Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-20 / 167. szám, hétfő

ÚJ szú i 3 987. VII. 20.' A szlovákiai antifasiszta ellenállás élén Megemlékezés az SZLKP III. illegális központi vezetőségének szerepéről A fasiszta megszállás ellen, vala­mint a nemzeti és állami önállóság újbóli kiharcolásáért folytatott küz­delem a munkásosztály és a CSKP történetének legnehezebb, de legdi­csőbb korszakaihoz tartozik. A müncheni árulást követően mindkét országrész kommunistái a hazai ellenállás aktivizálására tö­rekedtek, mely később a fegyveres ellenállás megszervezésében tető­zött. Ilyen irány* igyekezetük ered­ményessége azonban a katonai-po­litikai világhelyzetet visszatükröző társadalmi-gazdasági és politikai feltételek alakulásától függött. A párt antifasiszta harca 1941 nyarától a Szovjetunió megtámadá­sát követően jelentősen felerősö­dött. Az SZLKP röpiratokban és ille­gális sajtótermékekben tiltakozott a szlovák csapatok szovjetellenes háborúban való részvétele ellen, va­lamint fellépett a Szovjetunió védel­me érdekében. A párt létéről hírt adó minden életjel nyomán a társada­lomban és a hadseregen belül erő­södött a háborúellenes hangulat. A szlovák államapparátus, hogy meggátolja az elégedetlenség kü­lönböző megnyilvánulásainak terje­dését, a kommunisták tömeges le­tartóztatásával válaszolt. A kommu­nista párt ilyen nehéz körülmények között szabotázscselekményeket kezdeményezett és tevékenységé­nek súlypontja a fegyveres harc szervezésére helyeződött. Ehhez igazodva a CSKP moszkvai vezető­ségének irányelvei alapján széle­sebb, a polgári ellenállást is magá­ban foglaló antifasiszta egység megteremtésére törekedett. Az 1941 nyarától a fegyveres cso­portok megalakításának gondolata mindinkább magába foglalta az el­lenállási mozgalom egységének szükségességét, s ezért megbeszé­léseket folytattak a polgári ellenállás néhány csoportjával, de a következő objektív feltételek hiányában (német győzelmek a fronton, a szlovák ál­lamapparátus viszonylagos szilárd­sága) mindez nem járhatott jelentő­sebb eredménnyel. A fegyveres harc kibontakozásához hiányoztak a szubjektív tényezők is, a fegyveres csoportok szervezéséhez s egyéb katonai jellegű kérdések megoldá­sához a pártnak még nem volt ele­gendő tapasztalata. 1942 tavaszán a párt katonai­politikai tevékenysége az első parti­záncsoportok szervezésében jutott kifejezésre. Megszűnésük után az SZLKP vezető képviselői tudatosí­tották, hogy a partizánmozgalom meghonosodása és megerősödése az antifasiszta erők összefogásának függvénye. Ehhez azonban 1942- ben még nem voltak kedvezőek a feltételek, az akkori kezdeménye­zéseknek viszont fontos szerepe volt a partizánmozgalom kibonta­koztatásának megalapozásában. Az SZLKP első három illegális vezetőségének vezéregyénisége és egyben a folytonosság megtestesí­tője Ján Osoha volt. Nehéz körülmé­nyek között nőtt fel és nem adatott meg számára, hogy a rajongásig szeretett történelemmel behatóbban foglalkozzon. A történelemhez való viszonyában is megnyilvánuló igaz- ságszeretete politikai pályára vezé­relte: hivatásos forradalmár lett. 1922-ben belépett a kommunista pártba, majd 1925-ben az Interhel- po-akció keretében áttelepült a Szovjetunióba. Ott-tartózkodása alatt tanulmányokat folytatott, de ha­zatérése után nem használhatta a diplomáját, sőt a párt vidéki funk­cionáriusainak szűkebb baráti körén kívül senki sem tudta, hogy Ján Osoha egyetemi végzettséggel ren­delkezik. A köztársaság szétverését követően nagy szerepe volt az ille­gális hálózat kiépítésében és a párt szlovákiai politikájának kidolgozásá­ban. Bár programalkotó tevékenysé­ge néha hibás, szektás nézetekre épült, hatalmas energiát fejtett ki az illegális sajtó irányításában, szer­kesztette a Hlas ľudu-t és jelentősen hozzájárult a későbbi partizánmoz­galom kibontakozásához ösztönzést adó Jánošík-csoportok szervezési alapszabályzatának kidolgozásá­hoz. Több mint három évig állt az illegális párt élén. 1942. július 19-én egy nagyszabású letartóztatási hul­lám nyomán a rendőrség a III. illegá­lis központi vezetőség nyomára ju­tott. Osohának az illegalitás idején ki­fejtett politikai munkássága nagyban hozzájárult a párt szlovákiai illegális hálózatának kiépítéséhez. Sokolda­lú tevékennysége és az illegális párt által az ellenállás különböző terüle­tein szerzett tapasztalatok a későb­bi, a felkelésben kicsúcsosodó párt­munka fontos kiindulópontjául szol­gáltak CSÉFALVAYFERENC TÖRŐDNEK KÖRNYEZETÜKKEL Talaj- és vízvédelem falun Milyen gondja lehet a környezetvédőknek egy faluban? Hiszen ott rengeteg a növény, minden zöld: fák, bokrok, a folyók árterei, a vége- hossza legelők, a gondozott konyhakertek. Az emberek sem szívják az ipari szennyeződéssel, a kipufogógázokkal vegyült levegőt. És mégis, ide is eljutottak a környezetkárosító hatások. Kezdődött a mocsárvilág lecsapolásával, folytatódott a műtrágyák és permetszerek alkalmazásá­val, a szemét korhadásával - ez mind kihatott a termőtalaj, a réteg- és talajvíz minőségére. Az udvardi (Dvory nad Žitavou) 5670 hektáron gazdálkodó Aurora Efsz-ben Nagy Miklóst, a személy­zeti osztály vezetőjét kérdeztem a szövetkezet egészség-, talaj- és környezetvédelmi programjáról.- Dolgozóink egészségmegőrzé­se érdekében tavaly a zajártalom ellen indítványoztuk a fülvédők használatát a lánctalpas traktoraink sofőrjeinél. Ugyanakkor kilenc trak­torunkra tökéletesebb szigetelést nyújtó vezetőfülkét szereltünk fel, bennük megoldott a fűtés, a szellőz­tetés, a zajszigetelés. A vegyszerek­kel dolgozóknál, a permetezést vég­zőknél kötelezővé tettük a vízhatlan védőruha, sapka, kesztyű viselését. Ők nemcsak a kötelező szűrővizs­gálatokon vesznek részt, állandó or­vosi felügyelet alatt vannak. Célünk a termőtalaj területének bővítése 1 500 000 korona ráfordí­tással, a vizenyős részek lecsapolá- sa révén. Ezt ezidáig 1 200 000 ko­rona értékben sikerült megvalósíta­ni, de a lecsapolást az idén folytat­juk. A vízminőség megőrzését szol­gálón a kanálisokat folyamatosan tisztítjuk, öntözésre alkalmas víztar­tály kialakítását végezzük egy hek­tárnyi területen. Az olyan termelő- részlegeink - mint például a paradi­csomgép készítése, a borászat - ahol elengedhetetlen a kifogásta­lan egészséges ivóvíz, a központi vízhálózatba vannak bekötve. Egyéb részlegeknek saját forrásaink adják a vizet. A források környékén 100 méteres körzetben dió, nyár- és topolyafákat ültettünk el. Két éve saját faiskolánk termeli a facsemeté­ket. így oldjuk meg külterületeinken a széltörősávok létesítését is. A bel­területeken főleg gyümölcsfák van­nak. Talán kiemelném a géppar­kunkhoz tartozó műszaki szolgálta­tások telepét, ahol megoldottuk a fá­sítást. Ugyanezt szeretnénk elvé­gezni valamennyi telepünkön, jólle­het nálunk nincs olyan bázis, amely a levegőt különösebb mértékben szennyezné. A járás területén lévő szövetkezetek és állami gazdasá­gok közös baromfitenyésztő farmján működött a tyúktrágyaszárító rész­leg. Kedvező időjárási viszonyok mellett tömény bűz volt a faluban, de mára ez is megszűnt. Ellenben szól­ni kell a vandalizmusról, a szocialis­ta vagyonnal szembeni felelőtlen­séggel egyesek nagy károkat okoz­nak újonnan telepített erdősávjaink- ban. Pedig csak a tavalyi évben közel 2400 facsemetét ültettünk el.- Említette miként oldották meg a termőtalaj területének növelését. A Dunajská Lužná-i Virradat Efsz dolgo­zói nagy figyelmet szentelnek a tűzvé­delmi előírások megtartásának. Előbb a vasút men­tén takarítják be a termést, tartályko­csikban vizet szállí­tanak az aratáshoz. Képünkön: Jozef Tonev ekevasat cserél a tűzveszély elkerülésére. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) A Károly Egyetem Természettudományi Karának és a Közgazdasági Főiskolának több mint száz hallgatója vesz részt a nyári építőtáborok­ban. A Prágai Gyógyszeripari Vállalatnál segítenek a termelésben és a gyógyszerek csomagolásában. Képünkön Martina Dušková látható a csomagológépsor mellett. (Stanislav Peška felvétele - ČTK) Milyen erőfeszítéseket tettek védel­mére? “- Elsősorban 1400 hektárnyi te­rületen szerves trágyázást végez­tünk. A faültetés védi a talaj hu­musztartalmát a szélkároktól. Igyek­szünk célszerűbben bánni a vegy­szerekkel. Csökkentjük a nitráttartal­mú - amely leginkább szennyezi a talaj- és rétegvizeinket -, és növel­jük a környezetkímélő folyékony mű­trágyák alkalmazását. Ezek tárolá­sára ebben az évben udvardi szék­hellyel kooperációs körzetünkben - hat mezőgazdasági üzem tartozik ide - közös tárolót kívánunk megé­píteni. Ugyanakkor az egyéb csepp­folyós és szilárd vegyszerek - per- x metszerek és műtrágyák - az eddi­ginél biztonságosabb tárolására tö­rekszünk, hogy minél kisebb mér­tékben szennyezzék környezetün­ket. Az állatállománytól származó folyékony trágyát a trágyatornyokból olyankor igyekszünk kiüríteni, ami­kor az a talaj minőségét a legkevés­bé veszélyezteti. Falu vagy város, ipar vagy mező­gazdaság - közös feladata a kör­nyezetkímélés, természeti környe­zetünk, a levegő, a felszíni és felszín alatti vízkészletünk tisztaságának megőrzése, illetve helyreállítása, a további romlás megakadályozása. „A tudósok megerősítették azt a ko­rábbi megállapítást, amely szerint egy hatalmas lyuk van a Földet vé­delmező ózonrétegben. Az Antark­tisz feletti lyuk - és az Európa felett észlelt hasonló lyukak - felfedezése megrázta az egész tudóstársadal­mat. Az ózonréteg megritkulása kö­vetkeztében több ultraibolya-sugár­zás éri a Földet, s ettől megnöve­kedhet a bőrrák gyakorisága, vala­mint csökkenhet az immunrendszer hatékonysága. Káros hatással lehet a növényekre, a termésre, a tenge­rek élő forrásaira - sőt a planktonra is, amely a tenger élelemhálózatát és létfenntartó rendszerét adja. A tu­dósok nem ismernek olyan emberi eljárást, amely visszaállítaná az ózonréteget, ha egyszer megszű­nik." Az idézet Gro Harlem Brundt- land norvég miniszterelnök-asszony beszédéből származik, aki az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Vi­lágbizottságának vezetője. 1986 de­cemberében hangzott el. Nem kell magyarázni, miért fordí­tanak egyre nagyobb figyelmet Ud- vardon is a környezetvédelemre, a fák telepítésére. TALLÓS, BÉLA A bratislavai zöldség- és gyü­mölcsforgalmazó vállalat galántai üzemének a terv idén 16 004 tonna termény felvásárlását irányozza elő. A földműves-szövetkezetektől és az állami gazdaságoktól csak 6490 ton­nát sikerült szerződéssel lekötniük, a kistermelőkkel pedig a szerződé­sekben 9079 tonna szállításában egyeztek meg a kertbarátok alap­szervezeteiben. Mi a helyzet jelen­leg a felvásárlás és az ellátás terén - erről kérdeztük Lóczi Pált, a galán­tai üzem kereskedelmi igazgatóhe­lyettesét.-Az adatokból is kitűnik, hogy a felvásárlás nagyobb részét a kis­termelőkkel bonyolítjuk le - mondot­ta. - S hogy ez nem egyszerű fel- a<$at, azt érzékeltethetem azzal is, hogy körülbelül 10 200 kertészkedő szerződött a járásunkban, hogy a zöldség vagy a gyümölcstermése egy részét az ellátás javítása érde­kében eladja. Negyvenkét felvásárló helyen veszik át tőlük az árut. Mivel a zöldség és a gyümölcs gyorsan tönkremegy, raktározási ideje korlátozott, nem egyszerű úgy megszervezni a felvásárlást és az eladást, hogy mindenki jól járjon, vagy legalábbis ne fizessen rá sem a termelő, sem a kereskedelem, sem a friss, jó minőségű árut kereső vevő.- A termelők a felvásárlóhelyeken 44 órával előre jelentik, mit kívánnak eladni. Ezt a felvásárlók jelzik az üzem diszpécserszolgálatának, mi pedig a járási szükségletet leszámít­va felkínáljuk az árut a bratislavai vállalatnak. Ők aztán tudatják, miből mennyit szállíthatunk és azt is, hová irányítsuk a küldeményt. A kereslet és a kínálat (vagy ha úgy tetszik, a fordított sorrend is érvényes: a kínálat és a kereslet) nem mindig egyezik meg. Szinte napirenden vannak az eltérések, ami azt jelenti, hogy az értékesítés sokszor okoz fejtörést.- A sárgarépánál is voltak eltéré­sek, de azt szerencsére esetleg a földben hagyhatjuk és később is értékesíthetjük. De hogy milyen áron, az már a termelőt érdekli, érinti a leginkább, hisz van, aki helyére még mást akar ültetni. Az uborkát viszont egy-két napnál tovább nem lehet a száron hagyni, ha nem is viszik el, le kell szedni. Hasonló a helyzet a paprika eladásával is. Van olyan nap, amikor a termelők kínálata tízszerese az igénynek. Persze, lehetetlen ellenőrizni, hogy valóban megvan-e a jelzett mennyi­ség, vagy pedig azzal az elgondo­lással, hogy legalább a felét átve­gyék, többet ígér a termelő. Ezeket a körülményeket senki sem tudja reálisan elbírálni. Egy viszont biztos: nekünk először el kell adnunk az árut, s csak utána vásárolhatjuk fel. Igaz, a termelőkkel már jó előre szerződést kötöttek. De az idei sze­szélyes időjárás is zavart okozott. Hiába igyekeztek az elvárásnak megfelelően, folyamatosan vetni a terményeket, a mag nem kelt ki, a két-három hétnyi időeltéréssel el­vetett magokból is egyszerre nőtt meg a termés. Ezért aztán a folya­matosság nehezen tartható be. Ha pedig valami nem terem meg, szer­ződés ide, szerződés oda, nincs mit leadni.-A felvásárlást úgy igyekszünk irányítani, hogy naponta érkezzen a friss áru - magyarázta Lóczi Pál.- Tulajdonképpen vasárnap kezdjük- általában ekkor szedik le a legtöbb terményt, s csütörtökig mindennap van kínálat és szállítás is. Pénteken viszont már hiába is vinnénk az átvevőhelyekre az árut, nem fogad­ják el. Hétvégén nem akarják raktá­rozni, meg kiszállítani sem, néhány bolt szombaton vagy hétfőn zárva van. A járás zöldség- és gyümölcsellá­tásával nincs különösebb gondja a zöldségforgalmazó üzemnek, hisz vidéken majdnem minden család megtermeli a saját szükségletét, így a városok ellátására összpontosítják a figyelmet.- Nyolc legforgalmasabb üzle­tünkben bevezettük a zöldség és a gyümölcs felvásárlását -mondotta a kereskedelmi igazgatóhelyettes.- Ez azt jelenti. hogy a terményt bárki beviheti a boltba és a vezető dönti el, szükség van-e rá, el tudja-e adni. Csupán annyit vesz át, ameny- nyire szüksége van, de megegyez­het a termelővel, mikor hozza az árut. Az eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy érdemes ezzel a for­mával foglalkozni. Az eladók ugyan kezdetben tiltakoztak a többletmun­ka miatt, de anyagilag is érdekeltté tettük őket a felvásárlásban, illetve az eladásban. És az sem utolsó szempont, hogy a fogyasztók igé­nyeit ily módon jobban ki tudják elégíteni friss áruval. Eddig közel 42 ezer koronáért vásároltak fel közvet­lenül a boltokban gyümölcsöt, zöld­séget. Ami pedig a járásban felesle­ges, azt a központi szállításokon kívül közvetlen kapcsolatok útján ér­tékesítik. Már néhány éve Alsószeli- be (Dolné Saliby) küldik a tehergép­kocsikat Senicából az áruért, idén pedig a kedvező tapasztalatok alap­ján Jókáról (Jelka) és Nagyfödé- mesről (Veľké Úľany) szervezték meg Trnavába a zöldségszállítást. Ez a közvetlen kapcsolat viszont csak akkor előnyös, ha több féle árut tudnak szállítani, de így mindenképp megéri, mert a raktározás, az átra­kodás idő- és munkaigényes műve­letei elmaradnak, a fogyasztó pedig friss árut kap. A jövőben érdemes és szükséges az ilyen kapcsolatot bő­víteni. A galántai üzemben az eddigi gyümölcs- és zöldségfelvásárlás so­rán akadtak kisebb zökkenők, me­lyek a nem folyamatos szállítások­ból, illetve a kínálat és a kereslet összehangolatlanságából adódtak. A termelőkkel, a felvásárlókkal és a szállítókkal folytatott egyre jobb együttműködéssel igyekeznek az el­látást javítani. DEÁK TERÉZ Milyen a zöldség és a gyümölcs útja? Helyzetkép a Galántai (Galanta) járásból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents