Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-09 / 158. szám, csütörtök

Közös munkával épül a falu A történelemórákon hallottam ennyi dátumot, de el is felejtettem. Ezúttal lejegyeztem, jóllehet, nem a régmúlt, hanem a közelmúlt ese­ményeit jelölik - a szocialista falu, a közhasznú létesítmények építésé­nek eseményeit. Érdemes rá odafi­gyelni, mit rejt egy-egy év. Barázda - a csaknem kétezer lakost érintő kérdésekről tájékoztató helyi kiadású faliújság. így jut el mindenkihez az, amivel a falu veze­tősége foglalkozik. A kapcsolatte­remtés egyik ritka formája ez. Kap­csolatteremtés - enélkül nincs egy­séges, közösségi építőmunka. Kap­csolat, összhang, a célok egyezteté­se jellemzi a község vezetősége s a lakosság viszonyát Hroboňovó- ban. S így a jó eredmények nem is maradnak el. A községben a változás éve 1981. Fazekas István hnb-elnök megválasztása után szorosabbra fogta a gyeplőt. Azt mondta - kiak­názzuk tartalékainkat, építkezni fo­gunk, behozzuk a lemaradást, bővít­jük a lakossági szolgáltatásainkat. A hnb kisüzemének akkori évi össz­bevétele négyszázezer korona volt. Tavaly kétmillió négyszázezer. A kü­lönbség önmagáért beszél. A településfejlesztés, a szolgálta­tóhálózat bővítése eredményeiről, a mai munkáról, a tervekről Sátor Zoltán, a járási népművelési központ alkalmazottja, a hnb titkára, valamint Ollári Gyula, a kisüzem vezetője tájékoztatott. A csallóközi árvíz, 1965 után az ásott és fúrott kutak egészségtelen ivóvize helyett megkezdték az egész­séges ivóvizet adó vezetékhálózat építését. A főutca mellett lefektették a csővezetéket. Két másik köz­séggel - Padány (Padaő) és Bögellő (Bohel'ov) - együtt egyazon forrás­ból ők is vizet kaptak. Ma a harmadik lépcsőben kibővül és csaknem min­denkihez eljut a 80 méter mély víz­bázisról az ivóvíz. Kivitelező a helyi kisüzem, a mezőgazdasági üzemek, szakfelügyeletet a Nyugat-szlová- kiai Víz- és Csatornaművek gyako­rolnak. A kisüzem öttagú kőműves és ácscsoportja jelenleg a vízvezeték­hálózat lefektetésén valamint az egészségügyi központ építkezésén dolgozik. A hat asztalos egyedi bú­tordarabok, kiegészítők elkészítése mellett tapétázást is vállal. A lakás-, ablak- és ajtófestést a kisüzem öt festője és mázolója végzi. A teherfu­varozási részlegnek nemcsak teher­gépkocsija, traktora és traktorra sze­relhető markológépe van, hanem a kertészkedők megelégedésére egy kerti kistraktora is, amelynek bérlése egy órára csupán 46 korona. Ezzel is - a közérdeket figyelembe véve - igyekezett a hnb szélesíteni szolgáltatásai skáláját. Ugyancsak a teherfuvarozási csoport végzi a községben hetente egyszer a szi­lárd háztartási hulladék elszállítását. A kertészekre gondolt a vezetőség, amikor úgy döntött, hogy saját erő­ből teherfuvarozóival oldja meg az évente három és félmillió korona értékben felvásárolt zöldségfélék el­szállítását a nagymegyeri (Čalovo) és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) zöldségfelvásárlókba. S az idén nyit a cukrászda is. Négy asszonynak ad munkalehe­tőséget a díszkertészet, amely dísz­cserjéket, facsemetéket, köztük hár- sat, tuját, díszakácot nevel a járás nemzeti bizottságai részére környe­zetszépítés céljaira. S hogy mit várhatnak el a lakos­ság részéről? Z-akcióban a településfejlesztési társadalmi munka értéke az elmúlt évben személyenként 317 korona volt. S amin ez lemérhető: 1983-ban a munkaképesek 287 alkalommal jelentek meg társadalmi munkára, hogy kis lakosaiknak valamint a rá­juk ügyelő hét óvónőnek átadhassák a 90 személyes, három tanter­mes óvodát. S ha már a régi oviból az újba költözhettek az apróságok, a nyugdíjasok - (közel 400-an van­nak) - megkapták az épületet. Nyugdíjas napközit szerettek volna, de üzemeltetését nem tudták megol­dani s így jobb híján klubot nyitottak. Igaz, kevesen használják. Akkor még nem kellett, de ma már 1987-et írunk, és egyre nagyobb igény mu­tatkozik a másik gyermekintézmény, a bölcsőde iránt is. Tervezik. Kell, mert le kell fékezni a népességcsök­kentést. Tíz év alatt ugyanis százzal lettek kevesebben. Ugyanez indo­kolja, hogy a nýolcosztályos alapis­kola épületétől távol, régi épületben SHÜ A Kráľová pri Sene i-i (Galántai - Galanta - járás) Jövő Egységes Földműves-szövetkezet dolgozói már befejezték az évelő takar­mánynövények kaszálását. 356 hektárról gyűjtötték be a lucer­nát. Ebből 10 vagon szárított takarmányt és 15 vagon szénát készítettek. A képen: Tibor Tanko munka közben. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) Újra növekszik a túlórák száma (ČSTK) - 1984-ig országos vi­szonylatban kissé csökkent a túlórák száma a ledolgozott munkaidőhöz számítva. Ez az arány akkor 5,1 százalék volt. 1985-ben azonban is­mét emelkedni kezdett, s tavaly 5,3 százalékot tett ki. A legnagyobb a túlórák aránya a gépiparban (6,3 százalék), az élelmiszeriparban (7,7 százalék) és az építőanyag-iparban (6,2 százalék). A túlórák számarányának növe­kedését főként a rossz munkaszer­vezés és a különböző ágazatok ter­veinek helytelen lebontása okozza. Egyes reszortok eleve számítanak bizonyos túlóraszámmal, amely az­tán a szállítói-megrendelői kapcso­latok problémái következtében tovább emelkedik. Ez a gyakorlat azonban ellentétes a tervezésnek és a Munka Törvénykönyvének elvei­vel. Szembeötlő, hogy a szakszer­vezeti szervek és szervezetek lé­nyegében semmit sem tesznek a túlórák számának csökkentéséért. Pedig az SZKT Elnökségének egyik határozata arra kötelezi őket, hogy rendszeresen foglalkozzanak a kér­déssel, és intézkedéseket tegyenek az arány csökkentésére ott, ahol a túlóraarány meghaladja a 4 száza­lékot. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a szakszervezetek XI. országos kongresszusának állás- foglalását, amely határozatában fel­adatul tűzte ki, hogy lényegesen javítani kell a munkaviszonyban levő nők munka- és életfeltételeit. A túl­órázásnak éppen náluk van negatív hatása a családdal való törődésben, ezenkívül nagyon megterheli a nő­ket, hiszen a munkaidő leteltével kezdik a második műszakot, a ház­tartási munkákat. Ugyancsak gyak­ran előfordul a túlórázás a műszaki- gazdasági dolgozók körében, főleg azért, mert több helyen arra kény­szerítik őket, hogy havonta egy bizo­nyos számú órát munkásszakmá­ban dolgozzanak, és így saját mun­kájukat gyakran túlórában kénytele­nek elvégezni. lévő háromosztályos napközi helyett megnyíljon egy új, korszerű. Figye­lembe véve, hogy 1981-ben torna­termet, az idén nyárra sportpályákat vehetett birtokába a tanulóifjúság, a napközi sem elképzelhetetlen. Hi­szen tavaly például szombatonként, ha kellett, 300-an eljöttek segíteni az egészségügyi központ építésében, hogy mielőbb megnyíljon négy szakorvosi munkahellyel a rendelő- intézet. Sátor Zoltán 1970-et is kiemeli a falu újkori történelméből. Akkori­ban a régi vályogházak helyett új, korszerű lakások épültek. Tíz évvel később nyitották meg az utolsó utca­sort, ahol felépült 32 lakás és továb­biak épülnek. Itt lesz az egészség- ügyi központ és üzletközpontot is terveznek ide. Igen, még csak terv, hogy a.mostani apró üzletek, a cipő­konfekció, textil-, iparáru-, hús, zöldség-, gyümölcsbolt és egy telje­sen új, a félkészárubolt is egy fedél alá kerüljön. De élelmiszerüzletből már ma is kettő van. Egy tavaly átadott (szintén a Z akció eredmé­nye) és egy régebbi. S jövőre új utca nyílik, mert az öröklakás-építkezés iránt nagy az érdeklődés. Nagyobb, mint ahány telket ki tudnak mérni. Aminek hiányára, kiesésére a leg­inkább reagál a lakosság, az a köz- világítás. Folytonosságáról Milan Ďuriš, a hnb képviselője gondosko­dik. Az előforduló hibákat ő javítja. Közben cserélik a régi villanyoszlo­pokat, s az áramszolgáltatás minő­ségét növeli majd az új transzformá­torállomás felszerelése is. A kedvezőtlen jelenségekről szól­va Sándor Zoltán elmondotta, hogy eddig a hnb-hez tartozó kisüzemben nem sikerült temetkezési egységet létrehozniuk, bár a ravatalozó első­ként épült fel Z akcióban. Márpedig a temetkezéssel járó teendők inté­zése a közeli városokban kényel­metlen és hosszadalmas a hozzá­tartozók számára. Vezetékes földgáz hiányában a palackos gáz szállításában felme­rülő hiányosságok megszüntetését egy helyi lerakat létrehozásával kí­vánják megoldani. Mi a módja annak, hogy a Z akci­óban ledolgozott társadalmi’ munka egy főre eső értéke 370 korona? Talán leginkább a tömegszerveze­tek szocialista munkaversenye. Ta­valy első helyen a testnevelési egyesület végzett. Tagjainak a jó munkáért elismerés jár s nyugtázza azt egy 5 millió koronás beruházás­sal felépült sporttelep is, ahol - ke­vés falu büszkélkedhet ezzel - sza­una is van. TALLÓSI BÉLA Döntő fordulatot várunk Az első félév vége felé a sajtó hasábjain megjelentek a nép­gazdaságunk elmúlt évi eredményeiről és hiányosságairól szóló beszámolók. Egyrészt elégedetten nyugtázhattuk, hogy 1985-höz képest gazdaságunk tovább fejlődött. Ez lehetővé teszi szocia­lista államunk anyagi-műszaki alapjának fejlesztését, a lakosság életszínvonalának emelését; másrészt, ha a szövetségi pénzügy- miniszter 1986. évi állami zárszámadásáról szóló beszámolóját elemezzük, arra a következtetésre jutunk, hogy nagyon sok még a tennivaló. A munka társadalmi tevékenysége az előirányzott 2,9 százalék helyett csak 2,7 százalékkal nőtt. A frissebb adatok is azt bizonyítják, hogy a népgazdaság egyes ágazataiban nem használjuk ki eléggé a szocialista nagy­üzemi termelési módszerek előnyeit. Az idei év első öt hónapjá­ban nem sikerült teljesítenünk a népgazdaság intenzív fejleszté­sének programját. Természetesen ez a megállapítás a mezőgaz­daságra is vonatkozik. Főleg az állattenyésztésre: nemcsak a sertéshústermelésben mutatkozott lemaradás, a tervezési és egyéb hibák miatt is. Számos vállalat nem érte el a tervezett hatékonysági mutatókat, ezért az előirányzottnál nagyobbak voltak a termelési költségek. A kiesések az egyes vállalatoknál kedvezőtlenül hatottak a dolgozók bérének alakulására is. A járási pártbizottságok nemrég lezajlott plenáris ülésein szintén foglalkoztak az eredmények alakulásával. Konkrét példá­kat hoztak fel a beszámolók a tej- és hústermelésben tapasztal­ható túl nagy különbségekre. így bíráló hangvételű beszámoló hangzott el a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbi­zottság plenáris ülésén, ahol minden kendözés nélkül rámutat­tak a fogyatékosságok okaira. Például arra, hogy a nem kielégítő takarmányellátás miatt az első negyedévben a tehenek átlagos tejhozama az 1986-os év hasonló időszakához viszonyítva 36 literrel csökkent. Ezen az ülésen hangzott el, hogy a takarmány túlnyomó részének kevés az energiatartalma és összetétele számos esetben nem felel meg az igényeknek. A Galántai (Galanta) járásban végzett felmérések is ezt bizonyítják. A szak- bizottságok hangsúlyozzák, hogy nem mindegy, mennyi és milyen összetételű, tápanyagtartalmú takarmányt etetnek. A tehenek túl sok fehérjetartalmú takarmányt kaptak, ezzel szemben kevés volt az édes, energiadús takarmány, amely kedvezően hatott volna a tej cukortartalmára és általában minő­ségének alakulására. Sajnos, erre a következtetésre eléggé későn jöttek rá, amikor a helyzeten már nem sokat lehetett változtatni. A takarmányellátási problémák más járásokban is csökkenést okoztak a termelésben. A Csicsói (Čičov) Efsz-nek a mezőgazda­sági terményfelvásárló és ellátó vállalat olyan takarmánykeveré­ket szállított, amelyből hiányoztak a kiegészítő tápok, főleg a szójaliszt. Emiatt több mint százezerrel kisebb volt a tojás­hozam. A példák is azt bizonyítják: az állattenyésztésben a termelés bizony jó részt a takarmányalap függvénye, ezért ideje lenne már végre úgy összeállítani a takarmányprogramot, hogy a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a szükségleteknek, s az állatok termelőképessége a lehető leggyorsabb ütemben foko­zódjék. Ma már az ideális takarmányalap megteremtésére meg­van minden lehetőség. Az irányítók túlnyomó többségének felsőfokú végzettsége van. Nem ritka az olyan mezőgazdasági vállalat, amelynél 20-30, sőt még több mérnök is dolgozik. Jogosan várhatjuk el tehát, hogy a takarmánytermelésben döntő fordulat következzék be. A feldolgozó vállalatok kiváló minőségű alapanyagot kapjanak, hogy ily módon gazdaságosabb legyen a takarmányok felhasználása és mindez megmutatkozzék a vál­lalatok nyereségének alakulásában is. BALLA JÓZSEF Sokba került a hiszékenység Az elmúlt év őszén sokan értesül­hettek a napilapok rendőrségi hírei­ből arról, hogy Losoncon (Lučenec) egy helyi lakostól - közvetítő útján - 94 000 koronát kapott két ismeret­len fiatalember olcsó tuzexutalvá- nyok rövid határidős beszerzésének Ígéretére, majd a pénzzel együtt mindkettőjüknek nyoma veszett. A bűnüldöző szervek hamarosan megállapították a csalók kilétét, le­folytatták a nyomozást és a közel­múltban már a jogerős bírósági ítélet kihirdetésére is sor került ügyükben. Az eljárás során bebizonyosodott, hogy a csalók, Vojtech Botoš 19 éves, munkaviszony nélküli és Fran­tišek Herczeg 26 éves, szintén mun­kaviszony nélküli losonci lakos jó- előre pontosan kitervelték nagyobb pénzösszegek könnyű megszerzé­sének módját. Mivel jól tudták, hogy importált személygépkocsi vagy egyéb árucikkek vásárlása céljából aránylag sokan tuzexutalványokat hajszolnak, a gyors meggazdago­dás nagy lehetőségét vélték a be­szerzésükre tehető ígéretekben. Tervük megvalósításához már ta­valy szeptemberben hozzáfogtak. Az első érdeklődőtől azonban a nagy ígérgetések ellenére is csak 600 korona előleget zsebelhettek be. A pénzt megfelezték, elköltötték, majd másoktól próbálkoztak hasonló mesékkel újabb összegeket kicsalni. Októberben egy kicsit a véletlen is a segítségükre volt. Botoš egy alkal­mi ismerősével folytatott beszélge­tés közben megtudta, hogy annak ismerőse sürgősen legalább 22 000 tuzexkoronát szeretne valakitől, le­hetőleg jutányos áron megvenni. Er­re azonnal közölte, hogy ő bizony bármennyit tud szerezni! Az alkalmi ismerős továbbította az ,,örömhírt“, majd az első találkozáshoz hasonló feltételek között pontosan megbe­szélték az üzlet részletkérdéseit is. Néhány nap múlva, 1986. október 30-án délután ötkor a losonci Lenin utcában Botos már Herczeggel együtt várta a közvetítőt, aki táskájá­ban hozta a 94 000 koronát. A pénz átvételekor 4000 koronát visszaad­tak neki a nagyobb bizalomkeltés céljából, majd egymás szavait erő­sítve azt kezdték magyarázni, hogy mindkettőjüknek egy titkos találka­helyre kell menniük a tuzexutalvá- nyokért. A közvetítő azonban se- hogysem szerette volna egyedül elengedni őket. Botoš és Herczeg végül beleegyezett abba, hogy velük tartson. Előbb a Jókai utca irányába indultak, onnan pedig a Marx utcába fordultak be, ahol Botoš, akinél a pénzestáska volt, hirtelen futásnak eredt. Herczeg erre azonnal nyug­tatgatni kezdte a közvetítőt. Ismétel­ten elmagyarázta neki, hogy jobb, ha társa mégiscsak egyedül megy a tuzexutalványokért a titkos találka­helyre. Néhány perccel később vi­szont ő is köszönés nélkül futásnak eredt. A biztonság kedvéért némi kerülővel igyekezett Botoš Jilem- nický utcai lakására, ahol elosztották a pénzt és a lebukás elkerülése végett több napig nem mutatkoztak a városban. Letartóztatásuk után Botoš min­dent bevallott, de amikor meghall­gatta Herczeg védekezését, vissza­vonta töredelmes beismerő vallomá­sát és a büntetőeljárás során végig tagadta tettét. Védekezésül újabb mesét talált ki. Azt szerette volna elhitetni a rendőrséggel, majd a bí­rósággal is, hogy nem ő, hanem a közvetítő megbízója, vagyis a pénz tulajdonosa futott el a 90 000 koronát tartalmazó táskával. Taga­dását a büntetőtanács súlyosbító körülménynek értékelte és mint visz- szaeső bűnözőt két és fél évig tartó feltétel nélküli szabadságvesztésre, valamint 2000 korona pénzbünte­tésre ítélte. Herczegnek két korábban elköve­tett bűncselekményéért is felelnie kellett a bíróság előtt. Ugyanis tavaly júniusban az ablakon át bemászott egy ipolyvilkei (Veľká nad Ipľom) házba és ok nélkül megverte ottlakó rokonát, akit az ütlegelés miatt tizen­két napig gyógykezelni kellett. Ezt követően Herczeget ittas állapotban találták meg a rendőrök, és bekísér­ték őt a kijózanítóba. Ott azonban amint magára hagyták, felfeszítette az ablakrácsot és megszökött. A bí­róságon ezen kívül szintén súlyosbí­totta a helyzetét, hogy korábban már háromszor hirdettek felette ítéletet szándékos bűncselekmények elkö­vetéséért. A büntető tanács Franti­šek Herczeget három és fél évi feltétel nélküli szabadságvesztéssel és 3000 korona pénzbüntetéssel súj­totta. Természetesen meg kell térí­tenie a Losonci Járási Népegész­ségügyi Intézetnek az ablakrács fel­feszítésével okozott 649 korona kárt, valamint közösen Vojtech Bo­tossal a kétrendbeli csalás útján szerzett 600 és 90 0000 koronát is. Botoš és Herczeg enyhítésért be­nyújtott fellebbezését a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság elutasí­totta. -ly­újsa 4 1987. VI

Next

/
Thumbnails
Contents