Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-04 / 154. szám, szombat
Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (Folytatás az 1. oldalról) elnökség konkrét feladatokat tűzött ki az érintett szervek elé a szocialista törvényesség sokoldalú megszilárdítása terén. Egyidejűleg hangsúlyozta, hogy a gyakorlatban következetesen meg kell valósítani azokat a feladatokat, amelyek a CSKP KB Elnöksége által a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése elleni harcról 1983-ban elfogadott levélből adódnak, s végre kell hajtani a szövetségi kormány által ezzel kapcsolatban jóváhagyott intézkedéseket. A pártszervek és -szervezetek, valamint a kommunisták, főleg a vezető dolgozók kötelesek a mindennapi életben mindenütt eleget tenni az ebből adódó követelményeknek. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának feladata pártkivizsgálások lefolytatása és a pártalapszabályzat értelmében következtetések levonása az olyan esetekből, amikor megszegik a szocialista törvényességet és a pártnormákat. Ezzel kapcsolatban a CSKP KB Elnöksége úgy döntött, hogy kizárja a CSKP soraiból a Babinsky csoportjához tartozó személyeket, akiket a nemrég Bratislavában lezajlott perben elítéltek a társadalmi tulajdon fosztogatásáért és más bűncselekmények elkövetéséért. Az elnökség konkrét intézkedéseket hagyott jóvá a CSKP KB 5. ülésén a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében kitűzött feladatok teljesítésére. Jóváhagyólag tudomásul vette a Csehszlovákia tudományosműszaki, gazdasági és szociális fejlesztése 2010-ig terjedő összegező prognózisa eddigi kidolgozásának egyes tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Ezután jelentést vitatott meg a Csehszlovák Újságírók Szövetsége IX. kongresszusának lezajlásáról, és nagyra értékelte a sajtó, a rádió és a televízió dolgozóinak azt az eltökéltségét, hogy aktívan hozzájárulnak a CSKP XVII. kongresz- szusa irányvonalának megvalósításához a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsításáért, a gazdasági mechanizmus átalakításáért, a társadalom további demokratizálásáért és a nyilvános tájékoztatás fejlesztéséért folytatott küzdelemhez. Az elnökség ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette a Gustáv Husák és más csehszlovák vezetők által Philipp Jenningerrel, az NSZK szövetségi parlamentjének elnökével folytatott tárgyalásokról, továbbá Ernst Breitnak, az NSZK-beli Német Szakszervezeti Szövetség elnökének az SZKT meghívására hazánkba tett látogatásáról és Gustáv Husákkal tartott találkozójáról szóló tájékoztatót. Egyúttal néhány további gazdasági, valamint bel- és külpolitikai kérdéssel is foglalkozott. A Szovjetunió és India következetesen törekszik a béke és biztonság erősítésére Közlemény a parlamenti elnökök találkozójáról (ČSTK) - Varsóban július 1-e és 3-a között valósult meg a Varsói Szerződés tagországai parlamenti elnökeinek találkozója. A találkozón részt vett Sztanko Todorov, a BNK Népi Gyűlésének elnöke, Alois Indra, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke, Sarlós István, az MNK Országgyűlésének elnöke, Horst Sindermann, az NDK Népi Gyűlésének elnöke, Roman Malinowski, az LNK Szejmének elnöke, Nicolae Giosan, az RSZK Nagy Népi Gyűlésének elnöke és Lev Tolkunov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke. A találkozón megvitatták a test- lyamat dinamizmusának növelévéri országok együttműködése elmélyítésében a parlamentek szerepével összefüggő kérdéseket, tekintettel arra, hogy ez az együttmüködés dinamikusabb és hatékonyabb legyen, figyelembe véve a szocialista közösség fejlődése jelenlegi szakaszának sajátosságait. A parlamentek elnökei kölcsönösen tájékoztatták egymást és tapasztalatcserét folytattak országaik tevékenységéről, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítására, a tudományosműszaki haladás eredményeinek széles körű alkalmazására, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának állandó emelésére, a szocialista demokrácia elmélyítésére irányul, összhangban a szocialista építés céljaival. Hangsúlyozták, hogy a szocialista országok sikerei új lehetőségeket teremtenek kölcsönösen előnyös együttműködésükhöz, az egész világ országaival való kapcsolataik fejlesztéséhez és hozzájárulnak a szocializmus befolyásának és nemzetközi tekintélyének növeléséhez. Rámutattak a parlamentek aktív együttműködésének jelentőségére a KGST-tagországok gazdasági együttműködési terveinek, a tagországok tudományos-mü- szaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának és azoknak a megállapodásoknak a megvalósításában, melyeket a testvéri szocialista országok vezető képviselőinek 1986. novemberében Moszkvában megtartott munkatalálkozóján fogadtak el. Részletes tapasztalat- és véleménycserét folytattak az állami és jogi szervek felépítéséről, a törvényhozás fejlesztéséről, a parlamentek ellenőrző szerepének megvalósításáról és a helyi közigazgatási szervek tevékenységéről. A találkozó résztvevői részletesen megvitatták a nemzetközi helyzet fejleményeit érintő kérdéseket. Elemezték, mindazon országok parlamentjeivel való együttműködés lehetőségeit, amelyek részt vettek az európai biztonsági és együttműködési konferencián, foglalkoztak az összeurópai fősével, a katonai konfrontáció szintjének csökkentésével és a lázas fegyverkezés megállításával, a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvalósításával, a béke megőrzésével a Földön és a sokoldalú együttműködés fejlesztésével valamennyi területen. Ezzel összefüggésben a Varsói Szerződés tagországainak parlamenti elnökei felhívást fogadtak el az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vett országok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez. A felhívás szövegét megküldik nekik és azt a sajtó is közzéteszi. A sokoldalú együttmüködés további bővítésének jelentőségét figyelembe véve célszerűnek tartották, hogy évente megszervezzék a Varsói Szerződés tagországai parlamenti elnökeinek találkozóját, rendszeresen váltakozó helyszíneken. A találkozón hangsúlyozták a nagy októberi szocialista forradalom rendkívüli jelentőségét, azt, hogy új szakaszt nyitott az emberiség történelmében. Kiemelték annak fontosságát, hogy a képviselők részt vegyenek a 70. évforduló ünnepségein. Megállapodtak abban, hogy a parlamenti elnökök következő találkozója Berlinben lesz. A tudományos-műszaki fejlesztésről (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában Jaromir Obzina szövetségi miniszterelnök-helyettesnek, a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság elnökének jelenlétében fogadta Leonyid Jefremovot, a Szovjetunió tudományügyi és műszaki állami bizottságának első alel- nökét, a csehszlovák-szovjet tudományos-műszaki együttműködési állandó albizottság napokban Prágában folyó 39. ülésén részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét. Elvtársi légkörben eszmecserét folytattak a tudományos-műszaki fejlesztés irányításáról, (Folytatás az 1. oldalról) diai kormányfő, hangoztatva, hogy édesanyja rendkívüli rokonszenvet érzett a Szovjetunió és a szovjet nép iránt. Ezt talán az is meghatározta, hogy a nagy októberi szocialista forradalom hónapjában született. Fiatal korában édesapja, Dzsavaharlal Nehru leveleiből ismerte meg ennek a forradalomnak a rendkívüli történelmi jelentőségét. Az is figyelemre méltó, hogy miniszterelnöksége idején írta alá India és a Szovjetunió béke-, barátsági, és együttműködési szerződését - mondotta Radzsiv Gandhi. Az indiai kormányfő tiszteletére a szovjet vezetés tegnap a Kremlben díszebédet adott. Az ebéden Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi beszédet mondott. MIHAIL GORBACSOV BESZÉDE Az SZKP KB főtitkára bevezetőben emlékeztetett rá, hogy a rendszeressé vált szovjet-indiai legfelsőbb szintű találkozók mindkét államnak és nemzetnek hasznot hoznak. Joggal mondhatjuk el - folytatta -, hogy együttműködésünk minőségileg új szintet ért el, amit a ma aláírt hosszú távú tudományos-műszaki együttműködési komplex program is bizonyít. A Delhi Nyilatkozat, amelyet tavaly novemberben hagytunk jóvá, valóban újszerű és hasznos okmány, nagy érdeklődést váltott ki, és a benne foglalt gondolatok közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a világ erkölcsi-politikai légkörét. Mihail Gorbacsov a továbbiakban rámutatott: a konzervatív erők nem fogadják el az új gondolkodásmódot, elutasítják azt. Velük egy vonalban haladnak a dogmatikus és a szkeptikus emberek. Nyilvánvalóan nem könnyű leküzdeni a külpolitika küldetéséről évszázadokon keresztül kialakult nézeteket, sok itt a probléma és az akadály. A kor azonban konstruktív választ követel arra a kérdésre, hogy mit tegyünk? A kor igényli az erőpolitika, a „nukleáris elrettentés“ alternatíváját. Ezért szeretném ismét felhívni a figyelmet a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének a gondolatára. Hogyan értelmezzük azt a fogalmat, hogy „átfogó“? Van horizontális jelentősége, tehát minden országot és térséget magába foglal, s vertikális jelentősége is, ami azt jelenti, hogy tekintetbe kell vennie a nemzetközi kapcsolatokat befolyásoló összes tényezőt - a katonait, a politikait, a gazdaságit, az ökológiait és a humanitáriust egyaránt. Amikor a biztonság épületét építjük, ugyanúgy kell gondoskodnunk minden egyes emelet, valamennyi szekció építéséről. Tudatosítjuk, hogy a nemzetközi biztonság átfogó rendszere nem jöhet létre azonnal, kész állapotban, valamiféle mesterséges struktúraként, amelyet fentről kényszerítenek a nemzetközi kapcsolatok élő gyakorlatára. Ez nem statikus, hanem dinamikus rendszer. És dinamikája az államok egész közösségének céltudatos tevékenységétől függ. Egyetlen ország, egyetlen országcsoport sem sajátíthatja ki a rendszer építészének a funkcióját. Ez nemzetközi ügy, amely közös erőfeszítéseket és bizonyos időt igényel. Vajon közelebb jutottunk-e az utóbbi időben a biztonságosabb világhoz? Néhány reményteljes jelzésről lehet szó. Látható, hogy az egyetemes köztudatban valami megmozdult, egyre erősebb és tekintélyt parancsolóbb a politikai realizmus hangja. Azok, akik meghátrálnak az egyenjogú párbeszéd, a lázas fegyverkezés megállítását célzó komoly erőfeszítések elől, egyre kevesebb bizalmat élveznek. A nemzetközi közvéleménynek bizonyos mértékig sikerült megállítania e feszültség növekedését. Ennek köszönhetően felmerült a lehetőség, hogy megtegyük az első lépést - megállapodást kössünk a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakétákról. Ez a szerződés megnyitná a további, még fontosabb akciók távlatait. Mindez azonban egyelőre csupán lehetőség. A NATO ezúttal is akadályokat gördített a szerződés útjába. Az okok mindig ugyanazok: a befolyásos militarista körök érdeke a lázas fegyverkezés. Ebből kifolyólag a NATO kormánykörei nélkülözik a konstruktív koncepciót a kelet -nyugati kapcsolatokban. Egyszerűen nem tudják helyettesíteni a „nukleáris elrettentés“ teljesen tarthatatlan koncepcióját. Ha leegyszerűsítjük a NATO vezetőinek a jövő századi békés fejlődés távlataira vonatkozó nézeteit, az egység és a realizmus hiányát tapasztaljuk. Mi javasoljuk a tömeg- pusztító fegyverek egész rendszerének felszámolását és a fennmaradó fegyverek ésszerű szintre történő korlátozását. Válaszul a társadalmi rendszer, mégpedig a mi társadalmi rendszerünk felszámolását javasolják. E „dilemma“ képtelenségét aligha kell bizonyítani. Nem egészen egy évvel ezelőtt Vlagyivosztokban kifejtettük elképzeléseinket Ázsia és a csendesóceáni térség biztonságáról. Delhiben ezt a fontos kérdést közösen vitattuk meg. Az elmúlt időszakban a Szovjetunió igyekszik fokozni pozitív hozzájárulását a térség ügyeinek megoldásához, s arra törekszik, hogy felújítsa és aktivizálja kapcsolatait az ottani országokkal. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy politikánk, amely nem sérti senki érdekeit és senki függetlenségét, egyre nagyobb megértésre talál. Egyre több ország, még a válsággócoktól távol eső államok is szorgalmazzák a tárgyalásokat és a válsággócok körüli helyzet normalizálását. Aktívabban kezdik érvényesíteni jogukat arra, hogy a világ ügyeinek alakításában részt vehessenek, amit mi üdvözlünk. Az egész mai világ kölcsönös összefonódása olyan, hogy minden nemzetközi jelentőségű új eseménnyel méginkább érezhetővé válik. Ez megmutatkozott az európai nukleáris rakétákról szóló tárgyalások kapcsán is. Tudatosítjuk, hogy ez a kérdés összefügg az ázsiai és a csendes-óceáni háborús veszély és biztonság kérdéseivel. Ez bennünket közvetlenül érint, mivel a Szovjetunió hatalmas része Ázsiában, a Távol-Keleten fekszik. Szeretném ismét egyértelműen megerősíteni, hogy határozottan javasoljuk az Egyesült Államoknak: kezdjünk tárgyalásokat az ázsiai és csendes-óceáni nukleáris fegyverekről, és ezt a problémát oldjuk meg minden fél biztonsága érdekeinek a legszigorúbb tiszteletben tartása, a kölcsönösség alapján. Az általános biztonság egyik alapja - filozófiai és politikai tekintetben egyaránt - a bizalom. A szovjet -indiai kapcsolatok a bizalomról szóló eszmefuttatások hálás témáját jelentik. Együttműködésünk éppen azért bővült ennyire, mert szigorúan tiszteletben tartottuk, sőt ápoltuk a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét. Jelenkorunk számos kérdésére vonatkozóan saját utunkon, saját indítékoktól vezetve jutottunk el közös álláspontunkhoz. Ezért látni viszonyunkban az olyan nemzetközi elrendezés elemeit, amelyben a békés együttélés és pozitív, kölcsönösen előnyös együttműködés univerzális normává válik. A bizalmatlanság a Szovjetunió és India kormányainak és népeinek viszonyában kizárt dolog volt. Kívülről azonban igyekeznek hatni erre a viszonyra. A jószomszédi kapcsolatainkra szinte allergiásak azok az ismert politikai körök, amelyek a mi- litarizálásra, a regionális konfliktusok kirobbantására, a konfrontációra törekszenek. Nincs ínyükre az a szerep, amelyet India a világpolitikában játszik. Meg akarják állítani a nemzetközi ügyekre gyakorolt befolyásának növekedését. Annak tanúi vagyunk, hogy ezek a körök minden rendelkezésükre álló eszközzel nyomást gyakorolnak Indiára, és igyekeznek destabilizálni az országban és a körülötte kialakult helyzetet. A Szovjetuniót ugyancsak aggasztja az India elleni kampány, amelynek célja az ország egységének megbontása. Mi a Szovjetunióban nagyra értékeljük nagy déli szomszédunk békepolitikáját. Érdekünk az egységes, erős és önálló India, amely kimagasló szerepet játszik az el nem kötelezettek mozgalmában és a delhi csoport kezdeményezéseiben. Az ilyen India az ázsiai és az egyetemes béke és biztonság pótolhatatlan és elengedhetetlen tényezője - hangsúlyozta beszédében Mihail Gorbacsov, majd örömét fejezte ki afelett, hogy a kölcsönös megértés, a bizalom és az együttműködés politikája a „néptömegek diplomáciájára“ támaszkodik, s ennek a diplomáciának a megtestesítői lesznek a Szovjetunióban és Indiában megrendezésre kerülő fesztiválok. RADZSIV GANDHI BESZÉDE Radzsiv Gandhi a tiszteletére adott díszebéden hangoztatta, a szovjet-indiai viszonyra a nézetazonosság jellemző az olyan kulcs- fontosságú kérdésekben, mint a béke, a fejlődés és a leszerelés. A két ország közötti béke-, barátsági és együttműködési szerződés, melyet tizenhat évvel ezelőtt írtak alá, az ázsiai, s az egyetemes béke és stabilitás rendkívül fontos tényezőjévé vált. A nemzetközi helyzet bonyolultabbá válásának éveiben ennek a dokumentumnak a jelentősége tovább nőtt. Az indiai miniszterelnök kiemelte a Delhi Nyilatkozat, a Mihail Gorba- csovval közösen aláírt dokumentum jelentőségét, s azt a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében új szakasz kezdeteként értékelte. Felhívta rá a figyelmet, hogy Délkelet-Ázsiában egyre aktívabbak azok az erők, amelyek az ott élő népek függetlenségét igyekeznek aláaknázni. Továbbra is éberek leszünk a térség békéjéért vívott harcban - mondotta. Emlékeztetett rá, hogy Mahatma Gandhi és Dzsavaharlal Nehrú az elsők között voltak, akik a nukleáris leszerelést szorgalmazták. Az atomháború szörnyűségeinek megértéséhez hozzájárult az ún. delhi hatok nyilatkozata is - szögezte le Radzsiv Gandhi, majd végezetül nagyra értékelte azokat a merész és újszerű javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov Reykjavíkban és azt követően terjesztett elő, s annak a véleményének adott hangot, hogy a nukleáris fegyverek korlátozásának és csökkentésének távlatai már rég nem voltak olyan kedvezőek, mint most. MEGNYÍLT AZ INDIAI FESZTIVÁL A moszkvai Kremlben tegnap délután megnyitották az indiai fesztivált. A fesztivál résztvevőit Radzsiv Gandhi és Mihail Gorbacsov üdvözölte. Az indiai kormányfő rámutatott a két ország közötti megbonthatatlan barátságra, s hozzáfűzte, hogy ez a barátság az egész világ számára példaként szolgálhat. Mihail Gorbacsov beszédében hangsúlyozta, hogy a fesztivál ismét bebizonyítja, milyen őszintén érdeklődik egymás iránt a két ország népe. Emlékeztetett rá, hogy a most megnyitott fesztivált, valamint az Indiában novemberben sorra kerülő szovjet fesztivált jelentős jubileumok alkalmából rendezik meg: India függetlensége kihirdetésének 40. és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. Meggyőződését fejezte ki, hogy mindkét eseménysorozat méltóképp emlékezik meg ezekről a világtörténelmi eseményekről és teljesíti nemes, humánus küldetését. Radzsiv Gadhi az ünnepélyes megnyitó után a Kreml kertjében elültette a barátság fáját, amelyet aztán Mihail Gorbacsovval együtt a Volgából és a Gangeszből merített vízzel locsoltak meg. A két államférfi virágot helyezett el Lenin emlékművénél is. Az indiai kormányfő ezután ellátogatott a Lenin-mauzóleumba, ahol koszorút helyezett el, akárcsak az ismeretlen katona sírjánál. Munka Érdemrend átadása (ČSTK) - Václac Petrasnak, a pferovi Észak-morvaországi Sörgyárak igazgatójának 60. születésnapja alkalmából sokéves kimagasló munkaeredményeiért, valamint politikai és egyéb közhasznú tevékenységéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Ondrej Vanék cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyújtotta át a jubilánsnak. ÚJS ď d 1987.
