Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-24 / 145. szám, szerda

ÚJ szú 5 % 1987. VI. 24. A neratovicei Spolana a prágai felhí­váshoz kötelezettségvállalással csatlakozott, melynek alapján meg­gyorsítja a hűtőfolyadékok új fajtái­nak kifejlesztését. Az eredmény a Fridex Stabil elnevezésű készít­mény, melyet a vállalat velvaryi üze­mében kezdtek el gyártani. Az új hűtőfolyadékot az új típusú Škoda autókban használják majd. A Fridex Stabil keverhető a régi hűtőfolya­dékkal, s élettartama két év helyett három. A múlt évi Incheba kiállítá­son aranyérmet nyert. A képen: Ire­na Králová a Fridex Stabil csomago­lását ellenőrzi. (Petr Josek felvétele - ČTK) A határozatok teljesítésével AKTIVIZÁLJÁK AZ EGÉSZ TAGSÁGOT Nyár a Garam mentén A kedvezőtlen időjárás idején is helytálltak A pártalapszervezetek tevékeny­sége számára az évzáró taggyűlés határozata irányt mutató dokumen­tum, amely minden fő feladatot tar­talmaz. Sót, általában megjelöli a feladatol$eljesítéséért felelős sze­mélyeket és a teljesítés határidejét is. Ilyen alaposan előkészített hatá­rozatot fogadott el a somorjai (Ša­morín) Kožatex ipari szövetkezet alapszervezete is ez év februárjá­ban megtartott évzáró tanácsko­zásán.- Határozatunk igen konkrét és a pártmunka minden területének főbb feladatait tartalmazza - mondja Levický Katalin, a 48 tagú alapszer­vezet elnöke, aki tisztségét 1984 óta látja el. Áttekintjük a határozat egyes pontjait. Ezek egyike állandó fela­datként jelöli meg a tagok arányos széthelyezését a munkahelyen.- Minden fontos területen dolgoz­nak párttagok - magyarázza Levický elvtársnő. - Csupán a karbantartó részlegen nem. Éppen ezért még ebben az évben felveszünk egy tag­jelöltet az ott dolgozók közül. Pártbi­zottságunk ma reggeli ülésén már foglalkoztunk is ezzel a kérdéssel. Meg szeretném jegyezni: a karban­tartók munkájával elégedettek va­gyunk, hiszen annak ellenére, hogy nagy a pótalkatrészhiány, valóban mindent megtesznek az üzemzavar csökkenése érdekében. Határozatba foglalta az évzáró tanácskozás, hogy az 1987/88-as pártoktatási évre külön kört hoznak létre a vezető tisztségeket betöltő pártonkívüliek számára.- Ezt azért határoztuk el, mert az 1986/87-es években párton kívüli dolgozóink nem vettek részt pártok­tatáson - folytatja Levický Katalin, aki még ebben az évben egyhóna­pos bentlakásos tanfolyamon vesz részt Modra-Harmoniában. A párttagok közül egy esti egye­temre jár, egy pedig a járási pártbi­zottság politikai nevelési háza által szervezett kétéves tanfolyamon vesz részt. A helyi pártelőadók mindegyike részt vett felsőbb fokú pártoktatáson. Jelenleg három párt­előadója van a szervezetnek, de a jövőben számukat szeretnék ötre bővíteni. Egyik új előadójuk Ballai Ilona, a pártbizottság tagja lesz, aki most esti egyetemre jár. Pártcsoportja kettő van a szerve­zetnek, az egyik a termelésben te­vékenykedik, a másiknak a szövet­kezet kommunista vezető dolgozói, illetve technikusai a tagjai. Az évzá­ró taggyűlés határozata kimondja: mindkét pártcsoport munkáját aktivi­zálni kell. Az egyik csoport élén (a termelésben) Lukács Mária, a mási­kén Ballai Ilona áll.- Pártcsoportjaink munkáját ne­hezíti a többműszakos termelés és az anyagellátás akadozása - mond­ja Levický elvtársnő. - Vagyis elég gyakran kell szombaton is dolgozni. Abban, hogy az emberek megértik a termelési feladatok sürgősségét, sokat köszönhetünk a pártcsopor­toknak. Egyébként a pártbizottság és a csoportok kapcsolata jó. A határozat egyik pontja értelmé­ben szigorúan felelősségre vonnák azokat, akik fegyelmezetlenek. Igen, ez csak feltételes módban érvényes, hiszen a pártelnök véleménye sze­rint nincs ok a panaszra. Mi több, minden tagjuk példásan dolgozik és teljesíti pártfeladatát. Ugyancsak állandó feladatként jelöli meg az évzáró tanácskozáson elfogadott határozat, hogy a munka- közösségek élén legyenek kommu­nista munkások, a termelést közvet­lenül befolyásoló tisztségekben pe­dig kommunista technikusok. E fela­dat teljesítésével kapcsolatban Le­vický elvársnó megjegyzi:- öt szocialista munkabrigádunk közül négynek párttag a vezetője. Nyolc mesterből három a párttag. A mesterek közt vannak fiatalok, akikkel a jövőben szeretnénk bővíte­ni szervezetünk tagjainak sorait. A tagjelölteket az évzáró taggyű­lés határozata értelmében elsősor­ban a fiatal munkások közül kell kiválasztani. Mindenekelőtt azokat, akik tevékenyek a SZISZ-alapszer- vezetben és más tömegszerveze­tekben, illetve példásan végzik ter­melési feladataikat. Tavaly két tagje­lölttel bővült a szervezet. Mindkettő­nek a 17 tagú SZISZ-alapszervezet volt az egyik ajánlója, melynek élén az ugyancsak kommunista Milada Olléová áll.- Takács Brigitta és Krček Erzsé­bet a két tagjelölt - mondja a SZISZ- elnök, aki nagy elismeréssel beszél a két fiatalasszony munkájáról.- Az ifjúsági szervezet tagjaiként részt vesznek a szombati műszako­kon, hogy az anyagellátás akadozá­sa ellenére teljesíteni tudják a tervet. A környezet javításában is segíte­nek fiataljaink. A két tagjelölt (a SZISZ-elnökkel együtt) rendszeres résztvevője a honvédelmi sportversenyeknek is.- Most is éppen versenyre készü­lünk - újságolja Krček Erzsébet.- Már gyakoroljuk a gránátdobást és a célbalövést - egészíti ki szavait Takács Brigitta, a másik tagjelölt, aki egyben a barátnője. - Délutánon­ként itt, az üzem mögött edzünk. összesen nyolcán készülünk a ver­senyre, mely Plavecký Štvrtokban lesz. Egyébként minden évben meg­rendezik, s tavaly férfi-csapatunk a második helyen végzett. Ezen kívül járási elsősegélynyúj­tási versenyekre is járnak. Mi több, tavalyelőtt az első helyen végeztek. Hosszasan elnézem az alig kö­vethető gyorsasággal dolgozó két fiatalasszonyt. A táskákat varrják, varrógépük egymás mögött van, így látom, amint azonos mozdulatokkal és azonos ritmusban végzik ugyan­azt a műveletet. Egy-egy műszak alatt hetven darab táska elejét és ugyanannyi hátulját varrják össze. Méghozzá kiváló minőségben. Ezért is előlegezte nekik a pártalapszerve­zet a bizalmat. A Kožatexben tehát a határozatok alapos teljesítése valóban tükrözi a pártszervezet sokoldalú és haté­kony munkáját, s minden kommu­nistát aktivizál. FÜLÖP IMRE A Garam mentén is nagyon sok munkát ad a földműveseknek a nyár. Főleg a változékony időjárás miatt kellett átprogramozniuk eredeti munkaterveiket. Hiába készítették el azokat a szó szoros értelmében a legnagyobb pontossággal, a hideg esők közbeszóltak. Erről beszélt Varsányi György mérnök, a garam- kálnai (Kalná nad Hronom) Augusz­tus 29. Egységes Földműves-szö­vetkezet elnöke határszemlénk al­kalmával.- Az eső jelentős károkat okozott szövetkezetünkben - mondta egye­bek közt az elnök. - A lucerna egy része a rendeken többször is elá­sott, s fehérjetartalma jelentősen csökkent. Akkoriban sokszor röp- gyűléseken beszéltük meg a tenni­valókat. Tökéletesítettük az irányító- és a szervezőmunkát, s kamatoztat­tuk a dolgozók kezdeményezését. Ennek köszönhetjük, hogy a termés­nek több mint a felét jó minőségben sikerült betakarítanunk. Persze a feltéteink is jobbak voltak mint a környékbeli mezőgazdasági válla­latoknak. Szárítóüzemünket föld­gázzal fűthettük, melynek felhasz­nálását nem korlátozták. Az elnök szavait figyelmesen hall­gatta Finta István üzemgazdász, aki megjegyezte:- Egyetértek azzal, hogy adott esetben a szárítóüzem sokat segí­tett, de mivel a lucernát nem lehetett a megfelelő nedvességtartalommal szárítani, a szokásosnál több fűtő­anyag fogyott. Az üzemgazdász fejtegetése után újra az elnök vette át a szót:- Egyrészt igaza van az üzem­gazdászunknak, mert a szárítás bi­zony nem olcsó mulatság. Idejében gondoltunk erre, amikor a nyári munkák tervét készítettük. Úgy ter­veztük, hogy az első kaszálásból szénát készítünk, de mivel nem volt elég napsütés, más módszert kellett választani a termés betakarítására. Azért döntöttünk úgy, hogy ha többe kerül is a tartósítás, a tervezettnél lényegesen több szárítmányt készí­tünk. Szóba került, hogy a jól berende­zett szárító három mezőgazdasági vállalat együttműködésével épült, de később a helyi szövetkezet vásárol­ta meg. Persze, továbbra is jól együttműködnek a partner mező­gazdasági vállalatokkal. Minden év­ben meghatározzák, hogy melyik gazdaság mit és milyen mennyiség­ben száríthat benne. A határszemle során arról is szó esett, hogy az eső után a takarmá­nyok gyorsan fejlődnek. A lucernát nemsokára másodszor is kaszálhat­ják. A gabonafélék közül főleg a bú­za ígér jó termést. Elég sűrű és idejében elvirágzott. Viszont gondo­kat okozott a növényvédelem. Az igényelt vegyszer 70 százalékát késve kapták meg, és már csak jövőre használhatják fel. A rossz vegyszerellátás miatt a búzának csak a felét tudták megpermetezni lisztharmat ellen. Kulcsár Zoltán mérnök, a szövet­kezet agronómusa kiemelte, hogy sikerült megküzdeniük az időjárás okozta nehézségekkel. Mégpedig ügy, hogy mindennap tüzetesen megbeszélték a problémákat, és hogy mit kell tenni, hogy a károkat mérsékelhessék. A cukorrépájuk 300 hektáron első osztályú, legjobb a járásban. Nekik nem kellett két­szer vetniük. Nem azért, mintha itt jobb lett volna az időjárás hanem mert nagyon jó minőségű, jó csíra­képességű vetőmagot sikerült sze­rezniük. A Csehországból beszer­zett Remona csíraképessége 95, a Domonáé pedig 92 százalékos volt. A Szlovákiában vásárolt vető­mag csíraképessége ennél rosszabb volt. Az Imonáé 85, az Arimonáé pedig 88 százalékos. Amikor a Bek- ker vetőgéppel elvetették a magot, továbbra is figyelték a területet. Hús­vét szombatján annyira becserepe- sedett a talaj, hogy fennállt a már csírázó mag befülledésének veszé­lye. Ezért a talajt könnyű és tüskés boronával azonnal fellazították, illet­ve levegőztették, így szép sűrűn kelt a cukorrépa. Színvonalas irányítással, rugal­mas szervezéssel gyors ütemben folyik a munka ebben a Garam menti szövetkezetben. A vezetőség a munkacsoportokkal együtt minden lehetőséget kihasznál a munkafo­lyamatok gyorsítására. Panaszko­dás és siránkozás helyett a cselek­vés hívei. Minden szakaszon jó eredményeket érnek el, ami meg­mutatkozik a pénzügyi gazdálkodás­ban is. A sok jó példa közül talán csak annyit, hogy a sertéstenyészté­si feladatok teljesítésében sincse­nek nehézségeik. Sót. Olyan rugal­masan reagáltak a hirtelen kereslet­re, hogy más vállalatoknak is adhat­nak malacokat. Amikor megkérdez­tem az elnököt, hogyan sikerült ezt az eredményt elérniük, azt mondta, hogy a régi bevált módszerhez fo­lyamodtak: beállítottak 120 átmeneti kocát és máris túlteljesítették a ma­lacszaporulat tervét. Végezetül még megtudtam, hogy az aratásra is jól felkészültek. A gé­peik üzemképesek, akár holnap kezdődhetne az aratás. Ezzel kap­csolatban meg kell még említeni, hogy ezen a szakaszon is előrelátó­an dolgoznak. Nem sajnálják a pénzt az új gépek vásárlására. Az öreg gépeket kiselejtezik, mert a ja­vítás rendszerint költséges, és sok huzavonával jár az alkatrészhiány miatt. Új gépekkel egyébként is könnyebben lehet dolgozni és jobb munkát lehet végezni. BALLA JÓZSEF Mérlegen a brigádforma A változások jobb együttműködéshez vezetnek • Helyesnek tartják-e ma is a múlt év végi döntésüket?- A háromhónapos próbaidő, a rendszer bevezetése előtt problé­mamentes volt, tehát a feladatokat jól teljesítettük és jól is kerestünk. Nyíl­tan senki sem tiltakozott a szerző­dés aláírása ellen. Az új év megkez­désével azonban a januári termelés- kiesés és az elavult műszaki beren­dezések gyakori meghibásodása miatt, az éves tervteljesítésben eléggé súlyos lemaradásba kerül­tünk. Az év eleje óta ez a kollektíva csak egyszer kapott prémiumot, s ezért most természetesen az em­berek az új rendszert is okolják. Most a vállalatvezetés és a kollektí­va közötti, következő félévre szóló megállapodás előtt állunk, s már hallani olyan hangokat, hogy nekünk tulajdonképpen nincs is szükségünk a brigádrendszerre. • Mi okozta a termeléskiesést, és az ezzel együttjáró kiábrándulást?-A brigádrendszerű munkaszer­vezés és javadalmazás partneri vi­szonyt jelent a kollektíva és a válla­latvezetés között. Mindkét fél kötele­zi magát valamire. A vezetés arra, hogy ellátja a munkahelyet anyag­gal, energiával és egyéb feltételek­kel, a munkabrigád pedig arra, hogy teljesíti az előírt feladatokat. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkákhoz szükséges feltételeket a vállalat nem képes teljesíteni. Ép­pen most, váratlanul leállt egy ke­mence, amely az öntőrészleget fo­lyékony acéllal látja el. így aztán gyakran előfordul, hogy nincs mit öntenünk. Mi úgy képzeltük el ezt a formát, hogy megkapjuk a nyersanyagot és utána már nem is kell velünk törődni, a magunk munkáját képesek le­szünk elvégezni. Ehhez egyelőre nem rendelkezünk szükséges felté­telekkel • Tehát azoknak van igazuk, akik ellene vannak és inkább a régi, koc­kázatmentes bérezést szeretnék új­ra bevezetni, amelynél nem fenye­get esetleges bércsökkenés, de a nagyobb kereset lehetősége sincs meg.- Erről szó sincs. Igaz, az elején is voltak ketten-hárman, akik azt mondták, hogy nem kell új formákkal kísérletezni, mert majd magunkra hagynak bennünket és ráfizetünk. De az új szervezési forma egy sor olyan változást is hozott, ami a jövő­ben, ha a termelés stabilizálódik, sokat segíthet nekünk az anyagiak­ban is. Mondok egy példát: a samott hőszigetelő lapok, amelyekkel dol­gozunk, mindig nagyon rossz minő­ségűek voltak. Ez a rossz minőség azonban abból eredt, hogy nálunk rosszul raktározták, összetörték, egyszóval hanyagul bántak vele. Ti­zenhat koronába kerül egy ilyen lap, és mi annyit használtunk belőle, hogy már egy hónap alatt is szép összeg kerekedik ki az árából. A raktározás nem a mi dolgunk, és ha rossz anyagot szállítottak, azt is nekünk számlázták ki. Az új rend­szerben egyszeriben mindenki fi­gyelni kezdte, hogy milyen lapokat kapunk, ha rossz volt, visszaküldték és a brigád tiltakozott a raktárban levő rendetlenség miatt. Tárgyaltunk a részleg vezetésével ez ügyben, és valóban a samottlapok minőségé­ben javulás állt be. Nem számítottuk ki a megtakarítást, de mindenki látta, hogy valami e tekintetben megválto­zott. Korábban ilyesmi senkit sem érdekelt. Ha teljesen más típusú falazóanyagot hoztak és nem tudtuk felhasználni, kidobtuk és hoztunk újat. A brigádrendszerű munkaszer­vezés felébresztette az addig szuny- nyadó felelősségtudatot, és érezhe­tő egy új gondolkodásmód a munka­helyen. • Nincs olyan érzése, hogy a vál­lalat vezetősége számára terhet je­lent az állandó „problémázó“ és kritizáló brigád és le akarja építeni, hogy nagyobb nyugalma legyen?- Éppen ellenkezőleg. Ki akarják szélesíteni ezt a rendszert. Terv is van arra, hogy milyen mértékben kell bekapcsolni az embereket ebbe a munkaszervezési formába. Az én véleményem az, hogy nem a leghe­lyesebb ezt így előre megtervezni, hogy mondjuk 1990-ben 46 helyett már a brigádok 70 százaléka dolgo­zik majd ebben a rendszerben. Jön ugyanis a határidő, gyorsan meg­szervezik a brigádokat, hogy a terv teljesítve legyen, a feltételek pedig esetleg hiányoznak. Ennek nincs ér­telme. Azzal kapcsolatban, hogy érde­mes volt-e elkezdeni, egy példát már említettem, amely egyértelmű­en bizonyította, hogy igen. Ami az akadályokat, illetve azt illeti, hogy a vállalatvezetés, nem teljesítette a reá háruló feladatokat, erről az a véleményem, hogy a vezetéstől nekünk is meg kell követelnünk, hogy kötelességének, a vállalat és a mi közvetlen érdekünkben is ele­get tegyen. A rendszer szükségessé teszi azt is, hogy élni tudjunk majd jogainkkal. Van egy speciális problémánk is. Négy műszakban dolgozunk, ebből két műszak általában teljesíti a ter­vét, a másik kettő azonban rendsze­resen jócskán lemarad. A brigád teljesítményét azonban összesítve értékelik. A régi módszer a műsza­kokat külön-külön jutalmazta. Most, aki teljesíti a feladatokat az elége­detlen és ezek éppen a legjobb dolgozók. További hiányosság az is, hogy nem dolgozik az egész üzem­részleg brigádrendszerben, illetve önálló elszámolásban. A mi termelé­si szakaszunk nem független máso­kétól. Már említettem az elején, hogy ha a kemencékkel probléma van, mi sem dolgozhatunk. Bizonyos mértékben nyomást gyakorolhatunk ugyan rájuk, de ha náluk nincs meg az anyagi érdekeltség, akkor mi ke­veset tehetünk. Nem tudom milyen sorsa lesz majd brigádunknak, aláírjuk-e a szerződést a második félévre is, vagy sem, de abban biztos vagyok, hogy a kollektíva 70 tagjából a több­ség az aláírás mellett van. Nem volna okos dolog ugyanis az első sikertelen hónapok után elmulaszta­ni a jövőbeni esetleg sikeres, tehát jövedelmező időszak lehetőségét. SZÉNÁSI GYÖRGY Annak ellenére, hogy a Kladnói Egyesült Acélművekben már ötéves múltja van a brigádrendszerű munkaszervezésnek és javadalmazásnak, azon a részlegen - a dn'ni új acélműben - ahol Roman Kropáč darukezelő, az egyik szocialista munkabrigád vezetője dolgozik, még csak a kezdetnél tartanak. Ők a hagyományos eljárású acélöntő részlegen három hónapos próbaidő után, a múlt év végén tértek át a brigádrendszerű munkaszervezésre. Május végén egy országos brigádtalálkozón volt alkalmam Kropáč elvtárssal bővebben elbeszél­getni eddigi tapasztalataikról.

Next

/
Thumbnails
Contents