Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-03 / 206. szám, csütörtök
A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete (Folytatás az 5. oldalról) a) biztosítja az elöljáróság határozatainak teljesítését; b) vezeti a taggyűlést (a képviselők testülete) és az elöljáróság tanácskozásait; c) szervezi és irányítja a szövetkezet folyó munkáját; d) kifelé minden kérdésben képviseli a szövetkezetet; e) tevékenységéről számot ad a taggyűlésnek (a képviselők testületének) és az elöljáróságnak. (2) Az elnök a szövetkezet alapvető szervezeti egységeit rendszerint vezetőik közvetítésével irányítja, akik kifelé képviselhetik a szövetkezetet az általuk irányított alapvető szervezeti egység tevékenysége keretében, amennyiben a szövetkezet szervezeti szabályzatából nem következik valami más. (3) Azok a jogi ügyletek, amelyekkel az elnök túllépte jogkörét és beleavatkozott az egyéb szövetkezeti szervek törvényben vagy szövetkezeti szervezeti szabályzatban meghatározott jogkörébe, kötelezik a szövetkezetei, ha a jogkör olyan túllépéséről van szó, amelyről a másik szubjektum nem tudhatott. Ugyanez vonatkozik az alapvető szervezeti egység vezetője jogkörének túllépésére is, amennyiben a szövetkezet ahhoz utólag nem adta beleegyezését, avagy nem tanácskozott ennek megfelelően. (4) Az elnököt távollétében a taggyűlés (a képviselők testülete) által választott alelnok helyettesíti: az alelnök megbízható valamely alapvető szervezeti egység irányításával. 27. § Az ellenőrző és revíziós bizottság (1)Az ellenőrző és revíziós bizottság ellenőrzi a szövetkezet egyéb gazdasági és társadalmi tevékenységét, megtárgyalja tagjainak és dolgozóinak panaszait. Tevékenységét az állam és a Szövetség ellenőrző szerveivel közvetlen együttműködésben fejti ki, független a szövetkezeti szervektől, s csak a taggyűlésnek tartozik felelősséggel. (2) Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles végrehajtani a szövetkezet gazdasági és társadalmi tevékenységének és gazdasági mérlegének éves revízióját; ennek eredményeiről beszámol a taggyűlésnek. (3) A megállapított fogyatékosságokra felhívja a szövetkezet illetékes vezetőinek vagy szerveinek figyelmét és szorgalmazza kiküszöbölésüket. Az ellenőrző és revíziós bizottság elnökét a taggyűlés választja, s tisztsége gyakorlására felmentheti egyéb szövetkezeti munkája alól; jogában áll részt venni az elöljáróság tanácskozásain. (4) A szövetkezet minden tagja a szövetkezetet és tagjait érintő valamennyi ügyben az ellenőrző és revíziós bizottsághoz fordtilhat. Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles az ügyet kivizsgálni, szorgalmazni szükséges rendezését és kivizsgálása eredményéről tudatni a kivizsgálást indítványozó szövetkezeti tagot. 28. § Döntőbizottság (1)A döntőbizottság megtárgyalja és eldönti a) a szövetkezet és a tagjai közti vitás kérdéseket a munkaviszonyból, s az egyéb tagsági viszonyokból következő igényekkel kapcsolatban; b) a tagok javaslatait a kiszabott fegyelmi intézkedés hatálytalanítására; c) a szövetkezeti tag bűncselekménye, vétsége vagy kihágása által okozott kár megtérítésével kapcsolatos vitás kérdéseket, amennyiben még nem kezdődött meg a kártérítési eljárás, illetve más szerv még nem döntött a kártérítésről; d) a szövetkezet és a dolgozói közti vitás kérdéseket a munkaviszonyból következő igényeket illetően, beleértve a b) és c) bekezdésben feltüntetett vitás kérdéseket, ha ezt a dolgozó kéri vagy ezzel egyetért. (2) A döntőbizottság nem tárgyalja meg a tagság és a munkaviszony keletkezésével és befejeződésével kapcsolatos vitás kérdéseket, s az ebből következő igényeket, valamint az olyan vitás kérdéseket, amelyeknek felei az elnök, az alelnök, az elöljáróság tagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság és a döntőbizottság. (3) A döntőbizottság csak akkor tárgyalja meg a vitás kérdést, ha ezt nála a tagsági vagy a munkaviszony fennállása idején igényelték, s ha a vitás kérdés megtárgyalását a jogszabályok nem bízzák más szervekre. 29. § Az ellenőrző és revíziós bizottságnak, valamint a döntőbizottságnak nem lehetnek tagjai más választott szervek tagjai - kivétel a képviselők testülete - sem hozzájuk közel álló személyek, az alapvető szervezeti egységek vezetői, a szövetkezet üzemgazdásza és bérelszámolója, valamint azok a tagok, akik anyagi felelősséggel járó szerződést kötöttek. 30 . § Egyéb bizottságok (1) A taggyűlés (a képviselők testülete) és az elöljáróság szükség esetén egyéb bizottságokat hozhat létre, mégpedig tartósan vagy ideiglenesen. (2) Ezeknek a bizottságoknak a tagjait az őket létrehozó szerv választja vagy kinevezi, esetleg visszahívja. A szövetkezet szervezete 31. § A szövetkezet rendszerint a szervezeti szabályzatban meghatározott alapvető szervezeti egységekre tagozódik. 32.§ Az alapvető szervezeti egység dolgozókollektívája (1) Az alapvető szervezeti egység dolgozókollektíváját (a továbbiakban csak „kollektíva") azok a szövetkezeti tagok alkotják, akiket munkavégzésre tartósan beosztottak ebbe a szövetkezeti egységbe. (2) A kollektíva megtárgyalja az alapvető szervezeti egység tevékenységével kapcsolatos gazdasági és társadalmi ügyeket, s ezekben jogosult az elöljáróság elé javaslatokat terjeszteni; az elöljáróságnak ezeket el kell döntenie és erről tájékoztatnia kell a kollektívát. (3) A kollektíva háromesztendős időszakra megválasztja, illetve visszahívja tagjait a képviselők testületében a szövetkezeti alapszabályzatban meghatározott számban. A képviselők testületének tagjai a kollektívát rendszeresen tájékoztatják a képviselők testületének tevékenységéről és döntéseiről. A kollektíva javaslatokat tesz az egyéb szövetkezeti szervek tagjainak jelölésére is. (4) A kollektíva szükség szerint ülésezik, de legalább évente négyszer; tanácskozásán jelen kell lennie a szövetkezet elnökének, vagy az elöljáróság más megbízott tagjának. A kollektívát vezetője hívja össze, aki vezeti a tanácskozását. (5) A kollektíva határozatképes, ha jelen van tagjainak kétharmada. A határozat elfogadott, ha a jelenlevő tagoknak több mint a fele megszavazta. 33. § A szövetkezeti szervezeti szabályzat határozza meg a szövetkezet irányításának és szervezésének kérdéseit, de főleg szerveinek választását, összetételét, hatáskörét, tanácskozási módját, a vezetők alárendeltségét, valamint a kollektíva tanácskozásának módját. NEGYEDIK RÉSZ Szövetkezeti tagság és munkaviszonyok A tagság létrejötte 34. § (1) Taggá válhat minden állampolgár a tankötelezettség után. A teljes cselekvőképesség megszerzése előtt (Polgári Törvénykönyv 8. §) szükséges a törvényes képviselő beleegyezése. (2) A tagság létrejötte után a szövetkezet elöljárósága írásbeli jelentkezés alapján határozatot hoz az állampolgár szövetkezeti taggá való felvételéről. Érvénytelen az olyan jelentkezés, amelyben az állampolgár szövetkezetbe lépését feltételekhez köti. 35. § (1) A szövetkezetbe föld nélkül belépő állampolgár írásbeli beleegyezésével ha- tározatilag három hónapig terjedő próbaidőhöz köthetik szövetkezeti taggá való felvételét. (2) A próbaidőben mind a szövetkezet elöljárósága, mind a tagja írásban indoklás nélkül bármikor semmisnek minősítheti a tagságot. 36. § (1) Az állampolgárral megegyezésben az elöljáróság a szövetkezeti tag felvételéről szóló határozatában rögzíti a tagság keletkezésének napját; ez nem lehet olyan nap, amelyen még érvényes a korábbi tagság más szövetkezetben vagy munkaviszony más szervezetben. (2) Amennyiben az állampolgár szövetkezeti taggá való felvételéről szóló határozatban nem rögzítették a tagság keletkezésének napját, abból indulnak ki, hogy a tagság a határozat elfogadásának napján keletkezett esetleg - amennyiben ez a határozat megelőzte a más szövetkezetben való korábbi tagsági viszony a más szervezetben való munkaviszony, avagy a tankötelezettség befejeződését - azon a napon, amely követi a más szövetkezetben való korábbi tagsági viszonyt, a más szervezetben való munka- viszonyt, avagy a tankötelezettség befejeződése utáni napot. 37. § A szövetkezeti tag alapvető jogai és kötelességei (1) A szövetkezeti tag alapvető jogai: a) dolgozni a szövetkezetben és a szövetkezetben végzett munkáért javadalmat kapni a szövetkezet gazdasági eredményei, s az elérésükben való részvétel alapján; b) részt venni a szövetkezet irányításában és igazgatásában; választhat és választható a szövetkezeti szervekbe, kivéve azt, hogy nem lehet a szövetkezet tagja, mielőtt megszerezné teljes cselekvőképességét; c) javaslatokat előterjeszteni a szövetkezet tevékenységének javítására, észrevételekkel és kérdésekkel fordulni a szövetkezeti szervekhez és tájékoztatást adni elintézésükről; d) a szövetkezeti szükségletekkel összhangban a szövetkezettől támogatást kapni szakmai és politikai képesítése növeléséhez és bővítéséhez; e) részesedni azokból az előnyökből, amelyeket a szövetkezet nyújt tagjainak a jogszabályok és a szövetkezeti szervezeti szabályzat értelmében. (2) A szövetkezeti tag alapvető kötelességei: a) személyesen dolgozni a szövetkezetben, megtartani a szövetkezeti jogszabályokat és a szervezeti szabályzatot, a szövetkezeti szervek határozatait és intézkedéseit, a felettesek utasításait és az elvtársi együttműködés alapelveit; b) sokoldalúan szilárdítani és fejleszteni a közös szövetkezeti gazdaságot, védeni és gyarapítani a szövetkezeti vagyont; c) munkája javadalmával, esetleg tagsági részesedésével felelősséget vállalni a szövetkezet gazdálkodásának eredményeiért; d) földjét bevinni a szövetkezetbe; e) szövetkezeti tulajdonba átadni egyéb termelőeszközét, amennyiben a szövetkezetnek arra szüksége van; f) a szövetkezet szükségleteivel összhangban növelni politikai és szakmai képesítését; A tagság megszűnése 38. § (1) A tagság megszűnik a) a próbaidő leteltével, b) megegyezéssel; c) kilépéssel; d) rövidebb határidőn belüli kilépéssel; e) kizárással; f) elhalálozással; g) a szövetkezet megszűnésével a 16. § 1. bekezdésének a) és c) pontja, valamint a 19. § alapán. (2) Amennyiben a tagság megszűnését a tag jogi ügylete még a teljes cselekvőképesség megszerzése előtt indítványozza, szükséges törvényes képviselőjének beleegyezése. 39. § (1) A tagság megszűnéséről a szövetkezet elöljárósága és tagja írásban egyezik meg. (2) a megegyezésben rögzíteni kell a tagság megszűnésének napját; a szövetkezeti tag kérésére a tagság megszűnésének okát is. (3) A szövetkezet alapszabályzata meghatározhatja azt, hogy a szövetkezeti tagság megszűnéséről a taggal megegyezhet a szövetkezet elnöke is. 40. § Amennyiben a tag kilép a szövetkezetből, mégpedig nem rövidebb határidőn belül, a tagság hat hónap elteltével szűnik meg. Ennek a határidőnek kezdete az azt követő naptári hónap első napja, hogy a szövetkezeti tag írásos kijelentkezését kézbesítették. 41. § (1) A tag a szövetkezetből csak akkor léphet ki rövidebb határidőn belül, ha a) - a szövetkezeti tag az orvos véleménye, vagy az illetékes állami egészségügyi szerv döntése értelmében nem alkalmas az eddigi munkájának, vagy a szövetkezetben más, számára megfelelő munka végzésére; b) - a szövetkezet tagja pályázat alapján, különleges rendelkezések értelmében ilyen módon betöltendő beosztásba kerül, c) - a szövetkezeti tag férje lakhelyére költözik, vagy pedig a szövetkezet fiatalkorú tagja szüleinek új lakhelyére költözik. (2) Más, a szövetkezeti tag számára megfelelő munka alatt olyan munkát értünk, amely megfelel egészségi állapotának, képességeinek és amennyiben az lehetséges, szakképzettségének is. (3) A kilépés rövidített határideje három hónap; a határidő az írásbeli kilépés kikézbesítését követő hónap első napjával kezdődik. Az írásbeli kilépési kérvényben pontosan az első fejezet szerint fel kell tüntetni a rövidebb határidőn belüli kilépés okát. (4) Amennyiben a szövetkezet nem ismeri el a. rövidebb határidőhöz kötött kilépésnek a tag által megnevezett okát, legkésőbb egy hónappal az írásbeli kérvény átvételétől kérnie kell a bíróságot, hogy döntsön az ügyben. 42. § A szövetkezetnek kikézbesitett kilépési nyilatkozatot csak írásban és a szövetkezet elöljáróságának egyetértésével vonhatják vissza. 43. § (1)A szövetkezet elöljárósága kizárhatja a tagot, ha a) szándékos bűncselekmény vagy vétség miatt jogerősen egy évnél hosz- szabb feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték, vagy pedig a tagsági kötelességek teljesítése során vagy ezekkel összefüggésben szándékos bűncselekményt vagy vétséget követett el és ezért feltételesen legkevesebb hathónapi szabadságvesztésre ítélték, b) ismételten durván megsérti a szövetkezeti fegyelmet, vagy pedig különösen durva módon megsérti a szövetkezeti fegyelmet. (2) A szövetkezet elöljárósága a kizárás okának megállapításától számítva három hónapon belül, legfeljebb az ok keletkezésétől eltelt egy éven belül dönthet a tag kizárásáról. (3) Amennyiben a szövetkezeti tag kizárásra okot adó cselekedete az első fejezet b) pontja szerint más szerv vizsgálatának tárgyát képezi, a második bekezdés szerint a háromhónapos határidő azzal a nappal kezdődik meg, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a vizsgálat eredményéről. (4) A szövetkezeti tag kizárására vonatkozó döntésben az első fejezet szerint fel kell tüntetni a kizárás okát, amelyet utólag nem változtathatnak meg; a tagság azon a napon szűnik meg, amikor a szövetkezeti tag kézhez kapta a kizárásra vonatkozó döntést. (5) Amennyiben a szövetkezeti tag nem ért egyet az elöljáróságnak a kizárásra vonatkozó döntésével, a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságot, hogy érvénytelenítse a kizárást. 44. § Ha megszűnik a tagság, a szövetkezet a tagság megszűnésének évében elvégzett zárszámadás jóváhagyásától számított egy hónapon belül, legkésőbb azonban a következő naptári év március 31 -ig elvégzi az elszámolást és rendezi a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. Munkajogi kapcsolatok 45. § (1) A szövetkezetben a munkát elvben a tagok végzik. Munkával a 15 évesnél idősebb tagokat bízhatják meg. (2) A szövetkezet és a tagok közti munkajogi viszonyokat ez a törvény szabályozza; más jogszabályokat csak akkor vesznek figyelembe, ha azt ez a törvény vagy pedig más jogszabály meghatározza. (3) A szövetkezet kivételesen munka- viszonyban vagy más munkajogi viszonyban is foglalkoztathat személyeket. (4) A munkaviszony megkötéséről az elöljáróság dönt. Amennyiben egy hónapot nem meghaladó időtartamú munkaviszonyról van szó, a szövetkezet elnöke dönthet. Szerződés a munkafeltételekről 46. § (1) A szövetkezet és tagjai azon jogainak és kötelességeinek részletesebb meghatározására, amelyek a tagok munkára való jogából és a szövetkezetekben végzendő munkakötelezettségükből erednek, szerződést kötnek a munkafeltételekről. (2) A munkafeltételekre vonatkozó szerződést írásbelileg kötik meg, tartalmazzák munka fajtájára, a munkavégzés helyére és a munkábalépés napjára vonatkozó megállapodást. (3) A munkafeltételekről nem kötnek szerződést az olyan szövetkezeti taggal, aki nappali tagozaton tanul, hosszabb időre felmentik beosztása alól közéleti tisztség betöltése, társadalmi szervezet számára végzett más munka, vagy pedig egy más szervezetben munkaviszony keretében végzendő munka miatt, rokkantsági vagy öregségi nyugdijat kap, nem dolgozik a szövetkezetben, mivel gyermekéről gondoskodik, vagy pedig kinevezték az alapvető szervezeti egység vezetőjévé. (4) Ha a szövetkezet nem tud egész évre vagy egésznapi munkát biztosítani tagjának, a munkafeltételekről kötött szerződésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó megállapodást, hogy a naptári év folyamán milyen mértékben kapcsolódik be a szövetkezet munkájába. (5) Amennyiben nem született más megállapodás, abból kell kiindulni, hogy a munkafeltételekről kötött szerződés meghatározatlan ideig érvényes. 47. § (1) Attól a naptól, amely a munkafeltételekről kötött szerződés értelmében a munkábalépés napja a) a szövetkezet köteles a szerződésnek megfelelő munkát adni tagjának és az elvégzett munka szerint javadalmazni őt. b) a szövetkezeti tag a szövetkezet utasításai szerint a szövetkezet által meghatározott munkaidőben köteles személyesen elvégezni a munkafeltételekről kötött munkaszerződés értelmében a meghatározott munkát és megtauani a munkafegyelmet. (2) Munkába lépéskor a szövetkezeti tagot meg kell ismertetni a munka- és egészségvédelmi szabályokkal, amelyeket köteles a munkavégzés során betartani. 48. § A munkafeltételekről kötött szerződés csak akkor változtatható meg, ha a szövetkezet és a szövetkezeti tag megállapodik a változásokban; a változásokat írásban rögzíteni kell. 49 . § (1) Amennyiben nem kötnek szerződést a munkafeltételekről, az elöljáróság dönt a tag munkahelyi beosztásáról és munkájának terjedelméről. A szövetkezeti tagnak az elöljáróság által meghatározott munkahelyi beosztása csak ugyanolyan feltétellel változtatható meg, mint a munkafeltételekről kötött szerződés. Az elöljáróság csak ugyanolyan feltétellel hatálytalaníthatja döntését, mint amilyen feltétellel - megváltoztathatja a munkafeltételekről kötött szerződést, (2) Ha a szövetkezet nem tud az egész év folyamán egésznapi munkát biztosítani tagjának, köteles lehetővé tenni, hogy ideiglenesen más szervezet számára dolgozzon. 50. § A szervezeti alapegységek vezetőinek munkabeosztása (1) A szervezeti alapegységek vezetőit az elöljáróság írásos döntésével nevezik ki és hívják vissza tisztségükből. (2) A szövetkezet elöljárósága, amely visszahívta tagját a tisztségéből, megbeszéli vele a képességeinek, a szakképzettségének és a szövetkezet lehetőségeinek megfelelő munkabeosztását. (3) A kinevezésen alapuló munkaviszonyra egyébként azonos rendelkezések vonatkoznak mint a többi taqra. 51. § Üdülési szabadság A szövetkezetek a Munka Törvény- könyve által meghatározott terjedelemben és feltételek mellett nyújtanak tagjaiknak üdülési szabadságot. 52. § Javadalmazás (1) A szövetkezeti tagnak a szövetkezetben végzett munka eredménye alapján joga van munkadíjra, melynek nagysága a szövetkezet gazdasági eredményeitől és a tagnak azok eléréséhez való hozzájárulásának mértékétől függ (2) A szervezeti szabályzatban a szövetkezet úgy szabályozza a javadalmazást, hogy a népgazdaság céljaival összhangban megfeleljen a szövetkezet fejlesztési irányainak és következetesen érvényesítse az érdem szerinti javadalmazás alapelveit. 53. § Felelősség a károkért (1) A szövetkezet és annak tagjai kötelesek óvni a szövetkezeti vagyont. (2) Ami a károk megelőzését és a károkért való felelősséget illeti, itt a Munka Törvénykönyv rendelkezései érvényesek azzal, hogy a dolgozó alatt ennek a törvénynek az értelmében a szövetkezet tagját, a munkakötelességek teljesítése alatt pedig a tagságból eredő kötelezettségek teljesítését értjük. 54. § A szövetkezeti fegyelem (1) A szövetkezet tagjai kötelesek megtartani a szövetkezeti fegyelmet. (2) A szövetkezeti fegyelem alatt az ezen törvény rendelkezéseinek a megtartását, továbbá a szövetkezet szervezeti szabályzatának, a szövetkezeti szervek határozatainak, a vezető dolgozók utasításainak és a jogi előírások rendelkezéseinek megtartását értjük. 55. § Fegyelmi büntetések (1)A szövetkezeti fegyelem durva vagy ismételt megsértéséért a szövetkezeti tagot az alábbi fegyelmi büntetések valamelyikében részesíthetik: a) megrovás, b) nyilvános megrovás, c) a prémium vagy a gazdasági eredményekből való részesedés, összegének, avagy a munkabér egyéb mozgó részének csökkentése, esetleg megvonása, (A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezetének második részét holnap közöljük) ÚJ SZÚ 6 1987. IX. 3.
