Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-23 / 144. szám, kedd
ÚJ szú 3 1387. VI. 23. A FORRADALOM ÚTJA Tovább kell gyorsítani az intenzifikálás ütemét Jaromír Žák szövetségi pénzügyminiszter beszámolója az 1986. évi állami zárszámadásról A múlt évben a nemzeti jövedelem növekedésének dinamikája megközelítette az előirányzott ütemet, s az előzetes adatok szerint 3,4 százalékkal, vagyis 20,6 milliárd koronával növekedett. A beruházások terjedelme 1,1, a személyi fogyasztás 2,2, a társadalmi fogyasztás pedig 5,3 százalékkal nőtt. Az ipari termelés tervfeladatait több mint 5 milliárd koronával túlszárnyalták, és a termelés terjedelme 3,2 százalékkal emelkedett. Ugyanez az arány az építőiparban 2,6 százalék, illetve 0,9 milliárd korona volt. A bruttó mezőgazdasági termelés a tervnek megfelelően 0,5 százalékkal növekedett. Ezek az eredmények vitathatatlanul bizonyítják, hogy 1985-höz képest a csehszlovák gazdaság tovább fejlődött, s ez lehetővé tette szocialista államunk anyagi-műszaki alapjának további fejlődését, és a lakosság életszínvonalának emelkedését. Megteremtettük a feltételeket jelentős szociális intézkedések végrehajtásához, amelyek a gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség, valamint a nyugdíj- és a járadékellátás javítását célozzák. Ha azonban átfogóan értékeljük a 1986. évi eredményeket, nem lehetünk elégedettek, ugyanis nem teljesítették mindenütt a gazdaság fejlesztésének minőségi mutatóit. A társadalmi munkatermelékenység az előirányzott 2,9 százalék helyett csak 2,7 százalékkal nőtt, a népgazdaság fűtőanyag- és energiaigényessége az előirányzott 3,2 százalék helyett csak 2,3 százalékkal csökkent. A csehszlovák gazdaság fejlesztése során a minőségi elvek nem érvényesültek a kellő mértékben. Továbbra is a gazdasági fejlődés ex- tenzív irányzatai domináltak, lassú az intenzifikálás és a hatékonyság növekedése. Ezek a problémák erősen éreztették hatásukat a költségek és a nyereség alakulásában. A nyereségek összege elérte a 146,5 milliárd koronát, s az előző évhez képest 7,8 százalékkal nőtt. A nyereségképzés tervét teljesítették, de jelentős szerkezeti eltérések voltak. Nem vitás, hogy a gazdaság in- tenzifikálásának meghatározó tényezője a tudományos-műszaki fejlesztés. Ezért a tudományos kutatási alap fejlesztésére évente egyre többet fordítunk, tavaly például 19,9 milliárd koronát, 5,9 százalékkal többet, mint 1985-ben. A társadalom joggal várja el a tudományos kutatási alap dolgozóitól, hogy az e célra fordított hatalmas összegek gyorsan megtérüljenek megtakarítások formájában. A gazdasági fejlődés hatékonysága szempontjából sokat veszítünk számos termékünk rossz minősége és elégtelen megbízhatósága miatt, ami főleg a külföldi partnerekkel folytatott árucsere-forgalomban nyilvánul meg. Az árucikkek minőségének fogyatékosságai a belpiac színvonalára és a lakosság elégedettségére is kedvezőtlenül hatnak. Mivel számos vállalat nem teljesíti alapvető kötelességeit a minőséggel kapcsolatban, a múlt év végén intézkedéseket tettek a minőség külső ellenőrzésének megszilárdítására, és megszigorították a rossz minőségű termelés büntetését. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításának és a termelés minőségének kérdéseivel részletesen foglalkozott a CSKP KB 5. ülése, és hangsúlyozta, hogy növelni kell tudományos-műszaki potenciálunk hatékonyságát, következetesen teljesíteni kell a KGST-tagországok 2000-ig terjedő tudományos-mű- szaki fejlesztési komplex programjából eredő feladatokat, s haladéktalanul ki kell egészíteni és realizálni kell a minőségszabályozás országos rendszerét. Az intenzifikálási folyamat meggyorsításának további meghatározó feltétele a beruházások hatékonyabbá tétele. A múlt évben csaknem 159 milliárd koronát fordítottunk beruházásokra, 2 milliárddal többet, mint 1985-ben. A beruházások terjedelmének tervét egészében véve teljesítettük, de nem adtunk át az állami tervben kötelező feladatként megjelölt néhány beruházást. A próbaüzembe helyezett kapacitásoknak csak a 61 százaléka érte el tervezett termelési terjedelmet. A továbbra is tapasztalható extenzív irányzatokról tanúskodik, hogy elégtelen ütemben selejtezik ki az elavult gépeket és berendezéseket, s nő a befejezetlen beruházások száma. A készletek terén sem alakul kedvezően a helyzet, sőt tavaly tovább rosszabbodott. Az állami terv ezzel kapcsolatos feladatait egyetlen iparág és az építőipar sem teljesítette. A gazdálkodó szervezetek elfekvő készleteinek értéke csaknem 550 milliárd korona. Ez hatalmas érték, amely nagy mennyiségű társadalmi erőforrást köt le. A gazdasági fejlődés minőségi szempontjainak értékelése arról tanúskodik, hogy a vitathatatlanul kedvező eredmények ellenére 1986- ban sem sikerült lényeges fordulatot elérni a csehszlovák gazdaság kulcsproblémájának megoldásában, vagyis az intenzifikálás ütemének meggyorsításában. A termelés és az értékesítési folyamatok elégtelen hatékonysága okozza a számos területen megmutatkozó nehézségeket, például azt, hogy a beruházások viszonylag nagy terjedelme ellenére kevés eszköz jut progresszív korszerűsítésre, csökken az állóeszközök hatékonysága, egyre több a betöltetlen munkahely, elmélyülnek a szállítói-megrendelői kapcsolatok problémái, s miközben elég kevés a rendelkezésre álló nyers- és alapanyag, valamint energiahordozó, gazdaságunk anyag- és energiaigényessége lényegesen meghaladja más iparilag fejlett országok szintjét. Ezek az ellentétek gazdaságunk fejlődésének sokéves problémáit tükrözik vissza, amelyek elsősorban az irányítás elégtelen színvonalából erednek. Nem használják fel kellőképpen a társadalmi rendszerünkből és nagyszabású gazdasági potenciálunkból eredő eredményeket. Ezért tűztük ki a gazdasági mechanizmus átalakításának programját, ezért vívunk olyan határozott küzdelmet az új eljárások érvényesítéséért, valamennyiünk gondolkodás- és cselekvésmódjának megváltoztatásáért. A gazdasági mechanizmus átalakítását joggal tekintjük az intenzifikálás meggyorsítása egyik legfontosabb feltételének. De ezt nem tekinthetjük csodaszernek, öntudatosság, intenzív munka, nagyfokú igényesség és felelősség- tudat, minden dolgozó konkrét erőfeszítései nélkül nem érhetünk el fordulatot. A népgazdaság fejlődésének 1986. évi eredményei, a problémák és a terv előirányzatától való eltérések az alábbi költségvetésben is megnyilvánultak. A szövetségi, a csehországi, és a szlovákiai állami költségvetés összbevételei 301,7 milliárd koronát tettek ki, a tervhez képest 0,6 százalékos, azaz 1,7 milliárd koronás lemaradás keletkezett. Az állami költségvetések kiadásai 235,2 milliárd koronát tettek ki, és másfél milliárd koronával a tervezett szint alatt maradtak. A nemzeti bizottságok költségvetéseibe globális dotációk és célszubvenciók formájában 66,5 milliárd koronát utaltak át. A csehszlovák államszövetség állami költségvetésének bevételei 201,5 milliárd koronát tettek ki, és 0,6 százalékkal haladták meg az előirányzott szintet. Ebből a központilag irányított szervek és szervezetek kiadásaira 61,7, a csehországi és a szlovákiai állami költségvetés dotálására pedig 139,8 milliárd koronát használtak fel. Ha alaposabban szemügyre vesszük az állami költségvetések bevételeinek és kiadásainak szerkezetét, azt láthatjuk, hogy az előirányzotthoz képest jelentős eltérések voltak. Az állami költségvetések egyensúlya érdekében rendkívüli intézkedéseket kellett tenni, mert kiegyensúlyozatlan volt a pénzügyi helyzet a vállalati szférában. Ennél kedvezőbb eredmények születtek a nemzeti bizottságok költségvetési gazdálkodásában. A múlt évben tovább nőttek saját bevételeik, ami lehetővé tette számukra, hogy nagyobb mértékben finanszírozzák a Z akciót. A nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodó szervezetek több pénzeszközt fordíthattak javításokra és karbantartásokra. A nemzeti bizottságok bevételei elérték a 133,5 milliárd koronát, és 5,4 százalékkal haladták meg a tervezett szintet. Ebből 130,7 milliárd koronát, vagyis a teljes ösz- szegnek több mint a kétharmadát fordították a költségvetési és a dotált szervezetek nem beruházási kiadásaira. A szociális juttatások összege tavaly elérte a 87,2 milliárd koronát, s az előző évhez képest 2,8 százalékkal emelkedett. Ebből nyugdíjakra és járulékokra 54,6 milliárd, családi pótlékokra 14,8 milliárd, táppénzre pedig 8 milliárd koronát fordítottak. Az oktatásra fordított nem beruházási kiadások 1985-höz képest 4,2 százalékkal emelkedtek, és elérték a 27,9 milliárd koronát. A kulturális kiadások összege 5,4 milliárd korona volt. Az egészségügy fejlesztésére nem beruházási kiadások formájában 27,9 milliárd koronát fordítottak. A központilag irányított 1990 szervezetnek 63 százaléka teljesítette az összes alapvető tervmutatót, öt és annál több mutató teljesítésében 4 százalékuk maradt el. Huszonnégy százalékuk gazdálkodását átlagon felülinek, 18 százalékukét átlagon alulinak értékelték. Joggal aggasztanak bennünket egyes szervezetek átlagon aluli eredményei, s még súlyosabb problémát okoznak a veszteséges szervezetek. Tavaly 201 ilyen központilag irányított szervezet volt, veszteségeik 9,1 milliárd koronát tettek ki. Mivel harcot indítottunk az átlagosság ellen, még határozottabban kell küzdenünk az ilyen veszteségek ellen. Ezért a szövetségi kormány az állami zárszámadás megvitatásakor utasította az érintett reszortokat, hogy augusztus végéig elemezzék a veszteségek és az átlagon aluli színvonal okait, s konkrét és hatékony intézkedéseket tegyenek a gazdasági eredmények javítására. Az eszközök gazdálkodását jelentős mértékben a pénzügyi ellenőrzés hatékonysága is elősegíti. A pénzügyi ellenőrző szervek a múlt évben 41 138 ellenőrzést hajtottak végre. Bebizonyosodott, hogy jőné- hány szervezet megszegi a gazdasági fegyelmet, meghamisítja a gazdasági eredményeket, fecsérli a közvagyont. Aligha várhatunk el lényeges javulást mindaddig, amíg a rendről csak beszélünk, és a mindennapi gyakorlatban nem érvényesítjük határozottan a CSKP KB Elnöksége által kibocsátott, a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése elleni harc hatékonyságának elmélyítéséről szóló levélben foglalt elveket. Radikális intézkedésekre van szükség, gyakrabban kell nyilvánosságra hozni a szocialista fegyelem és erkölcs durva megsértésének eseteit, főleg ha ezt azok követik el, akiknek példát kellene mutatniuk a többieknek. Az 1986. évi állami és költségvetési terv teljesítésében megnyilvánuló problémák egyes területeken az idei esztendő első hónapjaiban is változatlan intenzitással éreztették hatásukat. Ez elsősorban a minőségi mutatók teljesítésére vonatkozik. Az anyagi, a bér- és a pénzügyi költségek kedvezőtlen alakulása következtében nem teljesítik az önköltségek csökkentése terén kitűzött tervfeladatokat. E kedvezőtlen irányzatok leküzdése szükségessé teszi, hogy az irányítás minden szintjén konkrét intézkedéseket tegyenek az erőforrások képzésében keletkezett kiesések pótlására, nagyobb nyomást gyakoroljanak a tervfeladatok teljesítésére, és ne engedjék meg további lefaragásukat. A kitűzött feladatokból nem szabad engedni, nem szabad lehetővé tenni a tervvel való spekulálást. A XVII. pártkongresz- szus irányelveinek valóra váltása társadalmunk továbbfejlődésének, a lakosság életszínvonalának és Csehszlovákia nemzetközi helyzetének alakulása szempontjából alapvető kérdés. Minden vezetó köteles szavatolni az államnak a feladatok teljesítését a rá bízott területen. 1917. június 21-én ülésezett a bolsevik párt központi bizottsága, amelyen jelen voltak a párt pétervári vezetőségének és katonai szervezeteinek, valamint a helyi szakszervezeteknek és üzemi bizottságoknak a képviselői is. Az ülés egyetlen napirendi pontja az Ideiglenes Kormány katonapolitikája elleni békés tüntetés megszervezése volt. Bár a párt vezetősége a tüntetés kérdésében nem volt egységes, az ülés résztvevői mégis elhatározták, hogy június 23-án békés felvonulással fognak tüntetni a Kerenszkij által kihirdetett nagy katonai offenzíva ellen. A tüntetés célja nem a hatalom átvétele volt, s a jelszavakkal - „Minden hatalmat a szovjeteknek!“, ,,Le Kerenszkij deklarációjával!“, „Le a kapitalista miniszterekkel!“ - is csupán a koalíciós kormánypolitika elvetését akarták jelezni. A pétervári munkások és katonák megelégedéssel nyugtázták a tüntetés meghirdetését, de a bizonytalan, rettegő burzsoázia és a mensevik-eszer tábor „bolsevik összeesküvésről" kezdett beszélni. Hatalmukat féltve segítségül hívták a Szovjetek I. összoroszor- szági kongresszusának (lásd: Új Szó, 1987. jún. 13. 5. old.) mensevik-eszer többségű vezetőségét. Ezek június 22-ről 23-ra virradó éjjel 3 napra betiltottak Pétervárott és a közeli környéken minden tömegmegmozdulást. Határozatuk megszegését „a forradalom elleni támadásnak“, a tüntetésre buzdí- tókat ,,a forradalom ellenségeinek“ kiáltották ki. Június 22-én a kormány is lépett. Elhatározta, hogy hatalmi eszközökkel akadályozza meg a tervezett békés tüntetést. Hatalomféltése olyan nagy volt, hogy a hadügyminiszter parancsot adott a pétervári helyőrség megerősítésére, š pár óra alatt jelentős katonai erőket vontak össze a város környékén. A bolsevik párt központi bizottsága villámgyorsan elemezte a helyzetet és június 23-án felhívással fordult a pétervári munkásokhoz és katonákhoz. Visszavonta a tüntetést. A bolsevikok tekintélyét bizonyítja, hogy a nehéz körülmények között dolgozó munkások és katonák egyetértettek a párt utasításával, nem tüntettek, A mensevik-eszer blokk saját győzelmét látta az eseményekben, nyílt támadást indított a bolsevikok, személyesen Lenin ellen, és június 31-re meghirdette saját tüntetését. -vaA vietnami parlament a gazdasági helyzetről Növekedés az iparban, lemaradás a mezőgazdaságban (ČSTK) - Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az idei év első felében 8 százalékkal nőtt Vietnamban az ipari termelés. Ugyanakkor a kedvezőtlen időjárás lehetetlenné tette a mezőgazdaság feladatainak teljesítését. Nyersanyaghiány miatt egyes ipari termékek gyártásában is lemaradás mutatkozott - jelentette ki a Vietnami Nemzetgyűlés tanácskozásán Vo Van Kiét, a VSZK Minisztertanácsának alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke. A jelenlegi szociális-gazdasági helyzetről és a második félév sürgető feladatairól című dokumentumban, amelyet a VNA hírügynökség tett közzé, a miniszterelnök hangsúlyozza; elkerülhetetlenül szükséges a második félévben az élelmiszeripari és fogyasztási cikkek gyártásának növelése, az infláció csökkentése, az árpolitika stabilizálása, valamint hatékonyan ki kell használni a helyi pénzügyi és munkaerőforrásokat az iparfejlesztésben. Vo Van Kiét nagyra értékelte a közelmúltban, Nguyen Van Linh főtitkár moszkvai látogatása alkalmából aláírt gazdasági dokumentumok teljesítésének jelentőségét. Ugyanakkor hangsúlyozta, az országnak rendkívül nehéz gondokkal kell megküzdenie s ennek módját világosan megszabta a VKP tavaly decemberi VI. kongresszusa. Még korai lenne azt mondani, hogy a vietnami kommunisták legfelsőbb fórumának döntéseit mindenütt megvalósítják, azonban már megmutatkoznak a nagyobb rugalmasság és az alkotó igyekezet tendenciái, tükröződnek az új gondolkodás- mód elsó pozitív eredményei a munkastílusban. ENSZ-dipiomata és Arafat találkozója Tapogatózások konferencia-ügyben (ČSTK) - Marrack Goulding, az ENSZ főtitkárának különleges politikai ügyekkel foglalkozó helyettese vasárnap este Tuniszban találkozott Jasszer Arafattal, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnökével. Elsősorban a közel-keleti helyzetről szóló nemzetközi konferencia összehívásával kapcsolatos kérdéseket tekintették át. 'A közel-keleti körúton tartózkodó ENSZ-diplomata Ammanból érkezett Tuniszba, s azt méri fel, milyen az érdekelt felek hozzáállása a konferencia összehívásához. Tunisz előtt kétszer járt Jordániában, továbbá Izraelben, Szíriában, Egyiptomban és Líbiában is folytatott megbeszéléseket. Mint ismeretes, a Palesztin Nemzeti Tanács április 18-án Algírban megerősítette, a PFSZ olyan nemzetközi tanácskozás összehívása mellett van, amelyen a BT állandó tagja mellett minden érdekelt fél részt venne, beleértve a PFSZ-t is. Ezzel a nézettel nem mindenki ért egyet - főleg Izrael nem. Tel Aviv csupán olyan konferenciát szeretne, amely szentesítené a Jordániával folytatott különtár- gyalásokat, s ellenzi a palesztinok részvételét. Az arab államok körében sem egységes a palesztin részvétellel kapcsolatos álláspont. Peltier telefoninterjúja (ČSTK) - Nagyon meghatódtam, amikor értesültem arról, hogy szovjet orvosok jönnek hozzám a börtönbe - mondta Leonard Peltier, az amerikai indiánok jogaiért küzdő mozgalom élharcosa a moszkvai Pravda washingtoni tudósítója által készített telefoninterjúban. - Hálás vagyok a Szovjetuniónak és a szovjet népnek azért, hogy orvosi segítséget nyújtanak nekem. Szembetegségem nagyon komoly stádiumban van. A tudósító beszámol arról, sokáig tartott, amíg az amerikai szervek és a börtön vezetősége a közvélemény nyomására beleegyezett a szovjet oftalmológu- sok látogatásába. Leonard Peltier, aki kétszeres életfogytiglani büntetést kapott, már több mint tizenegy éve ül börtönben. Tavaly ősszel a fellebbviteli bíróság elutasította az újratárgyalási kérelmét annak ellenére, hogy kénytelen volt beismerni: Peltier esetében súlyos eljárási hibák is történtek. Az indián vezető védőügyvédéi ezért a legmagasabb fórumhoz, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához fordultak. Az amerikai joggyakorlat szempontjából Peltier számára ez az utolsó lehetőség. Peltier a továbbiakban elmondotta: - Reményeimet összekötöm a nemzetközi szolidaritási kampánnyal, azzal a nyomással, amit ez fejt ki az USA szerveire. Washington más országokat vádol az emberi jogok megsértésével, de nem ismeri be a saját bűnét, azt, hogy a saját állampolgárainak a jogait sérti meg. Az indián rezervátumokban a helyzet egyszerűen szörnyű. A munkanélküliség ezekben 88 százalékos, a kórházak, iskolák, lakóépületek düledeznek. Sót, a hivatalok még a rezervátumokban is el akarják venni az indiánoktól a földet - azt a keveset, ami még megmaradt nekik. Az indiánok számára nincs szabadság, nincs igazság.
