Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-03 / 153. szám, péntek
Alapvető határozatok a gazdaságirányítás gyökeres átalakításáról (Folytatás az 5. oldalról) városokban azokat felelősséggel felruházni a teljes foglalkoztatottság biztosításának feladatával; a munkafolyamatba történő besorolás, az ideiglenesen fölöslegessé vált dolgozók és a kihasználatlan munkaképes lakosság szakmai felkészítése, és a vállalatok káderigénye ellátásának feladataival. Ki kell alakítani a lakosság munkafolyamatba történő besorolása és szakmai felkészítése önelszámoló központjainak hálózatát. 5. Az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogy az irányítás alapvető átalakítására kidolgozott intézkedések rendszere elválaszthatatlan a fogyasztási cikkek és a fizetett szolgáltatások kiegyensúlyozott kereslete és kínálata biztosításának feladatától. Ennek érdekében elengedhetetlen: Folytatni azt az irányzatot, amelynek célja a fogyasztási cikkek termelésének és a szolgáltatásoknak a fejlesztése, és azokat alárendelni a lakosság igényeinek. Széles körben támogatni kell a szövetkezeti és az egyéni munkatevékenységet;- elhárítani a lakosság kiadásainak struktúrájában bekövetkezett deformációkat, elsősorban a fizetett szolgáltatások fejlesztésének lényeges meggyorsításával, különösen a lakás- és a kommunális gazdálkodásban, a szabadidő kihasználása, a turisztika, valamint a kulturális és szociális szolgáltatások szférájában;- meggyorsítani a szövetkezeti és a magánlakásépítést. Elsősorban vidéken hatékonyabban és aktívabban kell felhasználni erre a lakosság anyagi eszközeit. 6. Tökéletesíteni kell az irányítást a szociális-kulturális komplexum anyagi-műszaki bázisának fejlesztésével és kihasználásával. A tervezés folyamatában minden szinten számolni kell a lakáskérdés mielőbbi meggyorsítására szánt eszközök előnyös megteremtésével, garantálni kell az ember egészsége biztosításának feltételeit, kulturális és szellemi igényeinek kielégítését. Lényegesen növelni kell a vállalatok saját eszközeinek szerepét a dolgozók szociális és munkafeltételeinek javításában, a termelőegységek beruházásainál megtakarított anyagi eszközöket a szociális és kulturális szféra anyagi-múszaki bázisának fejlesztésére kell fordítani. A kolhozok, vállalatok és a népi küldöttek helyi tanácsainak garanciájával a kolhoztagok, munkások, dolgozók személyes megtakarított anyagi eszközeit kölcsönök alapján be kell kapcsolni a szociális és kulturális rendeltetésű objektumok építésének finanszírozásába. Megérett az idő a szociális-kulturális komplexum - a művelődés, kultúra, egészségügy, testnevelés és sport - működtetése gazdasági mechanizmusának halaszthatatlan átépítésére. Be kell vezetni e szféra vállalatai, szervezetei és intézményei finanszírozásának önelszámolási formáit. VI. Pontosan kell szervezni a gazdaságirányítás átalakítását Az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás radikális reformja sikeres megvalósításának alapvető feltétele a pontos munka- szervezés és a határidők pontos betartása. Megengedhetetlen, hogy a nem megbízható szervezettség, a lassúság és az összhang hiánya, akárcsak a múltban, lassításhoz és a gazdaságirányítás radikális reformjának nem teljes megvalósításához vezessen. Az állandó, folyamatos és következetes gazdaság- irányítási reform megvalósítása a pártbizottságok és pártszervezetek, a népi küldöttek tanácsainak, a gazdaságirányítás szerveinek, a szakszervezetek és a Komszomol nagyon fontos feladata. 1. Még 1987 végéig biztosítani kell a Szovjetunió állami vállalatairól (egyesüléseiről) szóló törvénynek gondos előkészítését, és hatályát 1988-1990-ben ki kell terjeszteni minden vállalatra, azokat rá kell állítani a saját erőforrásokból történő teljes önelszámolásra és önfinanszírozásra. Végre kell hajtani az átépítést a tervezés, az árképzés, a pénzgazdálkodás, a hitelek, az anyagi-műszaki ellátás területén, hogy a 13. ötéves tervidőszakba az új gazdasági mechanizmussal téphessen a társadalom. Egyúttal végre kell hajtani a központi gazdasági, ágazati és köztársasági irányító szervek munkájának átépítését is. Elsőrendű feladat 1990-ig megvalósítani a fogyasztói piac helyzetének normalizálását, az árukínálat és kereslet kiegyensúlyozását, és a fizetett szolgáltatások jelentős javítását. Ki kell dolgozni a 13. ötéves tervidőszak terveit, az új gazdaságirányítási rendszer követelményei alapján és az ötéves tervidőszak kezdetéig jóvá kell hagyni. 2. Az SZKP Központi Bizottsága az ország gazdaságirányításának átalakítása során különösen a jogi alapok megszilárdításának a szükségességét hangsúlyozza. Át kell értékelni és hatályon kívül kell helyezni minden olyan rendelkezést, beleértve a minisztériumok és a központi szervek azon utasításait, amelyek nincsenek összhangban az állami vállalatról (egyesülésről) szóló törvénnyel, a tervezés, árképzés, pénzgazdálkodás, anyagi-műszaki ellátás, a munkaügyi és szociális folyamatok irányítása területén. A törvények érvényesítése során abból kell kiindulni, hogy a vállalat számára minden olyan gazdasági tevékenység megengedett, amit a törvény nem tilt. A törvénynek közvetlenül kell hatnia a dolgozókollektívákra, az állami és társadalmi szervekre, a hivatalos személyekre és az állampolgárokra. Az új jogalkotás alapján ki kell dolgozni a gazdasági döntések jóváhagyásának szigorú jogi folyamatait, a gazdasági rendszer minden szintjén ki kell zárni a voluntarizmus megnyilvánulásainak lehetőségét. Végre kell hajtani a gazdasági jogalkotás rendszeresítését és törvénybefoglalását, meg kell gyorsítani az ágazati rendelkezések kidolgozásáról és alkalmazásáról szóló össz-szövetségi irányelvek előkészítését, és el kell fogadni olyan intézkedéseket, amelyekkel megerősíthető annak ellenőrzése, hogy az ágazati jogszabályok összhangban vannak-e a törvénnyel. 3. Az irányítás sikeres átalakításának elengedhetetlen feltétele a káderek gazdasági ismereteinek, gazdasági módszerekkel történő, hozzáértő irányításának elmélyítése a demokrácia és a széles körű tájékozottság légkörében. Meg kell szervezni az új gazdaság- irányítási rendszer széles körű tanulmányozását, magyarázását és tárgyszerű vitát kell róla folytatni minden dolgozókollektívában és irányító szervben. Meg kell valósítani a párt, a gazdasági és a szakszervezeti, valamint a tanácsi káderek felkészítése, átképzése és szakmai tudásuk növelése rendszerének átalakítását. Az oktatás alapját a gazdálkodás korszerű módszerei gyakorlati megismerésének kell képeznie. Intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani az oktatás gazdasági bázisának megszilárdítására, s az oktatási intézményeket el kell látni a korszerű irányítás eszközeivel. Biztosítani kell minden szinten a vezető dolgozók széles körű tapasztalatcseréjét, és meg kell szervezni a vállalati igazgatók rendszeres szakmai találkozóit. Alapvetően javítani kell a közgazdaságtudományi főiskolákon és a főiskolák közgazdasági karain és tanszékein az oktatás színvonalát, s minden népgazdasági ágazatban a szakemberek közgazdasági felkészítését. A legközelebbi időszakban a főiskolák, a szaktudás elmélyítésének különböző rendszerei részére, valamint a káderek átképzésére új közgazdaságtudományi tankönyveket és egyéb tanszereket, segédeszközöket kell készíteni. Az általános és szakképzést társítani kell a közgazdasági képzéssel, bevonni a káderek átképzésének és továbbképzésének állami rendszerébe. 4. A gazdaságirányítás radikális reformja megvalósításának és az új gazdasági mechanizmus hatékony működésének elengedhetetlen feltétele a társadalom demokratikus elveinek széles körű fejlesztése. A gazdasági és szociális építés irányító szerveinek tevékenységét a nyilvános tájékozottság feltételei között kell megvalósítani, a közvélemény széles körű bevonásával a legfontosabb döntések előkészítési folyamatába. össznépi vitára kell bocsátani a nagy jelentőségű tudományosműszaki, gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdéseket és azok megoldásának javaslatait. A lakosság bevonásával kell megvitatni a szociális-gazdasági fejlesztés azon kérdéseit, amelyek a köztársaságok, kerületek, területek, körzetek, városok és járások érdekeit érintik, és rendszeres közvéleménykutatásokat kell végezni a legfontosabb szociális-gazdasági kérdésekről. Meg kell terepriteni annak feltételeit, hogy a nyilvánosság bevonásával történjék a tervjavaslatok, a költségvetés, a törvények és a szociális-gazdasági élet legfontosabb kérdéseinek megvitatása. Részletesebben kell tájékoztatni a közvéleményt a kormány, a központi hivatalok és a helyi szervek határozatairól és a jóváhagyott tervek, döntések teljesítésének folyamatáról. Ki kell bővíteni az ország szociális-gazdasági fejlesztéséről, a szövetségi és autonóm köztársaságok, területi egységek, kerületek, körzetek, városok és járások fejlesztéséről szóló statisztikai információk terjesztését. Biztosítani kell a népképviseleti tanácsok irányító dolgozóinak rendszeres beszámoltatását tevékenységükről a dolgozókollektívák, társadalmi szervezetek és a lakosság előtt, erre fel kell használni a sajtót, a sajtókonferenciákat, és a dolgozókkal, valamint képviselőikkel létesítendő kapcsolatok egyéb formáit. • • • Az ország gazdaságirányításának alapvető átalakítása valóban forradalmi feladat. A gazdasági élet ma az átalakítás legfontosabb területe. Az átalakítás irányításában bekövetkezett radikális változások visszavonhatatlanul szükségszerűvé váltak. Az irányítás átalakításának fő célja, hogy újból és újból ösztönözze a szovjet társadalom szociális-gazdasági haladását. Az SZKP Központi Bizottságának ülése az egész kommunista párt nevében felhívja a szovjet dolgozókat - munkásokat, kolhoztagokat, az értelmiségieket -, hogy támogassák az SZKP-nak á gazdaságirányítás radikális reformját szorgalmazó stratégiai irányvonalát; hogy kezdemé- nyezően kapcsolódjanak be megvalósításába és sajátítsák el az irányítás gazdasági módszereit; hogy tanuljanak meg élni és alkotó módon dolgozni a saját eszközökből történő teljes önelszámolás és önfinanszírozás, valamint a demokrácia, az önigazgatás és a széles körű nyilvános tájékozottság feltételei között. Csak akkor érhetjük el minden szovjet ember életének minőségi javulását, a szocializmus igazi megújulását, a Szovjetunió - a Nagy Október hazája - tekintélyének megszilárdulását, ha ezen az úton bátran és következetesen haladunk tovább. Ruhr-vidéki munkások levele Mihail Gorbacsovhoz Az összes lehetőséget ki kell használni a nukleáris fegyverkezés megállítására (ČSTK) - A nyugatnémet ruhr- vidéki öntödék munkástanácsainak tagjai levelet küldtek Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB főtitkárának aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy a világon tovább halmozódnak a fegyverek. Ugyanakkor támogatásukról biztosították a Szovjetunió radikális leszerelést célzó javaslatait. A levél aláírói sok ezer ruhr-vidéki munkás nevében írták, félnek a jövőtől, féltik a létüket, s hangsúlyozták, hogy a közepes hatótávolságú rakéták nullamegoldásáról szóló szerződés konkrét lépés lehetne a leszerelés irányába. „Aggodalommal kell megállapítanunk, hogy kormányunk meg akarja tartani a Pershing 1A rakétákat s ezzel hátráltatja az említett szerződés megkötését". A nyugatnémet munkások arra kérték az SZKP KB főtitkárát, tegyen meg mindent azért, hogy kihasználják az összes lehetőséget a nukleáris fegyverkezés megállítására. Ez elsőrendű fontossággal bírna az NSZK és az egész világ gazdasági és szociális fejlődése szempontjából is. Aggódunk vidékünk sorsa miatt - írták levelükben, rámutatva, hogy a Közös Piac és a vállalkozói körök a közeljövőben 30 ezer munkahelyet akarnak megszüntetni, több termelési központot bezárni. A levél így végződik: ,,Meggyőződésünk, hogy a nukleáris leszerelésről szóló szerződések az NSZK számára is felszabadítanának eszközöket a katonai költségvetésből, s ezeket sürgetően az ésszerű beruházáspolitikára, a foglalkoztatottság biztosítására lehetne fordítani. A szovjet-nyugatnémet kapcsolatok javítása Bonn egyik központi feladata Richard Weizsäcker nyilatkozata moszkvai látogatása előtt (ČSTK) - Richard Weizsäcker nyugatnémet államfő jövő hétfőn kezdődő moszkvai látogatását megelőzően szovjet újságírókat fogadott. Nyilatkozatában többek között elmondta, a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásain elsősorban az egyetemes és az európai helyzetet tekintik át, és megvitatják a két ország együttműködésének távlatait. Úgy gondolom, mondta Weizsák- ker, hogy a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok javítása Bonn egyik központi feladata. Arra fogok törekedni, hogy a lehető legrészletesebben megismerkedjek az ezzel a kérdéssel kapcsolatos szovjet állásponttal. Arról van szó, hogyan képzeljük el a jövő évszázad Európáját és világát. A nyugatnémet államfő hangsúlyozta, a 20. század második felében jelentős mértékben növekedett az államok kölcsönös függősége a biztonság garantálása során. Minden országnak tiszteletben kell tartania a többi állam érdekeit. Hozzáfűzte, látogatása alkalmával éppen ezért a legrészletesebben megvitatják a biztonság, a leszerelés és az együttműködés problémakörét. Az NSZK, mint a NATO tagállama kész hozzájárulni a messzemenő leszerelési megállapodások eléréséhez - mondotta, a bonni kormány álláspontjáról azonban nem fejtette ki véleményét. Mint ismeretes, a koalíciós kormány a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadművele- ti rakétákról szóló szerződés megkötése esetén meg kívánja hagyni a Persing 1A rakétákat, amelyek nukleáris robbanófejei amerikai tulajdonban vannak. Arra a kérdésre, hogyan értékeli az SZKP KB júniusi ülésének és a szovjet parlament tanácskozásának eredményeit, megjegyezte; az NSZK szempontjából nagy jelentőségűek, ugyanis nemcsak a belső átalakítást érintik, hanem nagy mértékben növelik a Szovjetunió és más országok együttműködésének lehetőségeit is. A reformok és az együttműködés kölcsönösen összefüggnek. A biztonságot csak közösen tudjuk garantálni, tekintet nélkül arra, hogy országaink különböző társadalmi és politikai rendszerhez tartoznak. Ez vonatkozik az olyan globális problémákra is, mint a környezetvédelem, az éhnyomor és a betegségek elleni harc. Közös erőfeszítésekkel kell csökkenteni a válsággócok számát, s korlátozni a beavatkozást a harmadik országok belügyeibe. Mindez az új gondolkodásmód fogalmába tartozik - fejtette ki véleményét Weizsäcker. NSZK A költségvetés tervezete (ČSTK) - A bonni szövetségi kormány jóváhagyta az NSZK jövő évi költségvetési tervezetét. A dokumentum 275 milliárd márka összegű kiadással számol, ami 2,4 százalékkal több, mint az idén volt. Az állam- adósság az eddigi 26 milliárdról 29,3 milliárd márkára növekszik. A költségvetés legnagyobb részét, 60 milliárd márkát a munkaügyi és a szociális szférára fordítják. Rögtön a második helyen szerepelnek a katonai kiadások, amelyek elérik az 51,6 milliárdot. A költségvetési javaslatot, a Bundestag őszi ülésszaka vitatja meg és hagyja jóvá. A NÉGYHATALMI SZERZŐDÉS ELVÉNEK MEGSÉRTÉSE (ČSTK) - Berlin megalapításának 750. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében szerdán este Nyugat-Berlinbe érkezett Jacques Chirac francia miniszterelnök. A párizsi kormányfőt egynapos látogatására elkísérte Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter és alkancellár. Amint arra a TASZSZ hírügynökség rámutat, ez a körülmény sérti a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás egyik alapelvét. A szerződés szerint Nyugat-Berlin ugyanis nem része az NSZK-nak. Ezért az a tény, hogy a francia kormányfőt a nyugatnémet kormány hivatalos képviselője kísérte el, komolyan sérti ezt a nemzetközi szerződést, amely az egyik európai válsággócot számolta fel - állapítja meg a TASZSZ. ÚJ SZ 6 1987. VII Az IMF zsarolja Egyiptomot (ČSTK) - A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és más nyugati pénzügyi szervezetek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Egyiptomra, hogy rendelje alá gazdasági érdekeit a tőkés államok törekvéseinek. Egyiptom jelenleg komoly valutaválságot él át, s a pénzintézet olyan intézkedésekre kényszeríti a kairói kormányt, amelyek lényegüket tekintve aláásnák az egyiptomi gazdaságot. Az egyik kairói lap megállapította, hogy a Nemzetközi Valuta Alap a hitelek leállításával fenyegeti Egyiptomot, ha az nem teljesíti az állami szektor fejlesztésére szánt kiadások korlátozását, az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek ártámogatásának megszüntetését, valamint a külföldi és magáncégeknek a kiváltságok biztosítását célzó követeléseket. Libanon Jelentkeztek Glass elrablói (ČSTK) - Charles Glass amerikai újságíró elrablását egy eddig ismeretlen, magát a Szabad Nép Védelmi Szervezetének nevező csoport vállalta magára. Ezt szerdán közölte egy nyugat-bejrúti muzulmán rádióállomás. A csoport a rádióállomás szidoni irodájának ajtaján hagyta nyilatkozatát, amely Glasst izraeli kémnek minősíti. Az amerikai újságírót kihallgatásnak vetik alá, amíg nem derül fény valamennyi amerikai és cionista összeesküvésre - közölte a szervezet. Glasst Nyugat-Bejrút egyik síita negyedében június 17-én rabolták el a libanoni hadügyminiszter fiával és annak sofőrjével együtt. Őket később szabadon engedték.
