Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-13 / 161. szám, hétfő

ÚJ sző 3 87. VII. 13. Sokoldalú segítséggel Hatékony talajjavító munkára van szükség A Galántai (Galanta) járásban számos olyan mezőgazdasági válla­lat gazdálkodik, amely évek óta jó eredményeket ér el, s másoknak is példát mutat. Még kedvezőtlen idő­járás esetén is további lehetőségek felhasználásával helyre billenti a ter­melési és pénzügyi mérleget. A jól gazdálkodók közül kiemelhetjük a Deáki (Diakovce), Vágsellyei (Ša­ľa), Nádszegi (Trstice), Zsigárdi (Ži- harec), Tešedíkovói Efsz-t és a Slo­venské Pole-i Állami Gazdaságot. Ezek mellett még jó néhány közepe­sen gazdálkodó mezőgazdasági vállalat ér el figyelemre méltó ered­ményeket. Megvan minden lehető­ség, hogy közülük több az élvonal­beliek sorába kerüljön. Ezzel szemben különböző okok miatt néhány mezőgazdasági válla­lat évtizedek óta a járási átlagon alul termel, megnehezítve a járási ter­mény- és termékeladás tervének teljesítését. Ezekben a párt- és gaz­dasági szervek által kidolgozott kon­szolidációs terveket is lassan való­sítják meg. A problémákról, a kibontakozás lehetőségeiről a járásban több párt­ós gazdasági vezető nyilatkozott. Megegyezett a véleményük abban, hogy komplex intézkedésre van szükség. Olyan átfogó programok kidolgozására, amelyek számolnak valamennyi vezető és beosztott fe­gyelmezett munkájával. Éles Károly, a járási pártbizott­ság titkára, a vállalatok gazdálkodá­sának javításával kapcsolatban el­mondotta, hogy a 7. ötéves tervidő­szakban három gyengén gazdálko­dó mezőgazdasági vállalat meg­erősítésére dolgoztak ki konszlidá- ciós terveket. Két év múlva ezek teljesítését értékelték, és további ja­vaslatokat tettek a döntő fordulat elérése érdekében. Az év elején pártfeladatot kaptak a gyengén gaz­dálkodó mezőgazdasági vállalat ve­zetői irányító- és szervezőmunká­jukkal kapcsolatban. Teljesítését a pártalapszervezetek, számos esetben a pártcsoportok rendszere­sen ellenőrzik. Elsőrendű feladat­ként a párt- és munkafegyelem meg­szilárdítását határozták meg. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a ha­tékony pártmunka lényegesen elő­segíti a munka- és a technológiai fegyelem megszilárdítását. A titkár második helyre sorolta a káderekkel való munkát. A jól gazdálkodó me­zőgazdasági vállalatokból tapasztalt vezetőket helyeztek át a gyengén gazdálkodókba. Az is előfordult, hogy a járási mezőgazdasági igaz­gatóság dolgozóját bízták meg, hogy változtasson a helyzeten. Ez a módszer bevált. Többek között a Nagyfödémesi (Veľké Úl’any) Efsz-ben épp ilyen káder­megerősítés hozta meg az eredmé­nyeket. A színvonalas irányítás és a rugalmas szervezés, valamint a dolgozók munkakezdeményezé­sének támogatása minden szaka­szon kedvezőbb lehetőségeket te­remtett a termelés szintjének emelé­séhez. Ez a szövetkezet rría már nem tartozik a gyengén gazdálko­dók közé, sőt kezdeményezéseivel az új módszerek meghonosításával, Szlovákia szerte felhívja magára a figyelmet. A kettős termesztéssel és más haladó módszerekkel igazán példát mutatnak a takarmányalap megteremtésében. Bár még adód­nak nehézségek ennél a mezőgaz­dasági vállalatnál is, mégis megvan rá minden előfeltétel, hogy az élre kerüljön. Amint a felmérések bizo­nyították, nagy jelentőségű a szol­gáltatások bővítése is. A mezőgaz­dasági vállalatok sikeresebben gaz- - dálkodhatnak, ha az agrokémiai vál­lalat, a Slovair, a gép- és traktorállo­más, az állategészségügyi szolgálat több és jobb minőségű szolgáltatást nyújt, ezért a járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság többször foglalkozik ezzel a kérdés­sel. Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy egyes termelési szakaszo­kon a szolgáltató vállalat vagy a fel­dolgozó üzem is vállalja a felelőssé­get a termelés alakulásáért. A 7. ötéves tervidőszakban a Nagyfödémesi Efsz és a Galántai Állami Gazdaság a gyengén gazdál­kodók közé tartozott. A 8. ötéves tervidőszakban a Vágfarkasdi (Vlčany) Efsz és a Vágtornóci (Trno- vec nad Váhom) Állami Gazdaság került a lista végére. Bár bizonyos jelek azt mutatják, hogy ezeknél a gazdaságoknál is észrevehető bi­zonyos javulás, nagyon sokat kell még tenniük, hogy a kiegyensúlyo­zottak közé tartozzanak. Amikor a Vágfarkasdi Efsz-ben Dezider Kolečáni mérnökkel, a kö­zös gazdaság elnökével ezekről a problémákról beszélgettünk, kissé fáradtan mondotta, hogy még min­dig nehezen javul a helyzet. Évekkel ezelőtt tapasztalatokat szerzett más mezőgazdasági vállalatnál és a járá­si mezőgazdasági igazgatóságon is. Ezeket azonban több okból nehezen tudják kamatoztatni. Még mindig nem alakult ki olyan vezetőgárda, amely rugalmasan tudná mozgósí­tani a dolgozókat az igényes felada­tok teljesítésére. Felébreszteni ben­nük az önérzetet régi hírnevük visz- szaszerzésére. Hisz valamikor a zöldségtermesztésben és az állat- tenyésztésben is magas szinten ter­meltek. A náluk termelt fokhagymát, sárgarépát és káposztát szívesen vásárolták, mert nagyon jó minősé­gű volt. Sajnos, munkaerőhiányra hivatkozva a valamikori híres kerté­szet területe lényegesen lecsökkent. Az elnökkel közösen mérlegeltük mit lehetne tenni a javulás érdeké­ben. Megegyeztünk abban, hogy fi­gyelembe kell venni a helyi adottsá­gokat. Évente legkevesebb ezer hektáron a víz miatt nem termelnek semmit. Idén a legrosszabb a hely­zet. Mintegy 700 hektár területet nem vethettek be a feltörő talajvíz miatt. További 1124 hektáron az őszi búza, a tavaszi árpa, a cukorré­pa tönkrement. A járásban több szerv vizsgálja a talajvizek emelke­désének okát. Az elnök ezzel kap­csolatban megjegyezte, hogy a Vág szintje 118 centiméterrel emelkedett és ez is hozzájárulhatott az elmo- csarasodáshoz. Alakulóban van egy újabb termelési program, amely szá­mol a talajvizekkel és a nagyobb esőzésekkel is. Mintegy ezer hektá­ron újra rétet és legelőt létesítenek. Ez lenne az első lépés. Később kisebb halastavak is helyet kapnak majd a határban. Indokolt lenne a ví­ziszárnyasok tenyésztése is, ha már egyszer ilyen sok gondot okoz a víz. Ne csak kárt OKozzon, hanem hasz­not is hozzon. Nem lehet ölhetett kézzel nézni, hogy a talajjavítási munkák alkalmával készült csator­nákban iszap rakódik le. Ezeket is ki kell tisztítani, hogy minél hamarabb elvezessék a fölösleges vizet. Az egyes táblákon olyan munkák elvég­zését szervezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a víz ne maradjon tó­csákban, hanem folyjon le a csator­nákba. A szövetkezetben tett látogatás alkalmával meggyőződtünk róla, hogy a farkasdiak szívesen hivat­koznak az objektív okokra - a jelen­Munkalehetőség a csökkent munkaképességűeknek Ma a megváltozott munkaképes­ségűek nemcsak passzív fogyasz­tók, ugyanúgy bekapcsolódnak a szocialista termelésbe, mint az egészségesek. A Kelet-szlovákiai kerületben megközelítőleg 800 csökkent mun­kaképességűt foglalkoztat elsősor­ban az Obzor Rokkantak Ipari Szö­vetkezete. A szövetkezet alapüze­mében biciklipedálokat, bútorkiegé­szítőket, főleg fémpolcokat és a Da- tasystém részére katalógustartókat gyártanak. A medzevi részlegen is több rokkantat foglalkoztat a szövet­kezet. Az újonnan megnyitott hu- mennéi részlegen kapukat, ruhafo­gasokat, cipőszekrényeket gyárta­nak, valamint a stropkovi Tesla kon­szernvállalat részére dróttekercse­lést végeznek. Ez utóbbival a lipanyi részlegen is foglalkoznak. A levočai üzem a legtöbb, mintegy 350 rok­kantat - főleg vakokat és gyengén- látókat alkalmaz. Kárpitozott fotelo­kat és fehérneműt, valamint papír tárolására fémdobozokat készí­tenek. Jozef Roman, az ipari szövetke­zet elnöke elmondta, hogy a csök­kent munkaképességűek teljesítmé­nyének értéke évente meghaladja a 100 millió koronát. Az előnyös munkafeltételek megteremtésével, a munkakörülmények állandó javítá­sával a rokkantak szociális és erköl­csi támogatását kívánják biztosíta­ni. Jolana Nováková légi időszakban, főleg a vízkárok­ra de nem szívesen beszélnek a munka szervezésében észlelhető hiányosságokról, a tagok hozzáállá­sáról az egyes munkaszakaszokon. Mert nemcsak a növénytermesztés­ben vannak lemaradások. Az állatte­nyésztésben például a sertéshús eladási tervének teljesítésében az év első hónapjaiban az utolsók közé tartoztak. Nem kielégítő a hízóálla­tok gyarapodása sem. A hízóserté­sek napi súlygyarapodása a múlt év hasonló időszakához viszonyítva lé­nyegesen csökkent. Az elmúlt he­tekben a napi tejtermelés is keve­sebb volt a tervezettnél. Nem ma­gyarázható a talaj elvizenyősödésé- vel, hogy a borjak 10,5 százaléka elhullott. Amikor ezeket megemlítet­tem Peter Franko mérnöknek, az állattenyésztési ágazat vezetőjének, önkritikát gyakorolva elmondotta, hogy keveset tettek a jobb munka- körülmények megteremtéséért és az állatok termelékenységének fokozá­sáért. Lassan halad az istállók be­rendezéseinek korszerűsítése. A dolgozók sem viszonyulnak min­denütt jól a munkához. Igaz, az is elveszi kedvüket, hogy fölöslegesen sok fizikai munkát kell végezniük, öt istállóban még mindig kannákba fe­jik a tejet. Hogy tartalék még van azt az is bizonyítja, hogy amíg az év elejétől csak másodosztályú tejet tudtak eladni, júniusban a termelési értekezletek hatására már javult a helyzet. Az utolsó hetekben már ők is elsőosztályú tejet adtak el a fel­dolgozó üzemnek. BALLA JÓZSEF A Kutná Hora-i Pleas üzem naponta 13 ezer terméket gyárt. A divati­rányzatok változása miatt kis sorozatokban gyártja termékeit, hogy rugalmasan reagálhasson a piac igényeire. A sporttrikókat, hálóinge­ket, női és férfipizsamákat s más ruházati cikkeket tiszta vagy műszál­lal kevert pamutból készítik. Egyre közkedveltebb a mercerezéssel készített pamutáru. A felvételen Teobald Siegel a mercerezéssel készült pamutárut ellenőrzi. (Petr Josek felvétele - ČTK) Bizalom és törődés A társadalom egyenrangú tagjaiként Vannak, akiknek egészsége később, a produktív korban károsodik, van aki születésétől hátrányos helyzetben van. Megváltozott munkaképességű em­bertársainknak államunk olyan kereseti lehetősége­ket biztosít üzemekben, vállalatainknál, a rokkantak ipari szövetkezeteiben, hogy bizonyíthassák és érez­hessék, elszenvedett sérüléseikkel is társadalmunk teljes értékű tagjai. Azért is fontos foglalkoztatásuk, mert a produktív korban tartós egészségkárosodást elszenvedettek, a gyakran önellátásra képtelenek visszailleszkedése környezetükbe esetenként lelki sérülésekkel is együtt jár. Védekezésképpen a ha­sonló sorsűak alkotta kis közösség részeseivé vál­nak, ami a társadalmi beilleszkedési zavarok követ­keztében káros elszigeteltséggel járhat. Ennek elke­rülése érdekében be kell vinni a köztudatba a Rok­kantak Szlovákiai Szövetsége IX. kongresszusának határozatait, melyek többek között előtérbe helyezik a szociális rehabilitáció szerepét. Ennek különféle formáival, a megmaradt képességek, vagyis a meg­lévők aktivizálásával, az elmaradottak fejlesztésével, a mozgáskoordináció javításával, megfelelő irányí­tással, odafigyeléssel, humánus szándékkal elérhe­tő, hogy egészségkárosult embertársaink újra, ha megváltozott mértékben is, produktív tagjai lehesse­nek társadalmunknak. A csökkent, illetve megváltozott munkaképessé­gűeket, a rokkantakat szociálisan és erkölcsileg is támogatva, a Rokkantak Szlovákiai Szövetsége fogja össze. A szövetség udvardi (Dvory nad Žitavou) alapszervezete ezzel a cél­lal alakult meg 35 évvel ezelőtt. Az alapító - Dékány Ignác - ma is jó egészségnek örvend, a szervezet alelnöke és tanácsait, ötleteit ma is szívesen fogadja a 12 vezetőségi tag, az 54 éves Galla Irén képviselő elnökletével. Galla Irént, a szervezet elnökét tevékenységükről kérdeztem.- Elöljáróban talán annyit: arra törekszünk, hogy minél több rendez­vényre gyűljünk össze, ahol tagjaink saját produkciókkal szórakoztatják egymást. Ezeken a rendezvényeken valahogy mindenki igyekszik meg­mutatni, bemutatni tehetségét, ezért műsoros estjeink a leglátogatottab­bak. Évi tervünket az egyének aktív tevékenységét támogatón állítjuk össze. Tavaly februárban a békeév jegyében műsoros estet rendeztünk. Mint ahogy másutt, itt sem töreked­tünk művészi szintre. Olyan versek, dalok hangzottak el, amelyekkel mi is felemeltük szavunkat a háború ellen. Az év folyamán két tagsági gyűlést tartottunk, mindkettőt gaz­dag műsor követte. Azért vagyunk, hogy egymáson segítsünk, odafigyeljünk egymásra, megadjuk egymásnak a tiszteletet. Ilyen szándékkal köszöntöttük szer­vezetünk nő tagjait a nemzetközi nőnapon. Ugyanakkor meglátogat­tuk a 85 évesnél idősebb asszonyo­kat és ajándékokkal kedveskedtünk nekik. Ők a legkisebb figyelmesség­nek is határtalanul örülnek. De egy házasságuk 50. évfordulóját ünnep­lő idős párt is felkerestünk, hogy a szervezet valamennyi tagja nevé­ben további jó egészséget kívánjunk nekik. Az idősek hónapjában, októ­berben, vezetőségi tagjaink meglá­togatták fekvő betegeinket. Nem fe­ledkeztünk meg azokról sem, akik öreg napjaikat szociális intézmény­ben töltik. Szinte hagyománnyá vált, hogy évente meglátogatjuk a lelédi (Lel'a) szociális otthon lakóit. Tavaly is kulturális műsorral, házi készítésű édességgel kedveskedtünk nekik. Itt is remekelt asszonykórusunk, és kü­lön megemlíteném Vörös Mária si­keres, nagy tapsot aratott műsorát. Szlovák, magyar és cigány népdalo­kat énekelt. Élénk érdeklődés mutatkozik a ki­rándulások iránt. A rokkantakra job­ban kell ügyelni, ezért ők csak a szervezet keretében, közösen utaznak szívesen. Nyáron Magyar- országra és Piešťanyba készülnek. Tavaly hatszor szerveztek kirándu­lást.- Természetesen a csökkent munkaképességűek és a rokkantak a szórakozás mellett kiveszik részü­ket a faluszépítésből és a falufej­lesztésből is - mondja Helena Vízi- ková, a szervezet titkára. - Csak tessék megnézni, tagjaink háza előtt milyen rendezett az utca. Ha valaki nem bírja gondozni a virágágyakat, segítünk. Ugyanúgy, ha a meghirde­tett társadalmi munkára valamelyik tagunk nem tud megjelenni, szerez és küld maga helyett mást. Ilyen becsületesen tekintünk feladataink­ra valamennyien. Ennek köszönhe­tően tavaly Z-akcióban 3000 órát dolgoztunk társadalmi munkában. Az orvosi rendelő előtti park gondo­zását is mi vállaltuk el. Ugyancsak mi gondoztuk a temetőben a hősi halált halt szovjet katona sírját. Az újra hasznosítható hulladék gyűjté­séből is kivettük a részünket. Lead­tunk 2586 kilogramm vas-, 530 kilog­ramm textília-, 508 kilogramm pa­pírhulladékot. Terven felül gyűjtöt­tünk 150 kilogramm üveget és 20 kilogramm ólmot. Tavaly nyolc új taggal lettek töb­ben, így a szervezetnek 187 tagja van. A falu 6000 lakosához viszo­nyítva ez sok. Közülük 57-en moz­gássérültek, a többiek idült betegek. Az alapítótagok közül Nagy Ilonát kerestük fel otthonában. Gondozott, szép virágos- és konyhakertiében tölti ideje nagy részét. S az esti órákban feljegyzéseket készít a szervezet tevékenységéről. Fény­képes, rajzos, szép betűs füzetet mutat, s büszke rá, hogy csinálja. Szinte valamennyi fényképen ott van ö is: egyszer Hófehérkeként, legközelebb Piroskaként, máskor hétéves kislányként a tréfás jelene­tekben. A szerepléshez szükséges jelmezeket, ruhákat - úgy, hogy az egyik kezében a tű, cérna, a másik­ban a ruha és a nagyítólencse - ma­ga varrja. De csinálja, lelkesen szó­rakoztatja társait, bohóságot, örö­met csempészve hétköznapjaikba. Nincs olyan rendezvény, amelyen ne jelentkezne új ötlettel. Ilyenek ők valamennyien. Egy ki­sebb közösség a faluközösség ré­szeként. Egy szervezet, mely példá­san dolgozik a Nemzeti Front többi szervezeteivel együtt. Aktivitásukat mi sem bizonyítja jobban, minthogy tavaly a harmadik legjobb szervezet volt a faluban. A jó eredményekhez a szervezetet nagyban hozzásegí­tette Kiss László, a hnb elnöke és az efsz vezetőségétől kapott erkölcsi és anyagi támogatás is. A jó munka titkát így fogalmazta meg Galla Irén:- Közénk önként jelentkeznek a tagok, tehát elfogadják munkater­vünket. A vezetőségben gyakran cserélődnek tagjaink, mert azt tart­juk, aki vállalja a tagok irányítását, az becsülettel dolgozzék. Ha nem így gondolja, nem kívánunk vele együttműködni. Hisz a visszafordít­hatatlan károsodásokat szenvedett embertársaink beilleszkedési zava­rainak leküzdése csak bizalommal, humánus figyeléssel, törődéssel ér­hető el. TALLÓSI BÉLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents