Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-11 / 186. szám, kedd

ÚJ szú 3 1987. VIII. 11. A FORRADALOM ÚTJA Perzsa-öböl A Fehér Ház Irán kiprovokálására törekszik WEINBERGER ÉLES HANGÚ NYILATKOZATA • IRAK BOMBÁZTA AZ ELLENFÉL OLAJIPARI BERENDEZÉSEIT USA - Franciaország: Vállvetve (Július Polák karikatúrája) (ČSTK) - A Perzsá-öbölben és a környező vizeken jelenleg már a nyugati országokból 36 hadihajó tartózkodik, ezek közül 16 USA-beli. A térségbe várják a Missouri és az lowa csatahajókat, a Guadalcanal helikopter-anyahajót, valamint az amerikai flotta más hajóit, ezekkel együtt a hónap végéig hajóik száma 24-re emelkedik. Ez lesz az Egye­sült Államok haditengerészeti erői­nek legnagyobb összevonása a vi­lágnak ebben a térségében a vietna­mi háború óta. A Boston Globe amerikai lap a fo­kozódó USA-beli haditengerészeti jelenlétről azt írta, hogy Washington úgy jár el, mint ,,egy vörös posztót lengető torreádor“. Szerinte a kuvai­ti tartályhajók amerikai zászlókkal történt fellobogózása és a flottaösz- szevonás a Perzsa-öbölben nincs semmilyen összefüggésben azzal a washingtoni magyarázattal, hogy a Fehér Ház lépéseinek célja az olajszállítások leállításának a meg­akadályozása. A három kuvaiti tankhajóból és néhány amerikai hadihajóból álló második konvoj perzsa-öbölbeli útja során a Farsi-szigetekhez közele­dett, ahol két héttel ezelőtt az első konvoj egyik hajója, a Bridgeton ak­nára futott. Az Egyesült Államok most első ízben vádolta nyilvánosan Iránt azzal, hogy elaknásítja az öböl­beli nemzetközi hajóutakat. Wein­berger hadügyminiszter a televízió­ban kijelentette, hogy Irán helyezte el azokat az aknákat, amelyeket az amerikai szakértők a kuvaiti kikötők mellett tettek ártalmatlanná. Szaid Radzsaje Khoraszani, Irán ENSZ-képviselője ugyanebben a televíziós műsorban cáfolta ezt. Kijelentette, hogy a Perzsa-öbölben vannak aknák, mivel ez hadműveleti térség. ,,Mi is és az irakiak is helyez­tünk el aknákat, de nem rakjuk eze­ket a nemzetközi hajóutak térségé­be“, szögezte le. A Pentagon vezetője azt állította, hogy az Egyesült Államok öbölbeli akcióit támogatja Kuvait és Szaúd- Arábia, valamint „az Egyesült Álla­mok más térségbeli barátai“. Hoz­záfűzte, nem számol azzal, hogy hazarendelik az öbölben és a kör­nyező vizeken levő hadihajókat. Weinberger fellépése éles Irán-elle- nes támadásként hatott. Washingto­ni politikai körökben éppen ezért ezt újabb lépésként emlegetik az Irán- ellenes kampány fokozódásában, melynek célja előkészíteni a talajt egy esetleges Irán elleni amerikai intervencióhoz. A tévéprogram mű­sorvezetője nyíltan kijelentette: „a Fehér Ház politikája a Perzsa-öböl­ben arra épül, hogy kiprovokálja Iránt, s az iráni fellépésre katonai választ adhasson és megmutathas­sa izmait“. Washingtonból érkező jelentések beszámolnak arról is, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI fokozott harci készültségbe helyezte különleges terroristaelle­nes egységeit. Ezt a Daily News közölte azokkal a hírekkel összefüg­gésben, hogy Irán állítólag amerikai területen terrorista akciókra készült, mintegy válaszként a fokozódó amerikai jelenlétre a Perzsa­öbölben. (ČSTK) - Az izraeli légierő gépei tegnapra virradóan az állami szintű terrorizmus politikáját igazoló újabb cselekedetre vetemedtek: a meg­szállt, ún. biztonsági övezet határán túl levő Tibnin körzetében több te­lepülés ellen bombatámadást hajtot­tak végre. Izraeli részről ezúttal is „válaszlépésként“ próbálták feltün­tetni az akciót a libanoni ellenállási mozgalom tagjai ellen. Első jelenté­sek viszont beszámoltak arról, hogy az agresszív akció polgári települé­seket is érintett. Libanonban tart a hatnapos állami gyász, amelyet Camille Chamoun egykori államfő elhunyta kapcsán hirdettek meg. Többek között zárva tartanak az állami és közintézmé­nyek és a keresztények lakta körze­Bagdadban kiadott katonai közle­mény szerint iraki gépek tegnap reg­gel iráni belterületeken ipari létesít­ményeket bombáztak. Légitámadás érte a tabrizi olajfinomítót, Gassaran és Marun olajmezőket, valamint to­vábbi olajipari létesítményeket Irán számos pontján. Iraki részről 25 napja nem hajtot­tak végre ilyen jellegű akciót, s a mostanit azzal indokolják, hogy Irán nem hajlandó csatlakozni a Biz­tonsági Tanács július 20-i felhívásá­hoz, miszerint a szembenálló felek léptessenek életbe fegyvernyug­vást. Irak a felhívás elfogadását attól teszi függővé, hogy Irán is hajlandó ugyanerre. Az ÍRNA iráni hírügynökség is megerősítette az iráni légitámadá­sok tényét, hozzáfűzve, hogy sok polgári személy életét vesztette. A tegnapi iraki légiakciók az iraki -iráni háború elmérgesedésével és a térségbeli helyzet kiéleződésével fenyegetnek. A teheráni hatóságok ugyanis már korábban közölték, hogy ha iraki támadás éri olajipari berendezéseiket, Irán megtámadja az öbölben közlekedő olajszállító hajókat. tekben a legtöbb üzlet is zárva ma­radt. A libanoni gazdaság egyébként kritikus helyzetben van. Ezt erősítet­te meg Edmond Naim, a Libanoni Bank igazgatója, aki a napokban Cipruson a Nemzetközi Valuta Alap képviselőivel tárgyalt. Fennáll az a veszély, hogy Libanonnak hitele­kért kell folyamodnia, jóllehet, eddig nem voltak külföldi tartozásai. Bejrútban bejelentették, hogy Ca­mille Chamoun utóda a pénzügymi­nisztérium élén Joseph Hasim ed­digi távközlési, egészségügyi és szociális gondoskodási miniszter lesz, a lakásépítés ügyeivel foglal­kozó minisztérium élére pedig Jo­seph Skaff tájékoztatási miniszter került. 1917. augusztus 11-én hozták nyilvánosságra a második koalíci­ós Ideiglenes Kormány tagjainak névsorát. A miniszterelnök tovább­ra is Kerenszkij maradt, aki egyút­tal hadügyi és tengerészeti minisz­ter is lett. A 15 miniszteri tárcából négyet a kadet-párt, kettőt a radi­kálisok, a fennmaradó hetet pedig a mensevik-eszer csoport kapta meg, de ez a fölény mindvégig formális maradt, mert a kadetok maradtak a kormánypolitika hang­adói. A mensevik-eszer blokk mindenben támogatta őket, s ön­szántából mondott le a számbeli fölényből eredő minden előnyről. Lenin jellemzése szerint a mense­vik-eszer miniszterek ,,... az el­lenforradalom szakadékénak a legmélyére süllyedtek“, s így a régi jelszó, amit még most is állandóan szajkóznak: Fel a forra­dalom védelmére! — lényegében módosult. A kormány mintha elfe­ledte volna a jelszó eredeti tartal­mát, üldözi a baloldali forradalmi erőket, kiváltképpen a vezetőiket. Közben a miniszterek hazaszere­tetről, a köztársaság megmenté­séről és demokráciáról szónokol­nak. Ezekkel a frázisokkal leplezik igazi politikai céljukat: megfoszta­(ČSTK) - Kormánybizottság vizs­gálja annak a vasúti szerencsétlen­ségnek az okait, amelyre augusztus 6-ról 7-re virradóan került sor a Don partján levő Rosztovot Moszkvával összekötő vasúti pályán. A teher- és személyvonat összeütközése követ­keztében több tucat személy életét vesztette. A szerencsétlenség körül­ményeit vizsgáló kormánybizottság élén Gennagyij Vegyernyikov, a minisztertanács alelnöke áll. Jelentések szerint Kamenszkaja állomás térségében még nem újítot­tam a szovjeteket minden hata­lomtól, háttérbe szorítani őket, hogy így a jövőben a kormány lehessen Oroszországban a hata­lom egyedüli birtokosa. Kerenszkij élvezte az újabb di­csőséget, s nemcsak belföldön, de az ország határain túl is népszerű­sítette magát. Még második mi­niszterelnöksége előtt felkereste az ország több fontos forradalmi központját. Sétált Riga utcáin, megjelent Szevasztopolban és több távoli városban. Szevaszto­polban találkozott s kezdett tár­gyalni a későbbi hónapokban hír­hedté vált Kolcsak tengernaggyal. A külföldi újságok közül a New York Times írt legtöbbet az új mi­niszterelnökről. Magasztalta Kerenszkijt, s úgy írt róla, mind az oroszországi konszolidáció bizto­sítékáról. Benne látta a „veszé­lyes“ oroszországi állapotok meg- változtatóját. „S ha erre képes - írta a lap - koronát érdemlő hőssé, a világ legnagyobb embe­reinek egyikévé válik“. Jóslata nem teljesedett be. A forradalmi néptömegek mást kiáltottak ki a vi­lág egyik legnagyobb emberé­ták fel a közlekedést. A vizsgálóbi­zottság elnöke szerint csak később kapunk választ arra a kérdésre, hogy mi okozta a balesetet. Folya­matban van az áldozatok azonosítá­sa. A bizottság tagjai összeállították annak a 400 személynek a névsorát, akik Moszkvába utaztak és kizárá­sos módszerrel haladnak tovább. A tehervonat vezetője és segítője túlélték a balesetet. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára telefonon beszélt a rosztovi területi pártbizottság illetékeseivel és hangsúlyozta, hogy maximális segítségben kell részesíteniük az áldozatok hozzátartozóit. Oroszország,1917 (ČSTK) - Az USA-beli Abeeville Press kiadó a szovjet Szerzői Jogok össz-szövetségi Ügynökségével együttműködésben kiadja az Orosz­ország, 1917 elnevezésű fényké­pekkel gazdagított kiadványt, amely csaknem hároméves szívós gyűj­tőmunka eredménye. A hírt tegnap a moszkvai Pravda közölte. A 250 korabeli felvétel túlnyomó többsége első ízben kerül a nyilvánosság elé. A kiadvány szerzői ezekre moszk­vai, leningrádi és más szovjet váro­sokban levő irattárakban bukkantak. A dokumentumfelvételek érzékelte­tik a történelmi októberi napok péter- vári légkörét, valamint Oroszország lakóinak életét a forradalmat mege­lőző időszakban. Durva cinizmus (ČSTK) - Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a bonni koalíciós Keresztény­szociális Unió (CSU) elnöke is­mét bekapcsolódott abba a vitá­ba, amely akörül kontakozott ki, hogy adjon-e az NSZK mene­dékjogot 14 chileinek, akik Pino­chet börtöneiben életveszélyben vannak. Ezeket a hazafiakat Strauss vasárnap esti tévényilat­kozatában „terroristáknak“ ne­vezte. Strauss szavait a legdurvább cinizmusnak nevezte több nyu­gatnémet politikus, köztük Nor­bert Blűm munkaügyi miniszter (CDU) Lothar Mahling, az FDP egyik vezetője és Renate Schmidt, az SPD parlamenti csoportjának alelnöke. Igaz, Strauss szélsőségesen jobboldali irányvonalában évek óta következetes: már tíz esz­tendővel ezelőtti chilei látogatá­sa alkalmával is nagyra értékelte az 1973-as fasiszta puccsot, mondván, hogy az „erős csapás volt a nemzetközi kommuniz­musra“. Akkor mondta azt is, „értelmetlen arról beszélni, hogy Chilében embereket kínoznak és gyilkolnak“. Cl jôzúviei Miňŕíráím hpabaa Konstruktivitást a humanitárius együttműködésben is (ČSTK) - Anatolij Adamisin szovjet külügyminiszter-he­lyettes a moszkvai Pravdának adott nyilatkozatában a huma­nitárius kérdésekkel foglalko­zó összeurópai konferenciára vonatkozó szovjet javaslat megvalósításának problémáit részletezte. Egyebek között le­szögezte: Már több mint kilenc hónap telt el azóta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia részt­vevőinek bécsi utótalálkozóján a Szovjetunió javaslatot tett arra, hogy Moszkvában rendezzenek nemzetközi konferenciát a humani­tárius kérdésekről. A bécsi utótalál­kozó nyugati résztvevőinek többsé­ge, sajnos, mesterséges vitákat kez­deményez arról, vajon mennyire al­kalmas a Szovjetunió egy ilyen kon­ferencia megrendezésére, továbbá olyan akadályokat és feltételeket tá­masztanak, amelyek sosem álltak összefüggésben valamilyen összeu­rópai akció megrendezésével. Vilá­gosan látni, hogy nem hajlandók lemondani a konfrontáció irányvona­láról az emberi jogok területén sem. A Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben alapvetően eltérő a nyugati államok többségének ál­láspontjától. A szocialista társada­lom életének valamennyi területét érintő átalakítás és megújulás kere­tében nagy változások mennek vég­be a humanitárius szférában is - kezdve azzal, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben befolyá­solhatják a termelési és a társadalmi folyamatokat, egészen a külföldi utazások normáinak tökéletesítésé­ig. A Szovjetunióban ugyanakkor nyíltan beszélnek arról, hogy tovább kell lépni, más szóval a szovjet tár­sadalom dinamikus mozgásban van. A nyugati fél gyakran igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy nála nem szükséges semmiféle változás, hogy a burzsoá szabadságjogok és törvények elérték a tökéletesség ha­tárát. Mintha ezekben az országok­ban nem üldöznének senkit politikai meggyőződéséért, mintha nem sér­tenék meg durván az olyan emberi jogokat, mint például a munkához vaió jog, mintha már megoldották volna a dolgozók szociális védelmé­nek problémáit. A Szovjetunió a humanitárius te­rületen igyekszik áttérni a konfrontá­cióról a konkrét együttműködésre és ehhez az átalakítás és a nyíltság politikájával járul hozzá. Az Egyesült Államok és szövetségesei azonban, akárcsak a múltban, továbbra is igyekeznek mindent a „lélektani há­ború“ régi vágányára téríteni. De a Nyugaton is vannak egészséges nézeteket valló emberek, s ezek megtalálhatók a vezető politikusok között is. Reméljük tehát, hogy végül is a konstruktív hozzáállás kerekedik felül és a hamunitárius problémákról szóló konferencia megvalósul - hangsúlyozta interjújában Adami­sin külügyminiszter-helyettes. Izraeli légitámadás Dél-Libanon ellen Változások a kormányban Chamoun halála nyomán Szovjetunió Vizsgálják a vasúti szerencsétlenség okait A Vanunu-ügy újabb részletei (ČSTK) - A Nagy-Britanniában megjelenő Sunday Times hetilap újabb tényeket tárt fel arról, hogy az izraeli Mosszad titkosszolgálat Mor- dehai Vanunu izraeli atomtechnikus elrablásakor durván megsértette a nemzetközi, a brit és az olasz jogot. Vanunut tavaly ősszel Rómában hurcolták el a Mosszad ügynökei közvetlenül azután, hogy bizonyíté­kokat szolgáltatott a Sunday Times- nak arról, Izraelben nukleáris fegy­vereket gyártanak. Most börtönben van és a bírósági eljárást készítik elő ellene, hazaárulás vádjával. Az említett brit lap idei augusztus 9-i számában azt írta, hogy Vanunu testvére az olasz hatóságok által folytatott vizsgálat során azt vallotta, Mordehait a Mosszad egyik női ügy­nöke csalta el Londonból Rómába, majd ott egy lakásba, ahol a titkos- szolgálat két ügynöke már várt rá. Ott erős altatóinjekciót kapott, esz­méletlen állapotban egy idegen hajó fedélzetére cipelték, majd megbilin­cselve Izraelbe szállították. Csád - Líbia Algéria közvetít (ČSTK) - Csád északi részén tovább tart a feszültség azt követő­en, hogy a djamenai rezsim egysé­gei elfoglalták a hét végén Aouzout, a hasonnevű terület közigazgatási központját, amelyet Líbia saját terü­letének tekint. A katonai helyzetről mindössze a Párizsból érkezett in­formációk állnak rendelkezésre, ezek szerint a líbiai repülőgépek tegnap ismét bombázták a város környékén a csádi egyégek állásait. A jelek szerint Algéria közvetíteni próbál Líbia és Csád viszályában. Erre utal az is, hogy Kadhafi líbiai elnök a harcok fellángolása után már vasárnap telefonbeszélgetést folytatott az algériai elnökkel, tegnap pedig fogadta az algériai fegyveres erők vezérkari főnökét. Zavargások Észak-írországban (ČSTK) - Az internáló táborok létrehozásának 16. évfordulójával összefüggésben Észak-Írország egész területén széles körű zavar­gások voltak vasárnap. Mint ismere­tes, ezekbe a táborokba a brit ható­ságok bírósági ítélet nélkül internál­ják az ír katolikus kisebbség tagjait. A hétvégi zavargások során egy em­bert megöltek, 14-en megsebesül­tek és 20-at letartóztatott a rend­őrség. A legnagyobb tiltakozó akciót Bel­fast katolikus negyedében tartották. Itt mintegy 10 ezren vettek részt a békés tüntetésen. További 14 vá­rosban is zavargásokra került sor, s a rendőrség gumilövedékeket is bevetett. A rendfenntartó erők pán­célautókkal és helikopterekkel vo­nultak a tüntetők ellen. Az Észak-Írország elszakadásá­ért erőszakos eszközökkel harcoló terrorszervezet, az IRA vasárnap két bombamerényletet követett el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents