Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-09 / 132. szám, kedd

Levelezőink írják Prešovban a Lenin téren új Prior áruház nyílt 73 millió korona beruhá­zással. A 4115 négyzetméter eladóterű áruházban az elárusítók 300 tagú kollektívája tizenhat részlegen napi tízezer vásárlót szolgálhat ki. Az áruház a megrendelőknek húszféle szolgáltatást nyújt. A felvéte­len a férfikonfekció-részleg első vevői. Štefan Bartko felvétele Határidő előtt vízre bocsátották Fiatalok bányászrekordja A nagykúrtôsMVeľký Krtíš) Dolina Bánya ifjúsági munkabrigádjai a SZISZ IV. kongresszusa előtti akti­vitás jegyében végzik munkájukat. Az élenjárók közé tartozik az Ivan Hanus vezette kilenctagú ifjúsági kollektíva, mely a napokban rekor­dot állított fel vágathajtásban. Vállal­ta, hogy a GPK kombájnnal naponta átlagosan 15,5 méter vágatot hajt. A valóságban napi teljesítményüket túlszárnyalták, 31 munkanap alatt 482 méter bányafolyosót hajtottak Ezzel a SZISZ közelgő kongresszu­sa tiszteletére tett vállalást 100,4 százalékra teljesítette. Bodzsár Gyula Hagyományos sportverseny A Chirana konszern piešťanyi vál­lalata az idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját. Az elmúlt negyed évszázad alatt a vállalat jelentősen hozzájárult a város gazdasági fejlő­déséhez. Az évforduló alkalmából a konszern hagyományos évi sport- versenyére Piešťanyban kerül sor. A Chirana termelési-gazdasági egy­ség kilenc vállalatának - a brnóinak, prágainak, Nové Mésto na Moravé- inak. Stará Turá-inak és piešťanyi- nak - dolgozói versenyeznek a ve­zérigazgató és a vállalati szakszer­vezeti bizottság elnöke által felaján­lott kupáért. Erejüket labdarúgás­ban, röplabdában, asztaliteniszben és honvédelmi sportokban mérik össze. A négynapos rendezvény hozzájárul a Chirana dolgozói közöt­ti baráti kapcsolatok szorosabbra fű­zéséhez. Zora Petrášová A Martini Nehézgépipari Művek Komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárának dolgozói az idén nagy fokú aktivitásról tettek tanúbizonysá­got. A rendkívül kemény tél okozta lemaradást még az első negyedév­ben bepótolták. Nemcsak az építők, hanem a hajóalkatrészeket gyártó üzem dolgozói is sok esetben szom­baton és vasárnap munkába álltak. Annak érdekében tették mindezt, hogy sikeresen teljesítsék internaci­onalista szocialista kötelezettség­vállalásukat: a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordulója al­kalmából november 7-ére teljesíteni kívánják a 8. ötéves tervidőszak első évének szovjet kivitellel kapcsolatos feladatait. Az aktivitás az első negyedév eltelte után sem hagyott alább. A ha­jóépítők egyidejűleg 4-5 úszóművön is dolgoztak. Az utóbbi időben azon­ban a fő figyelem az Amur teherhajó 18. példányára irányult. Ez májusi feladatuk volt. A gyakori májusi eső­zések rendkívüli módon megnehezí­tették a munkálatokat: nem tudták elvégezni a festési és mázolási munkákat. Amint az időjárás kedve­zőbbre fordult, kihasználtak minden percet. Az áldozatos munka eredménye­ként a 01-es számú üzem dolgozói a sikeres próbák után - amelyeket a szovjet megrendelő képviselőinek jelenlétében végeztek el - 1987. május 30-án, szombaton egy nappal a határidő előtt vízre bocsátották. Három rakodótere van, dupla fenék­kel és oldalakkal rendelkezik. Alkal­mas mindennemű áru szállítására. A 115 méter hosszú és 13 méter széles hajóra 20 tagú személyzet kell. Folyami és tengeri hajózásra egyaránt alkalmas. A komáromi ha­jóépítők ezzel nagymértékben hoz­zájárultak ahhoz, hogy a vállalat si­keresen teljesítette az idei év első öt hónapjának valamennyi tervmutató­it. Minden feltétel adott ahhoz, hogy teljesíthessék internacionalista szo­cialista felajánlásukat. Kolozsi Ernő SZISZ-tagok a pionírokért Az érsekújvári (Nové Zámky) No- vofrukt SZISZ-szervezete az ifjúsági szövetség IV. kongresszusának, va­lamint a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tisz­teletére 128 egyéni és három kollek­tív szocialista kötelezettségvállalást tett. A fiatalok a termelésben és kör­nyezetszépítés során 952 órát dol­goznak társadalmi munkában, 24 tonna másodlagos nyersanyagot gyűjtenek, öt újítási javaslatot nyúj­tanak be, tizenöten adnak önkénte­sen vért, ezer koronát utalnak át a szolidaritási alap folyószámlájára, valamint megtakarítják energia-, tü­zelőanyag- és nyersanyagszükség­letük 2,5 százalékát. A SZISZ-tagok nem feledkeznek meg a Božena Némcová Utcai Alap­iskola pionírszervezetéról sem, amely fölött védnökséget vállaltak. A pioníroknak három sport- és kultu­rális délutánt, beszélgetést, előadást és tanulmányi kirándulást rendez­nek, s a gyermeknap alkalmából a legaktívabbaknak autóbuszkirán­dulást szerveztek Bojnicébe. Helena Rusnáková Évente kirándulnak A Tomášikovói Bennlakásos Kisegítő Iskola tanulói Kovácspatakra (Kováčová) kirándultak. A gyerekek minden évben négynapos kiránduláson vesznek részt és játékkal, versenyzéssel, természetjárás­sal töltik a napot. Tomášikovóban van a Galántai (Galanta) járás legnagyobb kisegítő iskolája, a 157 gyermekkel - több mint hetven állami gondozott - ötven pedagógus foglalkozik. Écsi Gyöngyi Üdülési szabadság N. B.: 1985 novemberében kezd­tem dolgozni a jelenlegi munkálta­tómnál. Egy évre szólt a munkaszer­ződésem. Tavaly, november 1-től újat kötöttünk, de most már határo­zatlan időre. Ezzel az új szerződés­sel indokolja a munkáltatóm azt, hogy a szabadságomat két tizenket-< fed résszel csökkentették. Jogosan jártak el? Mivel az előző munkaviszonya 1986. október 31-én megszűnt, s november 1-én új munkaviszonya keletkezett, a Munka Törvényköny­ve 108. § (1) bekezdése szerint a szabadsága évi mértékének csu­pán tíz-tizenketted részére keletke­zett tavaly jogigénye. A szabadságát tehát nem rövidítették két-tizenket- ted résszel, arról van szó csupán, hogy a novemberi és a decemberi hónapért nem keletkezett jogigénye szabadságra, mivel november 1-tól a naptári év végéig az új munkavi­szonyában már nem teljesíthette az öt havi folyamatos (megszakítás nélküli) munkaviszony és a 75 napi munkavégzés feltételeit. Tartásdíj N. A.: Az első házasságomból származó gyermekem anyja meg­betegedett, s a gyermeket a bátyjára bízta. Az exsógoromnak az volt az első lépése, hogy a tartásdijat 450 koronáról 550 koronára emeltette. A tartásdíjat akkor állapították meg, amikor a havi jövedelmem 3500-4000 korona közt mozgott. Hi­ába érveltem a bíróságon azzal, hogy havonta 60-80 túlórát dolgo­zok, s ezt nem lenne szabad beszá­mítani a tartásdíj megállapításának alapjául szolgáló jövedelembe. Az egészségem nemrég megromlott, munkahelyet kelleti változtatnom, s így a havi jövedelmem kb. 2500 koronára csökkent, melyből ha le­vonják a tartásdíjakat (még egy gyermekem van), a hiteltörlesztése­ket, alig kapok valamit kézhez. Ami pedig a legszomorúbb, a sógorom még azt is megtiltotta, hogy levelez­zek a fiammal, s így azt, hogy gyer­mekem van, csak abból tudom, hogy fizetem a tartásdíjat. Ha valóban ragaszkodik a gyer­mekéhez, akkor szinte a lehetetlen­nel határos az, hogy a volt felesége testvére eredménnyel akadályozza a gyermekkel való érintkezést. Ez az érintkezés ugyanis még bírósági úton is kikényszeríthető, ha a gyer­mekről gondoskodó személyek gá­tolni próbálnák, önt azonban első­sorban a tartásdíjjal kapcsolatos kérdések foglalkoztatják. Válaszolni tehát ezekre igyekszünk. A tartásdíj megállapításánál a bí­róság a gyermek (a jogosult) indo­kolt szükségleteiből, valamint a tar­tásra kötelezett képességeiből és lehetőségeiből indult ki. Sőt, a tör­vény rendelkezése szerint a kötele­zett képességeit és lehetőségeit a bíróság akkor is köteles figyelem­be venni, ha az fontos indok nélkül feladja előnyös foglalkozását, vagy lemond valamilyen vagyoni előnyről. A „képességek és lehetőségek" nagyon tág fogalom, amely semmi­képp sem szűkíthető le csupán az alapbérre, sót még a munkából származó jövedelem fogalmára sem, ha a bíróságok általában a munkabérből indulnak is ki. A munkabér az alapbéren kívül ma­gába foglal több változó összetevőt is; például prémium, nyereségrésze­sedés, különféle bérpótlékok, (gy a túlórapótlékot nem lehet kizárni a tartásdíj összege megállapításá­nak alapjául szolgáló jövedelemből. Figyelembe kell venni azonban, hogy a túlmunka fokozottabban igénybe veszi a kötelezett munkae­rejét, s ez növelheti a saját fenntar­tására (munkaereje felújítására) for­dított kiadásait. Figyelembe kell ven­ni továbbá azt is, hogy a túlmunka kivételes volt-e vagy rendszeresen ismétlődik-e a kötelezett munkahe­lyén. A levelében utal arra, hogy az új munkahelyén nincs alkalma túlóráz­ni, s hogy a munkahelyváltoztatását egészségi állapota indokolta. Nyil­ván ez a két körülmény okozza havi átlagkeresete csökkenését. A meg­változott körülményekre való hivat­kozása alapjában véve indítványoz­hatná a tartásdíj csökkentését, de hogy a bíróság helyt adna-e az indít­ványnak, jelentős mértékben függ a jogosult (a gyermeke) indokolt szükségleteitől, életkorától is. Egyébként a gyermek állandó lakó­helye szerinti járásbíróságon indít­ványozhatja azt is, hogy a bíróság szabályozza a gyermekkel való kap­csolattartását is. Érvényes a végrendelet? K. F.: Az édesanyám nevén volt egy darabka föld, melynek az árát > a nagyapám küldte Amerikából szü­letésem alkalmából. A szüleim a há­zasságkötésem után át is adták a földet nekünk azzal, „ez a tiétek, használjátok“. Rendesen megmű­veltük, fizettük az adót. Az édesa­nyámról élete utolsó éviben én gon­doskodtam. írt egy végrendeletet is (saját kezűleg a nap, hónap és az év megjelölésével, sajátkezüleg alá is írta), hogy a földet csak rám hagyja, mert azt senki más meg nem érdem­li, s tőlem senki el nem veheti. Most azonban igényt támasztott a földre néhai bátyám lánya is, merthogy nyaralót akarnak építeni. A leveléből egyértelműen kiderül, hogy az édesanyja a haláláig saját tulajdonának tekintette a földet (vég­rendelkezett róla)! Vagyis egyáltalán nem jön számításba az, hogy a föl­det közvetlenül önnek vagy az ön nevében vásárolták volna a szülei a nagyapja által küldött pénzből, esetleg, hogy a földet önnek ajándé­kozták volna a házasságkötése után. A föld tehát nem tartozott az ön tulajdonába, s igy az öröklési jog szabályai szerint kell eljárni. A végrendelet érvényességét az unokahúga megtámadhatta, ha a végrendelet értelmében nem kap­ta volna meg a köteles részét (a törvényes örökrészének háromne­gyedét). Hogy a földet kettéoszt - ják-e önök közt, az többek között az önök megállapodásától, esetleg en­nek hiányában a közjegyző dönté­sétől függ. Tulajdon- és használati jog I. B.: A férjemmel a házasságkö­tésünk után vásároltunk egy kertes családi házat. Az utóbbi időben megromlott a kapcsolatunk, s úgy érzem, kénytelen leszek a lakásból elköltözködni. Azt szeretném tudni, elvesztem-e a jogomat a lakásra, ha elköltözködöm a férjemtől. Mivel a családi házat a házasság fennállása alatt vásárolták, a ház valószínűleg az osztatlan közös tu­lajdonukba tartozik. A házasság fennállása alatt vásárolt családi ház csak akkor tartozhatna a házastár­sak valamelyikének kizárólagos személyi tulajdonába, ha a megvá­sárláshoz, vételár kifizetéséhez egyáltalán nem használták volna fel az osztatlan közös tulajdonba tarto­zó pénzt. Ha azonban a vételár kifizetéséhez akárcsak részben is a közösből vették el a pénzt, az egész ingatlan az osztatlan közös tulajdonuk tárgyát képezi. Az osztatlan közös tulajdonba tar­tozó dolgokat mindkét házastárs egyformán használhatja (közösen), illetve egyik házastárs sem használ­hatja ezeket a dolgokat oly módon, mely kizárná a másikat a dolog használatából. Azzal, hogy a férjétől elköltözkö­dik, még nem szűnik meg az osztat­lan közös tulajdonuk, s főként a férje nem válik a családi ház kizárólagos tulajdonosává, önnek ilyen esetben is megmarad a tulajdonjoga, s ezzel együtt a ház használatának joga is. Megtörténhet persze, hogy később, amikor vissza akar költözködni, a férje akadályozni fogja ebben, és a ház használatában. Amennyiben ez megtörténne, a Polgári Törvény- könyv 144. és 146. paragrafusai alapján kérhetne védelmet a bíró­ságon. A teljesség kedvéért megjegyez­zük azonban azt is, hogy a Polgári Törvénykönyv 181. paragrafusa szerint az „elköltözködés“, ponto- sababban „a közös háztartás tartós elhagyása“ az állami lakást közösen használó házastársak esetében va­lóban azzal jár, hogy a közös háztar­tásból távozó házastárs elveszti la­káshasználati jogát, s a lakás kizá­rólagos használója a lakásban ma­radó házastárs lesz. Ez a rendelke­zés azonban nem vonatkoztatható a személyi vagy osztatlan közös tulajdonban levő lakásokra, családi házakra. (m-n.) Megoldották a kisgyermekek elhelyezését Vágsellye (šaľa) azon városok közé tartozik, ahol megoldották a kisgyermekek bölcsődei és óvodai elhelyezését, minden kérvénynek eleget tudnak tenni. Ebben legnagyobb érdeme a Duslo vállalatnak van, mely egyre több pénzösszeget fordít gyermekintézmények építésére, hogy a kisgyermekes anyák mielőbb visszatérhessenek a termelőmun­kába. A városban tizenhárom óvoda és tíz bölcsőde van. Ebben az évben a komplex lakásépítés keretében újabb intézményt adnak át 155 gyermek részére, s az ötéves tervidőszak folyamán közel hétmillió korona beruházással további gyermekintézményeket építenek. A felvételen a Palárikova utcai bölcsődések. Milan Aľakša Igor Ďuriá felvétele ÚJ szú 6 1987. VI. 9. Szakkörök az iskolában Az iskola és a pionírszervezet közös feladata, hogy a tanulóifjúság szabad idejének hasznos kitöltését megszervezze. A napközi otthonok és az iskolai klubok mellett az isko­lán a pionírszervezeten belül szak­körök működnek, melyeket több­éves tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező pedagógusok vezetnek. A Zselizi (Želiezovce) Magyar Ta­nítási Nyelvű Alapiskolában 14 szakkör működik eredményesen. Az egyes ágazatok versenyeiben már többször értek el előkelő helyezést területi, sót országos szinten is. Leg­több pionír a művészeti ágazatokat érintő szakkörökbe - bábjátszó, néptánc, énekkar - kapcsolódik be. A bábjátszók körét Belák Tiborné és Szimondel Tiborné nevelők veze­tik. A csoport tagjait a napközi ott­hont látogató első és második osztá­lyosok közül válogatták ki. A gyere­kek a bábozás mellett nemcsak a mesét tanulják meg, hanem elsa­játítják a bábkészítés fortélyait is. A gyerekek 4-5 éven át végzik lelke­sen ezt a munkát, aztán csere kö­vetkezik. Kezdetben nehéz a bábját­szás módszerét és technikáját elsa­játítani, de minden évben produkció­jukkal a kerületi és az országos seregszemlén is előkelő helyezést érnek el. Az elműlt hét év alatt tizenkét darabot mutattak be. Néptánc-művészetünket két cso­port ápolja. A játék amellett, hogy szórakoztat elmélyíti a gyermekek érzelmeit, fejleszti esztétikai és ze­nei készségüket. A gyerekek évente tíz alkalommal lépnek közönség elé. Minden évben részt vesznek a járási alkotóversenyen. Az idei folklórver­senyen az első kategóriában a má­sodik helyen végeztek. Nyolcvan taggal működik az isko­la énekkara, melynek vezetője Hor­váth Géza pedagógus. Az énekkar évente többször kerül pódiumra. Legemlékezetesebb fellépésük a februári ünnepi hangverseny, me­lyet a zselizi Vegyes Kórus megala­kulásának 5. évfordulójára rendez­tek. Megtiszteltetés és öröm volt a tanulóknak, hogy együtt énekel­hettek három felnőtt kórussal. Drenka Zsuzsanna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents