Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-29 / 175. szám, szerda
A lakosság igényeinek jobb kielégítését és az életszínvonal emelését célozzák a szolgáltatások javítására irányuló hatékony intézkedések a Szovjetunióban. A litvániai Sjauljajban például 300 féle szolgáltatást vehetnek igénybe az emberek. Az új mosodában (a felvételen) egy óra alatt elvégzik a beadott fehérnemű mosását. (ČSTK-felvétel) Új gondolkodásmód a világgazdaságban Az egyik nyugati vezető a napokban a szovjet televízió műsorában fiatalok kérdéseire válaszolt. Hogyan vélekedik a Szovjetunióban folyó átalakításról, érdeklődött egy feltűnő pulóvert viselő főiskolás lány.- Nem értek egyet azokkal, akik úgy vélik, hogy a Nyugatnak gazdaságilag gyenge Szovjetunióra van szüksége - válaszolta a vendég. - A szovjet gazdaság gyengesége semmi jót sem ígér országainknak. Az önök gyengesége - a mi gyengeségünk is. Az erős Szovjetunió pedig üzleti partnerként értékesebb számunkra. A televízióműsorban Richard von Weizsäcker, az NSZK elnöke vett részt. Ebben a kijelentésben, nézetem szerint, pontosan visszatükröződött az, amit a világgazdaságban új gondolkodásmódnak lehet nevezni. Fontos kiinduló tézise: az államok gazdasági biztonsága csupán az egyik társadalmi-politikai rendszer határai között - elérhetetlen. Bármennyire paradoxnak látszik is, a kapitalizmusnak és a szocializmusnak jó üzlettársakká kell válniuk, ha mindegyik a lehető legjobban be Fjodor Burlackij, az ismert szovjet publicista az SZKP KB sajtószervében megjelent cikkében foglalkozott a demokratizálási folyamattal. írásában megállapította, hogy a közvélemény egyre nagyobb szerepet játszik, a gyorsítás fontos tényezőjévé válik. Hozzáfűzte, a glasznoszty és a demokrácia mindenki számára lehetővé teszi, hogy véleményt mondjon mindarról, ami nyugtalanítja. Ekkor azonban kiderül, „nem egyeznek meg teljesen a nézeteink, bár a szocializmus, a szovjethatalom és az ország pártirányításának talaján állunk“ - írta Burlackij. Amikor az átalakítással szembeni elutasításról ír a szerző, leszögezi: ez semmiképpen sem csak az irányítási apparátus képviselőire jellemző. A tömegek egy része, amely passzívan viszonyul az átalakításhoz, ugyancsak fékező tényezőnek tekinthető, bár kevés kivételtől eltekintve az emberek nagyon felelősségteljesen viszonyulnak mindahhoz, ami lejátszódik. Próbálkozások történnek arra, hogy a párthatározatok után még kivárjanak vagy lassítsák azok megvalósítását. Ennek egyik oka, a határozat közvetlenül nem jelent jogi normát, vagyis nem kötelez valamilyen akció végrehajtására a mulasztás szankcionálásával való - anyagi, adminisztratív, sőt büntetőjogi szankcionálás - fenyegetés mellett. Ezzel összefüggésben Fjodor Burlackij rámutat arra, hogy az SZKP KB júniusi ülése figyelembe vette a társadalmi kapcsolatok jogi formájának, a szocialista jogrend humánus és erkölcsi hatásának egész jelentőségét. Az ülés a dokumentumok egész gyűjteményét vitatta meg, melyeket azután jóváhagyott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Ezzel létrejött * a gazdasági reformok építményének szilárd jogi alapja. akarja bizonyítani saját gazdasági rendjének, saját életmódjának, saját ideológiájának előnyeit. Világunk túlságosan kölcsönösen függővé vált, semhogy bárki zavartalanul virágozhasson a másik kárára. A Nyugat és a Kelet közötti gazdasági kapcsolatok mindazonáltal távol vannak attól, hogy kielégítőnek lehessen nevezni őket. És itt nemcsak a közös problémák terhéről van szó, mondjuk a fegyverkezési verseny kiadásairól, hanem arról, hogy egyáltalán nem minden nyugati vezető olyan fogékony az új gondolkodásmód iránt, mint von Weizsäcker elnök. A szocialista világ elleni szankciók, valamiféle büntetóak- ciók, mindenféle „egyeztetés“- a gazdasági inkvizíciónak ez az egész eszköztára még nagyon is divatos. És az inkvizítor nem veszi észre, hogy mellesleg kárt okoz saját rendszere gazdasági egészségének, amelynek az érdekeit - állítólag- védeni igyekszik. Nehéz elképzelni kedvezőbb időpontot a Nyugat és a Kelet közötti gazdasági együttműködés új modelljének létrehozása számára, mint Figyelmet érdemel minden elgondolás, melyet a megújulás elősegítését -célzó törekvés diktál - szögezi le a szerző. Hozzáfűzi azonban: a bírálat joga feltételezi a kritika megbirálásának jogát is. Burlackij „könnyelműeknek“ minősíti az eszmefuttatásokat arról, hogy elkerülhetetlen, sőt hasznos lehet a munkanélküliség mint kényszerítő eszköz, amely hozzájárul a munkatermelékenység növeléséhez. Demokratizálás, a szellemi szféra folyamatainak fejlesztése, a szocialista és általánosan emberi értékek elfogadtatása - ez a legfontosabb, sőt egyetlen módja az átalakítás megvalósításának. Csakhogy éppen a demokrácia veti el a heves kilengéseket és szélsőségeket, az olyan jelenségeket, melyekért országunk már drágán megfizetett - szögezi le a szerző. Több mint egy évvel a csernobili atombaleset után az erőmű körül 30 kilométeres körzetben csupán 70 ezer hektár földterület van kiiktatva a mezőgazdasági művelésből. Ezen a vidéken, ahol a gyengén termő, homokos és agyagos talaj van túlsúlyban, csupán az erdők sugárszennyezésének megszüntetésével és karbantartásával számolnak. Amint arról Alekszandr Tkacsen- ko, az Ukrán SZSZK Mezőgazdasági-ipari Állami Bizottságának első alelnöke tájékoztatott, a következő öt évben az ellenőrzött mezőgazda- sági termelési rendszert követik, melynek elveivel megismertették mind a mezőgazdasági dolgozókat, napjaink. Az átalakítás irányvonala, amelyet a Szovjetunió választott, a gazdasága irányítási rendszerében történt gyökeres változások ezt a hatalmat egészen más partnerré teszik a nemzetközi üzleti világban, mint amilyen eddig volt. Élesen megváltozik a szovjet export és import szerkezete. Az első ipari jellegűvé válik, hogy 2000-re a tüzelőanyagok a gépeknek és berendezéseknek adják át az elsőbbséget. A Szovjetuniónak ugyanakkor az a szándéka, hogy energikusan nekifog feldolgozó ipara modernizálásához. Ezzel magyarázható az, hogy túlnyomórészt üzemi berendezéseket -akar importálni. A rugalmas nyugati üzleti világ már előre örül az új, nagy felvevőképességű szovjet piacnak és az együttműködés nem hagyományos formáinak. Nyilván éppen ezzel magyarázható az az érdeklődés, amelyet Nyikolaj Rizskovnak a közelmúltban tett ausztriai látogatása az osztrák üzleti körökben keltett. Az üzletemberekből álló tekintélyes hallgatóság a szovjet miniszterelnök szájából hallotta a számára fontos statisztikát: az idén a Szovjetunió külgazdasági forgalmának több mint 20 százaléka a világpiaci export jogával felruházott minisztériumokra és vállalatokra esik. Természetesen fenntartásokkal lehet fogadni az oroszok az irányú törekvését, hogy megtanuljanak kereskedni és megértsék a világméretű verseny kegyetlen törvényeit. Egyvalami mindenesetre vitathatatlan: az átalakítás időszakában a Szovjetunió minden korábbinál nyitottabb a világ gazdasági viszonyainak általános rendezése érdekében folytatott gazdasági együttműködés számára. Tudomásul kell venni, ezeket a viszonyokat ma már értelmetlen volna „keleti övezetre“ és „nyugati övezetre" osztani. Manapság mindenki számára előnyös az energikus gazdasági együttműködés. A nyugati és a keleti üzletembereknek meg kell ragadniuk azokat az új lehetőségeket, amelyeken egyelőre édesdeden alszanak a bürokraták. VLAGYIMIR SZIMONOV, az APN politikai szemleírója mind a kertészkedőket. Ukrajna többi részén a mezőgazdasági termelésben nincs szükség semmilyen korlátozásokra, sem védőintézkedésekre. Ukrajnában továbbra is működik a független állami higiéniai ellenőrzés, valamint a mezőgazdasági-ipari állami bizottság fennhatósága alá tartozó állatorvosi szolgálat. Ezenkívül minden élelmiszer-feldolgozó üzem saját ellenőrzést hajt végre, s a köztársaság piacain bevezették a sugárszennyezés ellenőrzését. Az élelmiszereket az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának szakemberei által kidolgozott módszerekkel vizsgálják. (ČSTK) A gyorsítás fontos tényezője Fjodor Burlackij a demokratizálási folyamatról Mezőgazdasági termelés Csernobil körzetében Több kezdeményezést Ma már egyre több fiatal dolgozik ipari vagy mezőgazdasági üzemben. A termelési feladatok sikeres teljesítése hatékony közreműködésük és kezdeményezőkészségük nélkül szinte elképzelhetetlen. Részben ezért is szükséges és fontos, hogy a munkában az idősebbek a fiatalokat egyenrangú partnerként fogadják maguk közé, s adjanak meg nekik minden lehetőséget és segítséget az önmegvalósuláshoz, tehetségük, képességük kibontakoztatásához. Közismert, hogy a fiatalok mindig vonzódnak az újhoz, kritikusabbak az elavulttal szemben és határozottan fellépnek a rutinszerúség ellen. A fiatalok energiával teli lendületét tehát úgy kell hasznosítani a termelésben, hogy messzemenően szolgálják gazdasági és szociális fejlődésünk meggyorsítását, de ugyanakkor legyenek önállóak és bontakoztassák ki képességeiket és tudásukat. Nem könnyű, sőt kimondottan nehéz, de ugyanakkor nem is lehetetlen kialakítani az ilyen magatartás-formákat. Ezt több ipari és mezőgazdasági üzem példája bizonyítja. A Galántai (Galanta) járásban 57 ifjúsági dolgozó kollektíva, 46 komplex racionalizációs és 47 ugyancsak ifjúsági szocialista munkabrigád versenyez a termelési eredmények javításáért. Ugyanitt a fiatalok tavaly háromszáz újítást nyújtottak be, és ezek egy részének gyakorlati alkalmazásával több mint tizen- négymillió korona társadalmi hasznot értek el. Ezen túlmenően kiveszik részüket a másodlagos anyagok újrafelhasználásából, valamint az energia- és anyagtakarékossági versenyből. Hasonló eredményekről hallottunk a lévai (Levice) járási pártbizottság plénumülésén elhangzott beszámolóban. A tlmačei Kirov Szlovák Energetikai Gépgyárban a fiatalok valamennyi munkakezdeményezésben részt vesznek, és ugyanez a helyzet a Levitex Csehszlovák-Szovjet Barátság Pamutipari Üzemben. Tény viszont, hogy mindkét járásban és további járásokban is számos ipari és mezőgazdasági üzem akad, ahol a fiatalok aktivitása a lehető legjobb akarat mellett sem minősíthető elfogadhatónak. Ha a miértre keressük a választ, akkor többek között a szervezőmunka hiányosságait kell első helyen említenünk. Komoly hiányosság az is, hogy több ipari, mezőgazdasági üzemben még ma sincs SZISZ-alapszervezet. Elgondolkodtató viszont az is, hogy ahol van ifjúsági alapszervezet, ott sem úgy dolgozik, ahogy az elvárható. S mi most elsősorban a SZISZ- alapszervezet termelést segítő munkájára gondolunk. Arra, hogy az ifjúsági szervezet mit tesz a termelés hatékonyságának növeléséért. A már említett lévai plénumülésén elhangzott beszámolóban és vitafelszólalásokban e kérdésekről is szó esett. Baj, ha a fiatalok nem ismerik az üzem termelési feladatait - mondták többen is. Vagy ha igen, nem tudják, hogy ezek teljesítésében mit várnak tőlük. Az sem elég, ha tudják, hogy hol vannak * a problémák, mit kellene hatékonyabbá tenni, de az ösztönzés nem megfelelő. Például nem rendszeres az értékelés, vagy hiányoznak azok a versenyzési formák, amelyeket a SZISZ központi szervei hirdettek meg. S itt felvetődik a kérdés - miért hiányoznak? A felelet egyértelmű. Azért, mert az üzem ifjúsági szervezetének vezetősége csak tessék-lássék alapon dolgozik. A pártszervezet sem tesz meg mindent, hogy ez másképp legyen. Sok helyen például azt sem tudják, hogy mi a ZENIT, az Ifjúsági Fényszóró, a MÉTA 90, az Ifjúsági kezdeményezés stafétája; nem működik az Ifjúsági szakemberek klubja stb. Tennivaló tehát akad bőven e téren is. A gazdasági vezetők és pártbizottsági tagok tegyenek meg mindent a fiatalok aktivizálásáért. Bízzák meg őket konkrét feladatokkal, s ösztönözzék nagyobb önállóságra, kezdeményezésre, a termelési feladatok sikeres teljesítésére. EGRI FERENC A Doprastav vállalat egyes számú üzemének dolgozói a Petržalkát a városközponttal összekötő új hidat építik. Ez a híd lesz az első, mely betonkonstrukcióból készül. Eddig 24 ezer köbméter betont használtak fel. A tervezett nyolc támasztópillér közül már egy teljesen kész, és megkezdték a híd alépítményének építését is. A felvételen az üzem vasmunkásai az egyik pilléren dolgoznak. (Štefan Petráé felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1987. VII. 29
