Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-21 / 168. szám, kedd
Levelezőink íriák Több mint kétszáz nyugdíjas él Nyit- rán (Nitra) a korszerű nyugdíjaspanzióban. Az otthon vezetősége a polgári ügyek testületével közösen rendszeresen köszönti a jubilánsokat. A napokban a lakók közül harmincán ültek évfordulójuk alkalmából az ünnepi asztalhoz. A felvételen a 75 éves Júlia Radliči- covát köszönti a helyi alapiskola pionírja. Pavol Matis felvétele Honvédelmi és tűzvédelmi versenyek A Zlaté Moravce-i Calex üdülő- központja volt a színhelye a Zdroj nyugat-szlovákiai vállalata 5. alkalommal megrendezésre kerülő honvédelmi sportversenyének, melyen csaknem ötven versenyző mérte össze tudását a vállalat tíz üzeméből és az igazgatóságról. A versenyzők egy, illetve két kilométeres terepfutásban, céllövésben, gránátdobásban és gázmaszkában való futásban versenyeztek. Annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett, a résztvevők zuhogó esőben is jó felkészülésről tettek tanúbizonyságot. A nők 35 év alatti kategóriájában az első Ľudmila Lackóvá (Trnava), 35 év feletti csoportjában pedig Kosa Márta (Léva - Levice) lett. A férfiak első kategóriájában a győzelmet Jozef Kičín (Trnava) szerezte meg, a másodikban pedig Miroslav Chmelár (Galánta - Galanta). A vállalati igazgató vándorserlegét ismét a trnavai üzem nyerte el. Oláh Gyula A Lévai (Levice) járásban Nagytúr (Veiké Túrovce) községben rendezték meg a 10. körzet tűzoltócsapatainak versenyét. Huszonöt csapat négy kategóriában mérte össze tudását, rátermettségét. Majer János parancsnok, Csuka Ernő, a Tűzvédelmi Szövetség járási titkára és Musil István őrnagy volt a verseny felelős vezetője. A verseny kategóriánkénti győztesei - férfiaknál a tompái (Tupá), ifjúságiban a felsőtúri (Horné Túrovce), nőknél a száz- di (Sazdice), polgárivédelem kategóriában pedig a felsőtúri csapat - magas teljesítményt nyújtottak. A csapatok kiváló felkészültségről és a tűzoltás alapos technikai ismereteiről tettek tanúbizonyságot. Tóth Géza A Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetség Kassa (Košice)-vidéki Járási Bizottsága Ruskovban rendezte meg az önkéntes tűzoltók kétnapos körzeti tűzvédelmi versenyét. Több versenyszámban: stafétafutás, akadálymászás, valamint tűzvédelem, felszerelés felkészítése, összeszerelése stb. mérte össze tudását és ügyességét 31 község tüzoltócsa- pata, négy kategóriában. Volt község, mint pl. Ploské, mely mind a négy kategóriában érdekelt volt. A nehéz terepen megrendezett igényes versenyben a fiúk kategóriájában a slančíki, a lányokéban a magyarbődi (Bidovce), a nőknél az alsótőkési (Nižný Klátov), a férfiaknál a hutníkyi csapat szerezte, meg a győzelmet. A verseny sikeres előkészítéséért a rendezőbizottság és Ruskov vezetősége dicséretet érdemel. Szanyí József Szállítási és tárolási nehézségek A másodlagos nyersanyagok gyűjtésének népgazdasági jelentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni, s környezetvédelmi szempontból is indokolt, hogy a hulladékanyagok megfelelő helyre kerüljenek. Vállalataink, üzemeink és földműves-szövetkezeteink udvarán azonban még sokfelé látni rozsdás, kiselejtezett gépeket, elhasználódott alkatrészeket. E téren falvainkon sem jobb a helyzet. A központi vagy az illegális szeméttelepeken sok ócskavas keveredik a háztartási hulladékokkal. Ez utóbbi részben azzal magyarázható, hogy nem minden községben szerveznek ócskavas- gyűjtést, részben azért, mert nincsenek jó tapasztalataik az elszállítást illetően, részben pedig hanyagságból. A Žilinai Nyersanyag-értékesítő Vállalat nagykürtösi (Veľký Krtiš) felvevőhelyén folyamatos a különféle hulladékanyagok felvásárlása, de sajnos az elszállításról ez nem mondható el. Korábban éveken keresztül a járási székhely tőszomszédságában, Modrý Kameň-ben volt a felvevőhely. Három éve költözött át, de a helyzet, ami a befogadóképességet illeti, nem változott. Előnye csak annyi, hogy a járási székhely lakosai helyben értékesíthetik a hulladékot. A vállalat új felvásárlóhely építését tervezi. Különféle hulladékhegyek tornyosulnak az udvaron. Havonta 100 tonna ócskavasat, 25 tonna papírt, 8 tonna színesfémet és 3 tonna textíliát vásárolnak fel. Gyakori gondot okoz a szállítás, s tárolási nehézségekkel is küszködnek, ilyenkor kénytelenek a felvásárlást korlátozni. Bodzsár Gyula JUBILÁLÓ GYÓGYSZÁLLÓ A Piešťanyi fürdők dolgozói ezekben a napokban ünnepi ülésen emlékeztek meg a Thermia Palace nevű gyógyszálló létesítésének 75. évfordulójáról. A fürdősziget legszebb és leglátogatottabb épületeinek egyike (a felvételen). Egy reprezentációs szálloda és felépítésének gondolata Winter Lajostól és Imrétől Karlovy Vary ban a Marx Károly Múzeumban kiállítás nyílt a Čajka reprezentatív szovjet bolt áruiból. A különféle ajándéktárgyak, játékok, kerámiák, szőnyegek, rádiók és színes televíziók iránt - melyek a helyszínen megvásárolhatók - nagy volt az érdeklődés. Kovács Árpád felvétele eredt. Édesapjuk, Winter Sándor, aki 1889-ben Erdődy Ferenc gróftól a tulajdonostól vette bérbe a fürdőt. A Winter-fivérek a vidéki várost fokozatosan nemzetközi színvonalú, vonzó, sajátos légkörű fürdőhellyé alakították át. A tervezési munkákat 1909 őszén indították el. Építését egy évvel később kezdték meg Hegedűs Ármin és Heinrich Böhm műépítész tervei alapján. A földben levő gyógyvízforrások miatt nem áshattak mélyre, ezért az épületet vasbetonszerkezetre állították. A Thermia Palace bizarr, szeszélyes, játékos forma- gazdagságával a szecesszió jegyeit viseli. A pénzügyi nehézségek ellenére építését 1912 áprilisában sikerült befejezni és egy hónappal később reprezentációs termeiben már fogadták az első vendégeket. 1916- ban itt találkozott Ferdinánd bolgár cár II. Vilmos német császárral és az akkor még trónörökös IV. Károllyal. A szálló emlékkönyve még ma is őrzi az uralkodók aláírásait. A gyönyörű épület megtartotta eredeti arculatát. Halabala docens tervei alapján a közelmúltban restaurálták. Idén az első öt hónapban félmillió koronával több bevételre tettek szert a tervezettnél, devizatervüket pedig csaknem 400 ezer koronával lépték túl. Zora Petrášová Pavol Havran felvétele fii m Tjíí "T y IÁ II ,n m Ilii m ül Lm IA lü Osztatlan közös tulajdon B. D.: Házasságunk fennállása, alatt építettünk egy családi házat. Azt szeretném tudni, hogy a házrészemet átírathatom-e a lányaim nevére. A családi ház, ha a házasságuk idején a férjével közösen építették, a házastársi osztatlan közös tulajdonukban van. Az osztatlan közös tulajdon sajátossága éppen ez, hogy egyik házastársnak sincs meghatározott tulajdoni hányada, vagyis önnek sincs egy konkrét házrésze. A házastársi osztatlan közös tulajdonba tartozó dolgokat ezért eladni, ajándékozni, bérbeadni stb. lényegében csak közösen lehet, mivel a közös dolgokat érintő jogügyletekből mindkét házastársnak keletkeznek kötelességei. Az egyik házastárs beleegyezésének hiánya ugyan nem teszi a szerződést semmissé, csak meg- támadhatóvá. Számolnia kell azonban azzal, hogy a ház tulajdonjogának „átíratásánál“ az állami köz- jegyzőség megvizsgálja a szerződés érvényességét, s ha hiányzik a férje beleegyezése, vagyis ha a szerződés megtámadható lenne, nem hagyja jóvá, hiszen kötelessége a pereskedés megelőzésére törekedni. Kié a kert? B. D.: 1964-ben vásároltam egy régi házat. Tavaly derült ki, hogy a házhoz tartozik egy kétáras kert is, melyet a szomszédom foglalt el még akkor, amikor a ház üresen állt, vagyis 1964 előtt. Én a ház megvásárlása után nem kerestem a kertet, mert nem tudtam róla. Mit tehetek, hová fordulhatok annak érdekében, hogy a kertet visszakapjam? Nekem nincs egy talpalatnyi földem sem, a szomszédom pedig 15 áras kert birtokosa. Tudni szeretném még azt is, megszerezhette-e a szomszédom a kertet elbirtoklással? A leveléből nem derült ki egyértelműen, ki a kert tulajdonosa. Kérdéses ugyanis, hogy ön 1964-ben a kertet is megvásárolta-e, vagy csupán a házat. Ez persze könnyen és gyorsan megállapítható az írásbeli adásvételi szerződésből, melynek egyebek között tartalmaznia kell az ingatlan pontos meghatározását is. önmagába véve az a körülmény, tíogy a ház régi tulajdonosának kétáras kertje is volt, még nem bizonyítja, hogy a kert az ön tulajdonában van, hiszen megtörténhetett, hogy az írásbeli adásvételi szerződésben csupán a házat tüntették fel. Ebben az esetben a kert jog szerinti tulajdonosának továbbra is a régi tulajdonost kellene tekinteni. Ajánljuk tehát, bizonyosodjon meg előbb arról, hogy a kert tulajdonjogát is megszerezte-e a régi tulajdonostól. Amennyiben bizonyítani tudja, hogy a vitatott kert az ön jogos tulajdona, a területileg illetékes járásbírósághoz fordulhat védelemért. A Polgári Törvénykönyv? 132 §-a szerint a tulajdonosnak „joga van védelemre azzal szemben, aki jogtalanul beavatkozik tulajdonjogába; főként követelheti a dolog kiadását attól, aki azt jogtalanul visszatartja.“ Ha azonban pereskedésre szánja el magát, mindenképpen tanácsos lenne ügyvédhez fordulnia az ingatlanra vonatkozó iratokkal. Ami az elbirtoklást illeti, a Polgári Törvénykönyv 135a § (1) bekezdése szerint tíz évi folyamatos és jogos birtoklással megszerezhető annak az ingatlannak tulajdonjoga, mely személyi tulajdon tárgya lehet. Személyi tulajdonban lehet például a családi ház, de a föld, mint potenciális termelőeszköz, soha. Ezért a Polgári Törvénykönyv külön rendelkezik a föld elbirtoklásáról. A föld tulajdonjogát elbirtoklással az állam szerzi meg (ha a földhöz egyébként személyi használati jog létesíthető), és az, aki tíz évig folyamatosan és jogosan birtokolta a földet, jogot szerez arra, hogy a jogszabályban meghatározott terjedelemben személyi használatába adják a földet (kertészkedés céljára rendszerint legfeljebb 400 négyzetméternyi földet adhatnak személyi használatba). A szomszédja a tíz évi folyamatos birtoklás feltételét nyilván teljesítette, hiszen legalább 1964 óta használja a földet. Az elbirtoklásnak azonban nélkülözhetetlen feltétele az is, hogy a birtokos a dologgal mint a sajátjával rendelkezzen, s hogy az eset valamennyi körülményére való tekintettel jóhiszemű legyen abban, hogy a dolog megilleti őt. Jóhiszemű persze nem lehet az, aki a dolgot erőszakkal veszi a birtokába, vagy a tulajdonost megtévesztve, esetleg a tévedését kihasználva, titokban stb. Öröklés K. K.: A rokonom 63 éves korában ment férjhez, s nemrég megözvegyült. Arra lennék kíváncsi, hogy ki fog utána örökölni. Gyermeke nem volt. Az elhunyt férjének azonban voltak gyermekei. Ok örökölnek majd? Vagy a néni rokonai? Idős rokona után elsősorban az fog örökölni, akit az örökhagyó (a rokona) végrendeletében örökösként megjelöl. Ha gyermekei nem voltak, végrendelkezési (örökösjelölési) szabadsága szinte korlátlan. Ha az örökhagyó nem végrendelkezett, s nincs leszármazója, akkor örökösként az örökhagyó házastársa, szülei, valamint azok jönnek számításba, akik az örökhagyóval annak halála előtt legalább egy évig éltek közös háztartásban és ebből az okból gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről, vagy eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva (ezek rendszerint az élettársak). Ha az örökhagyó házastársa és a szülei sem örökölnek, akkor az örökhagyó testvéreit kell örökösöknek tekintetni, valamint azokat, akik az örökhagyóval annak halála előtt legalább egy évig éltek közös háztartásban és ebből az okból gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről, vagy eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. A fent említett személyek (leszár- mazók, házastárs, szülők, „élettársak“, testvérek) a törvény által kijelölt, vagyis törvényes örökösök. Ha nincsenek sem végrendeleti, se törvényes örökösök, a hagyaték az államra száll. Közjegyzői illeték L. B.: Azt szeretném tudni, kell-e fizetnem, ha az ingatlant átiratom a gyermekeimre, és ha kell, akkor kb. mennyit. Továbbá, mi a különbség ebből a szempontból az átíratás és az ajándékozás között? A közjegyzői illeték szempontjából mindegy, hogy az ingatlantulajdonát visszterhes (pl. adásvételi) vagy ingyenes (ajándékozási) szerződéssel ruházza át. A közjegyzői illetékekről szóló törvény 23 § (1) bekezdése szerint az I. csoportba sorolt személyek (házastársak, gyermekek és szüleik, illetve unokák) közti tulajdonátruházás, öröklés és ajándékozás esetén az illetéket az illeték alapjának egy százaléka képezi, de legalább 100 korona. A visszterhes szerződéseknél a törvény 9 §-a szerint az illeték alapját a megállapított ár képezi. Hasonlóan rendelkezik a törvény 18. §-a is; „az ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzése esetén, az illeték alapja a megállapított ár“. Illetékfizetési kötelezettség azonban mindkét esetben a tulajdon megszerzőjét terheli (tehát nem önnek „kell“ fizetnie). Az ajándékozó (eladó) viszont a törvény alapján kezességgel tartozik az illeték megfizetéséért. Építési engedély S. R.: A kertemben egy kicsi, alig néhány négyzetméteres ,,hűsölöt“ szerettem volna építeni. Tudomásom szerint az ilyen építményeket csak be kell jelenteni. Amikor ezt megtettem, az építésügyi hivatalban azt mondták, adjak be kérvényt építkezési engedély kiadása iránt. Jogos a hivatal követelése? Úgynevezett „apróbb építményről“ van nyilván szó, melynek megvalósítását az építtető elvben valóban csak bejelenteni köteles. Az építésügyi hivatalnak azonban jogában áll meghatározni, hogy az ilyen építmény megvalósításához is szükséges az építési engedély. Az apróbb építményt egyébként csak az építésügyi hivatal által kiadott írásbeli beleegyezés alapján lehet megvalósítani. (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1987. VII. : Beton csatornacső exportra A Mélyépítési és Ipari Vasbeton- elem-gyártó Vállalat komjaticei üzeme a legnagyobb az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban, amely ipari előregyártott elemeket állít elő. Harminc munkással 1956-ban létesítették. Több mint tíz évig hagyományos betonelemeket gyártott, például betonszegélyeket, -gyűrűket, meliorációs idomtéglákat. Később az üzem ekkor már 92 tagú kollektívája a Nyugat-szlovákiai Energiaipari Művek megrendelésének tett eleget. Számukra négyfajta csatornázási betoncsövet készít, amelyekből a Szovjetunióba is exportál. Termelési feladatait május végéig 100,6 százalékra teljesítette. Balogh Ilona