Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-28 / 174. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Komplex brigádok A komplex racionalizálás a hatékonyság növelésének egyik fö módszere. Segíti a tartalékok feltárását, a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítését és szélesre tárja a kapukat a munkások ezreinek kezdeményezése, alkotó készsége, feltaláló és újító tevékenysége előtt. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során az ipari és mezőgazdasági üzemekben, szolgáltató vállalatoknál és másutt egyre-másra alakultak meg a komplex racionalizációs brigá­dok, amelyek a termelés ésszerűsítésében és a tudományos­műszaki haladás meggyorsításában úttörő munkát végeznek. Nehéz feladatra vállalkozna, aki röviden, egy-két mondatba sűrítve akarná megfogalmazni a komplex brigádok jellemzőit. Szer­vezeti formájuk, tevékenységi körük és ennek megfelelően összeté­telük, valamint az üzem termelési feladatainak teljesítéséből való részesedésük alapján nagyon sokszínű a választék. A komplex brigádokban műszakiak, közgazdászok, adminisztratív dolgozók, fizikai munkások, vezetők és beosztottak fognak össze, hogy közösen gondolkodva keressék a gazdaságosság és a minőség javításának lehetőségeit. A megoldásra váró feladat lehet állandó és ideiglenes jellegű, egyszerűbb vagy annyira összetett, hogy teljesí­tésébe más vállalat, üzem mérnökeit, tudományos intézet munka­társait is be kell vonni. Esetenként csak egy-egy újítás, találmány kidolgozása, anyag- és energiatakarékosabb termelési eljárás bevezetése a cél. Máskor a termékszerkezet korszerűsítését, a műszaki-tudományos ismere­tek üzemszerű alkalmazásának előkészítését, sőt a meglévőnél jobb és célszerűbb munka- és üzemszervezési formák kidolgozását és bevezetését is feladatul kaphatja a komplex racionalizációs brigád. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében az egyik komplex brigád például már negyedik éve épp ez utóbbi téren fejt ki eredményes munkát. Tagjai egy-egy munka- és üzemszervezési jellegű feladat megoldásakor még szak­csoportokat is létrehoznak, hogy egyetlen lényeges kérdés se kerülje el figyelmüket. E meglehetősen hosszú, de még így sem teljes kép kellően érzékelteti, hogy milyen sokfélék a komplex brigádok. A sokoldalú­ságból egyértelműen következik jelentőségük gazdasági és szociá­lis fejlődésünk meggyorsításában. A komplex racionalizációs brigád olyan közösség, amely egyesíti a tenni kész embereket, átformálja azok gondolkodásmódját, a munkához és a társadalomhoz való viszonyulásukat. A brigád tagjai a kollektíva többi tagjához viszo­nyítva nagyobb felelősséget éreznek a termelési eredmények alaku­lásáért. Nemcsak tudatosítják a problémákat, hanem keresik azok megoldásának lehetőségeit, kidolgozzák a szükséges változtatáso­kat, sőt végre is hajtják azokat. Röviden és tömören, a komplex brigádok munkahelyének gazdájává teszik az embert. Nem vitás, nagyrészt ismert tények ezek, hiszen a komplex brigádok mozgalma közel másfél évtizedes hagyományra tekint vissza. Úgy érezzük, hogy ennek ellenére mégsem árt, sőt szüksé­ges ismételten felhívni a figyelmet a komplex racionalizáció előnye­ire. Egyrészt azért, mert a gyorsítás és átalakítás stratégiája minden korábbinál nagyobb mértékben igényli az ember kezdeményező hozzáállását a munkafeladatok teljesítéséhez, másrészt az állami vállalatról szóló törvényjavaslat vitájában sem szabad megfeled­kezni arról, hogy a megnövekedett vállalati önállóság a munkások felelősségét is megnöveli. A nagyobb felelősség nagyobb aktivitást igényel, és a munkakezdeményezés kifejtésére a szocialista mun­kaverseny, valamint annak valamennyi célkitűzését magáénak tekintő komplex racionalizációs brigádmozgalom fontos háttér. Erre akarjuk felhívni a gazdasági vezetők, a szakszervezet üzemi bizottsága és a pártbizottság tagjainak a figyelmét, s nem véletlenül. Az összegező kimutatások tanulsága szerint a komplex racionalizá­ciós brigádok tevékenysége nincs összhangban az elvárásokkal és jelentőségükkel. Ezt állapította meg például a dunaszerdahelyi járási pártbizottság a tudományos-műszaki fejlesztésben elért ered­ményeket összegező plénumülésén. A komplex racionalizációs bri­gádok tevékenységében 1986-ban a stagnálás megszűnt. A brigá­dok tagjai tavaly összesen 42, brigádonként 1,3 tematikus feladatot oldottak meg, de a tartalékok még így is jelentősek. Elsősorban a fiatalokat kell nagyobb mértékben bekapcsolni a komplex raciona­lizációs brigádok munkájába. Hasonló a helyzet a galántai (Galanta) járásban, ahol az utóbbi időszakban a komplex racionalizációs brigádok tevékenységében törés tapasztalható, sőt tavaly kimondottan csökkent a brigádok száma. Éppen ezért a járási pártbizottság tömegpolitikai munkát értékelő plénumülése a gazdasági propaganda és agitáció kiemelt feladatává tette a komplex racionalizációs brigádok tevékenységé­nek kiszélesítését. Úgy, hogy a brigádok a vállalati élet szerves részévé váljanak, s a gazdasági feladatok megvalósítása során mindenütt megkapják a nekik jogosan kijáró figyelmet és megbe­csülést. EGRI FERENC KEDD 1987. július 28. XL. évfolyam 174. szám Ara 50 fillér Az űrhajósok számos kísérletet végeztek (ČSTK) - Moszkvai idő szerint kilenc órakor kezdődött tegnap a Mir űrkomplexum szovjet-szíriai le­génységének negyedik munkanap­ja. Jurij Romanyenko, Alekszandr Lavejkin, Alekszandr Viktorenko, Alekszandr Alekszandrov és Mo­hamed Fariz folytatta Szíria terüle­tének fényképezését és spektromet- rikus kutatását. Az így szerzett infor­mációkat Szíria különböző tudomá­nyos és gazdasági ágazataiban fog­ják felhasználni. Orvosi kivizsgálásokat végeztek az űrhajósok, majd folytatták a bio­technológiai kísérleteket a Szvetlá­na és Rucsej berendezésekkel. A Krisztallizator műszeren végrehaj­tották az Afamija elnevezésű kísér­MÁR A KALÁSZOSOK EGYHARMADÁT LEARATTÁK Újra elindultak a kombájnok (Tudósítóinktól, levelezőinktől iés ČSTK) - A földművesek a válto­zékony időjárást is nagyon jól ki­használják a nyári munkák végzésé­re. Ahol a kiadós eső miatt nem dolgozhattak a gépesített brigádok, ott a gabona szárítására és a gépek rendbehozására fordították az időt. Lényegesen meggyorsult a tarló­hántás és a másodnövények veté­sének üteme is. Számos mezőgaz­dasági vállalatnál - amelyeknél még (Folytatás a 2. oldalon) A NATO-országok javaslata a bécsi konzultációkon A hét végétől nyári szünetet tartanak A vlagyivosztoki programról (ČSTK) - Moszkvában tegnap tartották az Ázsia és a csendes­óceáni térség békéjének és bizton­ságának szovjet programjával fog­lalkozó konferenciát. Ma van egy éve annak, hogy Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban előterjesztette e programot. A konferencián szá­mos ismert szovjet tudós, s az ázsiai és csendes-óceáni országok nagy- követségeinek képviselői vettek részt. Megvitatták a térség biztonsá­gának kérdéseit, a szovjet Távol- Kelet, valamint az említett országok tudományos-műszaki, gazdasági és kereskedelmi együttműködésének lehetőségeit. Igor Rogacsov szov­jet külügyminiszter-helyettes, aki a tanácskozást vezette, beszédében hangsúlyozta: a Szovjetunió figye­lembe veszi ezen országok sajátos­ságait, politikai és kulturális hagyo­mányait. Amikor a Szovjetunió az ázsiai és a csendes-óceáni térség biztonságának komplex rendszerét javasolja, nem valami megváltoztat­hatatlan, előre adott keretet képzel el. Ellenkezőleg, úgy véli, hogy a re­gionális biztonság struktúrájának létrehozásakor a fő hangsúlyt az érdekelt országok javaslatainak nyílt megvitatására kell helyezni. (ČSTK) - Az európai leszerelési tárgyalások előkészítése keretében Bécsben folytatott konzultációkon a NATO-tagországok tegnap előter­jesztették javaslatukat az említett tárgyalások mandátumára vonatko­zóan. A konzultációk, melyeken a Varsói Szerződés és a NATO 23 országának képviselői vesznek részt, az európai biztonsági és együttműködési konferencia bécsi utótalálkozója keretében zajlanak. A NATO-országok javasolták, hogy az elkövetkező konferencia a „stabil hagyományos egyen­súlyról“ tárgyaljon. Ezzel szemben a szocialista országok már tavaly júniusban javasolták, hogy a tárgya­lások a fegyveres erők, a hagyo­mányos fegyverzet és a harcásza­ti nukleáris fegyverek csökkenté­sére vonatkozzanak egész Euró­pában, az Atlanti-óceántól az Urálig. Az első információk szerint a két javaslat több pontban megegyezik, ám a NATO-országok kitérnek olyan fontos kérdések elől, mint a harcá­szati nukleáris fegyverek, a vegyi fegyverek vagy a csapásmérő légie­rő korlátozása. Ezzel a NATO nyitva hagyja magának az utat a legkülön­bözőbb taktikázások és halogatások felé. A két- javaslat alapján a Varsói Szerződés és a NATO képviselői keresni fogják az elfogadható komp­romisszumot. Hasonlóan, mint az utótalálkozón, a NATO-országok a konzultációkon is késve terjesztették elő javaslatu­kat a leszerelési tárgyalásokról. En­nek egyik oka, hogy nézeteltérések vannak a tömbön belül is. A NATO azt szorgalmazza, hogy az európai katonai biztonságról osszák ketté a tárgyalásokat. Az egyik oldalon csak a két katonai szövetség képvi­selői tárgyalnának, a másik oldalon pedig, a bizalomerősítő intézkedé­sekről, a helsinki folyamat mind a harmincöt résztvevője. Tekintettel arra, hogy a nyári szü­net miatt a hét végén felfüggesztik az utótalálkozó tanácskozását, a Varsói Szerződés és a NATO tagországainak konzultációi is csak szeptember közepén folytatódnak. a repce és az őszi árpa után elvetet­ték a tarlókeverékeket - jó hozamot várnak. Remélik, hogy még kiegé­szíthetik takarmányalapjukat. Szlo­vákiában a tervek szerint 130 ezer hektáron vetnek másodnövényeket, főleq az öntözhető területekre. (Folytatás a 2. oldalon) Hozzászólás a vállalati törvény tervezetéhez Követelmény a hatékonyabb termelőmunka RUDOLF PFEFFER, a losonci (Lučenec) Poľana igazgatója: Nagy érdeklődéssel tanulmá­nyoztam át az állami vállalatról szóló törvénytervezetet. Figyelme­met főleg a termelésszervezés egyszerűsítésére, az állami válla­lat gazdálkodására és szociális politikájára vonatkozó rész ragad­ta meg. A törvénytervezet népgaz­daságunk fejlesztésének realitá­saiból indul ki, és a CSKP gazda­ságpolitikai céljainak elérését kí­vánja elősegíteni. Ezenkívül mint­egy iránymutatást látok benne ar­ra, hogyan lehet még jobban ki­használni a szocialista termelési viszonyok előnyeit, továbbá a tár­sadalomépítő termelőmunka min­den résztvevőjének aktivitását, a dolgozók kezdeményezéseit, a vállalat igazgatásába való köz­vetlenebb bekapcsolódását és nem utolsósorban az egész de­mokratizálódási folyamatot. A Poľana már néhány éve ter­vezett veszteséggel termel. Vi­szont az idei első félév eredmé­nyei azt igazolják, hogy 1989-ben vagy legkésőbb 1990-ben nyere­ségessé válhat a termelés. Ezzel kapcsolatban helyeslem, hogy a törvénytervezetből nem hiányzik sem a stabil, gazdasági normatí­vumok megteremtéséhez szüksé­ges jobb feltételek kialakítására, sem a szállítói-megrendelői kap­csolatok rendezésére, sem az ér­dem szerinti bérezésre vonatkozó javaslat. UgyancSák jónak tartom, hogy a széles körű társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet sok olyan akadály megszűnését is ígé­ri, mint amilyet a különféle rende­letek, rendelkezések és utasítások már-már áttekinthetetlen tömege jelent. így nagyobb lehetőségek nyílnak majd a tényleges alkotó­munkára és a kezdeményezések­re, távlatilag pedig természetesen arra is, hogy a vállalati kollektíva különféle elgondolásai, hasznos javaslatai mielőbb a termelés egy­re nagyobb hatékonyságát ered­ményezzék a kitűzött célok eléré­se érdekében. A társadalmi vita keretében viszont még több nyitott probléma megoldási módját kell megtárgyalni és pontosítani a vál­lalati tanács törvényhozása terén is. Posztógyárunk kollektívája ab­ból indul ki, hogy az állami vállalat sikeres tevékenységének elma­radhatatlan feltétele a termelő- munka nagyobb hatékonyságát, annak intenzifikálását, az önelszá­molás általános bevezetését és a munkafegyelem megszilárdítá­sát sürgető határozatok követke­zetes teljesítése. A Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemegységében naponta 300-350 vagon gabonát vásárolnak fel. A hónap végéig tíz mezőgazdasági üzemből 2500 vagon búza és 500 vagon árpa kerül tárolóikba. Az idei felvásárlás szinte várakozás nélkül, nagyon jó ütemben folyik, mivel a gabona nedves­ségtartalma alacsony. A dolgozók két nyújtott műszakban, a nap minden órájában készek átvenni a termést. Baloldali képünkön Verek- nyei József, a dunaszerdahelyi Dukla Efsz tehergépkocsi-vezetője a mintavételt figyeli. A jobboldali felvételen Guruncz Béla rakodógépé­vel a gabonarakást tölti fel. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök tegnap üdvözlő távira­tot küldött Alan García Péreznek, a Perui Köztársaság elnökének or­szága nemzeti ünnepének alkal­mából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminiszter szintén üdvözlő táviratot küldött Al­lan Wagner Tizónnak, a Perui Köz­társaság külügyminiszterének.

Next

/
Thumbnails
Contents