Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-18 / 166. szám, szombat

Törvénytervezet az állami vállalatról (Folytatás az 5. oldalról) 2. a vállalat gazdasági tevékenységé­ből az egész dolgozókollektívát érintő további alapvető intézkedéseket, 3. a pártszervezet, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom, vagy a Nemzeti Frontban tömörült más társadalmi szerve­zet illetékes szerve által előterjesztett kezdeményező javaslatokat. (2) A gyűlést a tanács hívja össze, szükség szerint, de legalább kétszer évente. A tanács köteles összehívni a gyűlést minden alkalommal, ha ezt az igazgató, vagy az alapító kéri. (3) A gyűlés határozatképes, ha jelen van a tagok, esetleg a dolgozókollektíva küldötteinek kétharmada. A határozat ak­kor érvényes, ha azt a jelenlevők felénél nagyobb többsége elfogadja 30. cikkely A VÁLLALATON BELÜLI ALAKULATOK GYŰLÉSE A vállalati gyűlés határozata alapján a vállalat belső feltételeinek megfelelően össze lehet hívni a belső alakulatok (üze­mek, üzemegységek, üzemrészlegek, műhelyek, szervezeti alakulatok stb.) dol­gozókollektíváinak gyűléseit is. Ezek a gyűlések szükség szerint megválasztják saját tanácsaikat, s véleményt nyilváníta­nak az alakulatok gazdasági tevékenysé­gére vonatkozó, s az adott dolgozókollek­tívát érintő alapvető intézkedések javas­lataihoz. 31. cikkely A TANÁCS (1)A tanács az önigazgatás kollektív vállalkozói szerve, amely közös felelőssé­get visel a vállalat hatékony gazdasági és szociális fejlődéséért. (2) A tanács felelősséggel tartozik a gyűlésnek saját tevékenységéért, s je­lentésekben számol be a tevékenysé­géről. 32. cikkely A TANÁCS ÖSSZETÉTELE (1)A tanács tagjainak a létszámát 36. cikkely AZ ÁLLAMI TERV (1) A vállalat gazdasági tevékenységét a gazdasági és szociális fejlesztés állami terve szabályozza (a továbbiakban csak „állami terv“), amely Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista állam gazdaságpolitikája megvalósításának ki­indulási alapját képezi. Az állami terv céljait és feladatait alapvetően csak gaz­dasági eszközökkel és eljárásokkal érvé­nyesítik a vállalatokkal szemben. (2) A vállalat az állami terv kiáramló hatásainak közvetlen címzettje, amelyek közé főleg a megjelölt feladatok, a norma­tívumok, a keretek és a juttatások tar­toznak. (3) A vállalat számára kötelezőek a megjelölt feladatok, a normatívumok és a keretek. (4) A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya további kiáramló hatáso­kat is kötelezővé tehet a vállalat számára. 37. cikkely A GAZDASÁGI TERV (1) A vállalat köteles gazdasági tervet kidolgozni, amely alapvető eszközként ér­vényesül vállalkozói tevékenységének irányításában. (2) A vállalat a dolgozókollektíva szé­les körű részvételével dolgozza ki saját gazdasági terveit. A dolgozókollektíva ak­tívan vesz részt e tervek végrehajtásában és teljesítésük ellenőrzésében. 38. cikkely A GAZDASÁGI TERV TARTALMA (1) A vállalat gazdasági terveibe be kell foglalni az állami terv kötelező mutatóit, a különleges előírások követelményeit, a gazdasági szerződésekből, a megren­delésekből, a piackutatásból és a vállalat saját fejlesztési céljaiból eredő felada­tokat. (2) A gazdasági tervek kidolgozásánál a vállalatnak teljes mértékben ki kell használnia minden rendelkezésére álló forrást és kapacitást, valamint a tudomá- nyos-múszaki haladás forrásait, progresz- szív munka-, nyersanyag-, alapanyag-, energia- és tüzelőanyag-szükségleti nor­mákat kell érvényesítenie, s törekednie kell az önköltségek csökkentésére, a munkatermelékenység és a felhasznál­ható nyereség növelésére. (3) A vállalat köteles megtartani a ter­vezési fegyelmet. 39. cikkely SZOCIALISTA VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG (1) A vállalat saját gazdasági tevékeny­ségét tervszerűen, a szocialista vállalko­zókészség és a gazdasági verseny alap­a vállalat szervezeti szabályzata határoz­za meg a dolgozókollektíva létszámának megfelelően. (2) A tanácsot legalább három évre titkos szavazással választják meg. (3) A tanács tagjainak kétharmadát az élenjáró munkások, mesterek, szakkép­zett dolgozók, valamint a párt-, a szak- szervezeti és az ifjúsági szervezet, s a vállalatnál működő további társadalmi szervezetek képviselőinek a soraiból vá­lasztják meg; a tanács tagjainak egyhar- madát az igazgató által javasolt szakkép­zett dolgozók közül választják. 33. cikkely A TANÁCS HATASKÖRE A tanács a) ellenőrzi a gyűlés határozatainak a teljesítését, s erről jelentéseket tesz a gyűlésnek, b) az igazgató javaslata alapján jóvá­hagyja a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének végrehajtási terveit és az ezekben eszközölt változtatásokat, c) az igazgató javaslatára jóváhagyja a vállalaton belüli irányítás és szervezés alapelveit, d) megtárgyalja a vállalat szervezeti szabályzatának módosítására tett javas­latokat, s jóváhagyja, hogy az igazgató ezeket a javaslatokat az alapító elé ter­jessze, e) megtárgyalja az ülés elé terjeszten­dő anyagokat, összehívja a gyűlést és előkészíti annak tanácskozását, f) meghatározza az eljárást az igazga­tó és a tanács gyűlés általi megválasztá­sának szervezésében, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szer­vével együttműködve megszervezi ezeket a választásokat, g) az igazgatóval történt megbeszélés után részletesen meghatározza a vállala­ton belüli alakulatok gyűléseinek a hatás­körét, ezek tanácsainak létesítését, összetételét és hatáskörét, h) titkos szavazással megválasztja a tanács elnökét és alelnökét, elveihez igazodva fejleszti. A szocialista vállalkozókészség alatt a jogrend és főleg a jogok által nyújtott lehetőségek teljes kihasználását értjük, az ebben a törvény­ben előírt kötelességek teljes tiszteletben tartása mellett, azzal a céllal, hogy a vál­lalat küldetésével összhangban sokolda­lúan, hatékonyan és minimális költségek­kel elégítse ki a szocialista társadalom szükségleteit. (2) A vállalat nem élhet vissza szocia­lista árutermelőként elfoglalt helyzetével más szubjektumok és az egész társada­lom kárára. 40. cikkely GAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK (1) A gazdasági szerződések azoknak a feladatoknak a teljesítésére szolgálnak, amelyek a gazdasági tervekből, valamint a bel- és a külpiaci kereslet változásaiból erednek. (2) A megkötött gazdasági szerződé­seknek a vállalatot szervezeti szabályza­tával összhangban a szocialista társada­lom szükségleteinek rendes és idejében való kielégítésére kell vezetniük. (3) A gazdasági szerződések teljesíté­se kötelező a vállalat számára. Teljesíté­sük megmutatkozik a végső gazdasági eredményekben, kihatással van a vállalati alapok képzésére és a dolgozókollektíva javadalmazására. (4) A gazdasági szerződések teljesíté­sének elmaradásáért a vállalat teljes anyagi felelősséget visel. 41. cikkely TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI HALADÁS (1) A tudományos-műszaki ismeretek bevezetése a gazdasági tevékenységbe a vállalat elsőrendű feladata. (2) A vállalatok kötelesek állandóan emelni az áru műszaki-gazdasági színvo­nalát, javítani a minőségét és versenyké­pességét, a fogyasztók, az egész szocia­lista társadalom, s az élenjáró világpiac növekvő szükségleteivel és követelmé­nyeivel összhangban. (3) A vállalatok a tudományos-műsza- ki fejlesztés biztosítása érdekében szük­ség szerint kiépítik saját kutatási, fejlesz­tési, konstrukciós és műszaki tervezési, valamint egyéb hasonlójellegű munkahe­lyeiket, s együttműködnek a tudományos akadémiák, a tudományos kutatóintéze­tek a főiskolák és más tudományos kuta­tási intézmények munkahelyeivel, s a tu- dományos-müszaki társaság üzemi cso­portjaival. (4) A vállalatok a tudományos-műsza­ki haladás meggyorsítása érdekében kü­lönböző kapcsolati formákat létesítenek a tudományos-műszaki kutatás és a ter­i) véleményezi a vállalat gazdasági te­vékenységével kapcsolatos további alap­vető intézkedések javaslatait, amelyek az egész dolgozókollektívákra vonatkoznak, s a gyűlés tárgyalási anyagát képezik, j) előterjeszti saját kezdeményező ja­vaslatait olyan intézkedésekre, amelyek a vállalat gazdasági és szociális tevé­kenységének javítására, hatékonyságá­nak növelésére irányulnak. 34. cikkely A TANÁCS DÖNTÉSHOZATALA (1) A tanács határozatképes, ha tagjai­nak kétharmada jelen van. A határozat akkor érvényes, ha azt a jelenlevők felé­nél nagyobb többsége elfogadja. (2) Az igazgató vagy a helyettes részt vesz a tanács ülésein, s kifejti a tanács­nak saját véleményét a tárgyalt kérdé­sekről. (3) Ha az alapító, vagy az illetékes állami szerv úgy dönt, saját képviselőjét is feljogosítja a tanács ülésén való részvé­telre. 35. cikkely A HATÁROZATOK KÖTELEZŐ JELLEGE (1) A gyűlés és a tanács határozatai kötelezőek a dolgozókollektíva minden tagjára. (2) A tanács olyan határozatai, ame­lyek az állam védelmi képességét vagy biztonságát szolgáló szállításokra, a nemzetközi szerződésekből eredő köte­lezettségek teljesítésére vonatkoznak, esetleg további, hasonlóan fontos állami érdekekkel vannak összefüggésben, nem fogadhatók el, ha ezekkel nem ért egyet az alapító, vagy az illetékes állami szerv képviselője. (3) Ha az igazgató nem ért egyet a ta­nács határozatával, jogában áll az adott ügyet a gyűlés elé terjeszteni. Ha az igazgató nem ért egyet a gyűlés határo­zatával, az adott ügyet végső döntés céljából az alapító elé terjeszti. Az ilyen határozatot az alapító döntéséig nem le­het végrehajtani. melés között, s erre a célra társíthatják eszközeiket és tevékenységüket. (5) A vállalat köteles gondoskodni sa­ját termelési, technológiai, műszaki és egyéb berendezéseinek korszerűsítésé­ről és rekonstrukciójáról, s felszámolni az elavult technológiai és műszaki berende­zéseket. 42. cikkely ANYAGI-MŰSZAKI ELLÁTÁS (1)A Vállalat más vállalatokkal és szubjektumokkal együttműködve gondos­kodik termelési és egyéb szükségleteinek anyagi-műszaki ellátásáról, mégpedig úgy, hogy folyamatosan végezhesse gaz­dasági és szociális tevékenységét, s hogy hatékonyan és takarékosan gazdálkod­hasson saját forrásaival és készleteivel. (2) A vállalat erre a célra önállóan szervezi saját anyagi-műszaki ellátását, önállóan választja meg az ellátás (a felvá­sárlás) útjait, figyelembe véve a termé­kek, a nyers- és az alapanyagok ésszerű forgalmazásának szükségességét az egész népgazdaságban. Meghatározott esetekben saját anyagi-műszaki ellátásá­ról az illetékes központi szervekkel együttműködésben gondoskodik. 43. cikkely AZ ÁRU ÉRTÉKESÍTÉSE (1) A vállalat értékesíti az áruját, s ez­zel eszközökhöz jut kötelességeinek tel­jesítéséhez, további hatékony fejlődésé­nek biztosításához, valamint saját dolgo­zókollektívája szükségleteinek kielégíté­séhez. (2) A vállalat önállóan választja meg az árueladás legmegfelelőbb módszereit és szervezését. 44. cikkely ÁRAK (1) A vállalat olyan árakon értékesíti az áruját, amelyeket állami szervek vagy erre felhatalmazott szervezetek állapíta­nak meg. Egyes esetekben, az említett szervek által meghatározott feltételek kö­zött a vállalatnak joga van szerződéses árakat érvényesíteni a megrendelővel (fo­gyasztóval) történt megállapodás alapján, vagy a megállapított áraktól eltérni. (2) Az árak meghatározásánál és vál­toztatásainál a vállalat gazdaságilag indo­kolt árakról köteles gondoskodni, illetve ilyen javaslatokat tenni. (3) A vállalat teljes felelősséget visel az állami árszabályozás előírásainak megtartásáért. Az árfegyelem megsérté­sével jogtalanul szerzett eszközöket köte­les visszatéríteni a károsult megrendelő­nek, vagy befizetni az állami költségve­tésbe. Az a vállalat, amely jogtalanul emelte az árakat, s ennek a következmé­nyeit nem egyenlítette ki, utólagos befize­tést eszközöl az illetékes költségvetésbe, melynek magasságát külön előírás hatá­rozza meg. 45. cikkely HITEL (1) A vállalat saját vállalkozói tevé­kenységéhez és a szociális fejlesztéshez hiteleket vesz fel. (2) A vállalat felelősséget visel a hitel hatékony kihasználásáért, s annak egyeztetett határidőben való megtérítésé­ért. A hitelt csak arra a célra lehet felhasz­nálni, amelyre folyósították 46. cikkely JUTTATÁSOK ÉS SZUBVENCIÓK A vállalatok gazdasági tevékenységé­nek ösztönzésére és irányítására a szigo­rúan célirányos juttatások és szubvenciók rendszere is szolgál. Ha a juttatások és a szubvenciók nem képezik az állami terv kifejezett részét, ezek nyújtásáról a pon­tosan meghatározott célra az államigaz­gatás illetékes központi szerve vagy a nemzeti bizottság dönthet. 47. cikkely FELHATALMAZÓ HATÁROZATOK A vállalatok pénzügyi gazdálkodását, az árképzést, a hitelek, a juttatások és a szubvenciók folyósítását külön előírá­sok szabályozzák. 48. cikkely KÜLGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG I. változat A vállalatot fel lehet jogosítani közvet­len külgazdasági tevékenység végzésére. Erre a feljogosításra külön előírások alap­ján kerülhet sor. II. változat (1) A vállalat rendszerint a devizajöve­delmezőség és az önfinanszírozás alap­ján folytathat külgazdasági tevékenysé­get. Ennek eredményei a vállalati gazda­sági tevékenység eredményeinek elvá­laszthatatlan részét képezik, s közvetle­nül kihatnak a vállalati alapok képzésére. (2) Külön előírás határozhatja meg a külgazdasági tevékenységnek azokat a formáit, amelyeket csak a szakosított külkereskedelmi vállalatok közvetítésé­vel, vagy engedélyezés alapján lehet al­kalmazni. 49. cikkely A nemzetközi részvétellel létesülő kö­zös vállalatok alapításának a módozatait, ezek helyzetét és jogi viszonyait külön előírások szabályozzák. 50. cikkely A vállalatnak joga van devizaalap léte­sítésére, amelyet devizagazdálkodási normatívumok alapján hoz létre az áruki­vitelből, a kooperációs szállításokból és licencek eladásából származó devizabe­vételekből, a juttatott devizaeszközök megtakarításaiból, esetleg devizajuttatá­sokból. (2) A devizaalap eszközei a vállalat gazdasági tevékenységének fejlesztésé­re, a behozatali szükségletek fedezésére, a devizakövetelések megtérítésére, vala­mint a devizahitelek törlesztésére szol­gálnak. 51. cikkely A KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FORMÁ­LÁSA, A TERMÉSZETI FORRÁSOK ÉSSZERŰ HASZNOSÍTÁSA (1) A vállalat köteles úgy szervezni sa­ját gazdasági és szociális tevékenységét, hogy minél hatékonyabban védje a kör­nyezetet a tevékenységéből kővetkező káros hatásokkal szemben, főleg nem szabad veszélyeztetnie az állampolgárok egészségét. A környezetvédelmi intézke­dések kiadásait saját forrásaiból fedezi. (2) Az új üzemegységekben, a terme­lés korszerűsítése, rekonstrukciója és bő­vítése során a vállalat köteles gondos­kodni a természetvédelmi berendezések műszaki tervezéséről, ezek építéséről, fo­lyamatos és hatékony működéséről. (3) A vállalat a környezetben okozott károkat külön előírások szerint köteles megtéríteni. 52. cikkely (1) A vállalat felelősséget visel a termé­szeti források ésszerű kihasználásáért és védelméért (2) A vállalat köteles másodlagos nyersanyag- és energiaforrásként haté­konyan hasznosítani gazdasági tevé­kenységének hulladékait, ezeket nyilván­tartásba venni, megfelelő helyeken felhal­mozni, védelmezni az értéktelenedéssel szemben, esetleg felszámolni a környe­zetet nem veszélyeztető módon. 53. cikkely (1) A nemzeti vagyon részét képező természeti források felhasználásáért a vállalat meghatározott illetéket vagy más megtérítést fizet. (2) A környezet védelmére és formálá­sára irányuló intézkedések végrehajtásá­ban és a természeti források ésszerű kihasználásában a vállalat szorosan együttműködik az illetékes nemzeti bizott­sággal és köteles figyelembe vennie an­nak állásfoglalásait. 54. cikkely GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓK (1) Az egész gazdasági tevékenység­re, a gazdasági tevékenység fejlesztési módszereinek és formáinak elemzésére, a hatékony irányítás és a tervezett felada­tok teljesítésének biztosítására gyakorolt aktív hatás céljából a vállalat köteles nyilvántartást vezetni a munka eredmé­nyeiről, gyűjteni a gazdasági és szociális információkat, s ellenőrizni a gazdasági tevékenység menetét. (2) A vállalat köteles feldolgozni a gaz­dasági és szociális információkat, s eze­ket meghatározott időpontokban eljuttatni az illetékes szervekhez. (3) A vállalattól a gazdasági és szociá­lis információk kimutatását csak az erre vonatkozó külön előírások terjedelmében lehet megkövetelni. 55. cikkely ELLENŐRZÉS (1) A vállalat köteles hatékony ellenőr­zési rendszert kialakítani, gondoskodni elsősorban az állami tervből eredő felada­tok, valamint a vállalat további jelentős feladatai teljesítésének az ellenőrzéséről. Az ellenőrzést az irányítás elválaszthatat­lan részeként kell végezni, annak szilárdí­tása céljából, hogy elősegítse a szüksé­ges összhang kialakítását a vállalat fej­lesztése, a társadalom érdekei és a dol­gozókollektíva érdekei között. (2) A vállalat tevékenységének felül­vizsgálását és ellenőrzését az alapító és azok a szervek végezhetik, amelyek ellenőrzési funkcióit törvény szabályozza. A felülvizsgálásoknak és az ellenőrzések­nek elő kell segíteniük a vállalati gazda­sági és szociális tevékenység hatékony­ságának növelését. (3) A vállalatoknál külön előírások sze­rint kialakíthatók a népi ellenőrzés üzemi bizottságai. 56. cikkely AZ ÉVI ZÁRSZÁMADÁS A vállalat köteles bemutatni évi köny­velési zárszámadását az alapítónak, az államigazgatás illetékes szerveinek és a Csehszlovák Állami Bank illetékes ki- rendeltségének. 57. cikkely A VÁLLALAT ALAPÍTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSE Ha a vállalat olyan következtetésre jut, hogy egyes szakosított gazdasági tevé­kenységek hatékony végzéséhez célsze­rű lenne egy további vállalatot alapítani, joga van ilyen javaslatot előterjeszteni az illetékes alapítóhoz. 58. cikkely A DOLGOZÓKOLLEKTÍVA SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSE A vállalati gazdasági feladatok sikeres teljesítésének, a munkakezdeményezés fejlesztésének, a kollektíva társadalmi és politikai életében való tevékeny szemé­lyes részvételnek, valamint a szocialista életmód további szilárdításának alapvető feltétele és hatékony eszköze a vállalat aktív szociálpolitikájának megvalósítása, amely a vállalat egyik alapvető köteles­sége. 59. cikkely A kulturális és szociális szükségletek alapjából származó eszközök felhaszná­lásáról a vállalat közösen dönt a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szervével; a vállalat külön előírások sze­rint más forrásokból is finanszírozhatja saját szociális fejlesztését, amelyek létre­hozása az egyes dolgozók és az egész kollektíva munkafeladatainak teljesítésé­től, s ezzel a vállalat gazdasági tevékeny­ségének végső eredményeitől függ. 60. cikkely A vállalat a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel, a Nemzeti Front további szervezeteivel és a nemzeti bi­zottságokkal együttműködve fejti ki szociá­lis tevékenységét, s részt vesz a Nemzeti Front választási programjainak kidolgozá­sában és végrehajtásában. 61. cikkely (1) A vállalat köteles dolgozói számára minél jobb szociális feltételeket kialakíta­ni, főleg egészségügyi, lakásellátási és kulturális vonatkozásban. A vállalat a dol­gozókról való sokoldalú gondoskodás te­rületén köteles teljesíteni a munkajogi előírásokban meghatározott feladatokat. (2) A vállalat volt dolgozói, a nyugdíja­sok számára is lehetővé teszi, hogy ré­szesedjenek a dolgozók számára nyújtott gondoskodásban. 62. cikkely A vállalat a szociális tevékenység terü­letére vonatkozó feladatokat a gazdasági feladatokkal párhuzamosan tervezi, főleg a személyzeti és a szociális fejlesztés szakaszán. A tervekben szereplő felada­tokat be kell foglalni a kollektív szerző­désbe, amelyet a vállalat az önigazgatás (Folytatás a 7. oldalon) IV. fejezet: A VÁLLALAT IRÁNYÍTÁSA, GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE ÚJ S3 6 1987. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents