Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-21 / 221. szám, hétfő

Megemlékezés Prágában a sajtó, a rádió és a televízió napjáról A Szovjetunió további leszerelési lépésekben bízik (Folytatás az 1. oldalról) (CSTK) - A prágai Julius Fučík Művelődési és Pihenőparkban - a sajtó, a rádió és a televízió napjának részeként - vasárnap ren­dezték meg a Rudé právo ünnepsé­gét. A rendezvényen részt vettek Otto Ömölik és Miloslav Dočkal, a CSKP Központi Bizottságának Osztályvezetői és más vendégek. Zdenék Horení, a CSKP Köz­ponti Bizottsága Titkárságának tag­ja, a Rudé právo főszerkesztője be­szédében emlékeztetett a Rudé prá­vo ünnepségei hagyományaira. A sajtónak, a rádiónak és a televí­ziónak a társadalom átalakításából adódó feladatairól szólva hangsú­lyozta: pártunk elvárja a tömegtájé­koztató eszközöktől, hogy tükröt tartson korunk elé, amely megmu­gazdagabb és teljesebb legyen. En­nek az igényes és bonyolult sza­kasznak csak a kezdetén vagyunk. Fontos ezért, hogy újszerúen lássuk napjaink valóságát s a további fejlő­dés lehetőségeit. Nem véletlen ezért, hogy a társadalmi átalakítást a gazdasági mechanizmus reformjá­val, az irányítási rendszer átalakí­tásával kezdjük, ennek ugyanis a termelékenység fokozódásához kelleje vezetnie. Ez csak úgy kép­zelhető el, ha növeljük a vállalatok önállóságát, közvetlen érdekeltsé­güket a gazdasági eredményekben, következetesen érvényesítjük a szo­ciális igazságosság elveit, s olyan teltételeket teremtünk, hogy a dolgo- zókollektivák a munkahelyükön részt vegyenek minden fontosabb kérdés megvitatásában. Szemléletváltásra van szükség, még mindig sok gondot okoz a passzivitás, a konzervativizmus, az óvatoskodás, melynek gyökerei az egyszerű kényelem­szeretetben kereshetők. Az, hogy némely területen elmaradtunk a világ fejlődésétől, különösen a tudomány és a technika korszerű eredményeinek érvényesítésé­ben, nem önmagától jelentkezett, ezt mi magunk okoztuk többek között az admi­nisztratív centralista irányítási módszerek túlértékelésével s bizonyos mértékig az­zal, hogy nem bíztunk az emberek képes­ségeiben, kishitűek voltunk. Társadal­munk átalakítása nem könnyű út, sőt nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz, hiszen ma még nem ismerhetjük az esetleges akadályokat. Azt azonban tudjuk, hogy habozás nélkül ennek útjára kell lépnünk, persze nem elhamarkodottan, forró fejjel. A továbbiakban Ľubomír Štrougal vá­zolta a szocializmus útján megtett négy évtized eredményeit, majd a hetven évvel ezelőtti eseményekkel foglalkozva hang­súlyozta a nagy októberi szocialista forra­dalom „világrengető“ jelentőségét. A szovjet kommunisták és a szovjet nép küzdelmeit ma is a tapasztalatok kútfőjé­nek tekintjük, mely ösztönzőleg hat ránk azon az úton, melyet megkezdtünk. Nemzeteink nem tartoznak a legszá­mottevőbbek közé, éppen ezért, olyan értékekre kell építenünk, s azokat kell ápolnunk, melyek révén tekintélyt vívha­tunk ki országunknak. Ilyen a tisztesség, a munka becsülete, ám nem elég csak apellálni ezekre. Fontos, hogy kedvező feltételeket teremtsünk ehhez, s elsősor­ban a gazdasági feltételek a legfontosab­bak. A gazdasági átalakításnak arra kell irányulnia, hogy az életszínvonal és a be­csületes munka arányban legyen egy­mással. Az eddigieknél sokkal jobban kell törekednünk a szociális igazságosság el­vének érvényesítésére, ezért fel kell szá­molnunk az oly gyakran bírált középsze­rűséget. Ezzel kapcsolatban a szónok említést tett a társadalmi élet alapvető értékeiről is mint pl. az emberi kapcsola­tokról. Nemcsak arról van szó, hogy az egyik ember a másikkal szemben illendő­en viselkedjen, hanem tisztelje a másik munkáját, nézetét még akkor is, ha az nincs összhangban az ő véleményével. Az egészséges emberi együttélés olyan szabályairól is szólt, mint a kötelességtu­dat, az adott szó megtartása, az önzetlen­ség, a barátság. Fontos, hogy a fiatalok tudása, világnézete, műveltsége megfe­leljen a kor követelményeinek, s az ifjú­ság optimizmusa, lelkesedése helyes nézetekben, munkaerkölcsben nyilvánul­jon meg, minden területen, legfőképpen azonban a tudományos-műszaki fejlesz­tésben és a kultúrában érvényesítsék az újat. Természetesen a fiatalnak társadal­munkban meg kell találnia a képességei­nek megfelelő helyet, de nyíltan meg kell * ' mondani azt is, hogy a jövőben nem lesz tatja gondjainkat, de azt is, mire törekszünk, milyen feladatok várnak ránk. A hírközlő eszközök a demok­rácia platformjai Anélkül, hogy meg­kerülnénk a tényeket társadalmunk hagyományos demokratizmusáról, hangsúlyozzuk, hogy a „demokrá­ciát tanulnunk kell“. Figyelemmel kísérjük, hogy valóban demokratiku­san járnak-e el a népi hatalom szer­vei, kortársaink készek-e meghall­gatni mások véleményét, azokét is, akiké a miénktől eltér, felkészültek-e a nyilvános vitákban keresni a leg­ésszerűbb megoldásokat. A Rudé právo ezért a lap hasábjait a közvé­lemény rendelkezésére bocsátotta, hogy véleményt nyilváníthassanak arról a három törvénytervezetről, mely a gazdasági rendszer készülő reformjának tartóoszlopa. könnyű érvényesülni a gyakorlatban. Hi­szen a feltételek keményebbek lesznek, mint napjainkban, de a jó képességűek és rátermettek esélyei is kétségtelenül na­gyobbak lesznek. A vitában egyesek fel­vetették, hogy miért töltenek be a fiatalok közül oly kevesen vezető tisztséget. Ta­lán a mai ifjúság kevésbé rátermett vagy felkészült, netán kevesebb a lehetőség? - kérdezték többen. Ľubomír Štrougal önkritikusan megállapította, hogy a fiata­loknak kevés lehetőséget adunk, mintha félnénk tőlük. Ezért a káderpolitikában megfelelő intézkedéseket kell tennünk, ezt a helytelen gyakorlatot mielőbb fel kell számolnunk. Ezzel kapcsolatban foglal­kozott az ifjú nemzedéknek a gyakorlati életre való felkészítésével, személyiségé­nek formálásával. Jobban előtérbe kell kerülnie a fiatalok önállóságának mind gondolkozásukat, mind cselekedeteiket tekintve, hogy képesek legyenek a bo­nyolult helyzetekben is helyesen dönteni, az akadályokat leküzdeni és a kudarcok­kal is megtanuljanak szembenézni. Sok teendő vár ránk számos kérdés átértéke­lésében, leginkább azonban fel kell szá­molnunk az ifjúsági szervezetben is azt a gyakorlatot, melyet még ma is sok helyütt érvényesítenek, hogy a fiatalokat szüntelenül kioktatják. A továbbiakban foglalkozott az ifjúság egy részének társadalomellenes tevé­kenységével, így a bűnözéssel, az alko­holizmussal és kábítószer-élvezéssel. Köztudott, hogy ifjúságunk körében egye­sek galerikba verődnek, és életeszméjü­ket a közélet ügyei iránti érdektelenség­gel, negatív magatartással juttatják kifeje­zésre. Nem tudatosítják, hogy apolitikus magatartásuk valójában politikai maga­tartás. Nem látják, hogy a társadalom peremére való sodródásuk kilátástalan, bár erre előbb-utóbb maguk is rájönnek. Társadalmunk, az ifjúsági szervezet nem tanúsíthat közömbös magatartást a fiata­lok ezen rétegével szemben. Fontos, hogy a jövőben a SZISZ-fiatalok nagyobb leleménnyel megfelelő figyelmet szentel­jenek ezeknek a kisiklott fiataloknak. Mint mondottam: a szövetségi kor­mány elnöksége és a SZISZ Központi Bizottságának Titkársága között olyan kapcsolat alakult ki, mely lehetővé teszi, hogy közvetlenül foglalkozzanak a fiata­lok égető kérdéseivel. Ľubomír Štrougal hangsúlyozta, hogy ezek a találkozások rendkívül hasznosak. Ennek ellenére sok még a komoly, megoldásra váró kérdés. Persze nem arról van szó, hogy ezek megoldását el akarnánk odázni, inkább arról, hogy jelenleg mindenre nem futja erőnkből és anyagi eszközeinkből. Ez olyan fontos kérdést is érint, mint a fiata­lok, különösen az ifjú házasok lakáskér­dése. De felvethetnénk a fiatalok érvé­nyesülésének problémáját is, hiszen nem mindig helyezkedhetnek el a képessé­güknek megfelelően. Szükséges továbbá megvizsgálni a fiatalok külföldi utazásával és turizmusával kapcsolatos kérdéskört is. Helytelen lenne azt hinni, hogy ez csak az ő önző érdekük. Ennek a társadalom érdekének is kellene lennie. Hiszen egy- egy ilyen út során élményekkel, ismeretek­kel, tapasztalatokkal gazdagodnak, meg­tanulnak objektiven összehasonlítani, vi­szonyítani, értékelni azt, ami országunk­ban van. A SZISZ országos kongresszu­sa után - hangsúlyozta a szónok - a szö­vetség központi bizottságának vezetősé­gével ismételten találkozunk, és megbe­széljük a megoldásra váró kérdéseket, az év-végéig el szeretnénk készíteni az ifjú­sági törvénytervezetet is. Befejezésül Ľu­bomír Štrougal sok sikert kívánt a fiatalok­nak, s átadta a CSKP Központi Bizottsá­ga, a Nemzeti Front és a kormány üdvöz­letét, s külön tolmácsolta Gustáv Husák­nak, a CSKP KB főtitkárának, köztársa­sági elnöknek az üdvözletét. Szeretnék emlékeztetni néhány mo­mentumra, amelyek megelőzték ezt a sorsfordító eseményt. Mindenekelőtt a genfi és a reykjavíki csúcstalálkozóra gondolok Úgy vélem, az elért megállapo­dások épp Genf és Reykjavík szellemét tükrözik. Fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a megállapodás érdekében a Szovjetunió félretette a brit és a francia nukleáris arzenálokat. Mint tudják, felbon­tottuk azt az ismert csomagot, bár ma is a leszereléssel kapcsolatos kérdések át­fogó megoldásának hívei vagyunk. Hoz­záláttunk a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták problé­májának globális, nullamegoldásához. Elébe mentünk az ázsiai államok óhajá­nak, és egyetértettünk azzal, hogy az ebbe az osztályba tartozó nukleáris esz­közeinket az ország ázsiai részében fel­számoljuk. Végül tehát a nukleáris robba­nófejek nagyobb mennyiségét számoljuk fel, mint NATO-partnereink. Ezzel azon­ban nem azt akarom mondani, hogy fi­gyelmen kívül hagyjuk a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát. Megfelelő ga­ranciáink vannak arra, hogy megbízható szinten tartsuk védelmünket. Szilárdan és konkrétan állapodtunk meg abban, hogy megállapodást írunk alá a nukleáris fegyverek két osztályának a felszámolásáról, és ugyanakkor megha­tároztuk a megállapodás gyakorlati meg­valósításához vezető konkrét lépéseket, és azok időrendi kereteit. Hozzávetőleg egy hónap múlva talál­kozunk ismét az USA külügyminiszteré­vel, hogy genfi küldöttségeinktől átvegyük a dokumentumok végérvényes szövegét és megállapodjunk a legfelsőbb szintű találkozó feltételeiben. A miniszteri talál­kozóra Moszkvában kerül sor, és bizo­nyára George Shultz megbeszélést folytat majd az SZKP KB főtitkárával is. Szeretném hangsúlyozni, aligha érhet­tünk volna el haladást szövetségeseink támogatása nélkül - gondolok itt elsősor­ban az NDK-ra és Csehszlovákiára, ame­lyek területén vannak elhelyezve a harcá- szati-hadműveleti rakétáink. Úgyszintén meg kell említeni az USA európai szövet­ségeseinek magatartását, gondolok itt fő­leg az NSZK kormányára Mint emlékez­nek rá, Mihail Gorbacsov pozitívan érté­kelte Kohl kancellár ismert nyilatkozatát. Az NSZK-ban levő Pershing 1A rakéták kérdésének kölcsönösen elfogadható megoldása részeként megállapodtunk abban, hogy a rakétákhoz tartozó ameri­kai robbanófejekre ugyanolyan procedúra fog vonatkozni, mint a közepes hatótávol­ságú és harcászati-hadműveleti rakéták robbanófejeire. Olyan megoldást sikerült tehát találni, amely nem sérti az USA szövetségi érdekeit, és amely megfelel a mi érdekeinknek is. ANTONÍN KAPEK, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára Varsóba utazott, ahol részt vesz a prágai napok rendezvényein. A MAGYAR PARLAMENT szombaton az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadó­ról szóló törvény jóváhagyásával be­fejezte őszi ülésszakát. MAUNO KOIVISTO finn államfő október első felében hivatalos láto­gatást tesz a Szovjetunióban - kö­zölte a TASZSZ. ANATOLIJ DOBRINYIN, az SZKP KB titkára Moszkvában meg­beszélést folytatott Gus Hall-lal, az USA KP főtitkárával. A SZISZ csehországi kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) hasznosítják a SZISZ IV. kongresz- szusának előkészítése során. A küldöttek titkos szavazással, megválasztották a szervezet legfel­sőbb csehországi szerveit és meg­erősítették tisztségükben a Pionír­szervezet Cseh Központi Tanácsá­nak tagjait. Az újonnan megválasz­tott központi bizottság első ülésén megválasztotta az elnökséget és a titkárságot. A SZISZ Csehországi Központi Bizottságának elnöke Zdenka Tesaŕová lett. A SZISZ csehországi kongresz- szusa a határozat elfogadásával és az Internacionáléval ért véget. Megerősítettük, hogy az aláírásra ke­rülő szerződésben meghatározott időn belül felszámoljuk az 500-5500 kilométer hatótávolságú rakéták összes robbanófe­jét. Ugyancsak meghatároztuk a megálla­podások végrehajtásának módjait, az ellenőrzés módszereit és más teendőket. Mi és amerikai partnereink egyaránt meg vagyunk győződve arról, hogy a megálla­podást az év végéig aláírjuk. Sajnos azonban mindeddig nem sike­rült közelebb hozni az álláspontokat a ha­dászati támadófegyverek ötven százalé­kos csökkentésének, illetve a rakétaelhá­rító rendszerek korlátozásáról szóló szer­ződés következetes betartásának a kér­désében. Véleményünk szerint ez a szov- jet-amerikai kapcsolatok egyik alapvető kérdése, s a külügyminiszteri találkozóig fennmaradó időben itt előre kell lépnünk, hogy előkészíthessük a csúcstalálkozó számára az ide vonatkozó megállapodá­sokat. Számos konkrét javaslatot tettünk a rakétaelhárító rendszerek korlátozásá­ról szóló szerződés megtartására, az ab­ban foglalt alapelvek megszilárdítására. Erről konkrétan folytathatna eszmecserét a két ország nemzetvédelmi minisztere. A szovjet vezetés megbízásából Wein­berger amerikai hadügyminisztert meg­hívtam egy ilyen találkozóra, amelyet az állandó konzultatív bizottság soros ülése keretében lehetne megtartani. Meg kell azonban mondanom, Weinberger úr ed­dig nem reagált a meghívásra. Fontosnak tartom, hogy a most szüle­tett megállapodás értelmében december 1 -ig átfogó megbeszélések kezdődnek az atomkísérletek megszüntetésével össze­függő kérdésekről. Ez is jelentős előrelé­pés egy rendkívül fontos területen, bár mi előnyben részesítenénk az összes nuk­leáris kísérlet azonnali megszüntetését. Még egy dologról szeretnék említést tenni, amely ugyancsak a mostani tárgya­lások pozitívumai közé tartozik. Az elmúlt napokban fontos megállapodást írtunk alá a nukleáris kockázatcsökkentő központok létrehozásáról. Úgyszintén hasznos és ígéretes volt a vegyi fegyverek betiltásáról folytatott véleménycsere, továbbá az eu­rópai fegyverzet csökkentésével és a két­oldalú szovjet-amerikai kapcsolatokkal összefüggő kérdések megvitatása. Sze­retném külön kihangsúlyozni, először for­dult elő, hogy mindkét fél megelégedését fejezte ki a humanitárius kérdésekről foly­tatott véleménycsere építő jellege felett. összefoglalva, úgy fogalmaznék, hogy az egyetértés olyan fokára jutottunk el, amilyen ma csak egyáltalán lehetséges. Emiatt derűlátóak vagyunk, bár tudjuk, hogy a szovjet-amerikai viszonyban sok még a nehézség és az ellentét. Komoly és nehéz munka vár ránk, de ez már A PALME-BÉKEMENET déli ága az NSZK-beli Heilbronnban szom­baton nagyszabású tömeggyúléssel ért véget. Résztvevői elsősorban a közép-európai atommentes öve­zet létrehozásának gondolatát tá­mogatták. MOSZKVÁBA érkezett Mario Cuomo, New York amerikai szövet­ségi állam kormányzója. A látoga­tásra az Orosz Föderáció Miniszter- tanácsa hívta meg. AZ IRAKI-IRÁNI konfliktusról és a Perzsa-öbölben kialakult helyzet­ről tartanak csúcstalálkozót az Arab Államok Ligájának tagországai. Er­ről a liga külügyminisztereinek tuni­szi ülésén döntöttek. A FÜLÖP-SZIGETEKEN harcké­szültségbe helyezték a hadsereget. A fővárosba vezető utakon meg­erősítették a katonai járőröket. Ma­nila központjában többezres tünte­tést rendeztek Corazon Aquino ál­lamfő hívei. A baloldali erők koalí­ciója az egyik ismert baloldali politi­kus, Leandro Alejandro szombati meggyilkolásával kapcsolatos nyi­latkozatában olyan összeesküvésről beszélt, amely mögött az amerikai imperializmus áll. CSSZ BSZ-konferenciák (ČSTK) - Hazánk hatvan járásá­ban, továbbá Prágában és Bratisla­vában járási, illetve városkerületi konferenciát tartottak a Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség szer­vezetei. Az értekezleten a küldöttek megvitatták azokat az eredménye­ket, melyeket 1985 óta értek el, és meghatározták a következő időszak teendőit. másfajta munka: amikor készen van az épület terve, már megmondható, milyen lesz maga az építmény - mondotta a saj­tóértekezleten tett bevezető nyilatkozatá­ban Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter ezt követően újságírók kérdéseire válaszolt. Az egyik kérdés arra utalt, hogy Sevardnadze sza­vaiból az tűnt ki, mintha a csúcstalálkozó időpontja a rakétaelhárító rendszerek kor­látozásáról szóló szerződés következetes tiszteletben tartásától függene. De hiszen sokan azt állítják, hogy a Szovjetunió sérti meg ezt a szerződést - mondotta a kér­dező. Sevardnazde válaszában kifejtette, alaptalan ez a gyanúsítás, ami a kraszno- jarszki rádiólokációs állomással függ össze. Ha a szerződéssel ellentétben épí­tenénk az állomást - mondotta -, akkor miért hívnánk meg amerikai képviselőket erre az állomásra. Kongresszusi képvise­lők és más amerikai személyiségek jártak is ott, s remélem, az amerikai fél hasonló­an válaszol erre a lépésünkre, s lehetővé teszi, hogy a mi képviselőink ellátogassa­nak a grönlandi Thulában levő amerikai rádiólokációs állomásra. Azért javasoljuk a nemzetvédelmi miniszterek találkozóját, hogy a legmagasabb szakmai szinten komolyan és részletesen megvitassák a kérdést és elhárítsák a szovjet-amerikai viszonyt kedvezőtlenül befolyásoló aka­dályokat. Egy további kérdés a hadászati fegy­verekről szóló megállapodás legfőbb aka­dályait feszegette. Sevardnadze rámuta­tott, az SDI program gátolja az előrehala­dást. Ez a „csillagháborúk" programja, ám az amerikai kormány hajthatatlan. Ezért a minimumot szeretnénk elérni - azt, hogy a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződést legalább tíz évig szigorúan megtartsuk. Ha ebben megállapodnánk, lehetővé válhatna a ha­dászati támadófegyverek lényeges, 50 százalékos csökkentése. Úgy vélem, erre már a nem túl távoli jövőben sor kerülhet­ne E tekintetben sok mindent tehetünk a külügyminiszterek moszkvai találko­zóján. Szó volt-e a tárgyalásokon regionális problémákról, például az Afganisztán kö­rüli helyzetről, és az emberi jogok kérdé­séről? - hangzott egy további kérdés. Sevardnadze rámutatott, a szovjet ve­zetés politikai döntést hozott az Afganisz­tánban levő szovjet csapatok kivonásáról. Ennek feltétele csupán az, hogy pakisztá­ni területről megszűnjön a beavatkozás Afganisztán belügyeibe. Ami az emberi jogok kérdését illeti, Shultz úr helyesen jegyezte meg, hogy ez kétirányú utca. Mi is sokmindent felróhatnánk az Egyesült Államoknak. Most sokáig beszélhetnék arról, hogy mit tettünk és mit teszünk az emberi jogok területén a Szovjetunióban. Az egész társadalom mélyreható demok­ratizálása és átalakítása folyik nálunk Javasoljuk, hogy Moszkvában kerüljön sor a humanitárius kérdésekről szóló összeurópai fórumra. Ezen a tanácskozá­son a humanitárius kérdéseket komolyan, részletesen, tudományos alapokon vitat­hatnánk meg. Az Egyesült Államok még nem adott választ arra, hogy részt vesz-e ezen a fórumon Eduard Sevardnadze ezután más kér­désekre is válaszolt, s kifejtette a szovjet álláspontot az NDK területén szeptember 17-én történt incidensről is. Megállapítot­ta, az amerikai katonai összekötő bizott­ság munkatársai gépkocsijukkal annak az övezetnek a közvetlen közelében tartóz­kodtak, amely a külföldi katonai missziók tagjai számára zárt terület. Az amerikai katonák szovjet katonai repülőgépeket fényképeztek, és a szovjet lőtér közelé­ben lehallgatták a rádiós beszélgetése­ket. Amikor a szovjet katonák közeledtek feléjük, az amerikai katonai misszió tagjai igyekeztek elbújni. Ezt a szándékukat a figyelmeztető lövés hiúsította meg Eközben egy amerikai katona megsebe­sült. Miután megállapították az amerikaiak személyazonosságát, lehetővé tették számukra, hogy visszatérjenek Potsdam- ba. Az adott esetben az amerikai és a szovjet katonák viselkedése egyaránt sértette a németországi megszállási zó­nák szovjet és amerikai parancsnoksága mellett létrehozott katonai összekötő missziókról szóló megállapodást. Ezzel összefüggésben a szovjet fél szükséges­nek tartja felhívni az amerikai fél figyelmét az említett megállapodás szigorú betartá­sára. Azért, ami történt, bocsánatot ké­rünk, szerveink megteszik a hasonló inci­densek megismétlődését kizáró intézke­déseket. Az eset sajnálatos, az amerikai­aknak és nekünk is le kell vonnunk a kö­vetkeztetéseket - jelentette ki Eduard Sevardnadze. Ľubomír Štrougal beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ÚJ SZÚ 2 1987. IX. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents