodás más vállalatok érdektelensége miatt. A vállalati igazgató megválasztását a vállalati törvényjavaslat értelmében helyes eljárásnak tartom, de alaposabban elemezni kellene a vállalati tanács hatás- és jogkörét, illetve a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom részvételét a vállalat gazdasági tevékenységében. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap fogadta Viktor Loma- kint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. Szívélyes, elvtársi légkörben áttekintették a két testvérpárt és ország sokoldalú együttműködése elmélyítésének időszerű kérdéseit a Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának csehszlovákiai látogatása során elfogadott határozatok szellemében. Egyúttal megtárgyalták a két ország által a béke, a nemzetközi együttműködés megszilárdítását és a leszerelést célzó egyeztetett külpolitika megvalósítása terén kifejtett együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. Munkalátogatás (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap České Budéjovicébe látogatott. A vendégek Miroslav Slavíknak, a dél-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának társaságban megtekintették a Csehszlovák Tudományos Akadémia ottani biológiai központját. Elsősorban a tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználásáról, a külföldi partnerekkel kifejtett együttműködésről és a tudományos-kutatási alap fejlesztésének távlatairól tájékozódtak. Ezután Lenárt és Jakeš elvtárs megtekintette az Éltető föld országos mezőgazdasági kiállítást. Főleg azzal ismerkedett meg, hogyan használják fel a tudományos és a műszaki ismereteket a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésére.
