Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-06 / 182. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 Az átalakítás ereje az új gondolkodásmódban, a munka új formáiban rejlik Jaromír Valent elvtárs, az SZLKP Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának vezető titkára válaszol a Pravda és az Új Szó kérdéseire Július derekán az állami vállalatról szóló törvény- javaslat nyilvánosságra hozatalával országos vita kezdődött a gazdasági mechanizmus átalakításáról - gazdasági és szociális fejlődésünk gyorsítása stratégiájának sikeres megvalósításáról. Mint az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat bevezető része hangsúlyozza: ,,A vállalatok bővített jogkörének és felelősségének új feltételei között megnövekszik a párt vezető szerepének jelentősége. A vállalatoknál a pártszervezetek a dolgozókollektívák politikai magvát képezik, ellenőrzik a vállalat gazdasági vezetőinek tevékenységét, szavatolják a CSKP káderpolitikájának megvalósítását, tagjaik révén irányítják az önigazgatási szervek, valamint a vállalatnál tevékenykedő szakszervezeti, ifjúsági és más szervezetek tevékenységét. (...) A vállalatok legfontosabb feladata országunk gazdasági erejének fejlesztése és amint azt a második paragrafus meghatározza, a legfelsőbb cél elérése - az emberek anyagi és szellemi szükségletének sokoldalú kielégítése.“ A kijelölt célok elérése nem képzelhető el új munkaformák nélkül, illetve a tudományos-múszaki ismeretek sikeres megvalósítása nélkül, de az eddigi politikai-gazdasági gyakorlat tapasztalatainak kellő kamatoztatása nélkül sem. Ezt a tényt meggyőzően bizonyítják az érsekújvári járási pártszervezet tapasztalatai is, amelyekről Jaromír Valent elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára tájékoztatta Eduard Fašungot és Ľuboš Krížt a Pravda, és Kopasz Csillát, az Új Szó szerkesztőit. • Vezető titkár elvtárs, nehezen feltételezhető, hogy a gazdasági és szociális fejlődés gyorsítása stratégiájának megvalósítása megfelelő előkészületek nélkül kezdődhetne meg. Ennek pedig feltétele mindenekelőtt az eddigi feladatok teljesítése. A készülő átalakításnak milyen alapjait rakták le a járás dolgozói a 8. ötéves terv eddigi teljesítésével?- A múlt évi eredményekből kiindulva megállapíthatjuk, hogy sikerült meggyorsítanunk a termelés ütemét. A központilag irányított ipari üzemekben 5,5 százalékkal nőtt a termelés, amellett a járás terven felül másfél napi termeléssel járult hozzá az eredményekhez. A gazdaságpolitika megvalósításának alapját a külgazdasági kapcsolatok képezték. A szocialista országokkal való árucsere döntően meghatároi zó, oda irányult az export kétharmada. Az exportfeladatokat 5,8 százalékkal teljesítettük túl. A termelési kooperációs kapcsolatokat és a vállalati szférában a közvetlen megállapodásokat is az exportra irányítjuk. Példaként említhetjük az érsekújvári szerszámkutató intézetet (VÚNAR), ahol Tomáš Láng elvtárs az igazgató. Az intézet jelenleg a „Nem forgó munkadarabok automatikus rögzítési rendszerének kutatásán“ és ,,A gyors megmunkálás progresszív vágószerszámai kihasználásának in- tenzifikálásán“ dolgozik. A KGST- tagországok tudományos-műszaki haladása komplex programjának keretében négy ilyen egyezményt kötött a szerszámkutató intézet. Az Elektrosvit nemzeti vállalat, ahol Gábriel Vrba az igazgató, ebben az évben kooperációs egyezményt írt alá a Rosztov na Donu-i Rosztszel- mas szovjet vállalattal. Közvetlen termelési kapcsolatok szintjén pedig a DON 1500-as típusú kombájnok klimatizációs berendezéseinek gyártására, amelyek más gépeknél is - a traktorokat és teherautókat is beleértve - alkalmazhatók. Ez azonban a kooperáció bővítésében még nem az utolsó lépésünk. Állandóan szem előtt tartjuk a belső piac folyamtos ellátásának biztosítását is, ezen a téren tavaly 1,6 százalékkal teljesítettük túl a feladatokat. • Melyik iparágban legnagyobb a fellendülés?- A 8. ötéves terv koncepciójával összhangban felgyorsult a gép- és elektrotechnikai ipar növekedésének üteme, ami az ipari össztermelés 2,1 százalékos növekedését jelenti. • Nyilván a ti járásotokban sem ment mindenkinek jól a munka. Voltak, akik lemaradtak. Kik tartoznak közéjük?- Nem tévedtek. Olyanok is vannak, akik lemaradnak, és nem teljesítik maradéktalanul a CSKP XVII. kongresszusának határozatait. Ez főleg a feladatok folyamatos teljesítésének biztosításában mutatkozik meg leginkább. E tekintetben a gazdasági eredmények javulását várjuk a köbölkúti (Gbelce) téglagyár dolgozókollektíváitól, élükön Július Halaiéval, valamint az érsekújvári pékségben, František Franki vezetésével. Ilyen az elvárás a šuranyi cukorgyárral szemben is, ahol Ivan Molnár az igazgató. • Járásotokra nem kis feladat vár a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésében...- E téren is nagyok a feladatok. Tudatosítottuk, hogy ebben a termelési ágazatban sem lehet - jelképesen szólva - a régi módon dolgozni és élni... Szükség van itt is az intenzifikáció meggyorsítására és a CSKP politikájának következetes érvényesítésére, hiszen az élelmiszertermelést is csak a hatékonyság fokozásával növelhetjük. Természetesen nem a minőség és a választék rovására. • Ennek így keHene lennie, de milyen a gyakorlat?- Nem tagadjuk, eddig sajnos a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban sem sikerült maradéktalanul megvalósítani elképzeléseinket. Tavaly adósak maradtunk a gabonaprogram teljesítésével. És nem kis gondokkal küzdöttünk néhány más termelési részlegen is. Kétségkívül része van ebben a kedvezőtlen időjárásnak, de nyilvánvaló a szubjektív tényező is, ezt főleg az azonos feltételek között gazdálkodó üzemek eltérő eredményei bizonyítják. Nyugtalanítóak a Šurany-i Egységes Földműves-szövetkezet eredményei. A szövetkezet vezetőségében kádercsere történt. A Štúrovói Állami Gazdaság eredményei sem jók, ahol Ján Stárek elvtárs az igazgató. Termelési lehetőségeikhez képest meglehetősen lemaradnak a komjaticei, tardoskeddi (Tvrdošovce), bényi (Bíňa) és ké- méndi (Kamenín) szövetkezetek. E szövetkezetek elnökeinek - Jozef Baloghnak, Jozef Gulbišnak, Ľudovít Puškásnak és Tóth-Kuruc Andrásnak feltétlenül javítaniuk kell az irányító- és szervezőmunkát és felhasználni az élenjáró üzemek növénytermelési, valamint állattenyésztési tapasztalatait. Ezek közé tartozik az érsekújvári, az udvardi (Dvory nad Žitavou) a Dolný Ohaj-i, a maňai, a koltai szövetkezet és a Mikuláši Állami Gazdaság is. Matej Ančin, Pavol Daniš, Ľudovít Bukai, Vojtech Abrman, Karol Jurik, a fentebb említett élenjáró szövetkezetek elnökei és Benjamín Ikrényi, az állami gazdaság igazgatója. Dolgozókollektíváikkal sok tekintetben a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés sikeres fellendítésének megbízható útját mutatják. • Abból, amit a mezőgazdaságban és az iparban elért eredményeket értékelve elmondtál, arra lehet következtetni, hogy konkrétan határozzátok meg és oldjátok meg a problémákat.- Igazatok van, ezt így csináljuk, mert az ismeretek nem szorítkozhatnak csupán a statisztikai jelentésekre, az írásbeli kommentárokra, amelyek azonban kiegészítésként kétségkívül szükségesek a teljes tájékozottsághoz. Azonban a pártszerv, az apparátus munkájában a gazdasági mechanizmus területi irányítású fokozatain sokkal fontosabb céltudatos politikai-szervező munkával a gyakorlatban megszerezni az ismereteket, és a gyorsítás stratégiája célkitűzéseinek megvalósítása érdekében ezekre építeni a szilárd alapokat. E tekintetben nagyszerűen beváltak például a Gottwald-napok. Többek között lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megismerjük a kádereket, a problémákat és a dolgozókollektívák vezetésére való alkalmasságukat. Nem kevésbé értékesek az irányító káderekre vonatkozó, ily módon szerzett nézetek is. Nagy figyelmet szentelünk a párt taggyűlésein és nyilvános gyűlésein elhangzó megjegyzéseknek és javaslatoknak, de a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok tanácskozásainak is. Ügyelünk arra, hogy a dolgozó ember szava eljusson a felelős szervekhez, mert ebben rejlik egyik előfeltétele annak, hogy az emberek nagyobb mértékben részt vegyenek az irányításban és közigazgatásban. • Szorosan összefügg ezzel az állampolgárok tájékozottsága mindarról, ami a járásban, a lakhelyükön, illetve a munkahelyükön történik.- Egyetértek a véleményetekkel. Hiszen, ha azt akarjuk, hogy az emberek elkötelezzék magukat a CSKP politikája mellett, lehetővé kell tennünk számukra, hogy kellőképpen ismerjék. Természetesen nemcsak úgymond elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is. Járásunkban ennek érdekében minden hozzáférhető eszközt kihasználunk, a járási és az üzemi sajtót is beleszámítva. Nagy figyelmet szentelünk közvetlen a munkahelyeken a gazdasági propagandának és agi- tációnak, hogy az emberek ne csak azt ismerjék, amit elvárunk tőlük, hanem érezzék az erkölcsi és anyagi elismerést is, a szociális program teljesítését is beleértve. • Vezető titkár elvtárs, hogyan értékeled járásotokban a CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényesség, az erkölcs és fegyelem megsértése elleni harc hatékonysága elmélyítésével foglalkozó levelének közzététele óta eltelt időszakot? Hogyan nyilvánulnak meg a levélben foglalt gondolatok az emberek cselekedeteiben?- Ezt az időszakot úgy jellemezhetném, hogy aktivizálódtak a büntetőeljárásban működő szervek, és fokozatosan értékes eredményeket értek el a fegyelem megszilárdítása, a közrend- és a társadalomellenes tevékenység és a jogtalan meggazdagodás különböző formáinak leleplezése terén. Igényes és bíráló légkört teremtünk a törvénytelen cselekedetek valamennyi megnyilvánulásával szemben, a vétkeseknek semmi védelmet nem nyújtunk, de nem engedünk meg semmilyen közbenjárást sem az érdekükben. Ügyelünk arra, hogy azok az esetek, amikor a párttagok sértik meg a törvényeket és a fegyelmet, ne maradjanak észrevétlenül a pártszervezetekben. Megemlítek néhány példát. A Csehszlovák Államvasutak érsekújvári mozdonyszínének műhelymestere, visszaélve a tisztségével, munkaidő alatt más szervezetekbe küldte dolgozni a beosztottjait, s ezért fizetést és jutalmakat vett fel. A megérdemelt büntetésen kívül a párt soraiból is kizárták. Jozef Keleberec, az érsekújvári Sigma konszernvállalat szakközépiskolája gyakorlóközpontjának a mestere a tanulók rovására gazdagodott meg, amiért pártbüntetést kapott - megrovást utolsó figyelmeztetéssel. Gyakran találkozunk esetekkel, amikor az állampolgárok azokra mutogatnak, akik személyes érdekeiket a társadalmi érdekek fölé helyezik. Talán még emlékeztek a šurany-i esetre, amikor a szlovák nemzeti felkelés utcai alapiskola területén jogtalanul épültek garázsok. Erről az ügyről a Pravda február 17-i számából szerezhetett tudomást az olvasó. Elégtelennek találjuk a műszaki ellenőrzést, amelyet az üzemek és vállalatok saját ellenőrző alakulatai végeznek. A šurany-i Calex üzemben például csak a tavalyi év első felében 7 millió korona értékben hi- básodtak meg a fagyasztók és aggregátorok, ami a termelésük 5,7 százalékát jelenti. A közös forrásokból való meggazdagodás néhány esetét is feltártuk. Például a tardoskeddi óvodák étkezdéjének volt vezetője, Balogh Mária eltulajdonította a kosztosoktól beszedett összeget. Az érsekújvári MILEX üzem volt pénztárosa, Éva Négüová az alkalmazottaknak eladott ebédjegyekből befolyt összegből javított anyagi helyzetén. A koltai bútorüzlet volt vezetője, Anna Ma- darová megvesztegetés fejében készpénzben fizette ki az állampolgároknak a kölcsönt, amelyet a szociális és kulturális alapból bútorvásárlásra kaptak a szakszervezettől. Ezeket és az ehhez hasonló eseteket az érvényes törvényekkel összhangban oldották meg. Nem kellene ilyesmiknek előfordulniuk, ha már minden munkahelyen működne az önvédelmi rendszer, amely a dolgozóban felkeltené a társadalmi tulajdon iránti mély felelősségérzetet. Egyetlen munkahelyen sem szabadna az embereknek a legkisebb kihágást sem lebecsülniük és elnézniük. E vonatkozásban nagyobb felelősséget várunk a kommunistáktól és a vezető dolgozóktól. Nekik személyes példát kell mutatniuk. • Mit tesz a járási pártszervezet az új, hatékonyabb munka- módszerek keresése és alkalmazása terén?- A pártszervekben elmélyítjük a kollektív munka jellegét. Kisebb szociológiai felmérést végeztünk. A kérdések pártszervünk munkája tökéletesítésének további lehetőségeire vonatkoztak. A kérdőíveket ugyan nem mindenki adta vissza kitöltve, mert ezt az új módszert ez idáig nem alkalmaztuk. Az eredmények ennek ellenére értékesek. Bebizonyosodott, hogy a járási pártbizottság tagjait már a pártbizottság ülése előtt jobban be kell vonnunk a munkába. Az ő részvételüknek a tanácskozás tartalmi előkészítésében lényegesen nagyobbnak kell lennie. Már úgy dolgozunk, hogy előre kitippeljük a téziseket, hogy mely problémákkal kell foglalkoznunk. A munkacsoportok a pártalap- szervezetekben meggyőződnek róla, mennyire felelnek meg a tézisek a konkrét valóságnak, s hogyan véglegesítsük az optimális határozatokat. Maguk a járási pártbizottság tagjai kérték, hogy így dolgozhassanak. A következő üléseket már kizárólag ilyen előkészületek után tartjuk. Mindannyian tudatosítottuk, hogy egyszerűen nem elegendő, ha a pártszerv tagja a határozat jóváhagyásakor csupán kézfelemeléssel fejezi ki véleményét. Egy további új munkamódszer - a pártnap. A pártszerv és az apparátus dolgozói találkoznak valamelyik alapszervezetben, és részletesen elemzik a pártalapszervezet tevékenységének valamennyi területét. A módszertani segítségen kívül a járási szervek tagjainak ismeretei is bővülnek. A fő munkamódszer a párbeszéd. Én elvből ellene vagyok, hogy a politikai dolgozók úgynevezett udvariassági látogatásokat tegyenek az alapszervezetekben. Mire jók ezek? A politikai dolgozó látogatása ugyan munkajellegű, de ez nem elegendő. Pontosan meghatározott céljának kell lennie. • Az apparátus dolgozói és a pártszerv tagjai felkészültek az ilyen munkastílusra?- Nyíltan meg kell mondanom, hogy ezt tanulnunk kell. Az új munkamódszerek keresését és alkalmazását nem szabad divatnak és kampánynak tekintenünk, hanem szükségletnek. Például a járási pártbizottság osztályainak munkáját újszerűén kezdtük értékelni. Minden munkatársnak saját magának kellett elmondania, hogyan teljesíti azt, amit elvárunk tőle. A kollektíva előtt kellett számot adnia. • Nem történt meg, hogy egyesek frázisokkal hárították el felelősségüket?- Megtörtént, de a kollektíva az ilyen eljárásra helyesen reagált. Az értékelés eme önkritikus hangnemén kívül az új módszer egész sor érdekes eredményt is hozott. Például kifejezően megmutatkozott az egyes osztályok együttműködése elmélyítésének, az olykor előforduló reszortizmus felszámolásának szükségessége. Az értékelések javaslatai után - melyekről részletes feljegyzések készültek - racionalizálni akarjuk apparátusunk munkáját. Egyrészt a dokumentumok alaposabb előkészítéséről van szó a szerv választott tagjaival közösen, de a munkaértekezletek tökéletesítéséről, az alapszervezetekkel való jobb kapcsolatok kiépítéséről is. Az értékeléseken több hasznos javaslat hangzott el. Például, hogy a párt- alapszervezetekbe ne küldje minden osztály külön-külön a postát. A pártelnök egy napon három-négy borítékot is kaphat tőlünk, mert az osztályok között nem volt meg az összhang. Ma már megvan Ráadásul másodrendű leveleket már nem küldünk szét. Csökkentjük az írásbeli jelentéseket, amelyek részproblémákkal foglalkoznak, és kellőképpen nem hasznosítottuk őket. Nemcsak ezek számát, hanem a terjedelmüket is korlátoztuk. A járási pártbizottság elnökségének munkatervében például több olyan anyag volt, amelyeknek nem kellett volna ott lenniük. A tanácskozások racionalizálásával a problémáknak és feladatoknak jobban a mélyére hatolhatunk, s jut idő az átgondoltabb politikai munkára. Néha ugyanis megtörtént, hogy egyes elvtársak úgy vélték, hogy a legjobb ,.keresztülfuttatni“ az anyagokat valamennyi járási szerven. így aztán ugyanazt a problémát megtárgyaltuk nálunk az elnökségben, de a járási nemzeti bizottság tanácsában is, a Nemzeti Frontban, a SZISZ járási bizottságán, stb. Ez erőpocsékolás volt. A régi, egészségtelen munka- módszerek felett eljárt az idő. Mindig az a szerv döntsön, amelynek hatáskörébe az adott terület tartozik. • Más téren is új módszerek szerint jártok el?- Igen. Például mielőtt a párttagjelöltről a taggyűléseken beszélnénk, a kollektíva elé terjesztjük a javaslatot, ahol a leendő tagjelölt dolgozik. Megkérjük a kollektívát, nyilatkozzon, milyenek az illető emberi-, munka-, illetve erkölcsi tulajdonságai, amelyek alapján mérlegelhetjük felvételét. Ebben az évben kezdtük el ezt a gyakorlatot minden jelölt kiválasztásánál. Nem kell attól félni, hogy a pártonkívüliek fejtik ki a véleményüket ilyen fontos dolgokról. Az igazat mondják. Tanácskozunk a dolgozókollektívával. Az emberek örülnek, ha ilyen ügyekkel fordulunk hozzájuk. Ez a bizalom jele. A hozzászólások néha élesek, de nem rosszindulatúak. Arról van szó, hogy fokozzuk a kommunistákkal szembeni követelményeket. További új munkamódszer - a vezető gazdasági dolgozók választása. A MILEX-ben meghalt az igazgató. Több jelöltünk volt. Lehetőséget adtunk a dolgozókollektívának. Döntsetek ti! Ugyan nem szavazással döntöttek, de három jelölt közül választhattak. És jól választottak. Ez a módszer bevált. A szímői (Zemné) alapiskola igazgatóját is így választottuk ki. Aki elnyerte a kollektíva bizalmát, azt bíztuk meg az igazgatói poszt betöltésével. Fokozatosan áttérünk a kádermunka e formájára, a járási pártbizottság nómenklatúrájában szereplő valamennyi tisztségviselői jelöltet előterjesztjük hozzászólások és vita céljából a dolgozókollektíva elé. Helytelen volna, ha a kollektívát olyan ember vezetné, akivel a tagjai nem értenek egyet. Bízni kell az emberekben. Úgy vélem, hogy a vezető gazdasági dolgozók választásától sem kell félnünk. Felkészültünk rá.
