Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-18 / 192. szám, kedd
Levelezőink íriák Alena Dančišinová iaboránsnő pajzsmirigy-kivizsgálást végez Radioaktív anyagok az egészségügy szolgálatában Kassán (Košice) a nukleáris gyógyászati osztály 29 tagú szocialista munkabrigádját dr. Ivana Pokorná kandidátus vezeti. Ebben a nem mindennapi környezetben tett látogatás sok értékes felvilágosítással szolgál. Egyebek között lehetővé válik a tudományos kutatás eredményeinek a gyakorlatban való felhasználása. Az osztály legmodernebb berendezése egy számítógéppel vezérelt speciális felvevőgép. A monitorokra ennek a kamerának a vizsgált szervről készült fekete-fehér és színes felvételeit vetítik, miközben láthatóvá válnak az egyes káros elváltozások. Azonosíthatók különféle megbetegedések, s az emberi test működésének a legkisebb kilengései is. Az osztály munkatársai a máj, a hasnyálmirigy, a vese, a pajzsmirigy, a tüdő és az agy egészséges működését vizsgálják. A modern berendezéssel a csontvelő vértermelésének szintje, valamint a beteg személy véréből vett mintákból a hormonszint is meghatározható. A diagnosztizálási gyakorlatban nagy jelentőséggel bír a gammasugárzással történő vizsgálat, mivel a beteg testébe csak nagyon kis mennyiségben jut radioaktív anyag, mely az osztályra Prágából repülőgépen érkezik. A vizsgálati eredményeket azután a belgyógyászok, a sebészek, az urológusok, az ortopédok és a gyermek- gyógyászok rendelkezésére bocsátják. Az orvosokból és mérnökökből álló munkakollektíva az összes lehetséges megbetegedés felismerését tűzte ki célul. A feltaláló- és újítómozgalom terén teljesítette kötelezettségvállalásait, a kutatások mellett ésszerűsítési tevékenységet folytat, s az új megoldásokkal évente félmillió korona megtakarítás érhető el. A Szlovák Egészségügyi Minisztérium határozatának értelmében a RIA-tesztek pontosságát ellenőrző laboratóriumot is felszerelnek. Kép és szöveg. Jolana Nováková Rugalmas terményfelvásárlás Mezőgazdasági termények felvásárlásával is foglalkozik a Jednota fogyasztási szövetkezet, hogy a fogyasztókhoz minél frissebb áru kerüljön. A felvásárlás és értékesítés között csak annyi idő telik el, míg az árut a termelőktől az üzletekbe vagy a feldolgozó üzemekbe szállítják. Ez elsősorban a kényesebb zöldség- és gyümölcsfajtáknál - fejes saláta, karalábé, eper stb. de a gombánál is nagyon fontos. A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet az első félévben 12 millió 792 ezer korona értékben vásárolt fel különféle terményeket és ezzel a tervet 1 millió 42 ezer koronával túlteljesítette. Zöldségfélét 11 millió korona értékben továbbítottak a fogyasztókhoz, de a felvásárolt méz, illetve lencse értéke is jóval meghaladta a félmillió koronát. Az év hátralevő részében sajnos rosszabbnak mutatkozik a helyzet. Az év eleji kemény fagyok következményei csak most érezhetők. A föld- műves-szövetkezetek és állami gazdaságok előrejelzése szerint a szerződéses zöldségnél, és főleg a gyümölcsnél mintegy 5 millió 100 ezer koronás kieséssel kell számolni. Ugyancsak rosszak a kilátások a kistermelők terményeinek felvásárlására. Sztrecskó Rudolf Sokirányú kezdemenyezes A csaknem 12,5 ezer lakosú kisváros Szene (Senec) arculata fokozatosan változik. A kötelezettségvállalási mozgalom és a nemzeti bizottság szocialista versenye a lakosság kezdeményezése növelésének fontos eszközei. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére a lakosok az idén 32 kollektív és 58 egyéni szocialista kötelezettséget vállaltak, több millió korona értékben. Már az első félévben 30 kollektív és 57 egyéni vállalást sikerült teljesíteniük. A lakosság 58 960 óra ledolgozásával 3 millió 277 ezer korona értékű munkát végzett, ebből 1 millió 747 ezer korona értéket a városszépítés keretében. A város 17 üzeme és intézménye, több mint 21 000 órát dolgozott le, s nagy segítséget nyújtottak különböző gépek kölcsönzésével. A legaktívabbak közé tartoznak az állami gazdaság és az Elektrovod dolgozói. A helyi szlovák tanítási nyelvű alapiskola tanulói 6183 órát, s a magyar tanítási nyelvű gimnázium fiataljai pedig több mint 1600 órát dolgoztak le. Nem maradtak távol a tömegszervezetek sem. Dicséretet érdemelnek a Nőszövetség tagjai, akik 704 órát dolgoztak le, s a Vöröskereszt tagjai, akik 550 óra ledolgozásával járultak hozzá a város fejlesztéséhez. A lakosok aktívan bekapcsolódtak a hulladékanyagok gyűjtésébe is Oláh Gyula Készülnek a vásárra Több mint száz sátorban kínálják majd gazdag választékú áruféleségeiket a helyi és máshonnan érkező kereskedelmi szervezetek s magánszemélyek az immár hagyományos losonci (Lučenec) Nógrádi Vásáron, amilyet az idén hetedik alkalommal a hónap utolsó napjaiban - augusztus 29-30- án rendeznek meg. A szórakozási lehetőséget is biztosító rendezvényen a kistermelők szintén gazdagíthatják a zöldség- és gyümölcskínálatot, sőt első ízben börzét is tartanak, amelyben bárki eladhatja a már fölöslegessé vált sportszereit, gyermekruháit és egyéb cikkeit. Kanizsa István Gyors javítással Ez év első felében a vágsellyei (Šaľa) Duslo elektromos motorok felújítását végző üzemrészlege nagy feladatot oldott meg. Az üzemben meghibásodott elektromos motorokon kívül itt végzik a tekercselést a többi üzem részére is a Slovnaft termelési-gazdasági egység keretében. A bratislavai Slovnaft meghibásodott berendezéséről volt szó, mely az egész részleg termelési kiesését jelentette. Több felújító üzemnél a tárgyalások eredménytelennek bizonyultak, s így került sor arra, hogy az egész javítást a Duslo szakembereire bízták. Mivel egy, Angliában gyártott motorról volt szó, az egész felkészülés pontos és hozzáértő munkát igényelt. A Ján Klčovanský vezette részleg alkalmazottai valóban elismerést érdemelnek. Nem lényegtelen megemlíteni, hogy az egész javítás ideje alatt nem hanyagolták el a többi fontos feladatukat sem, amit csak a munkaidő gazdaságosabb és ésszerűbb kihasználásával érhettek el. Képünkön Štefan Oravec (balról az első) munkabrigádja az 1,1 MW-os elektromotor sztatorjának izolációját végzi. Celeng Ferenc Matusek János felvétele I n M Hz íil im m u ĽIÄ1 ][ ÜJ Juu lü uu ÍAJ US Becsületes megosztás K. L.: Van egy családi házam, melyet az édesapám halála után három részre osztottak volna. Az anyám azonban visszautasította az örökséget, én pedig a hagyatéki végzés értelmében kifizettem a nővéremet, s így lettem az anyámmal társtulajdonos fele-fele arányban. Az anyám, miután összeállt egy férfival, vagyonmegosztást kért, amely sajnos úgy alakult, hogy én fizettem neki, s így az egész ház az én nevemen van. A férjem a hivatalos okmányokban nem szerepel társtulajdonosként, holott a nővéremnek és az anyámnak is közösen fizettünk. A férjem elvált ember, az első házasságából származó gyermekét én neveltem fel. Van egy közös gyermekünk is, ám én a két gyermek között becsületesen szeretném a házat megosztani. Kértem már tanácsot, de azt mondták, hogy ha a házból öröklés volt, már csak az én nevemen lehet. Azt szeretném tudni, a férjem és a nevelt fiam örökölne-e, ha velem netalán történik valami. Nem tudjuk ugyan, hol volt érdeklődni, de mi más véleményen vagyunk a házhoz fűződő tulajdoni jogviszonyokat illetően (márpedig ezek befolyásolják az öröklést is). A ház szerintünk nem az ön kizárólagos tulajdonában van, hanem a házastársi osztatlan közös tulajdonukban. A Polgári Törvénykönyv 143 §-a szerint a házastársi osztatlan közös tulajdonban van mindaz, ami a személyi tulajdon tárgya lehet (ilyen a családi ház is), s amit a házastársak valamelyike szerzett a házasság ideje alatt. Az említett rendelkezés értelmében kivételt csak az ajándékozás vagy öröklés révén szerzett dolgok képeznek (illetve a dolog rendeltetése szerint az, ami csupán az egyik házastárs személyes szükségleteit vagy hivatásának gyakorlását szolgálja). Tény az, hogy ön örökölt a családi házból, de csak egy tulajdoni hányadot. Később az édesanyja pert indított a közös háztulajdon megszüntetéséért. A bíróság a perben a közös tulajdont megszüntette (s megszüntette egyben a korábbi tulajdonjogi viszonyokat is), és az egész családi házat az ön tulajdonába adta. A tulajdonszerzés jogcíme tehát már nem az öröklés, hanem hatósági határozat, amely nem szerepel a Polgári Törvénykönyv 143 §-ában említett kivételek között, s így a szabály első részének kellene érvényesülnie, miszerint a házastársi osztatlan közös tulajdonban van mindaz, ami a személyi tulajdon tárgya lehet, s amit a házastársak valamelyike szerzett a házasság ideje alatt. Ellenkező véleményre, t. i., hogy az egész családi ház az ön kizáróló- gos tulajdonában lenne, „mert abból öröklés is volt“, nem lehet a Polgári Törvénykönyvben elegendő jogalapot találni. Logikusnak tűnhetne ugyan még az a megoldás is, hogy csupán az a rész tartozna a házastársi osztatlan közös tulajdonukba, amely korábban az édesanyjáé volt. Az ilyen értelmezést azonban akadályozza a törvény betűje és szelleme is. A közös tulajdon megszüntetését szabályozó rendelkezés szerint, a tulajdonközösség megszüntetése után, ha a dolog természetbeni megosztása nem lehetséges, „a bíróság a dolgot (vagyis az egész dolgot, s nem csupán egy részét) megfelelő térítés ellenében a tulajdontársak egyikének, esetleg több tulajdontárs tulajdonába adja“. A közös tulajdon megszüntetéséről és megosztásáról rendelkező bírósági ítélet tehát nem csupán azt a tulajdoni hányadot adta az ön tulajdonába, amely korábban az édesanyját illette meg, hanem az egész családi házat. Ennyit a törvény betűjéről. Ami pedig a törvény szellemét illeti: ez a lehető legnagyobb mértékben azt szorgalmazza, hogy a házassági kötelékben élő személyek tulajdonszerzése esetében ne a különvagyonuk, hanem az osztatlan közös tulajdon gyarapodjon (erre utal az is, hogy a kizárólagos tulajdon csak a törvényben pontosan meghatározott, kivételes esetekben gyarapodik, s minden más esetben az osztatlan közös tulajdont gyarapítja a tulajdonszerzés). A „becsületes megosztás“ érdekében azt ajánljuk, keresse fel a járási közjegy- zöséget, s végrendelkezzen közjegyző előtt, aki jegyzőkönyvbe foglalja végakaratát. Ha ugyanis ön előbb halna meg, mint a férje, a hagyatékot fele-fele arányban a vérszerinti gyermeke és a férje szereznék meg (a hagyatékba a házastársi osztatlan közös tulajdon fele, valamint az ön esetleges különvagyona tartozna). A nevelt gyermek nem örökölne (hacsak nem fogadta korábban örökbe). Igaz azonban az is, hogy a végrendelkezési szabadságát jelentősen korlátozza az ún. kötelesrész intézménye. A kötelesrész a felnőtt örökös (leszármazó) esetében a háromnegyede annak, amit a leszármazó akkor kapna, ha egyáltalán nem lenne végrendelet, vagyis a törvényes örökrész háromnegyede (kiskorú leszármazóknál a teljes törvényes örökrész - őket tehát a végrendelkezéssel egyáltalán nem lehet megrövidíteni). A házastárs érdekeit a jogrend nem védi a kötelesrész intézményével. Az ön törvény szerinti örökösei a férje és a nagykorú gyermeke lennének, akik a hagyatékból egyenlő részben (tehát fele-fele arányban) részesülnének. A nagykorú gyermek törvényes örökrésze így a hagyaték fele, s a kötelesrésze pedig a hagyaték értékének három-nyolcada. Mivel a férje nem jogosult kötelesrészre, az ő törvényes örökrészével, pontosabban a hagyaték értékének öt-nyolcad részével szabadon rendelkezhet bárki, tehát a nevelt fia javára is. Persze, nézetünk szerint egyszerűbb lenne megoldani a „becsületes megosztás“ kérdését a közjegyzőségen regisztrált ajándékozási szerződésekkel. Ezeknek a hátránya viszont az, hogy míg a végrendeletet - ha meggondolja magát - bármikor visszavonhatja (például azzal, hogy széttépi), az ajándékozási szerződés hatálytalanítása, pontosabban az ajándék visszakövetelése csak a törvényben megjelölt indokokból lehetséges. A társtulajdonos védelme K. A.: Meghalt az apósom, akit haláláig én gondoztam (az anyósom már évekkel ezelőtt elhunyt). Két fiú maradt utána. A családi házat, amelyben az apósommal együtt éltünk, a szakértő hatvanezer koronára becsülte. Ennek a fele ugyan harmincezer korona lenne, de ezt a pénzt a sógorom nem hajlandó elfogadni. Kijlentette, ha nem fizetünk neki hatvanezer koronát, eladja a házat a fejünk felől. Ennyi pénzünk azonban nincs, s a két kiskorú gyermekünkkel mégsem mehetünk az utcára. Nézetünk szerint nincs mitől tartania. A sógora ugyanis semmiképp sem adhatja el „a házat a fejük felől“. Ha a hagyaték megosztásában a testvérek nem tudnak megegyezni, a hagyatékot a közjegyző is megoszthatja köztük oly módon, hogy döntése szerint a családi házat az ön férje örökli, aki a testvérét . a hagyaték maradék részéből elégíti ki, s ha ez nem lenne elegendő, a közjegyző kötelezheti a férjét egy bizonyos összeg kifizetésére. A sógora persze akkor sem adhatja el a családi házat, ha a hagyatéki végzés értelmében a ház társtulajdonosa lenne. Megkísérelheti azonban eladni a saját tulajdoni hányadát. Ehhez viszont (ha valóban családi házról van szó, vagyis személyi tulajdonról és nem magántulajdonról) a másik társtulajdonos, vagyis az ön férjének beleegyezésére is szükség lenne. A Polgári Törvénykönyv 140 §-a szerint „a társtulajdonos a tulajdoni hányadát a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül csá*k társtulajdonosára vagy annak házastársára, ruházhatja át, vagy a saját házastársára, a saját leszármazói- ra, esetleg egyidejűleg a leszármazóira és azok házastársaira: egyéb esetekben a tulajdoni hányad átruházásához szükséges az összes többi tulajdontárs beleegyezése...“ A társtulajdonos beleegyezése nélkül megkötött adásvételi szerződés a Polgári Törvénykönyv 40 §-a értelmében ugyancsak érvénytelen (megtámadható) lenne, és nem semmis, gyakorlatilag azonban erre sem kerülhet sor, mert a tulajdoni hányad átruházásának (adásvételének) hatályosságához feltétlenül szükséges az, hogy a szerződést regisztrálja az állami közjegyzőség (kivétel persze itt is van - a szocialista tulaj- f donba történő átruházás). Az állami közjegyzőség pedig kötelezően vizsgálja a szerződés érvényességének feltételeit és elutasítja az olyan szerződés regisztrálását, amely érvénytelen lenne. (m-n.) 1 A gyerekek érdekei az elsődlegesek A Kassa (Košice)-vidéki járásban tavaly 126 házasságot bontottak fel. A nemzeti bizottságok illetékes szervei igyekeznek felvilágosító munkával hatni az egymást meg nem értő házaspárokra, hogy a gyermekek érdekében ne váljnak el. Ez tavaly 417 házaspár esetében eredményhez vezetett, a házastársak kibékültek és vállalták gyermekeik további közös nevelését. Sajnos, az elvált házasságok zömében - tavaly 100 esetben - a gyermekek sínylik meg a szülök közti összhang hiányát. Amikor a fiatalok úgy döntenek, hogy házasságot kötnek, óriási felelősséget vállalnak magukra. Ezt mindenkinek tudatosítania kell, hiszen a társadalom alapja a család, s együvétartozásának megőrzéséért mindenki sokat tehet. Iván Sándor
