Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-14 / 189. szám, péntek
ÚJ szú 3 1987. VIII. 14. Nicaraguai felhívás a kontrák washingtoni támogatásának beszüntetésére Daniel Ortega Havannában tárgyalt (ČSTK) - Nicaragua szerdán felszólította az Egyesült Államokat, hogy a közép-amerikai béke érdekében vessen véget intervenciós politikájának és azonnal szüntesse meg a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtott minden támogatást. Ezt a felhívást az a jegyzék tartalmazza, amelyet Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter intézett amerikai kollégájához, George Shultzhoz. A jegyzék leszögezi, a zsoldosok pénzelése és Nicaragua elleni akciókra történő kiképzése a középamerikai béke legfőbb akadálya. A dokumentum azt a reményt fejezi ki, hogy az USA Nicaraguával szemben is teljesíti nemzetközi kötelezettségvállalásait. Daniel Ortega nicaraguai államfő munkalátogatásra Kubába érkezett. A repülőtéren Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető üdvözölte. Ortega havannai nyilatkozatában kijelentette, látogatásának célja az öt közép-amerikai állam nemrég Guatemalában tartott csúcstalálkozójának eredményeivel kapcsolatos véleménycsere. Mint ismeretes, a találkozón írták alá a közép-amerikai rendezésre vonatkozó közös béketervet. Líbia szerint a csádi támadás hátterében idegen hatalmak érdekei állnak (ČSTK) - Hissene Habré Ameri- ka-barát csádi kormánya azzal vádolta Líbiát, hogy repülőgépei szerdán a 16. szélességi foktól délre eső csádi területeket bombáztak. E kör mentén húzódik a franciák által ellenőrzött ún. vörös vonal, amely Csád vitatott északi részét választja el. Ezen a területen változatlanul erős a ndjamenai rendszerrel szembenálló ellenzék. A líbiai repülőgépek berepüléseket hajtottak végre a 16. szélességi foktól északra eső területek ellen is, s újból bombázták az Aouzou térségben lévő falvakat, amelyek 14 éve vannak líbiai ellenőrzés alatt. Líbia párizsi nagykövete a francia televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: országa nyílt agresz- szióként értelmezi a „Líbia szerves részét alkotó“ Aouzou város elfoglalását és fenntartja magának a jogot az agresszió megfékezésére. André Giraud francia hadügyminiszter tegnap kijelentette: Francia- országnak nem áll szándékában beavatkozni Csád és Líbia viszályába. A francia televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, egyetlen francia katona sem vett részt az Aouzou városban vívott harcokban. Leszögezte, hogy a probléma kizárólag csádi belügy. Egyidejűleg azonban hozzáfűzte, a líbiai erők „komolyabb“ csádi támadásai esetén jogot formálnak a katonai beavatkozásra. Líbia állandó ENSZ-nagykövete kedden hivatalos nyilatkozatot hozott nyilvánosságra, amelyben azzal vádolja Csádot, hogy líbiai területekre tört be. Ez az agresszió szöges ellentétben áll az Afrikai Egységszervezet közelmúltban hozott határozatával, amely a líbiai-csádi konfliktus békés rendezésére szólítja fel az afrikai országok államfőit. A nyilatkozat továbbá azzal vádolja Hissene Habré kormányát, hogy idegen hatalmak befolyása alatt áll, amelyek így próbálják saját érdekeiket Líbia rovására érvényre juttatni. / I ■ A Srí Lanka-i békefolyamat akadályai (ČSTK) - A Sri Lanka-i békefolyamatot lassítja a tamil felkelők legnagyobb szervezetei közötti versengés - írja tegnapi számában a The Statesman című indiai lap. A legnagyobb viták akörül vannak, milyen legyen az összetétele az északi és keleti tartomány 10-tagú ideiglenes tanácsának, amelyben a legerősebb szervezet, a Tamil Ham Felszabadítás Tigrisei (LTTE) feltétlenül döntő szerephez akar jutni. A Srí Lanka-i és az indiai kormány közös javaslata a hat fő tamil szervezet számára egy-egy helyet, a muzulmánok számára kettőt, és a szingalézek számára pedig egy helyet határoz meg ebben a testületben. Az LTTE öt helyet követel magának, köztük az elnöki funkciót is. A többiek azonban elutasítják ezt az egyenlőtlen elosztást. Cl józovid júairdíréí A válasz hatékony lesz A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja tegnapi számában az amerikai „csillagháborús“ programra adható válaszok lehetőségeit veszi számba. A cikk egyebek között megállapítja: Az egyik legfőbb válaszlépés lehet a ballisztikus rakéták számának növelése és az ürpajzson való áthatolási képességük fokozása. Nem kis szerepet játszhatnának az ún. félrevezető rakéták, amelyek egyszerű irányítórendszerrel és robbanófej makettjével vannak felszerelve. Ezeket a hamis célokat gyakorlatilag nem lehet műszaki eszközökkel identifikálni. Ugyancsak lehetséges az olyan eszközök potenciáljának a növelése, amelyek ellen egyelőre nem létezik megbízható fegyver - például a tengeralattjárókról kilőhető ballisztikus rakétákról és a manőverező robotrepülőgépekről lehet szó. Hatékony módszer a rakéták kilövésének leplezése aerosolos, a lézereket elnyelő felhők segítségével. A rakéta felületét emellett olyan különleges réteggel lehet bevonni, amely szétszórja a lézersugarakat. Miután a robbanófejek leválnak a rakétáról, körülöttük olyan apró fémtesteket lehet szétszórni, amelyek korlátozzák a rádiólokációs és az infravörös keresőeszközök hatékonyságát. A repülés befejező szakaszában, amikor a rakéta bemérése a legkönnyebb, rendkívül gyors és nagy manőverező képességű robbanófejeket lehet alkalmazni, amelyeket csak nagyon mozgékony, a legjobb aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező védelmi eszközökkel lehet megsemmisíteni. Sebezhetőek a fedélzetükön különböző fegyverfajtákat tároló katonai űrállomások is. Nem túl nagy rakétákkal, vagy nagy teljesítményű földi lézerberendezésekkel is megsemmisithetök. Rendkívül hatékonyak lehetnek az ún. űraknák - a katonai űrállomások pályájához közeli pályán elhelyezett műholdak. Rendkívül sebezhetők továbbá a kozmikus távközlési eszközök, amelyek szintén az SDI részét fogják képezni. Washington most kiépítendő űrrendszerének „sebezhetetlenségé- ről“ beszél, azt állítva, hogy ez a rendszer megbízhatóan védi az Egyesült Államok területét az ellenség ballisztikus rakétáival szemben. Egy ilyen űrrendszer bármely elemének semlegesítésére és megsemmisítésére azonban már ma lehet találni eszközöket, állapítja meg cikkében a Krasznaja Zvezda. HAITIBAN tovább folytatódnak a tiltakozó megmozdulások a katonai-polgári junta politikája ellen. A középiskolások már négy napja bojkottálják az érettségi vizsgákat, s akciójukat támogatásáról biztosította a tanítók szövetsége, valamint más társadalmi szervezetek is. A közlekedési munkások szakszervezetének javaslatára a diákok támogatására általános sztrájkot hirdettek meg. BÉCSBEN Ausztria, az NSZK és Svájc gazdasági minisztere kétnapos tanácskozást kezdett arról, miként befolyásolja a Közös Piac a semleges Ausztria és Svájc gazdaságát. A megbeszélésen az EGK és a két semleges ország esetleges „közeledéséről“ is szó van. GUATEMALÁNAK új külügyminisztere van Alfonso Cabrera Hidalgo, a kereszténydemokrata párt főtitkárának személyében. Elődje személyes okokból mondott le. LEMONDOTT a dominikai kormány, hogy lehetővé tegye Balaguer elnöknek a széles körű változások végrehajtását. Az államfő eredetileg csak kisebb átszervezést kívánt végrehajtani, ezért a lépés meglepetést keltett Santo Domingóban. NATO-HADGYAKORLAT kezdődik a hónap végén az Atlantióceán északi részében. A Ocean Safari ’87 fedőnevű manőversorozaton 150 hadihajó és 250 repülőgép vesz részt. Első ízben lesznek jelen spanyol alakulatok is azt követően, hogy az ország 1982-ben tagja lett a NATO-nak. PORTUGÁLIÁBAN hivatalos adatok szerint több mint 321 ezer a munkanélküliek száma. A 10 millió lakosú országban minden egyes munkahelyre átlagban 55 ember jelentkezik. A 25 év alatti fiatal munka- nélküliek aránya meghaladja a 36 százalékot. Foghíjas amnesztia (ČSTK) - Szöulban tegnap közölték, hogy az ország japán uralom alóli felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából szombaton 1305 foglyot bocsátanak szabadon. A hírt a dél-koreai igazságügy-minisztérium közleménye adta tudtul. A szabadon engedett személyek között lesz 68 olyan, aki több mint tíz éve van börtönben. Négy embert kémkedés miatt börtönöztek be. A szabadon engedettek között egyetlen politikai fogoly sincs. A demokratikus ellenzék ezt az „amnesztiát“ a hatóságok azon törekvése részeként értékeli, hogy a diktátorrezsim elleni tiltakozásukat tompítsák. „ Vérfürdő Mozambikban (ČSTK) - Az AIM mozambiki sajtóügynökség jelentése szerint a Mozambiki Ellenállási Mozgalom (MNR) banditái a Maputótól 160 kilométerre fekvő Manjacaza városban hétfőn újabb mészárlást hajtottak végre. Több mint 600 bandita tört be a városba, ahol legalább 72 személyt gyilkoltak meg. Athénban hétfőn több mint 700 ember tüntetett Harry Truman, volt amerikai államfő szobrának felállítása ellen. Truman adott 1945-ben parancsot a két japán város elleni atombomba-támadásra. A rendőrség a tüntetők számára lehetővé tette, hogy a szobor talapzatán a volt amerikai elnök karikatúráját elhelyezzék. (Telefoto - ČSTK) események margójára® „Lecke“ a listaszegőknek O—igorúan „megleckézteti“ a Pentagon a iapán Toshiba céget. Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma a hét elején bejelentette, hogy eredeti szándékától eltérően mégsem vásárol meg 90 ezer hordozható számítógépet a japán cégtől. Egyidejűleg azt is közölték, hogy a 104,5 millió dollárt érő megrendelést a Zenith amerikai cég kapta. A Toshiba tehát ismét „bűnhődik“, mert washingtoni vélemény szerint „bűnhődnie“ kell. „Vétke“ állítólag olyan súlyos, hogy szinte helyrehozhatatlan. A Fehér Ház pedig órákon belül elérte, hogy a tokiói kormány is ugyanezt a nézetet vallja. De mi is a Toshiba monopólium gépgyártási leányvállalatának, a Toshiba Mashinesnek a bűne? Azt róják fel neki, hogy egy norvég céggel kooperálva korszerű hajócsavarok gyártási technológiáját adta el a Szovjetuniónak, s 1982-84 között 17 millió dollárért olyan MBP-110- es márkájú szerszámgépeket szállított neki, amelyekkel különlegesen halkan működő hajócsavarokat lehet gyártani tengeralattjárók számára. A norvég cég a szerszámgépek számjegyvezérléséhez szükséges számítógépeket szállított. A Pentagon becslése szerint legkevesebb egymilliárd dollárt emészt majd fel olyan készülék kifejlesztése, amely képes észlelni a szuper- halkan működő szovjet tengeralattjárókat. Az amerikai kormányzat úgy véli, hogy az említett cégek súlyosan megszegték az Exportellenőrző Koordináló Bizottság, a COCOM előírásait. Az 1950-ben alakult, a NA- TO-tagországokat és Japánt tömörítő bizottság afelett őrködik, hogy az említett 16 ország cégjei ne adjanak el fejlett, katonai célokra is hasznosítható technológiákat és berendezéseket a szocialista országoknak. Washington - mint utólag kiderült - már egy éve négyszemközti megbeszéléseken bizalmasan követelte Japántól, hogy büntesse meg a vétkest és határozott intézkedésekkel tegyen pontot a listaszegési ügy végére. Egy ideig nem jutottak semmire, majd a Fehér Ház megunta a dolgot és a nyilvánosság előtt is kiteregette az ügyet. A közvélemény tavasz végén szerzett róla tudomást, s kiszivárogtatása óta sokminden történt. E gyebek között Tokió is lépett: a rendőrség letartóztatta a Toshiba két alkalmazottját, a cég főnöke lemondott, s megtiltották, hogy a Toshiba Mashines egy évig bármit is eladjon 14 szocialista országnak. Más cégek számára az engedélyt rendkívül szigorú mérlegelés után a kereskedelmi és ipari minisztérium adhatja meg. Az előírások megszegőit ezentúl az eddigi hároméves börtönbüntetés, illetve egymillió jenes pénzbüntetés helyett ötévi fegyházzal, illetve 2 millió jenes pénzbírsággal sújthatják, ha az indítványt a japán parlament várhatóan szeptemberben jóváhagyja. A Toshiba szocialista exportja egyébként tavaly elérte a 34 millió dollárt, s az idén sem lett volna kevesebb, ha nem jött volna létre a COCOM-vita. Washington is cselekedett, törvényjavaslatot fogadtatott el, amely 2-5 évig terjedő időre megtiltja minden Toshiba-termék behozatalát az USA-ba, s ugyanez vonatkozik a norvég cégre is. A japán cég az USA szempontjából nélkülözhetetlen termékeket szállít, s vélemények szerint - például a katonai hasznosítású exportcikkek - kiskapukon át ezentúl is megtalálhatják az utat az amerikai piacra. A japán cégek elleni washingtoni vádaskodások még korántsem értek véget. A Pentagon állítása szerint sikerült utánajárni annak is, hogy még két további szigetországbeli cég lépett ugyanígy félre. Név szerint nem említették őket, de Tokióban három cég azonnali cáfolattal reagált: az elektronikai óriásvállalat, a NEC, valamint a Mitsubishi és a Sumimoto nehézgépipari művek nyomban közölték, nem keveredtek semmilyen törvénytelen exportügybe. T okióban különben üzleti körökben elterjedt az a vélemény, hogy a Toshibára büntetlenül csapott le a Pentagon. Az USA eddig ugyanis semmilyen olyan bizonyítékkal nem állt elő, ami egyértelműen alátámasztaná, hogy épp a japán szerszámgépeknek köszönhetően szerelhettek fel a szovjet tengeralattjárókat zajmentesen működő hajócsavarokkal. Maga Nakaszone kormányfő is kényelmetlen helyzetbe került a parlamentben: ellenzéki képviselők mellének szegezték a kérdést, vannak-e erre utaló cáfolhatatlan bizonyítékok. A kérdőre vont kormányfőt alaposan sarokba szorították, nem tudta érdemben alátámasztani a Toshiba bűnösségét. Az ellenzéki törvényhozók szá- monkérték tőle azt is, miért nem ellenőriztette le azokat az adatokat, amelyeket az amerikaiak közöltek vele. Az egész ügy egyébként nagy felzúdulást keltett az ellenzék soraiban, főleg az, hogy a tokiói kormány pontosan úgy járt el, ahogy azt Washington kívánta. „A japán intézkedések még rövidebbre fogják az amerikai érdekekhez kötött amúgy sem hosszú kereskedelmi pórázt“ - vélte az egyik képviselő. A Japán Kommunista Párt a gazdasági szuverenitás gyengítését vetette a kormány szemére, s követelte, Japán lépjen ki a COCOM-bizottságból. A legerősebb üzleti köröket tömörítő szövetség, a Keidanren részéről ugyancsak megjegyezték, hogy a túlzott korlátozás veszélyeztetheti a japán vállalatok gazdasági eredményességét és a szabadkereskedelmet. Mások attól tartanak, Washingtont nem elégíti ki ez az intézkedés, a COCOM-tilalmak további szigorítását fogja szorgalmazni. Bármilyen hihetetlen is, a Toshi- ba-ügy nyomán még szorosabbra fűződött az amerikai-japán haditengerészeti együttműködés. A Fehér Ház sürgetésére megállapodtak abban, hogy a távol-keleti cégek segédkeznek majd olyan berendezés kidolgozásában, amellyel észlelni lehet a jelenlegi hanglokátorok által csak mindössze néhány tucat méteres távolságról felfedezhető szovjet tengeralattjárókat. A Toshiba-ügy nyilvánvalóan kapóra jött az Egyesült Államoknak. Köztudott, hogy évek óta hatalmas amerikai deficit halmozódott fel a kétoldalú kereskedelemben. A Toshiba-export visszafogás i most enyhíthet ezen a hiányon. Tokiói ellenzéki körök ezzel összefüggésben felteszik a kérdést, mi lesz, ha a Fehér Ház most vérszemet kap, s a Toshiba után más japán cégek következnek, amelyeket ugyanilyen ürüggyel kirekesztenek majd az amerikai piacról. P. VONYIK ERZSÉBET A mardani tüntetők követelése Pakisztán módosítson Kabullal szembeni politikáján (ČSTK) - A pakisztáni Mardan városában a rendőrség kegyetlenül beavatkozott a szerdai tüntetés résztvevői ellen, akik Iszlámábád Afganisztánnal szemben követett politikájának megváltoztatását követelték. A város életét általános sztrájk bénította meg, amelyre a dolgozókat az ellenzéki Pakisztáni Néppárt és a Népi Nemzeti Párt szólította fel. Mardan utcáit több ezer tüntető lepte el. Szorgalmazták, a rezsim kezdjen közvetlen tárgyalásokat a kabuli kormánnyal, ami elősegítené az Afganisztán körüli helyzet normalizálását. A megmozdulások a nagylétszámú rendőri alakulatok bevetése ellenére egész nap folytatódtak. A rendelkezésre álló hírek szerint a rendőrség és a tüntetők közötti összecsapások nyomán több üzlet, bank és gépkocsi megsemmisült. Heves összecsapásokra került sor a városi kórház előtt, ahová a keddi három bombarobbanás sebesültjeit szállították. A bombák egyébként 16 embert megöltek, 75-öt megsebesítettek. A helyi hatóságok a további zavargásoktól tartva megtiltottak minden felvonulást, még a Pakisztán megalakulásának 40. évfordulójával kapcsolatos, szombatra tervezett akciókat is.
