Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-23 / 170. szám, csütörtök

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése Szlovákia gazdasági fejlődéséről és 1987 I. félévi tervének teljesítéséről A gazdaság fejlődésére és a tervteljesí­tés menetére az elmúlt félévben hatással voltak áz év első hónapjainak nem kielégítő eredményei. A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok, a téli időszakra való elégtelen felkészülés, valamint a gazdasági tevé­kenység számos gyenge pontja, fogyaté­kossága következtében lemaradás kelet­kezett a mennyiségi és főleg a minőségi tervfeladatok teljesítésében. A pártszer­vek és a kormány rendelkezéseinek vég­rehajtása és a dolgozók kezdeményezé­se az idei második negyedévben elősegí­tette a gazdasági növekedés dinamikájá­nak meggyorsulását, és lehetővé tette a tervteljesitésben mutatkozó lemaradás enyhítését, illetve megszüntetését. Tudományos-műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztés állami tervében 122 kutatási és fejlesztési feladat szere­pel. A tárgyi és az időrendi tervvel össz­hangban 103 feladat megoldásán dolgoz­tak, ami csak 84,4 százalékos tervteljesí­tést jelent. A feladatok megoldása terén tovább tartanak azok a fogyatékosságok, amelyek lelassítják befejezésüket, és csökkentik a tudományos és műszaki eredmények gyakorlati felhasználásának ütemét. A 397 feladat megoldása közül 267-et használtak fel a gyakorlatban, ami 67,3 százalékos aránynak felel meg. A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésben megállapodás szüle­tett tudományos kutatási alapunk munka­helyeinek a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-múszaki fejlesztési programja teljesítésében való részvételéről. A szlovákiai munkahelyek 52 kiemelt és 120 egyéb feladat megoldá­sához járulnak hozzá. Ipar A központi terv alapján termelő ipar­ban a termékértékesítés 4,1, ezen belül a késztermékeké 4,5 százalékkal növeke­dett. A beruházásokat szolgáló gépek és berendezések szállításai 8,5, a belkeres­kedelmi szállítások 4,1, a szocialista or­szágokba irányulok 5,9, a nem szocialista országokba irányulok pedig 0,5 százalék­kal növekedtek. A szállítások ilyen arányú növekedé­sét úgy sikerült elérni, hogy az ipari ter­melés a múlt év azonos időszakához képest 3,6 százalékkal nőtt, vagyis 0,9 ponttal gyorsabban az állami tervben elő­irányzott szintnél. Az egész évi tervet 49,9 százalékra teljesítették. Az ütemtervet 493 millió koronával, vagyis 0,4 százalék­kal túlszárnyalták, ami azt jelenti, hogy egészében véve bepótolták az év első hónapjaiban keletkezett kieséseket. To­vábbra sem folyamatos azonban a terme­lési terv teljesítése. A saját termelési érték elérte a 39,8 milliárd koronát, és a múlt év első feléhez képest 3 százalékkal emelkedett, az ütemterv teljesítésében azonban 1,7 szá­zalékos lemaradás keletkezett. A gépipar bruttó termelése 6,1 száza­lékkal növekedett az állami tervben elő­irányzott 5,6 százalék helyett. A nehéz­gépipar termelése a tervezett 2,1 száza­lék helyett csak 1,4 százalékkal nőtt. Az általános gépipar 4,6 százalékkal, vagyis 0,2 ponttal lassabban növelte termelését az állami terv előirányzatánál. A fogyasz­tási cikkek előállítása terén gyorsabb ütemben nőtt az automata mosógépek gyártása. A gépipari komplexum keretében a leggyorsabban a villamosipar termelése nőtt, 14,1 százalékkal, az állami tervben előirányzott 9,9 százalék helyett. Na­gyobb ütemű volt az elektronikai alkatré­szek, s a fekete-fehér és a színes televí­ziók, valamint a magnetofonok gyártásá­nak növekedése. A kohóipari termelés és érckitermelés együttesen 1,3 százalékkal növekedett, ezen belül az érckitermelés és -feldolgo­zás 1,9, a vaskohászat teljesítményei 1,3, a színesfém-kohászaté pedig 0,9 száza­lékkal. Az építőanyag-ipar fedezte a népgaz­daság szükségleteit, s korlátozta az ener­giaigényes gyártmányok előállítását. Mezőgazdaság és élelmiszeripar összesen 1 537 400 hektárt vetettek be, 1500 hektárral kisebb területet, mint tavaly. Az alapvető fontosságú termények közül nagyobb területet vetettek be a ter­vezettnél búzával, rozzsal, kukoricával, hüvelyesekkel, egyéves takarmányokkal és zöldségfélékkel. Nem tartották be vi­szont az árpa, a buronya, a cukorrépa, az olajnövények és az évelótakarmányok tervezett vetésterületét. A szocialista szektorbeli állattenyész­tésben a múlt év első feléhez képest csökkent a szarvasmarha-állomány, vi­szont növekedett a sertés- és a baromfi- állomány. A juhállomány megközelítőleg a tavalyi szinten maradt. Az egy tehénre jutó átlagos napi tejhozam 1,8, a tojáster­melés pedig 2,1 százalékkal növekedett, az egy tyúkra jutó átlagos hozam viszont 1,2 százalékkal csökkent. A legfontosabb állattenyésztési termé­kek felvásárlásának tervét az első félév­ben teljesítették. A tervezettnél 3,1 száza­lékkal több vágóállatot, 4,4 százalékkal több vágóbaromfit, 1,4 százalékkal több tejet és 3,5 százalékkal több tojást vásá­roltak fel. Az élelmiszeripar bruttó termelésének ütemtervét 101,1 százalékra teljesítették, s a termelés 2,5 százalékkal nőtt. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás összesen 15 ezer hektárt erdősítettek, vagyis az erre az évre tervezett terület 83,5 százalékát. Kitermeltek 3 millió köb­méter fát, s ezzel az egész évi tervet 53,1 százalékra teljesítették. A közüzemi vízvezetékekből ivóvízzel ellátott háztartások aránya 70,7-ről 71,2 százalékra, a csatornahálózatra rákap­csolt lakások aránya pedig 47,1-ről 47,4 százalékra emelkedett. Építőipar Az építőipari szervezetek által realizált építőipari alaptermelés értéke elérte a 16,1 milliárd koronát, s az ütemtervet 97,9 százalékra teljesítették. A felgyorsult dinamika és a második negyedév felada­tainak túlteljesítése csökkentette az év elején keletkezett lemaradást. A múlt év azonos időszakához képest a munkák terjedelme 0,9 százalékkal nőtt. (Az éves állami terv 3 százalékos növekedést irá­nyoz elő.) Továbbra is jelentős különbségek van­nak a különböző vállalatok között, s prob­lémák tapasztalhatók a tervezett szerke­zetet és a konkrét feladatok teljesítését illetően. Alapvető problémák mutatkoztak a beruházások, konkrétan a komplex la­kásépítés és egyes kötelező beruházások területén. A saját termelési érték 6,2 milliárd korona volt, ami a tervezettnek a 96,8 és a múlt évnek a 99,6 százaléka. Közlekedés és távközlés A közúti teherforgalom nem érte el a tervezett dinamikát. A tavalyinál 5,3 százalékkal kevesebb árut szállítot­tak. A Csehszlovák Autóközlekedési Vál­lalat 476 millió személyt szállított, körül­belül ugyanannyit, mint tavaly. Június végén 1 millió 72 ezer telefon- állomás üzemelt. Számuk 26 ezerrel - eb­ből a magánállomások száma 14 ezer - emelkedett, és az utóbbiaké elérte a 415 ezret. Pénzgazdálkodás A központilag irányított szlovákiai álla­mi gazdálkodó szervezetek elérték a tel­jesítmények tervezett éves növekedését. A saját termelési értéket május végéig 3,7 százalékkal növelték, de ez nem éri el az éves állami terv előirányzatát: a terv 5,6 százalékos növekedéssel számolt. Ha­sonlóan alakult a nyereség, amely 7,2 százalékkal nőtt a tervben előirányzott 13,8 százalék helyett. Beruházások A kivitelezési munkák és szállítások (a Z akció és a lakosság egyéni építkezései nélkül) 21,3 milliárd korona, ebből az építőipari munkáké 12,3 milliárd, a gépe­ké és berendezéseké pedig 9 milliárd korona volt. Az éves állami tervet 40 szá­zalékra teljesítették. A kivitelezési mun­kák és a szállítások értéke a múlt év első felének szintjén maradt. A tervelókészítésnek, az anyagellátás­nak és a kivitelezői kapacitások összpon­tosításának fogyatékosságai a tervezett beruházási határidők meg nem tartásá­ban, a kapacitások késedelmes átadásá­ban és az építkezések befejezésének elhúzódásában nyilvánultak meg. A kivitelezési munkák és a szállítások értéke a kötelező beruházásokon csak az egész évi tervben előirányzottnak a 36,5 százalékát tette ki. A kötelező korszerűsí­tések egész évi tervét csak 12,7 száza­lékra teljesítették. Életszínvonal A népgazdasági eredmények nyomán tovább emelkedett a lakosság életszínvo­nala. A népgazdaság szocialista szekto­rában dolgozók száma (az efsz-tagok nélkül) 1986 első félévéhez képest 1,3 százalékkal nőtt, s elérte a 2 millió 113 ezer főt. A szlovákiai népgazdaság szocialista szektorában dolgozók (az efsz-tagok nélkül) havi átlagbére egy tel­jes munkaviszonyban levő dolgozóra szá­mítva 2920 korona volt, és 1,8 százalék­kal emelkedett. A lakosság nominális pénzbevételei 66,1 milliárd koronát tettek ki, és a tavalyi év első feléhez képest 2,6 százalékkal emelkedtek (a reálbevételek 2,2 száza­lékkal). A bérbevételek 3,1, a szociális juttatásokból származók pedig 0,8 száza­lékkal emelkedtek. A lakosság pénz­kiadásai - áruvásárlásra, szolgáltatások­ra és befizetésekre - 2,5 százalékkal voltak nagyobbak. A kiskereskedelmi forgalom a múlt év első feléhez képest 2,3 százalékkal növe­kedett az állami tervben előirányzott 3,6 százalék helyett. A piaci szállítások nem teremtették meg a feltételeket a fo­gyasztói kereslet folyamatos kielégítésé­hez, elsősorban ami az iparcikkek megkí­vánt szerkezetét illeti. Egyes árufajták eladásának megnövekedése ellenére nem sikerült kielégíteni a keresletet pél­dául a mélyhűtőkkel, nagyobb hűtőgépek­kel, színestévé-készülékekkel, felső tölté­sű automata mosógépekkel, kazettás magnetofonokkal, rádiómagnókkal, gép­kocsik és háztartási fogyasztási cikkek pótalkatrészeivel, természetes anyagok­ból készült ruhákkal és fehérneműkkel, valamint egyes lábbelifajtákkal. A szolgáltatások területén a helyi ter­melő- és szolgáltatóvállalatok, valamint az ipari szövetkezetek teljesítették terv­feladataikat. A lakossági szolgáltatások értéke 4,1 százalékai nőtt, de csak las­sabban, 1,5 százalékkal emelkedett a la­kossági szolgáltatásokkal lebonyolított forgalom. A lakásépítés valamennyi formájában 9202 lakás épült, 2194-gyel kevesebb, mint tavaly. Az egész évi tervet 27,7 szá­zalékra teljesítették, összesen 15 651 la­kás építését kezdték meg. Az óvodai férőhelyek száma 247 700 volt, vagyis a 3-5 éves gyermekek 93,3 százaléka járhatott óvodába. Az alapisko­lák tanulóinak száma elérte a 732 300-at. A középfokú szakmunkásképző intéze­tekben 136 ezren tanultak, ebből 24 100- an érettségivel végződő szakon. A gimná­ziumok és a szakközépiskolák diákjainak száma 119 700, a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatai hallgatóinak szá­ma pedig 49 500 volt a külföldi diákokat is beleszámítva. Az egészségügyi létesítmények férő­helyeinek a száma az első félév végén elérte az 58 ezret, s a múlt év azonos időszakához képest 400-zal növekedett. Az egy orvosra jutó lakosok száma 279-re csökkent. A bölcsődei férőhelyek száma elérte az 50 200-at. Szociális ellátásra 13,5 milliárd koro­nát, ezen belül nyugdíjra és járadékra 8 milliárd koronát, táppénzre pedig 5,5 milliárd koronát fordítottak. A nyugdí­jak és a járadékok összege 3,1 százalék­kal emelkedett, a táppénzeké pedig 2,5 százalékkal csökkent. A betegségek szá­ma csökkentésének köszönhetően a csa­ládtagok gondozására folyósított össze­gek több mint 4 százalékkal, 1,3 milliárd koronára csökkentek, családi pótlékra pe­dig 3 milliárd koronát fordítottak, ugyan­akkora összeget, mint tavaly, összesen 1 millió 167 ezer nyugdíjat és járadékot folyósítottak, ezek 51 százaléka volt nyugdíj. Az ökológiai szükségletek kielégítése céljából 59 fontosabb létesítmény építé­sét kezdték meg 4,8 milliárd koronás költségvetési kerettel. Továbbra is elhú­zódik az ökológiai létesítmények építése, s nem kielégítően hajtják végre a környe­zetvédelmi rendelkezéseket. A lakosság kezdeményezésének és önkéntes munkájának köszönhetően a Z akcióban 526 millió korona érték született. Az első félévben 43 ezer gyermek született és 26 ezer személy halt meg. Szlovákia lakosságának száma július 1- jén elérte az 5 millió 223 ezer főt. ' A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése Csehország gazdasági fejlődéséről és 1987 I. félévi tervének teljesítéséről Az 1987. évi tervfeladatok a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítása a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott stratégiájának igényes követelményeiből indulnak ki. Konkretizálják a csehországi népgazdaság intenzifikálásának fokozá­sával kapcsolatos célokat. Feltételezik a temelés anyag- és energiaigényessé­gének további csökkenését, a munkater­melékenység növekedését, a gyártmá­nyok műszaki színvonalának emelkedé­sét és minőségének javulását, valamint a belföldi és külföldi piac szükségleteinek jobb kielégítését. A téli időszakban keletkezett problé­mák ellenére Csehországban sikerült nö­velni az ipari termelést. Ez a növekedés a múlt évhez képest 2,3 százalék volt. Egyúttal megteremtik a feltételeket a me­zőgazdasági termelés tervének sikeres teljesítéséhez. Azonban a cseh gazdaságra nézve is teljes mértékben vonatkozik a CSKP KB Elnökségének az a megállapítása, misze­rint a népgazdaság intenzifikálásának üteme még nem áll összhangban a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött célokkal. Ebből következik, hogy nem sikerült a ter­vezett mértékben csökkenteni a termelés anyag és egyéb költségeit, sőt egyes ágazatokban a saját termelési érték és a nyereség is a tervezett szint alatt ma­radt. Továbbra is észlelhetők voltak a fo­gyatékosságok a termelés minőségében, a gyártmányok értékesítésében és a készletekkel való gazdálkodásban. Sú­lyos problémák vannak a szállítói-meg­rendelői kapcsolatokban, ami kedvezőtle­nül hat a termelési feladatok teljesítésé­nek folyamatosságára. A félévi eredmények megvitatása so­rán a cseh kormány nagyra értékelte a dolgozók áldozatos erőfeszítéseit és a tervet sikeresen teljesítő közösségek jó eredményeit. Bírálóan rámutatott azon­ban az irányító szervek tevékenységének fogyatékosságaira. Az első félévben fokozott figyelmet fordítottak a szocialista országokhoz, fő­leg a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésére, főleg az integrációs akciók megvalósítására. A műszaki fejlesztés állami terve 655 kutatási és fejlesztési eredmény realizálá­sát irányozza elő. Az ennek alapján foly­tatott termelés terjedelmének aránya 36,9 százalék volt, 1,9 ponttal kevesebb, mint 1986 első felében. A tudományos-műsza- ki fejlesztés eredményei azonban nem tükröződtek vissza kellő mértékben a termelés mindennapi menetében. A CSSZK-ban gyártott új iparitermék­fajták értéke 39,1 milliárd korona volt, és a múlt év azonos időszakához képest 0,8 milliárd koronával csökkent. Az elsőosz­tályú és a műszakilag progresszív gyárt­mányok aránya 36,3-ról 34,8 százalékra esett vissza. A találmányok és az újítási javaslatok száma nagyjából a tavalyi első félévi szinten maradt, az idén mintegy 3 ezer találmányt és csaknem 142 ezer újítási javaslatot nyújtottak be. Az ipari termelés területén lényegében véve sikerült bepótolni az év elején kelet­kezett kieséseket. Csehország központi­lag irányított ipara az első félévi tervét 100,9 százalékra, az egész évi állami tervet pedig 50,2 százalékra teljesítette. A leggyorsabban az elektrotechnik^ ipar, az egészségügyi iermelés és vegyipar fejlődött. A cseh kormány által irányított ipar 0,8 százalékkal túlszárnyalta tervét, s az éves állami tervet 49 százalékra teljesítette. A múlt év azonos időszakához képest termelése 2,1 százalékkal nőtt. Tavalyhoz képest Csehországban több volt az olyan központilag irányított iparvállalat, amely nem teljesítette termelési feladatait. A cseh kormány által irányított iparban dolgozók száma a múlt év azonos idősza­kához képest 3815 fővel, vagyis 0,5 szá­zalékkal csökkent. A belpiacot és a kivitelt szolgáló ipari termelés feladatait a cseh kormány által irányított ipar nagykereske­delmi árakban számolva túlszárnyalta. De nem sikerült a tervezett módon értékesí­teni a gyártmányokat. A cseh kormány által irányított ipar egyes ágainak eredményeit így foglalhat­juk össze: a vegyipar 100,7 százalékra teljesítette tervét, s termelése a tavalyihoz képest 4,1 százalékkal nőtt. A fafeldolgo­zó iparban az első félévben 0,1 százalé­kos lemaradás keletkezett, bár a termelés a múlt év első feléhez képest 2,8 száza­lékkal nőtt. A könnyűipar 0,3 százalékkal elmaradt a terv mögött, a múlt év azonos időszakához képest azonban 0,6 száza­lékkal növelte termelését. Az egészség- ügyi termelés tervét 0,5 százalékkal túl­szárnyalták, s a tavalyi első félévhez képest 7,1 százalékos növekedést mutat­tak fel. Az építőanyag-ipar 100,9 száza­lékra teljesítette féléves tervét, s a múlt év azonos időszakához képest 1,4 százalék­kal növelte termelését. A mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban kedvező feltételeket teremte­nek az idei feladatok teljesítéséhez. A májusi és a júniusi esős, hűvös időjárás lelassította a munkák, főleg a cukorrépa- egyelés és a takarmánybegyűjtés ütemét. A vegetáció az előző évekhez képest késett. Az első becslések szerint jó gabo­natermésre lehet számítani. Az állattenyésztés területén az előző évekhez képest csökkent az állatok ter­melőképessége, főleg a takarmánykeve­rékek rosszabb minősége következtében. Ez nem vonatkozik az átlagos napi tejho­zamra, amely tavalyhoz képest 0,8 szá­zalékkal növekedett, és elérte a 10,4 litert. Az állati termékek felvásárlásának tervét véve sikerült teljesíteni. Az élelmiszeripar 102 százalékra telje­sítette tervét, s tavalyhoz képest 1,4 szá­zalékkal növelte termelését. Az erdőgaz­daságban 6,7 millió köbméter fát termel­tek ki, ami az éves terv 52,4 százalékos teljesítését jelenti. A vízgazdálkodásban is teljesítették a tervfeladatokat. A csehországi székhelyű építőipari vállalatok eredményeire az év első hó­napjainak kedvezőtlen időjárása negatí­van hatott. Az első negyedév végén a le­maradás 7,8 százalék volt, de ezt a má- . sodik negyedévben sikerült részben be­hozni. Az első félévben a tervet ezek a vállalatok 98 százalékra teljesítették. Mindenekelőtt a beruházások területén keletkeztek lemaradások, lényegében csak a kötelező beruházások feladatait teljesítették. A csehországi székhelyű építőipari szervezetek 363 900 dolgozót foglalkoztattak, 3 ezerrel többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Az áruszállításban is sikerült leküzdeni a téli hónapok kedvezőtlen hatásának következményeit. A vasúti átrakás féléves tervéhez képest 3 százalékos lemaradás keletkezett. A Csehszlovák Autóközleke­dési Vállalat 107,1 millió tonna árut szállí­tott, 3,5 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A folyami áruszállítás féléves tervéhez képest a fo­lyók téli befagyása miatt 13,9 százalékos elmaradás keletkezett. Az első félévben a Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat 727,9 millió utast szállított, 2,1 százalékkal többet a terve­zettnél. A városi tömegközlekedésben a személyszállítás féléves tervét 2 száza­lékkal túlszárnyalták. * A csehországi népgazdaságban 44,3 milliárd korona értékben végeztek beru­házási munkákat a Z akció és az egyéni építkezések nélkül. Ebből az építőipari munkákra 22,7 miliárd korona érték jutott. A beruházások egyes negatív irányzatai tovább tartottak, például továbbra is elég­telen volt a korszerűsítések aránya, és nagy maradt a befejezetlen beruházások száma. A lakásépítés minden formájában 13 400 lakás készült el, 1365-el keve­sebb, mint a múlt év első felében. A lakosság pénzbevételei 3,4 milliárd koronával, azaz 2,4 százalékkal emelked­tek. A szocialista szektorban dolgozók haviátlagbére elérte a 3052 koronát, s egy év alatt 2,3 százalékkal emelkedett. A szociális juttatások összege 170 millió koronával, azaz 0,6 százalékkal emelkedett. Nyugdíjra 19,6 milliárd koro­nát táppénzre, 10,6 milliárd koronát, csa­ládi pótlékra pedig 5,15 milliárd koronát fordítottak. A kiskereskedelmi forgalom dinamiká­ja a tervezettnél 0,2 ponttal nagyobb volt. A lakossági szolgáltatások gyorsabbakká váltak és javultak, de egyes szolgáltatá­sok terén továbbra is fogyatékosságok voltak észlelhetők. Június végén Csehországnak 10 350 000 lakosa volt. ÚJ SZÚ 4 1987. VII. :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents