Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-26 / 147. szám, péntek

ÚJ szú 3 1987. VI. 26. Személyi változások a magyar párt- és állami vezetésben (ČSTK) - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 23-i ülésén néhány szervezési és személyi kérdésről döntött, és megvitatta a vezető párt- és állami tisztségekben eszközlendö változá­sok javaslatát. A testület felmentette főtitkárhe­lyettesi tisztségéből Németh Ká­rolyt és helyébe Lázár Györgyöt választotta meg. Losonczi Pált nyugdíjba vonulásával kapcsolatban saját kérésére felmentették az MSZMP KB politikai bizottsági tag­sága alól. Ugyanebből a tisztségé­ből saját kérésére felmentették Sar­lós Istvánt is. A politikai bizottság új tagjaivá választották Berecz Jánost és Csehák Juditot. Más fontos megbízatására való tekintettel fel­mentették az MSZMP KB titkári tisztségéből Havasi Ferencet. KB- titkári tisztségéből ugyancsak fel­mentették Horváth Istvánt. A KB új titkáraivá Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst válasz­tották meg. Budapesten megkezdődött a ma­gyar parlament ülésszaka. A tör­vényhozás először zárt ülést tar­tott. Az országgyűlés elnöke előter­jesztette az MSZMP KB és a Hazafi­as Népfront Országos Tanácsa El­nökségének közös javaslatát. A parlament saját kérésére, nyug­díjba vonulására való tekintettel fel­mentette Losonczi Pált az elnöki tanács elnökének tisztségéből és helyébe Németh Károlyt választot­ta meg. A minisztertanács elnöki tisztsége alól felmentette Lázár Györgyöt és helyére Grósz Károlyt választotta meg. Czinege Lajost saját kérésére, nyugdíjba vonulása kapcsán felmentették miniszterel­nök-helyettesi tisztségéből és helyé­re Horváth Istvánt választották meg. Grósz Károly és Horváth István letette az esküt Németh Károly, az elnöki tanács új elnöke előtt. Az ünnepi eseményen részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára és Kál­lai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. A magyar országgyűlés a tavalyi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslat megvitatásá­val folytatta munkáját. A tanácsko­zás napirendjén szerepel továbbá a büntető törvénykönyv és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás módosítása. A képviselők meghall­gatták az állami környezetvédelmi hivatal jelentését az elmúlt öt évi tevékenységéről és a következő idő­szakra szóló feladatokról. Tegnap ülést tartott a budapesti városi pártbizottság. Grósz Károlyt új beosztá­sa miatt felmentette az első titkári tisztsé­ge alól. A pártbizottság Havasi Ferencet, az MSZMP KB PB tagját választotta meg első titkárnak. Fidel Castro tévé* és rádióbeszéde (ČSTK) - Fidel Castro legfelsőbb ku­bai vezető csütörtökre virradó éjszaka néhány időszerű kérdésről televíziós és rádióbeszédet tartott. Egyebek között ele­mezte annak okait, miért váltották le tiszt­ségéből Luis Orlando Dominguezt, a kubai polgári repülési intézet igazgató­ját, s miért vették ■később őrizetbe. Castro elmondta: Dominguez visszaélt beosztásával, személyi vagyonszerzésre használta ki az állami eszközöket, s az intézetben, amelynek élén állt, elterjedt a korrupció. A kubai vezető ugyancsak részletesen szólt Del Pino Diaz volt kubai dandártá­bornok árulásának esetéről. A tábornok az Egyesült Államokba dezertált. Castro elmondta, ez a volt főtiszt erkölcsileg fokozatosan lezüllött, s végül elkövette a legsúlyosabb bűncselekményt - a ha­zaárulást. Beszédében Castro hangsúlyozta, az említett személyek bűntetteiről szóló igazsághü tájékoztatás megakadályozza, hogy a kubai forradalom ellenségei külön­böző spekulációkat terjesszenek. A kubai társadalom összeforrottabb és egysége­sebb lesz, ha megtisztul a hasonló ele­mektől - hangsúlyozta végezetül Castro. Ortega bejelentette: Részt vesz augusztusban a közép-amerikai csúcson (ČSTK) - Daniel Orgeta nicara­guai elnök közölte: részt vesz a kö­zép-amerikai államfők augusztus 6-7-én Guatemalában sorra kerülő konferenciáján. Ismeretes, a csúcs- találkozót június 25-26-án kellett volna megtartani, de két héttel eze­lőtt Napoleon Duarte salvadori el­nök javaslatára elhalasztották. A nicaraguai kormány tegnap kia­dott nyilatkozata az üggyel kapcso­latban rámutat, a közép-amerikai csúcsértekezlet elhalasztása ellen­kezik a politikai rendezés érdekeivel. Ortega szerdán Panamában tár­gyalt Arturo del Valle államfővel, s hazatérése után, Managuában tar­tott sajtóértekezletén hangsúlyozta, a közép-amerikai háború addig nem ér véget, amíg Washington nem hagy fel Nicaraguával szembeni ag­resszív politikájával. Az elnök közölte továbbá, hogy Nicaragua kész részt venni a csúcs- értekezletet megelőző külügymi­niszteri előkészítő találkozókon, de csak azzal a feltétellel, ha ezek a tárgyalások a Contadora-csoport égisze alatt fognak folyni. A hondurasi kormány kedden le­mondta a közép-amerikai külügymi­niszterek Tegucigalpába tervezett találkozóját. Röviddel ezt követően azzal a kéréssel fordult a Contado- ra-csoporthoz, hogy hívja össze a külügyminiszter új találkozóját, s helyszínként a hondurasi Tela vá­rosát javasolta. xxx Egy nicaraguai ellenforradalmi csoport szerdán újabb hét polgári személyt, köztük két gyermeket meggyilkolt. A somozisták az ország északnyugati városától, Leontól mintegy 50 kilométerre fekvő mező- gazdasági szövetkezet ellen gránát­vetőkkel és gépfegyverekkel intéz­tek támadást. A vidéki milícia helyi egysége felvette velük a harcot és visszavonulásra kényszerítette őket. A támadók több lakóházat is felgyújtottak. Eduard Sevardnadze palesztin vezetőkkel tárgyalt Arafat meghívást kapott Moszkvába (ČSTK) - Faruk Kadduminak, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet politi­kai osztályának vezetőjével az élen a PFSZ Végrehajtó Bizottságának kül­döttsége június 22-én és 23-án munkalá­togatáson tartózkodott Moszkvában. A küldöttséget fogadta Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, külügyminiszter. A látogatásról Moszkvában közleményt adtak ki. Tárgyalásai során a PFSZ küldöttsége támogatásáról biztosította a Szovjetunió békekezdeményezéseit, és megerősítést nyert a Szovjetunió és a PFSZ nézetazo­nossága a világ eseményeit, többek kö­zött a közel-keleti helyzetet illetően. A fe­lek tartós békéhez vezető olyan utak kollektív keresését szorgalmazták, ame­lyek összhangban állnak az ENSZ hatá­rozataival és a nemzetközi joggal. Elítél­ték Izrael és a mögötte álló imperialista erők próbálkozásait, hogy „terrorizmus­sal" vádolják a PFSZ-t és ennek ürügyén kizárják a közel-keleti rendezési folya­matból. Megállapodás született arról, hogy a két fél különböző szinteken folytatja a rendszeres konzultációkat és véle­ménycseréket a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Ennek jegyé­ben Jasszer Arafatnak, a PFSZ Végre­hajtó Bizottsága elnökének vezetésével palesztin delegáció látogat a Szovjet­unióba. DÉL-KOREA Az ellenzék elutasítja a diktátor félmegoldásait (ČSTK) - A dél-koreai kormányzó Demokratikus Igazság Párt az or­szágban uralkodó feszült légkör enyhítésére törekedve javasolta az ellenzéknek, hogy találkozzon egy­mással Ro Te Vu, Csőn Tu Hvan diktátor kijelölt utódja és Kim Jong Szám, az ellenzék vezetője. A meg­beszélésen arról lenne szó, hogyan vethetnének véget a két hete tartó zavargásoknak. Az ellenzék képvi­selői a javaslatot úgy értékelték, hogy a rezsim ismét időhúzásra tö­rekszik. A kormánypárt megismételte az államfő szerdai homályos ígéretét arra, hogy felújítják a választási tör­vény módosításáról szóló parlamen­ti vitát. Az ellenzéki vezetők nyilatko­zatukban az ígéretet mint félmegol­dást visszautasították és alkotmány­ban eszközölt demokratikus változá-. sokat követeltek. A szöuli kormány a feszültség enyhítése céljából további enged­ményt tett: közölte, a jövő héten az utóbbi napok kormányellenes meg­mozdulásai során őrizetbe vett több mint 200 személy jelentős részét szabadon engedik. A rezsim lavírozásának az az oka, hogy a diktatúra rendkívül mély válságba került. Az Egyesült Álla­mok e térségbeli érdekeinek megőr­zése céljából szintén igyekszik en­gedményekre bírni Szöult. Főleg ezért utazott Dél-Koreába Gaston Sigur, az amerikai külügyminisztéri­um kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős államtitkára. Sigur Csőn Tu Hvan elnök (baloldalt) és Kim Jong Szám ellenzéki vezető szerdán találkozott egy­mással Szöulban. A diktátor homályos ígéretei azonban nem elégítették ki az ellenzéket (Telefoto - ČSTK) egyebként szerdán tárgyalt Csőn Tu Hvan elnökkel és kijelölt utódjával Ro Te Vuval. Szerdán a késő esti órákban találkozott Kim De Dzsung ellenzéki politikussal, aki április óta háziő'i/.etben volt. Az amerikai poli­tikus látogatása után közölték, hogy megszüntették az ellenzéki vezető háziőrizetét. A dél-koreai diktátor és Kim Jong Szám, a másik legis­mertebb ellenzéki ve­zető szerdai találko­zója - mint már be­számoltunk róla - eredménytelenül végződött. Az ellen­zék ezért mára újabb tiltakozó akciókat szervez, amelyek elő­reláthatólag minden eddigi megmozdulást felülmúlnak. A tünte­tések és a felvonulá­sok békés jellegűek lesznek, de ha a ha­tóságok erőszakkal beavatkoznak, or­szágszerte hatalmas tiltakozási hullám ki­robbanása várható. A tudós, a bolha... meg a leszerelés F egyverkezés és leszerelés. Mindkét témakörben érkezett friss hír - három egymást követő napon, s ha már a sors, illetve a poli­tika szeszélye így akarta, érdemes párhuzamot vonni közöttük. Az első jelentést vasárnap kopogták le a te­lexgépek: Párizs és Bonn közös csapattestet akar felállítani; hétfőn a Varsói Szerződés új haderőcsök­kentési javaslatot tett Bécsben, az utótalálkozóval párhuzamosan folyó huszonhármak konzultációján; ked­den pedig a NATO úgynevezett füg­getlen európai tervező csoportja a nyugat-európai országok hadiipa­rának széles körű integrációját sür­gette. önmagában is sokat sejtet a há­rom hír. Az a benyomása támad az embernek, hogy a velencei tőkés csúcs és a NATO-tanács reykjavíki ülése után is érvényes az, amit előt­te sokan megállapítottak - neveze­tesen az európai rakétákra vonatko­zó szovjet javaslatok után a rugal­mas szovjet leszerelési offenzíva készületlenül érte a nyugati főváro­sokat, ami zavart keltett, s ezzel együtt ellentmondásokat is szült. Ez még akkor is igaz, ha Velencében és Reykjavíkban megpróbálták az egy­séget demonstrálni, és vitathatatla­nul előrevivő lépésnek számít a ket­tős nullamegoldás elfogadása (még ha feltételekhez kötve is). Hiszen mindezek után sem felejtik el han­goztatni, úgymond a béke megőrzé­sének nevében, hogy a „kölcsönös nukleáris elrettentés“ doktrínájánál jobb stratégiát nem ismernek. Ez a szemlélet az atom- és űrkorszak­ban a Varsói Szerződés országai szerint nem csak tarthatatlan, ha­nem erkölcstelen is. Hogy miért és mennyire ellentmondásosak azok a feltételek, amelyekhez a NATO az eredetileg saját javaslatának, a nul­lamegoldásnak az elfogadását kö­tötte, az külön téma. S most, amikor az európai hagyományos fegyverek­ről és haderőkről van szó, azért kellett visszautalni az atomfegyve­rek kérdésére, mert ez magyarázza a legszemléletesebben a NATO ma­gatartását, a belső érdekellentétek feszítése nyomán keletkezett kilen­géseket. S ehhez még hozzá lehet adni: az új helyzetben a katonapoliti­ka régi sablonjaiban való gondolko­dás - szándékosan - ferde követ­keztetésekhez vezet, ami azért baj, mert a gyakorlati döntéseket is eh­hez igazíthatják. Óhatatlanul a tudós és a bolha esete jut erről az ember eszébe; a tudós kitépte a bolha egyik lábát, elébe rakta az ujját és mondta: ugorj. A bolha ugrott. Még egy láb. a bolha nehezen ugrott, később már csak vánszorgott, míg egy lába sem maradt. Hiába paran­csolt rá a tudós, a bolha nem ugrott. A tudós végkövetkeztetése: ha ki­tépjük a bolha összes lábát, sze­gény állat megsüketül. Sem túlértékelni, sem lebecsülni nem lehet azt, hogy Párizs és Bonn közös csapattestet - dandárt - akar létrehozni szárazföldi erőkből, hi­szen lényegében csak párezer kato­náról van szó. Vannak akik azt tart­ják, az első kis lépés lehet a „nyu­gat-európai védelem“ megteremté­se felé, amit Franciaország az utób­bi időben erőteljesen szorgalmaz. A dolog azonban nem is olyan egy­szerű. Megvalósítható-e a nyugat­európai katonai integráció a NATO szerkezetének megbontása nélkül? Párizs-Bonn katonai tengely létre­hozása, amikor Franciaország nem tagja a NATO katonai szervezeté­nek? Miután komollyá vált a szov­jet-amerikai rakétamegállapodás le­hetősége, Nyugat-Európa stratégái attól féltek, hogy megszűnik fölöttük az amerikai atomernyő, s kiszolgál­tatottá válnak a Varsói Szerződéssel szemben. Ezért is húzták-halasztot- ták a kettős nullamegoldásba való beleegyezést. Ugyanakkor Párizs szívesen magára vállalná a partne­rek atomvédelmét - amit egyes nyu­gatnémet körök is szorgalmaznak -, viszont Kohl a hét végén elvetette az ötletet és a Washingtonhoz fűződő szövetség fenntartását erősítette meg. Inkább Bonn vonja be „a fran­cia erőket Közép-Európa kollektív védelmébe“, s ennek érdekében a közös hadgyakorlatok bővítését is szorgalmazza. Ezzel cseng össze az európai csoport 13 hadügymi­niszterének (Izland nélkül) sevillai tanácskozása. A közlemény ki­mondja, bővíteni kívánják a nyugat­európai országok együttműködését a hagyományos fegyverek gyártásá­nak fellendítése érdekében, növelik a közös katonai programok számát, s az új fegyverfajták létrehozásába jobban be akarják kapcsolni az olyan NATO-államokat, mint Spa­nyolország, Görögország, Portugá­lia, Törökország. Ugyanakkor csök­kenteni akarják az USA előnyét a fegyvereladásban. Nem kétséges, a hadiipar nagyszabású fejlesztése csak egyet jelenthet: még több, ve­szélyesebb fegyvert. Egészen másképp képzeli el kon­tinensünk jövőjét a Varsói Szerző­dés hétfői javaslata. A bécsi utótalálkozóval párhuza­mosan rendszeres konzultációkat folytatnak a NATO 16 és a Varsói Szerződés 7 tagállamának képvise­lői azzal a céllal, hogy kidolgozzák az európai haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalások mandátu­mát. Az álláspontok egyes kérdé­sekben már bizonyos fokig közeled­tek, de jóval több a két fél között a véleménykülönbség. Korábban a NATO ellenezte, hogy e tárgyalá­sokat az európai folyamat keretében tartsák, mondván, a haderőcsök­kentés csak a huszonhármak ügye, nem érinti a semlegeseket és el nem kötelezetteket. A szocialista orszá­gok szerint e kérdések mind a 35 ország létérdekeit érintik. Főleg az USA akarta különválasztani a két A Varsói Szerződés berlini kezde­ményezése (Rabotnicseszko Delo) témakört: a bizalomépítést, valamint a haderő- és fegyverzetcsökkentést. A múlt héten közölték brüsszeli for­rások: a NATO beleegyezik, hogy az összeurópai folyamat keretében folyjon a párbeszéd, de paradox mó­don a csökkentéssel kapcsolatos tárgyalások autonómiáját hangoz­tatja még mindig. Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminiszter múlt heti budapesti nemzetközi sajtóérte­kezletén kijelentette: ,,Nem szabad megengedni, hogy ezek a leszerelé­si problémák kikerüljenek az össz­európai folyamatból, s éppen ezért fogalmazódik meg kérésünk a sem­leges és el nem kötelezett országok­hoz, hogy e kérdések megvitatásá­nál ne álljanak félre.“ A NATO a harcászati (500 km-nél kisebb hatótávolságú) nukleáris fegyverek kérdését is meg akarja kerülni, sőt jogot szeretne biztosítani magának ezek korszerűsítésére és növelésére. A hétfői VSZ-javaslat szerint viszont a csökkentés kiter­jedne a szárazföldi haderőkre, a harcászati csapásmérő légierőre (fegyverzetükkel együtt) és a harcá­szati nukleáris eszközökre is. Ugyancsak szól az aránytalanságok csökkentés útján történő felszámo­lásáról, s természetesen kiterjed az ellenőrzés problémakörére is. A szocialista országok véleménye szerint a csökkentés területe Euró­pa, az Atlanti-óceántól az Uraiig, ezért logikus volna a NATO-tag Tö­rökország egészt területe. Ezek az elképzelések a Varsói Szerződés múlt évi budapesti felhí­vására és az idei berlini ajánlatokra építenek. A Nyugat első reagálása az volt, hogy érdeklődéssel, de ugyanakkor fenntartásokkal is fo­gadták a tervezetet. Bejelentették, hogy a NATO az elkövetkező hetek­ben előterjeszti saját javaslatát. V árjuk. Lehetőleg olyat, amely az egész földrész érdekeit tükrözi, nem pedig a szűk, önös szempontokat. A leszerelési politi­kában fel kell adni végre az akarom is meg nem is féle szeszélyes han­gulatváltásokat. Hiszen a „vén Európa“ már réqen kinőtt a kamasz­korból... MALINÁK ISTVÁN A rendőrök behatoltak az Arany Templomba (ČSTK) - Az indiai biztonsági erők tegnap behatoltak Pandzsáb államban az amritsari Arany Temp­lomba, a szikhek vallási központjába és letartóztattak több mint kétszáz szikh szélsőségest. Julio Ribeiro, a pandzsábi rendőrség főparancs­noka közölte, a templomból fegyve­reket és nagy mennyiségű uszító röplapot koboztak el. A rendőrség megelőző intézkedé­sét az tette indokolttá, hogy Amrit- sarban a szikh szervezetek mára provokatív nagygyűléseket hívtak össze a „Kék csillag“ hadművelet harmadik évfordulójával kapcsolat­ban. Emlékezetes, 1984-ben a biz­tonsági erők úgyszintén behatoltak az Arany Templomba és ártalmat­lanná tették az ott összegyűlt szikh szeparatistákat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents