Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-31 / 177. szám, péntek

A prágai Konst- ruktíva vállalat egyes számú üzemének dol­gozói 1988. de­cemberében fe­jezik be a város déli részén egy újabb kereske­delmi központ építését. A köz­pontban helyet kapnak a szol­gáltatások is. A felvételen Sta­nislav Koste- lecký (előtérben) és Jiŕi Jarkovský az épületelemek behelyezését végzik. (Petr Merta felvétele - ČTK) Éjjel-nappal felvásárolják a gabonát Jól felhasználták az integrációs alapot új magtárak építésére A határban szemlátomást fogy a lábon álló gabona. A mezőgazda- sági vállalatok a kombájnok után gyorsan elszállítják a szalmát, majd azonnal tárcsázzák a tarlót, hogy egy részébe mielőbb másodnövé­nyeket vethessenek. Marián Záho- rák, az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság agronómusa elégedett a nyári mun­kák ütemével. Naponta 3500-4000 hektárról kerül biztos helyre a ter­més. A határban 206 saját és 261 vendégkombájn dolgozik. Segítsé­gükre jöttek a Píseki, Prostéjovi, Brno-vidéki, Čadcai, Prievidzai, Po­važská Bystrica-i, Martini, Zvoleni, Žilinai és Topočny-i járás legjobb gépkezelői. Ilyen kooperációs segít­séggel folyik számos mezőgazdasá­gi vállalatnál a szalma begyűjtése is. A munka színvonalas irányítására és rugalmas szervezésére jók a fel­tételek, mert minden mezőgazdasá­gi vállalat alaposan kidolgozta a nyári munkák tervét. Ennek teljesí­tését értékelve a helyi viszonyoknak megfelelően teszik meg a szüksé­ges intézkedéseket. Minden erőt a betakarításra összpontosíthatnak, mert az évelő takarmányok második kaszálását még aratás előtt sikerült begyüjteniük. öntözhető területre vetik a másodnövényeket A terv szerint 6232 hektáron vet­nek másodnövényeket, hogy ezzel is kiegészíthessék a takarmányala­pot. Ahol lehet az öntözhető terüle­teken termelnek keverékeket, hogy nagy hozamot érhessenek el. Jó fel­tételeket teremtettek a másodnövé­nyek részére a Csúzi (Dubník), a Tardoskeddi (Tvrdošovce), a Ké- méndi (Kamenín) és a Komjaticei Efsz-ben. Egyes mezőgazdasági vállalatok a korai burgonya után is másodnövényeket vetettek. A šu- rany-i Efsz-ben 35 hektáron már szépen fejlődnek a másodnövények. Azt tervezték, hogy mintegy 400 hektáron cukorcirkot vetnek, de nem kaptak elegendő vetőmagot. Megbecsülik a takarmányszalmát Mivel szinte minden évben kevés a tömegtakarmány, az idén minde­nütt alaposan felkészültek a takar­mányszalma begyűjtésére és kaza­lozására. Az Udvardi (Dvory nad Žitavou) Efsz-ben bevált szalmale- húzási és kazalozási módszert több mezőgazdasági vállalatnál alkal­mazzák. A kazlakat fóliaponyvával is letakarják, hogy ne ázzanak be. A szalma betakarítását és kazalozá­sát a járási aratási bizottság és a mezőgazdasági vállalatok nyári munkákat irányító bizottságai napi rendszerességgel értékelik. Éjszaka is átveszik a gabonát A Mezőgazdasági Terményfelvá­sárló és Ellátó Vállalat érsekújvári üzemének átvevőhelyein éjjel-nap­pal dolgoznak. Faludi Vince mér­nök, az üzem igazgatója elmondot­ta, hogy a mezőgazdasági vállala­tokkal rendszeresen megbeszélik, hogy éjszaka mikor és mennyi gabo­nát szállítsanak. Megtudtuk továb­bá, hogy a kilenc repcetermelő gaz­daság nagyon jól szervezte a beta­karítást. Az agronómusokat azért is dicséret illeti, hogy kevés erukasavat tartalmazó terményt szállítottak. A repcét illetően egyelőre nincsenek gondjaik. Az Ústí nad Labem-i és a bratislavai feldolgozóüzem folya­matosan átveszi tőlük a termést. A borsó felvásárlása is rugalmasan folyik. Elég nagy gondot okoz vi­szont, hogy szinte minden növény termése egyszerre érik be. Az időjá­rásnak köszönhetően egyelőre nem kell üzemeltetniük a szárító beren­dezéseket, hisz szárítani csak az őszi árpa egy részét kellett. A búza nedvességtartalma általában 13-14 százalék közötti. Külön tárolják az élelmiszeripari gabonát Sok szó esik a minőség alakulá­sáról. A felvásárlási munkaterv értel­mében - ahogy az igazgató hangsú­lyozta - megkövetelik, hogy az élel­miszeripari gabonát külön tárolják. Erre a célra a šuranyi, a köbölkúti (Gbelce) és a bényi (Biňa) átvevő- központban jelöltek ki megfelelő rak­tárakat. A búza jó fajsúlyú, és nagy a sikértartalma. Az Udvardi, Szímői (Zemné), Hűli és Tardoskeddi Efsz- ből nagyon jó minőségű élelmiszer- ipari gabonát szállítanak. A felvásár­lók a tavaszi árpa minőségével is elégedettek. Fehérjetartalma 9-11 százalék. Sajnos, a hőségben egyes parcellákon megszorult a kalászok­ban a szem, ezért a termés egy része nem felel meg söripari célok­ra. Hogy minél kisebb legyen a táro­lási veszteség, a sörárpát régi raktá­rak padlásán raktározzák. Kiváló mi­nőségű sörárpát vásárolnak fel a kol- tai, a Garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) és a Csúzi Efsz-ből, illetve a Mikuláši Állami Gazdaságból. Az aratás és felvásárlás vonatko­zásában is igaz a mondás, hogy a jó felkészülés fél siker. A felvásárló­üzem igazgatója szerint ezt tartották szem előtt, amikor megszervezték az átvevőközpontok szocialista munkaversenyét. A magtárak legtö­kéletesebb előkészítéséért és a leg­szebb környezetért folyó verseny­ben a köbölkúti átvevőközpont dol­gozói kerültek az élre, s elnyerték az üzerjr igazgatójának és szakszerve­zeti bizottságának vándorzászlaját. A kisraktárak kollektíváinak verse­nyét a Komjaticei tároló dolgozói nyerték. A járás raktározási gondjai csak némileg enyhültek. Bényben, Bardo- ňovóban, Csúzon, Köbölkúton és Szímőn mintegy 16 ezer tonna ga­bona befogadására alkalmas raktá­rakat építettek az integrációs alap felhasználásával. Ezt a beruházási lehetőséget a jövőben is ki akarják használni. Korszerű berendezésekkel, gyorsan Anton Buzánsky mérnök, a felvá­sárlóüzem agronómiai szolgáltatásá­nak vezetője elmondta, hogy a ter­vek szerint az idén 7120 tonna első­osztályú, több mint 10 ezer tonna másodosztályú, és 2045 tonna har­madosztályú sörárpát kell felvásá­rolniuk. A hurbanovói sörgyárral na­gyon jó a kapcsolatuk. A mezőgaz­dasági vállalatok arra törekednek, hogy minden szempontból kifogás­talan legyen az árpa. A járásban az éghajlati viszonyok figyelembe véte­lével Bónus, Mars, Rubin és Orbit árpafajtát termelnek. Mackó Ferenc mérnök, aki a termés minő­ségét és béltartalmát vizsgálja, ki­emelte, hogy az Intrapid 61-es típu­sú, Magyarországról behozott kor­szerű berendezéssel egy perc alatt megállapítható a termény vegyi összetétele, fehérje-, nedvesség-, zsír-, keményítő-, sikér- és hamu- anyag-tartalma. Ha ezeket a beren­dezéseket az átvevőközpontokban teljesen kihasználják, kevesebb lesz a felvásárlóüzem és a termelők kö­zötti vita. A šuranyi átvevőközpontban jó ütemben haladt a munka, mindösz- sze néhány jármű várakozott. Igaz, Borbély Antal, a Tarkoskeddi Efsz gépkocsivezetője azt mondotta, hogy nem mindig megy ilyen szerve­zetten a munka. Ľubomír Vančík, az átvevőközpont vezetője a helyze­tet értékelve elmondotta, hogy to­vábbi intézkedéseket tesznek a ter­mény gyorsabb átvételére. Az éjsza­kai műszakot is jobban megszerve­zik. Itt láttuk működni az Intrapid 61 berendezést. A Nagykéri (Milanov- ce) Efsz sörárpájából vett mintát értékelte. Igazán gyorsan dolgozott. Az Érsekújvári járásban rugalma­san, szervezetten folyik a gabona betakarítása és felvásárlása. Meg­van rá minden lehetőség, hogy a ter­més a lehető legjobb minőségben kerüljön a magtárakba. BALLA JÓZSEF Új módon a kereskedelemben Életszínvonalunk fejlődése, a társadalmi fogyasztás növeke­dése megköveteli a piac stabilitását, az egyre jobb áruválaszté­kot és nem utolsó sorban a megfelelő vásárlási feltételek megteremtését. Mindezt viszont nem lehet megvalósítani az irányítás eddigi extenzív formáival, amelyek abban nyilvánultak meg, hogy a kereskedelemnek az elosztó szerepe jutott. Hogy ilyen helyzet alakult ki, annak a hazai piac kiegyensúlyozatlan­sága valamint az az oka, hogy az ágazatnak nincs egyenrangú szerepe a népgazdaságban. Mint életünk egyéb területein, a kereskedelemben is elérkezett a lépésváltás ideje. A hogyanra az a jelentős dokumentum ad választ, melyet a közelmúltban hagyott jóvá a CSKP KB Elnök­sége és a CSSZSZK kormánya. Ez tartalmazza azokat a feladato­kat is, amelyek a kereskedelemre és a vendéglátóiparra hárulnak a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak megvalósítása során. Jelentős változásokról van szó benne, megfogalmazódtak az átalakítás alapvető elvei, utat mutat az önelszámolásos rendszer bevezetéséhez és nem utolsó sorban az érdem szerinti követke­zetes javadalmazást szorgalmazza. Végeredményben pedig a lakosság anyagi szükségletei magasabb szintű kielégítése a fő cél. Hogy mindez valósággá váljon, ahhoz minden kereskedelmi szervezet valamennyi dolgozójának hozzá kell járulnia. A felsőbb szinteken mindenekelőtt az irányítást kell javítani, de nem kevésbé fontos, hogy „lent“, az egyes áruházakban és boltok­ban hogyan képesek eleget tenni az elárusítók a megnövekedett igényeknek. A fogyasztók ugyanis a velük való mindennapi kapcsolat alapján ítélik meg a kereskedelem tevékenységét. Eddig sem lehetett az ágazat helyzetéről szólni anélkül, hogy a szállítók, a termelők hozzáállását, a köztük lévő kapcsolatot ne vettük volna szemügyre. Az átalakítás folyamán sem lesz ez másképp. Sőt, ahhoz, hogy a kereskedelem betölthesse a neki jogosan szánt piacszervező szerepét, a termelőknek is meg kell változtatniuk viszonyukat a piachoz. A kereskedelem csak így érvényesítheti a fogyasztók jogos érdekvédelmét. Ugyanis a kereskedelem mindennemű kezdeményezése, jobbító szán­dékú újításai mitsem érnek, ha nincs megfelelő árualap, ha a lakosságnak nem tudnak az elvárt helyen és időben olyan terméket kínálni, mely iránt érdeklődés mutatkozik. Úgy látszik, az eddig is sok vita tárgyát képező szállítói-megrendelői kapcso­latok olyan rendezése, mely mindkét félnek, a termelőnek és az eladónak is megfelel (és nem utolsó sorban a fogyasztónak is) nem lesz könnyű feladat. Az említett dokumentum szerint a kereskedelem jogot kap, hogy például kevesebbet fizessen a rossz minőségű áru vagy a küldemény késése miatt. így tehát minőségi szempontból egészen új kapcsolatok jönnek létre a kereskedelem és a terme­lők között. Valamennyi kereskedelmi szervezetnek arra kell törekednie, hogy a szocialista vállalkozás, a szó szoros értelmében vett kereskedés mindennapi gyakorlattá váljon. Ezt nem lehet fentről, adminisztratív módon elrendelni, hanem a gazdasági szabályozók következetes érvényesítésével lehet és kell elérni. Valamennyi kereskedelmi dolgozónak anyagilag érdekeltnek kell lennie, hogy vállalata gazdaságosan működjön, a saját pénztár­cáján kell megéreznie majd a lemaradást, de ugyanakkor módja lesz, hogy maga is hozzájáruljon az eredményességhez. Mi fogyasztók pedig azt várjuk, hogy az ellátásban mielőbb meg­nyilvánuljon a fontos dokumentumban rögzített irányelvek meg­valósítása. DEÁK TEREZ A mellkasi fájdalom A mellkasi fájdalom nagyon sok betegség tünete lehet. A legtöbb beteg azonban bármiféle szorítást, égetést, szúrást, fájdalmas nyomást stb. a mellkas valamely részén álta­lában szívbetegség tüneteként ma­gyaráz. Az ilyen fájdalom meglehe­tősen sokrétű és nem kell okvetle­nül, hogy szívi eredetű legyen. A fáj­dalomérzet helye, időtartama, mi­lyensége, kisugárzása alapján sokat meg lehet tudni annak eredetéről. A következőkben elemezzük részle­tesen a mellkasi fájdalom leggyako­ribb okait. Nagyon tipikus fájdalommal jár a szívkoszorú-érelmeszesedését kí­sérő ismétlődő roham. A fájdalom legtöbbször hirtelen lép fel, általá­ban testi megerőltetéskor pl. erőlte­tett menés, főleg dombnak felfelé, hideg időben, széllel szemben stb., leginkább .a szegycsont mögött érezhető, ritkábban a szív tájékán, a mellkas bal felén. Jellemző rá, hogy a bal vállba, karba, néha egé­szen a bal kéz kisujjába sugárzik ki, de előfordul kisugárzás a nyakba, alsó állkapocsba és a jobb vállba is. A fájdalom égető, szorító, görcsös, amely megállásra kényszeríti a be­teget. Általában 5-10 percig tart, majd fokozatosan elmúlik. A már diagnosztizált betegek Nitroglycerin tablettát hordanak maguknál, amely a nyelv alá helyezve gyorsan csök­kenti a roham erősségét. A rohamok gyakorisága az érelmeszesedés sú­lyosságától és a kiváltó okoktól függ. Különösen gyakori reggel a munká­ba sietéskor, de kiválthatja hirtelen lelki felindulás is, sőt jelentkezhet teljesen nyugalomban is, például le­fekvés után. A szívizominfarktust kísérő fájda­lom nagyon hasonlít a szívkoszorú- ér-elmeszesedés rohamához, azzal a különbséggel, hogy az előzőekben leírt érzet sokkal intenzívebb, a be­teg kibírhatatlannak tartja, sokszor halálfélelemmel jár. Jellemző rá, hogy több mint fél óráig tart és a Nitroglycerin tabletta nem szünteti meg. A fájdalom érzetét tulajdon­képpen az oxigénhiányban szenve­dő szívizom kelti, s amíg ez az oxigénhiány a koszorúér-elmesze- sedés rohamakor átmeneti, addig az infarktuskor valamely szívizomér el­záródásának következtében végle­ges, ami a szívizom egy részének elhalását okozza. A szívburok gyulladásakor is ke­letkezhet mellkasi fájdalom. Erre jel­lemző, hogy pontosan meghatároz­ható területen jelentkezik, erőssége függ a ki- és belégzéstől, gyakran a nyeléstől is. A gyulladásos megbe­tegedésre a beteg hőemelkedése is utal. Nagyon gyakori a mellkasi fájda­lom a szívneurózisnál. Amíg a szív- koszorúér-elmeszesedés okozta fáj­dalom a 35-40 életév után kezd aktuálissá válni, a szívneurózis álta­lában a fiatalabb korosztályt és na­gyon gyakran a nőket érinti. A tüne­tek az akaratunktól függetlenül mű­ködő idegrendszer kiegyensúlyozat­lanságának következményei. A fáj­dalom legtöbbször élesen szúró, de amíg az oxigénhiány okozta fájda­lom helyét a beteg nem tudja ponto­san meghatározni, addig a szívneu- rózisos beteg ujjal mutatja az érzé­keny pontot általában a bal mellbim­bója körül. A további tünetek közül jellemző a gyakori szívdobogás, a mély sóhajtó légzés, ásítási kény­szer, idegesség, nyugtalanság, ál­matlanság, szorongás, túlzott izza- dás. A betegség nem szervi eredetű voltára való tekintettel a gyógyítás­ban jó eredmények érhetők el a nyugtató gyógyszerek alkalmazá­sával, és a beteg arról való meggyő­zésével, hogy nem szívbeteg. Mellkasi fájdalom felléphet tüdő- hártyagyulladáskor, tüdőembóliánál és légmell (levegő bejutása a tüdő- és mellhártya közé) kialakulásakor is. Ezekben az esetekben a fájdalom oka a többi kísérőtünet jelenlétében általában könnyen kideríthető. A mellkas bőrének különböző megbetegedései is járhatnak fájda­lommal. Ilyenek leggyakrabban a gennyes gyulladások, de fájdal­masak lehetnek a jóindulatú zsírda­ganatok is. A nyaki és hátcsigolyák elváltozá­sai szintén okozhatnak mellkasi fáj­dalmat, amely olykor a megtévesz­tésig hasonlít a szívkoszorúér-elme- szesedés fájdalmához. A különbség csupán az, hogy nem múlik el a Nit­roglycerin tabletta alkalmazásakor, viszont nagyon jól reagál a fájdalom- csillapítókra. A kiváltó okok között legtöbbször fizikai megterhelés és bizonyos testhelyzetek szerepelnek. Mellkasi fájdalmat okoz a rekesz­izomsérv is (a gyomor kiboltosulása a mellüregbe), amely fekvő helyzet­ben jelentkezik. Kisugárzódhat a mellkasba az epéből, gyomorból, hasnyálmirigyből eredő fájdalom is. A mellkasban jelentkező fájdal­mak, mint láthatjuk, nagyon külön­böző eredetűek. Mindegyik azonban orvosi kivizsgálást igényel, amely eldönti a fájdalom pontos eredetét, s csak ezután következhet a megfe­lelő gyógyítás. A 35-40 életév után keletkező mellkasi fájdalom már a szívkoszorúér-elmeszesedés gya­núját kelti, s az esetleges kompliká­ciók megelőzésének érdekében az orvosi kivizsgálás okvetlenül szük­séges. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SS 4 1987. VI

Next

/
Thumbnails
Contents