Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-24 / 224. szám, csütörtök

ÚJ szó 3 1987. IX. 24. Közös nyilatkozat Gustáv Husák elvtárs jugoszláviai hivatalos baráti látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) Mito Pejovszki, a kormány tagja, a csehszlovák-jugoszláv gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési bizottság jugoszláv tagozatá­nak elnöke, Dusán Rodics, a JSZSZK cseh­szlovákiai nagykövete, Vojiszlav Knezsevics, a szövet­ségi társadalmi-szervezési hivatal vezérigazgatójának első helyettese, Dragomir Vucsevics, a JSZSZK Államelnöksége elnökének külpoliti­kai tanácsadója, Slobodan Kotevszki, a JSZSZK Államelnöksége elnöki irodájának vezetője. Gustáv Husák Belgrádban fogad­ta Branko Mikulicsot, a JSZSZK kormányának elnökét, s a két oszág együttműködésének fejlesztésére vo­natkozó néhány kérdésről tárgyalt vele. A CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke és a kíséretében levő sze­mélyiségek ellátogattak a Horvát Szocialista Köztársaságba. A Horvát Szocialista Köztársaság Államel­nökségének elnöke és a Horvát KP KB Elnökségének elnöke tájékoztat­ta a magas rangú vendéget a köz­társaság társadalmi-gazdasági fej­lődésének legjelentősebb eredmé­nyeiről és irányairól. Véleménycse­rére került sor a köztársaság termelő szervezetei és a csehszlovákiai partnervállalatok közötti együttmű­ködés további fejlesztésének lehető­ségeiről. II. Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára és Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke részletesen áttekintette a CSKP és a JKSZ to­vábbi együttműködésének lehetősé­geit, a két párt belpolitikai és külpoli­tikai tevékenységét és aktivitását, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, s más haladó mozgalmak helyzetét és fejlődését. A CSKP részéről a tárgyalásokon jelen volt: Svätopluk Potáč, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbi­zottság elnöke, a CSKP KB tagja, Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter, a CSKP KB tagja, Ján Husák, Csehszlovákia ju­goszláviai nagykövete, Jaroslav Máček, a CSKP KB főtitkára titkárságának vezetője, a CSKP KB tagja, František Šalda, a CSSZSZK el­nöke irodájának vezetője, a CSKP KERB tagja. A JKSZ részéről a tárgyalásokon jelen volt: Marko Orlandics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Sztaniszlav Sztojanovics, a JKSZ KB Elnökségének végrehaj­tó titkára, Dusán Rodics, Jugoszlávia csehszlovákiai nagykövete, Alekszandar Szekulovics, a JKSZ KB nemzetközi együttműkö­dési osztályának vezetője, Milan Vujovics, a JKSZ KB El­nöksége elnöke kabinetjének veze­tője. A két párt vezetői megelégedés­sel, pozitívan értékelték a CSKP és a JKSZ közötti kapcsolatok szintjét, s rámutattak: a két párt viszonya fontos tényezője a CSSZSZK és a JSZSZK kapcsolatainak, amelyek a kölcsönösen elfogadott demokrati­kus elvek alapján sikeresen fejlőd­nek. Kifejezték kölcsönös készségü­ket arra, hogy az együttműködést a jövőben is a folyamatos, demokra­tikus párbeszéd, a szocialista építés során szerzett tapasztalatok, vala­mint a nemzetközi kérdésekről foly­tatott vélemények cseréje alapján fejlesztik tovább. Ebben a szellem­ben mindkét kommunista párt to­vábbra is minden szinten fejleszti a CSKP és a JKSZ közötti együtt­működést és a közvetlen politikai párbeszédet, s igyekszik ezt új for­mákkal gazdagítani és szüntelenül javítani minőségüket. Gustáv Husák tájékoztatta Bosko Krunicsot a CSKP-nak a XVII. kong­resszuson kitűzött programja meg­valósítása során végzett tevékeny­ségről. Ugyancsak tájékoztatta őt a -gazdasági mechanizmus és más területek átalakításáról, a szocialista demokrácia és önigazgatás, a nyil­vános tájékoztatás és ellenőrzés el­mélyítésére irányuló intézkedések­ről, valamint a CSKP aktivitásának kibontakoztatásáról és szerepéről azokban a mélyreható társadalmi változásokban, amelyek a párt kez­deményezésére és vezetése alatt mennek végbe. A két párt belpolitikai tevékenysé­géről szóló kölcsönös tájékoztatás keretében Bosko Krunics szólt a JKSZ tevékenységéről a párt XIII. kongresszusán hozott határozatok megvalósítása során, továbbá a fej­lődés irányairól, különös tekintettel a gazdasági stabilizációra, a szocia­lista önigazgatás politikai rendszere fejlesztésének irányairól és ezzel összefüggésben a JSZSZK alkot­mányának és néhány törvénynek a módosításáról, a JKSZ-nek a tár­sadalomban betöltött eszmei-politi­kai vezető szerepe megvalósításáról és a párt tevékenysége minőségé­nek további javításáról. Gustáv Husák és Bosko Krunics véleménycserét folytatott a munkás- mozgalomban és más haladó nem­zetközi mozgalmakban kialakult helyzetről és annak fejlődéséről, mi­közben mindkét részről hangsúlyoz­ták az egyenjogúság, a független­ség és a be nem avatkozás ismert elvein alapuló kölcsönös kapcsola­tok és együttműködés fejlesztésé­nek jelentőségét, miként azt a jogot is, hogy minden párt önállóan és függetlenül határozhatja meg politi­káját, szilárdíthatja forradalmi straté­giáját és taktikáját, amely az adott ország társadalmi, gazdasági, politi­kai és nemzeti sajátosságaiból, min­den pártnak a saját munkásosztá­lyával és népével szembeni felelős­ségéből indul ki. III. Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, a CSSZSZK elnöke és Lazar Mojszov, a JSZSZK Államelnöksé­gének elnöke megelégedéssel álla­pította meg, hogy a CSSZSZK és a JSZSZK közötti viszony és együtt­működés eredményesen fejlődik, s kifejezték készségüket ezek foko­zására az egyenlőség, a független­ség, a szuverenitás, a be nem avat­kozás, a szocialista építés sajátos útjainak és a két ország különböző nemzetközi pozícióinak tiszteletben tartása alapján. Mindkét fél hangsú­lyozta, hogy ezek az elvek tartós és a gyakorlatban bevált alapját képe­zik a baráti kapcsolatok sikeres fej­lődésének, ami egyaránt szolgálja Csehszlovákia és Jugoszlávia né­peinek, valamint a béke, a társadal­mi haladás és a szocializmus érde­keit. A tárgyalások során rámutattak: minden területen további nagy lehe­tőségek vannak a sokoldalú és mindkét fél számára előnyös együtt­működés további fejlesztéséhez. Különösen hangsúlyozták a magas és a legfelsőbb politikai szintű, a bel­ső fejlődésről és a mindkét fél érdek­lődésére számot tartó nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres vé­leménycsere és párbeszéd hasz­nosságát. Az ilyen párbeszéd hoz­zájárul a kölcsönös megértés és bizalom légkörének megszilárdítá­sához, s a kölcsönös kapcsolatok további fejlesztését szolgálja. A CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke tájékoztatást adott a szocia­lizmus csehszlovákiai építése új szakaszának programjáról és céljai­ról, valamint az ezekkel összefüggő feladatok megoldásának módszerei­ről. Elsősorban a társadalmi-gazda­sági fejlesztés dinamikájának meg­gyorsítását, a gazdaságirányítás mechanizmusának átalakítását, va­lamint teljesítőképességének foko­zását célzó intézkedésekre mutatott rá, amelyek a dolgozók életszínvo­nalának növelését szolgálják. Tájé­koztatta továbbá Lazar Mojszovot a politikai rendszer tökéletesítésére vonatkozó intézkedésekről, amelyek főleg a szocialista demokrácia elmé­lyítésére, a nép irányításban és a közigazgatásban való részvételé­nek fokozására irányulnak. Lazar Mojszov, a JSZSZK Állam­elnökségének elnöke tájékoztatta Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitká­rát, a CSSZSZK elnökét a szocialis­ta önigazgatás és a közvetlen szo­cialista demokrácia továbbfejleszté­sének fő irányairól, a gazdasági sta­bilizáció politikájának megvalósítá­sáról és a politikai rendszer azon stratégiai döntések szellemében tör­ténő tökéletesítéséről, amelyeket Jugoszlávia Joszip Broz Tito vezeté­sével valósított meg. A megbeszéléseken megállapí­tották, eredményes együttmüködés folyik a parlamentek és kormányok, a társadalmi-politikai szervezetek, a járások és városok, a tudományos, kulturális, művelődési és más szer­vezetek és intézmények között, ami széles alapokat teremt a közelebbi kölcsönös megismeréshez és a köl­csönös kapcsolatok szilárdítását szolgáló megértéshez. Mindkét fél nagy figyelmet fordí­tott a gazdasági kapcsolatok idősze­rű kérdéseire. Pozitívan értékelték a gazdasági és tudományos-müsza- ki együttműködés elért szintjét és hangsúlyozták mindkét fél készsé­gét további fejlesztésükre, főleg a hosszú távú kooperáció és szako­sítás formájában, a tudományos és technológiai eredmények szélesebb körű cseréjével és más együttműkö­dési formák, a gazdasági szerveze­tek közötti közvetlen munkakapcso­latok útján, beleértve a közös válla­latok létrehozását és a harmadik piacokon való közös tevékenységet is. Az ilyen fejlődés lehetővé tenné a gazdasági együttmüködés stabili­tását, zavartalan menetét és szünte­len növekedését, ami lényegesen kihat a CSSZSZK és a JSZSZK kölcsönös baráti kapcsolataira. A CSSZSZK és a JSZSZK gazdasá­gi és tudományos-műszaki együtt­működésének hosszú távú, 2000-ig szóló programja, amelyet a látoga­tás alkalmával írtak alá, jó alapot és keretet jelent e célok megvalósítása szempontjából. A két vezető hangsúlyozta: nagy jelentőséget tulajdonítanak a kultú­ra, a tudomány, a művelődés, a tájé­koztatás, az egészségügy, a sport és az idegenforgalom területén fenntartott kölcsönös kapcsolatok és együttműködés eredményes fejlesz­tésének a két ország népei sokéves és gazdag hagyományai szelle­mében. IV. A látogatás során az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott tárgyalásokon megállapították, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában bizonyos pozitív tendenciák észlel­hetők, amelyek a békét és a nem­zetközi biztonságot fenyegető bo­nyolult problémák megoldása felé mutatnak. Erősödik az a tudat, hogy a tárgyalások és a megegyezés poli­tikája az egyetlen út e problémák megoldása során. A fegyverkezési verseny folytatása, az egyes válság­gócokban kialakult helyzet kiélező­dése és új válsággócok kialakulása, a fejlődő országok gazdasági hely­zetének krónikus romlása és a nem­zetközi politikai és gazdasági kap­csolatok más nagy problémái és ellentmondásai megkövetelik a nemzetközi közösség, valamennyi békeszeretö, demokratikus és hala­dó erő határozott és lehető legszéle­sebb részvételét a békéért, az eny­hülésért, a leszerelésért, valamint a békés egymás mellett élés elvein alapuló nemzetközi együttműködé­sért, az erő, a beavatkozás és a nyomás politikája, az agresszió, az uralom és az elnyomás minden faj­tája elleni harcban. Mindkét fél tá­mogatásáról biztosítja azokat a kez­deményezéseket és javaslatokat, amelyek célja a fegyverkezési ver­seny megszüntetése, a nukleáris és a hagyományos fegyverek leszere­lése, az ürfegyverkezési verseny megakadályozása, s olyan új gazda­sági világrend megteremtése, amely lehetővé tenné a fejlődő országok haladását, főleg az eladósodás problémájának gyorsabb megoldása mellett. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták felszámolása kérdésében a Szovjet­unió és az USA között elért elvi megállapodás, amelyet Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök talál­kozója alkalmával írnak majd alá, áttörést jelent és történelmi jelentő­ségű a nukleáris leszerelés folyama­tának tényleges megkezdése, az ilyen intézkedések más fegyverfaj­tákra való kiterjesztése, a feszültség enyhülése és az átfogó nemzetközi helyzet javítása szempontjából. Mindkét fél síkraszáll azért, hogy valamennyi ország részt vegyen a leszerelési problémák megoldásá­ban az ENSZ és más nemzetközi fórumok keretében, azzal a céllal, hogy megtalálják a nukleáris és a hagyományos fegyverzet hatal­mas arzenáljainak felszámolásához, a fegyveres erők csökkentéséhez, valamint az így megtakarított eszkö­zöknek a társadalmi-gazdasági fej­lesztésre történő kihasználásához vezető utakat, ami megfelelne az egész emberiség, a béke és az egyetemes haladás érdekeinek. A megbeszéléseken a felek han­goztatták, az ENSZ a békéén és a biztonságért, az egyenjogú nem­zetközi együttműködésért és a fej­lesztésért vívott harcban pótolhatat­lan univerzális tényező, s mint ilyen­nek, szerepét és hatékonyságát tovább kell erősíteni. A két ország vezetői az egyete­mes béke és biztonság szempontjá­ból megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a feszültség csökken­tésének, a bizalom és az együttmű­ködés fokozásának Európában, s megerősítik hűségüket a helsinki Záróokmány alapelveihez, s határo­zottságot tanúsítanak következetes és kiegyensúlyozott megvalósítása során. Az európai bizalom és bizton­ság erősítésére irányuló intézkedé­sekről, a leszerelésről szóló stock­holmi konferencia első szakaszának eredményei azt mutatják, hogy a bé­csi utótalálkozón valamennyi részt­vevő konstruktív politikai akarata mellett további haladást lehetne elérni az európai együttmüködés és biztonság valamennyi területén. Fi­gyelembe véve, hogy e tekintetben különösen jelentős a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csök­kentése, mindkét ország azért száll síkra, hogy ez a kérdés az európai biztonsági és együttműködési kon­ferencia keretében egyenjogú meg­oldás tárgya legyen. A tárgyalásokon mindkét fél hangsúlyozta: az európai határok sérthetetlensége és teljes tisztelet­ben tartása elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság megőrzésé­nek, a nemzetközi együttműkö­désnek. Mindkét fél támogatja az Európá­ban és a világ más részein létreho­zandó atom- és vegyifegyver-men- tes övezetek gondolatát - s ezt a nukleáris leszerelés és a vegyi fegyverek általános betiltását célzó erőfeszítések részének tartják. Gustáv Husák tájékoztatta a leg­felsőbb jugoszláv vezetőket Cseh­szlovákia és a Varsói Szerződés tagállamainak békejavaslatairól, fő­leg a Politikai Tanácskozó Testület berlini ülésének határozatairól és kezdeményezéseiről. A jugoszláv fél tájékoztatást adott arról, milyen állásponton van az el nem kötelezett országok mozgalma a leszereléssel kapcsolatban, s fő­leg azokat a kezdeményezéseket és javaslatokat részletezte, amelyek a nukleáris és a hagyományos fegy­verzet csökkentésére, a vegyi és más tömegpusztító fegyverek betil­tására, az általános és teljes lesze­relésre vonatkoznak. A tárgyalásokon a két fél aggo­dalmát fejezte ki a Közép- és a Kö- zel-Keleten, Ázsiában, Afrika déli ré­szén, Közép-Amerikában és a világ más térségeiben kialakult válsággó­cokban tapasztalható súlyos és bo­nyolult helyzet miatt, s hangsúlyoz­ta: a meglevő konflitkusokat és vitá­kat békés úton, tárgyalások útján kell rendezni. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták az Egyesült Nemze­tek Szervezetének a szerepét és tevékenységét, akárcsak az ide vo­natkozó más kezdeményezéseket. Mindkét fél elengedhetetlennek tartja a gyarmatosítás, a faji megkü­lönböztetés és az apartheid marad­ványainak mielőbbi teljes felszámo­lását, mert ezek Afrika déli részén az ellentétek, a labilitás legfőbb okát jelentik és veszélyeztetik a békét. Mindkét fél támogatja a palesztin nép és törvényes képviselője, a PFSZ igazságos erőfeszítéseit eli­degeníthetetlen jogainak az érvé­nyesítéséért, beleértve az önálló ál­lamalapításra való jogot. A nemzet­közi konferencia eredményes előké­szítése és mielőbbi lebonyolítása az egyetlen reális út a közel-keleti probléma megoldására. A két ország vezetői rendkívüli aggodalmuknak adtak hangot az ira­ki-iráni háború folytatásával és a Perzsa-öbölben kialakult helyzet legújabb romlásával kapcsolatban. Mindez nemcsak ennek a térségnek a békéjére és biztonságára nézve jelent közvetlen veszélyt. Síkraszáll- nak a háború azonnali beszünteté­séért, a békés és igazságos rende­zésért. A jugoszláv fél tájékoztatást adott az el nem kötelezettség politikájáról, a katonai tömbökön kívül álló moz­galom - mint a nemzetközi kapcso­latok független és globális tényezője - céljairól, főleg annak tükrében, hogy az el nem kötelezett országok miként valósítják meg a Harareban tartott 8. csúcskonferenciájukon el­fogadott, a béke megszilárdítását, és az új nemzetközi kapcsolatok megteremtését célzó határozatokat. A csehszlovák fél nagyra értékelte az el nem kötelezett országok pozi­tív és konstruktív szerepét a béké­ért, az enyhülésért és a nemzetközi együttmüködés fejlesztéséért vívott harcban. Mindkét fél megállapította, hogy a fejlődő országok súlyos gazdasági helyzete korunk egyik legidőszerűbb problémája, amelynek megoldása szorosan összefügg a béke és a biz­tonság megőrzésével. Ezért az egész nemzetközi közösségnek hozzá kell járulnia a protekcioniz­mus és a fejlődő országokat legin­kább sújtó más problémák felszá­molásához. Néhány nemzetközi eseményre vonatkozó értékelés különbözősé­gének tiszteletben tartása mellett a CSSZSZK és a JSZSZK a kölcsö­nös megértés magas szintjét érte el. A két fél megelégedését fejezi ki a tárgyalások eredményeivel kap­csolatban és tudatosítja: jelentős le­hetőségei vannak a kapcsolatok és a sokoldalú együttműködés további fejlesztésének és fokozásának, s meggyőződésüket fejezték ki, hogy ez a látogatás nagy mértékben hozzájárul a CSSZSZK és a JSZSZK közötti sokoldalú baráti kapcsolatok további fejlesztéséhez, a béke megszilárdításához és az egyenjogú nemzetközi együttműkö­déshez. A tárgyalások szívélyes és nyílt légkörben, a kölcsönös tisztelet és a hagyományos csehszlovák-ju­goszláv barátság szellemében zaj­lottak le, s ezt mindkét fél tovább kívánja fejleszteni és erősíteni. Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, a CSSZSZK elnöke Lazar Moj- szovot, a JSZSZK Államelnökségé­nek elnökét és Bosko Krunicsot, a JKSZ KB Elnökségének elnökét csehszlovákiai látogatásra hívta meg. A meghívást köszönettel elfo­gadták. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkárának, államfőnek és Lazar Mojszov- nak, a JSZSZK Államelnöksége elnökének jelenlétében Belgrádban kedden aláírták a két ország hosszú távú, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének programját. A dokumentu­mot csehszlovák részről Svätopluk Potáč szövetségi miniszterelnök­helyettes, jugoszláv részről Janez Zemljarics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke írta alá. (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents