Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-11 / 134. szám, csütörtök
A gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről Mint már jelentettük, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének május 28-29-én megtartott berlini ülésszakán dokumentumot fogadtak el a gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről. A dokumentumot kedden tették közzé. 1 A Varsói Szerződés tagállamai kon- • statálva a világgazdaság helyzetének további romlását és a nemzetközi feszültség fennmaradását - figyelembe véve a fejlődő országok rossz gazdasági helyzetét - behatóan áttekintették ezen országok gyengénfej- lettsége leküzdésének problémáit, az új gazdasági világrend megteremtésében való előrehaladás hiányának okait és e problémák megoldásának útjait. Mélyen meggyőződvén arról, hogy a fejlődés problémái szorosan összefüggnek a béke megszilárdításának, a nemzetközi biztonságnak - többek között a gazdasági biztonságnak - és a leszerelésnek a kérdéseivel, a Varsói Szerződés tagállamai megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet mind ez ideig nem járul hozzá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tételéhez, a világ országai - különösképpen a fejlődő országok- normális társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Az utóbbi években a fegyverkezési verseny - mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési vérseny - fokozódása, az imperialista- különösen az amerikai imperialista - körök által folytatott, a szembenállásra irányuló politika, katonai fölényre való törekvésük, az erópolitika, a „neoglobalizmus“, a belügyekbe való beavatkozás, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának megsértése, a fejlődő országok elleni nyílt katonai provokációk következtében komoly mértékben nőtt a nemzetközi feszültség. Minden országnak - függetlenül a területi kiterjedéstől, és a társadalmi-gazdasági berendezkedésben meglevő különbségektől- szerepet kell vállalnia olyan realisztikus megoldások keresésében, amelyek megállíthatnák és visszafordíthatnák az atomfegyverkezést, csökkenthetnék a világban meglevő feszültséget. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a béke megőrzésének, a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételének és az emberiséget érintő súlyos gazdasági problémák eredményes megoldásának elengedhetetlen feltételei a fegyverzetcsökkentés és a leszerelés terén teendő gyakorlati lépések. A Szovjetunió által javasolt - a Varsói Szerződés minden tagországa által támogatott az atomfegyverek, más tömegpusztító fegyverek 2000-ig történő csökkentését és teljes megsemmisítését előirányzó program megvalósítása, az úrfegyverkezési verseny megakadályozása, a nukleáris kísérletek beszüntetése, a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO- tagországokhoz és az összes európai országhoz intézett budapesti felhívásában javasolt, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentését célzó program megvalósítása, valamint a szocialista államok más, a leszerelési kérdések komplex megközelítését tükröző kezdeményezéseinek megvalósítása lehetővé tenné, hogy a nemzetközi ügyekben rövid idő alatt gyökeres pozitív fordulat állhasson be, reményt keltő alapot szolgáltatva minden ország - többek között a fejlődő országok - további társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Abból kiindulva, hogy a leszerelés és a fejlődés között szoros összefüggés van, és hogy csak a leszerelés szabadíthat fel hatalmas kiegészítő forrásokat a gazdasági elmaradottság felszámolásához, a Varsói Szerződés tagállamai teljes határozottsággal fellépnek azért, hogy a leszerelés területén hozott konkrét intézkedéseket a katonai kiadások megfelelő csökkentése kísérje. Az ily módon felszabadult anyagi, pénzügyi, emberi és tudományos forrásokat az érintett országok gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsításához, továbbá a világ különböző részein meglévő gazdasági elmaradottság felszámolásához kell felhasználni. A fegyverzetek csökkentése és a leszerelés - különösképpen a nukleáris fegyverzetek megsemmisítése - irányában teendő minden lépésnek a fejlődéshez felhasználható kiegészítő eszközök felszabadítását kell eredményeznie. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséggel bír a leszerelés és a fejlődés összefüggéseinek kérdését vizsgáló nemzetközi konferencia megtartása, az ENSZ határozatának megfelelően. Egy ilyen konferenciának hozzá kell járulnia a leszerelés, az atomháború veszélyének csökkentése és a világ összes országa fejlődésének ügyéhez. 2 A gyengénfejlettség felszámolásával « és az új gazdasági világrend megteremtésével kapcsolatos álláspontjukat megerősítve - mely álláspontot ,,A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés“ című nyilatkozat, a KGST-tagországok legfelsőbb szintű gazdasági értekezletének (1984 június) egyéb dokumentumai, valamint az azt követő közös dokumentumok tartalmazzák - a Varsói Szerződés tagállamait támogatásukról biztosítják az*államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló chartát, az új gazdasági világrend megteremtéséről szóló nyilatkozatot és annak cselekvési programját, az el nem kötelezett országok hararei gazdasági nyilatkozatát és síkra szállnak ezen dokumentumok gyakorlati megvalósításáért. A nemzetközi gazdasági biztonság koncepcióját előterjesztve a Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy az nem helyettesíti az ENSZ Közgyűlése által már jóváhagyott, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításának és az új gazdasági világrend megteremtésének kérdéseiről szóló alaphatározatokat, dokumentumokat. Arra hivatott, hogy ösztönzést adjon a világgazdasági problémák megoldására irányuló különféle megközelítések közös elemeinek kutatásához, ösztönözze a bizalom erősödését a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A Varsói Szerződés tagállamai megvizsgálták azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítanák a világgazdasági helyzet javulását, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú és demokratikus alapokon történő átalakítását, az összes állam egyenlő gazdasági biztonságát szolgáló új gazdasági világrend megteremtését. Megvizsgálták azokat az intézkedéseket, amelyek szavatolnák az összes ország - különösképpen a fejlődő országok - gyors előrehaladását, megkönnyí- tenék napjaink tudományos és technikai vívmányainak széles körű elérhetőségét. 3 A Varsói Szerződés tagállamai úgy . ítélik meg, hogy a gyengénfejlettség a fejlődő országokat hosszú időn át sújtó gyarmati kizsákmányolás eredménye. Az, hogy a második világháborút követően újabb államok nyerték el függetlenségüket, különösen nagy jelentőséggel bíró folyamat volt a gyarmati uralom alatt lévő népek önálló, szabad fejlődése szempontjából. Közülük számos állam jelenleg is neokolonialista kizsákmányolástól szenved, ami szociális és gazdasági helyzetük romlásához vezetett és vezet. Napjainkban az imperializmus rendszere jelentős mértékben a fejlődő országok kirablásának és lehető legkönyörtelenebb kizsákmányolásának következtében tartja fenn magát. A multinacionális monopóliumok és a finánctőke különösen az utóbbi években tovább fokozta az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai fejlődő országok kizsákmányolását, rájuk hárítva a világgazdasági válság fő terheit, és ezáltal fékezve társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A kialakult helyzet legfőbb okai a valutáris- pénzügyi válság elhúzódásában, a magas kamatlábat megszabó politikában, a pénzügyi tartalékoknak a fejlődő országokból való elszívásában, az emberi tartalékoknak ezekből az országokból történő elvándorlásában, a fejlett tőkés országok által alkalmazott egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatokban keresendők. Az iparilag fejlett tőkés országok álláspontja azt mutatja, hogy változatlanul a finánctöke, az imperializmus uralkodó helyzetének fenntartására törekednek, figyelmen kívül hagyva a többi nép, különösképpen a fejlődő országok népeinek érdekeit. Ugyanakkor a fegyverkezési verseny további fokozódása - így az a próbálkozás, hogy e versenyt a világűrre is kiterjesszék - óriási pénzügyi, anyagi, emberi, tudományos-technikai tartalékokat emészt fel, amelyek felhasználhatóak lennének a világ minden országa, mindenekelőtt a fejlődő országok társadalmi-gazdasági előrehaladásának fel- gyorsításához. 4 A Varsói Szerződés tagállamai úgy . vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gazdasági és politikai stabilitást, az egész világ békéjét, ha határozott intézkedésekkel nem akadályozzák meg a fejlődő országok helyzetének további romlását, ha nem tesznek határozott intézkedésket a gyengénfej- lettség felszámolására. Sürgető szükség van a politikai gondolkodás és a nemzetközi gyakorlat gyökeres megváltoztatására, az igazságos nemzetközi munkamegosztás megvalósítására, a nemzeti és természeti kincsek feletti elidegeníthetetlen szuverenitás biztosítására. A fejlődő országok sürgető és összetett problémáinak megoldása, a gyengénfejlettség felszámolása reálisan csak az új gazdasági világrend megteremtésével, az összes állam gazdasági biztonságának - a nemzetközi biztonság átfogó rendszerén belül történő - megvalósításával érhető el. 5 Napjainkban számos ország, minde- . nekelótt a fejlődő országok egyik leg- kiélezettebb problémája a külső eladósodottság. E probléma a gyarmatosítás és a neoko- lonializmus súlyos következménye, ugyanakkor a nemzetközi életet bonyolító tényező. Valójában globális jellegű probléma ez, amely kinőtt a gazdasági keretekből, és érezhető politikai hangsúlya van. A nyugati országok kizsákmányoló kölcsönpolitikája és a kereskedelemnek a fejlődő országok számára kedvezőtlen feltételei a fejlődő országok olyan mérvű eladósodottságához vezettek, amely meghaladja az egy billió dollárt. A törlesztések napjainkban a fejlődő országok felhalmozási alapjának egyötödét, exportbevételeiknek egyharmadát emésztik fel. E politika felelős a fejlődő országok külső eladósodottságának kolosszális növekedéséért. Az eladósodottság szüntelen növekedése összefonódik a nemzetközi pénzügyi rendszer általános válságával. Az eladósodottság kihasználása alkotó része az imperializmus stratégiájának a fejlődő országokkal szemben. Az eladósodottság a Nyugat által szított fegyverkezési verseny egyenes következménye. A fejlődő országok külső eladósodottsága problémáinak hatékony megoldása és az új gazdasági világrend megteremtése között egyenes összefüggés van. Az eladósodottság problémájának radikális megoldása mindenekelőtt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos alapokon történő átalakításával, a leszerelésnek a fejlődés érdekében történő megvalósításával lehetséges. A Varsói Szerződés tagállamai síkra szállnak a nemzetközi valutáris-pénzügyi kapcsolatok rendezéséért, azért, hogy e kapcsolatok ne válhassanak a politikai nyomáfe és a belügyekbe való beavatkozás eszközévé, továbbá az eladósodottság problémájának igazságos rendezéséért. A fejlődő országok eladósodottságának problémáját annak forrása, gazdasági, politikai és társadalmi következményei alapján is komplex problémának tekintik. A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy a külső eladósodottság problémáját csak olyan átfogó és igazságos módon • lehet rendezni, amely figyelembe veszi a fejlődő országok fejlődésének és a világgazdaság stabil, harmonikus fejlődésének érdekeit. A Varsói Szerződés tagállamai szükségesnek tartják komplex - és a külső eladósodottság éves törlesztésének olyan valutaösszegekben való korlátozására irányuló - intézkedések meghozatalát, amelyek nem okoznának kárt a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekeinek, és a protekcionizmusról való lemondásra, a kölcsönök és hitelek kamatlábainak csökkentésére, a valutaárfolyamok stabilizálására, a pénzügyi-fizetési rendszernek az összes állam érdekeinek figyelembe vételével történő átalakítására és ezen rendszerek keretein belül működő pénzügyi intézmények demokratizálására irányulnak. A külső eladósodottság rendezési módozatainak, így a fejlődő országok főzött a legkevésbé fejlett államok adósságterhei könnyítésének vizsgálatánál figyelembe kellene venni a szocialista és a fejlődő országok, a regionális, a társadalmi és a pénzügyi szervezetek által tett egyéb javaslatokat is, amelyek a probléma átfogó rendezéséhez vezetnének. A Varsói Szerződés tagállamai síkra szállnak azért, hogy az ENSZ - a Közgyűlés 41. ülésszakán hozott határozatának megfelelően - fokozott felelősséget vállaljon a külső eladósodottság problémájának átfogó rendezése iránt. Az eladósodottság problémájának megoldására irányuló intézkedéseknek figyelembe kell venniük az eladósodottság és a fejlődés között meglévő összefüggéseket és az első lépések egyikeként a probléma ENSZ-kereteken belül történő vizsgálatát kell tartalmazniuk. 6 A nemzetközi-gazdasági kapcsolatok • radikális megjavításának - beleértve a fejlődő országok helyzetének javítását - céljából a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ki kell küszöbölni az önkényességet, a törvénytelen embargót, a bojkottot, a kereskedelmi, hitelezési és technológiai blokádot, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás fegyvereként való felhasználását, a megkülönböztető intézkedéseket és gyakorlatot, a protekcionista korlátozásokat és • akadályokat. Elengedhetetlenül fontos biztosítani a termékeknek a nemzetközi piacokra való szabad bejutását, a nyersanyagok, a mezőgazdasági eredetű árucikkek és az ipari termékek árának igazságos arányát, az élenjáró technológiákhoz, a tudomány és technika legújabb vívmányaihoz való akadálytalan hozzáférhetőségét. A fejlődő országok számára aktív segítséget kell nyújtani a nemzetközi szakemberképzés területén, szigorú intézkedéseket kell tenni elvándorlásukkal szemben. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják az ENSZ keretében folyó, a transznacionális társaságok tevékenységével foglalkozó kódex kidolgozását, amely arra hivatott, hogy a fejlődő országokat hozzásegítse a gazdaságokban működő külföldi tőke hatékony ellenőrzéséhez. 7 A Varsói Szerződés tagállamai - is- • mételten megerősítve elvi álláspontjukat minden nép társadalmi-gazdasági rendszere és fejlődési útja szabad megválasztásának szigorú tiszteletben tartására - támogatják a gyarmatosítás végleges felszámolásának folyamatát, kötelességüknek tartják a széles körű, aktív gazdasági együttműködést az összes fejlődő országgal a kölcsönös előnyök és a teljes egyenlőség alapján, az ezen országokat érintő súlyos gazdasági problémák megoldása, gazdasági és társadalmi előrehaladásuk biztosítása, gyengén- fejlettségük leküzdése érdekében. Külpolitikájuk fő irányvonalaiból kiindulva, készek a fejlődő országokkal különféle formákban aktivizálni a gazdasági kooperációt olyan hosszú távú megállapodások és programok alapján, amelyek figyelembe veszik az érintett államok nemzetgazdaságainak lehetőségeit és szükségleteit, készek stabilitást és távlatokat nyújtani a szocialista és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatoknak. A Varsói Szerződés tagállamai megértéssel viszonyulnak a fejlődő országok regionális és szubregionális társadalmi-gazdasági fejlesztési programjainak kidolgozásához és - lehetőségeikhez mérten - készek együttműködni a fejlődő országok gazdasági szervezeteivel - beleértve az el nem kötelezett mozgalom szerveit is - e programok megvalósításában. 8 Határozottan síkraszállva a világ • összes országa széles körű együttműködéséért, a A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy döntő jelentőségű a fejlődő országok erőfeszítéseinek növelése saját anyagi és emberi erőtartalékaik, összes nemzeti energiájuk hatékonyabb mozgósítására, a rendelkezésre álló tartalékok saját érdfe- keiknek megfelelő, olyan nemzeti társadalmigazdasági fejlesztési programok szerint maximális hasznosítására, amelyek az egyes országok prioritásaiból, szükségleteiből és konkrét lehetőségeiből indulnak ki. A szocialista országok történelmi tapasztalata arról tanúskodik, hogy a gyengénfejlettség leküzdése problémáinak valódi megoldása a társadalmi-gazdasági fejlődés komplex megközelítését, a gazdasági függetlenség biztosítását, a nemzetgazdaság ésszerű szerkezetének kialakítását igényli. Az állami szektor és más haladó jellegű gazdálkodási formák létrehozása, a tervezési módszerek alkalmazása elősegíti a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, a nemzeti függetlenség megerősítését, a kedvezőtlen külső tényezőkkel szemben történő hatékony fellépést. A fejlődő országok előrehaladásának meggyorsítása érdekében nagy jelentősége van saját tudományos bázisuk megteremtésének és kifejlesztésének, beleértve nemzeti szakembergárdájuk létrehozását. A Varsói Szerződés tagállamai készek a kulcskérdések megoldásában megosztani tapasztalataikat a fejlődő országokkal, figyelembe véve a nemzetgazdaságaik, társadalmi-gazdasági fejlesztési terveik és programjaik feltételeit és sajátosságait. 9 A fejlődő országok előtt álló problémák ■ megoldását elősegítené ezen országok szoros, egymás közötti együttműködése, szolidaritásuk és egységük erősítése. A tagállamok üdvözlik és teljeséggel támogatják ez irányú jogos törekvéseiket. A fejlődő országok egyesített erőfeszítéseinek növekvő jelentősége van a gyengénfejlettség felszámolásában és gazdasági önállóságuk megerősítésében. A Varsói Szerződés tagállamai a fejlődő • országokkal fenntartott kapcsolataikban a jövőben is tántorithatatlanul tiszteletben tartják a nemzeti függetlenségnek és szuverenitásnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az erőszakról és az erővel történő fenyegetésről való lemondásnak, a teljes egyenjogúságnak, a nemzeti érdekek tiszteletben tartásának, a népek önrendelkezési jogának, a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség, a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának elveit. Kijelentik, hogy változatlanul szolidárisak a fejlődő országoknak a nemzetgazdasági lehetőségeik gyarapítására és gazdasági függetlenségük megszilárdítására irányuló törekvéseivel. 1 .4 Figyelembe véve, hogy a gyengénfejlett- I • ség - korunk anakronizmusa, amely bolygónk lakosságának kétharmadát közvetlenül érinti - felszámolása és a globális gazdasági problémák megoldása csak a világ összes országának bevonásával érhető el, a Varsói Szerződés tagállamai felhívnak minden kis és nagy országot, hogy társadalmi berendezkedésüktől és fejlettségi szintjüktől függetlenül - egyesítsék erőfeszítéseiket, és aktívan működjenek közre e célok elérésében. A Varsói Szerződés tagállamai kiemelték az ENSZ keretein belül minden ország részvételével folytatandó konkrét és hatékony tárgyalások fontosságát a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó és igazságos rendezése érdekében. Ismételten síkra szálltak olyan világfórum összehívásáért, amelyen lehetővé válna a gazdasági biztonság, az új gazdasági világrend megteremtése, a kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése problémáinak és minden, a világ- gazdasági kapcsolatokat terhelő elem kiküszöbölése kérdésének átfogó megvitatása. A r\ A Varsói Szerződés tagállamai ismételI u. ten megerősítik eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak a gyengénfejlettség felszámolásához, az új gazdasági világrend megteremtéséhez, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus alapokon történő átalakításához, aktívan kivegyék részüket az ilyen irányú nemzetközi erőfeszítésekből, és ezáltal is hozzájáruljanak a gazdasági stabilitás megteremtéséhez és a nemzetközi politikai légkör egészségesebbé tételéhez. ÚJ SZÚ 4 1987. VI. 11.
