Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-19 / 141. szám, péntek

ÚJ szú 5 1987. VI. 19­Nyíltan a fogyatékosságokról Megteremtik az egyenletes termelés feltételeit Ozsvald István részlegvezető: - Mi idejében felkészültünk, felőlünk akár felénél tarthatna már a szamóca feldolgozási idény (A szerző felvétele) Mozgalmas napok következnek Új idény küszöbén az érsekújvári (Nové Zámky) Novofruct A mezőgazdasági termelő és fel­dolgozó vállalatok, a kutatóintézetek és egyéb intézmények, valamint a gazdasági szervek vezetői a Du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) já­rásban párt- és gazdasági értekez­leten értékelték a mezőgazdasági- élelmiszer-ipari komplexum fejlődé­sét a 8. ötéves tervidőszak első évében és az idei első negyedév­ben. Az általános felmérések mellett nagy figyelmet szenteltek a sertés- tenyésztés fejlesztésének, a sertés- hús- és a tejeladási tervek teljesíté­sének. Indokoltan, mert ezeken a szakaszokon elég jelentős lemara­dás észlelhető. A felszólalók keres­ték a lehetőségeket a kiegyensúlyo­zottabb termelés kialakítására, nyíl­tan bírálták az egyes vállalatok és intézmények munkájában előforduló fogyatékosságokat. Megállapították, hogy a termelésre kedvezőtlenül ha­tott az időjárás, de az emberek mun­kája sem volt elég színvonalas. Az utóbbi időszakban az irányításban és a szervezésben is problémák mutatkoznak. A vállalatok és intéz­mények nehezen hangolják össze tevékenységüket, ami nagy problé­mához vezet. Bartos Andor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság veze­tője bírálta, hogy a sok intézkedés ellenére is nehezen lehet beszerezni a járvaszecskázókhoz nélkülözhe­tetlen alkatrészeket. Az állatte­nyésztésben a betegségek okoztak kárt. Ebbe az is közrejátszott, hogy az állatorvosi szolgálat dolgozóinak nem áll rendelkezésükre elegendő gyógyszer. Olyan gyógyszerek is hi­ánycikknek számítanak, melyekből jelentős mennyiséget exportálunk. Bartos elvtárs hangsúlyozta, hogy rendet kell teremteni az állatok ta­karmányozásában. A helyzet javítá­sa érdekében a mezőgazdasági vál­lalatok a Mezőgazdasági Termény­felvásárló és Ellátó Vállalat duna­szerdahelyi üzemével körzeti érte­kezleteken egyeztetik igényeiket és a szállítások időpontját. Arra tö­rekszenek, hogy javuljanak a szállí­tói-átvevői kapcsolatok, és a takar­mánykeverékek minősége is minden szempontból megfelelő legyen. Ha ezt elérik, akkor javulnia kell az álla­tok termelékenységének. Az igazga­tó megemlítette, hogy a termelésben Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Erre gondoltam néhány nappal ezelőtt, amikor utolért a hír: komoly gondokkal küszködik a štú- rovói Dél-szlovákiai Papír- és Cellu­lózgyár. Behozhatatlan lemara­dás ... nyersanyaghiány... teljesí­tetlen exportfeladatok... megromlott szállítói-megrendelői kapcsolatok- ennek a fele is sok. Mi igaz ebből és mi nem, kérdezem Ján Máčait, a gyár termelési igazgatóhelyet­tesét.- Kezdjük azzal, ami igaz. A le­maradás. Januártól május végéig a tervezettnél negyvenkét millió ko­ronával termeltünk kevesebbet. A legtöbb bajt a szokatlan tél okozta. Elfogyott a hulladékpapír-készle- tünk, s aszfalt-adalékanyagból is jó­val kevesebbet kaptunk, mint amennyire szükségünk lett volna. Hiába vártuk a szállítmányokat, a vagonok befagytak, vagy el sem indultak felénk. Tíz napig szünetelt a vasúti teherforgalom Bratislava és Štúrovo között. Először azt hittük, a kamionok majd segítenek rajtunk, később azonban be kellett látnunk: a hótorlaszok a közutakat is elzárták előlünk. Mindennek az lett a vége, hogy az első negyedév huszonhét millió koronás kieséssel zárult.- Hogy lett ebből negyvenkét mil­lió? Hisz márciusban végül is meg­szűntek a fagyok.- A nyersanyaghiánnyal azonban továbbra is számolnunk kellett. Rá­adásul a Slovnafttól kapott aszfalt­adalékanyag minőségével sem le­hettünk mindig elégedettek. A terv persze terv maradt. Abban egyetlen mondat sem utal arra, hogy a lécet- ilyen vagy olyan okból - lejjebb tehetjük. Tavaly 2 milliárd 8 millió korona értékű árut termeltünk, az idén 69 millió koronával kell többet gyártanunk.- Ha nem tudták módosítani a tervet, akkor hol találtak végül is megoldást?- A számok magasak, a feladatok tapasztalt kiesések kedvezőtlenül hatnak a pénzügyi gazdálkodásra, és kiemelte a műszaki értelmiség felelősségét a feladatok teljesíté­séért. Öllé Gyula elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára szintén bírálóan ele­mezte a termelési és eladási tervek teljesítését. Kiemelte, hogy a nö­vénytermesztésben és az állatte­nyésztésben mutatkozó hiányossá­gok oka egyebek között a munka- és technológiai fegyelemben mutatko­zó fogyatékosságokban keresendő. A tervteljesítés értékelésével sem a párt- és gazc^sági szervek, sem pedig az élenjárt) kollektívák nem foglalkoznak eleget. Ennek a követ­kezménye, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelésben komoly lemaradás észlelhető. Megemlítette például, hogy az év első négy hó­napjában a járás több mezőgazda- sági vállalata még 20 százalékra sem teljesítette az évi sertéshúsela­dási tervét. A járási pártbizottság nincs megelégedve a felvásárló­üzem és a mezőgazdasági vállalatok közötti együttműködéssel. A gazda­ságok számos esetben nem kapják meg egyenletesen és megfelelő összetételben a takarmánykeveré­ket. Ezen a gyakorlaton feltétlenül változtatni kell ahhoz, hogy az állat- tenyésztési termékek eladási tervé­nek teljesítésében javulás''álljon be. A felszólalók közül többen megál­lapították, hogy ilyen kilengések már régen nem voltak a járás mezőgaz­dasági termelésében. Az állatállo­mány sem állandó, és a termelé­kenységben is nagyok a különbsé­gek. Például a szarvasmarhák szá­ma az első negyedévben 1300 da­rabbal, az átlagos tejtermelés pedig az 1986-os év első negyedéhez vi­szonyítva 36 literrel csökkent. A Du- natőkési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaságban 188, a Dercsikai (Ju- rová) Efsz-ben 155 literrel fejtek ke­vesebbet tehenenként, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezzel szemben a Nagylúcsi (Lúč na Ostro­ve) Efsz-ben 153, a dióspatonyiban (Orechová Potôň) pedig 132 literrel nőtt a tehenek tejhozama, vagyis jó példák is akadnak a járásban. A já­rási pártbizottság titkára hangsú­lyozta, hogy a 20 vállalatnál mutat­kozó tejhozamcsökkenést elsősor­igényesek, ez vitathatatlan, a lema­radást azonban így is be fogjuk hozni. Messze még az év vége, nincs veszve semmi! A hogyan to­vábbra vonatkozó döntés már meg­született. Külön műszakokkal, jobb munkaszervezéssel, s főleg a nyári karbantartási munkálatok lerövidíté­sével tovább fokozhatjuk a terme­lést. A vállalat vezetősége a párt- és a szakszervezeti bizottsággal együttműködve olyan termelési programot dolgozott ki, amely hétről hétre pontosan megszabja, miből mennyit kell gyártanunk. Gondot, elakadást - ezt jól átgondoltuk - semmi sem okozhat az elkövetke­ző hónapokban. A Slovnaft időben küldi majd az adalékanyagokat, hul­ladékpapírból pedig egyre többet kapunk a begyűjtőhelyekről.- Exportfeladataikat mennyire tudták teljesíteni az elmúlt he­tekben?- Sem a szocialista országokba, sem a tőkés államokba nem küld­tünk annyi árut, mint amennyit kül­denünk kellett volna. Hullámpapírra, nyersfedőlemezre és különböző szi­getelőanyagokra vártak a megren­delőink - sajnos, mindenütt több napos késéssel vehették át a szállít­mányokat.-Jobb későn, mint soha. Ilyen helyzetben már csak ezzel vigasz­talhatják magukat. De mi lesz, ha időközben jobb, megbízhatóbb gyártók után néznek a megrende­lők? Ha új partnereket keresnek a jövőben.- Ez nem fordulhat elő. Erre na­gyon vigyázunk. Szállítóí-megren- delői kapcsolataink reméljük, sem­mit sem romlottak az idén. Eddig minden országgal sikerült meg­egyeznünk, amit nem kaptak meg tegnap, azt megkapják holnap. Mert úgy lesz, ahogy mondtam: behozzuk a lemaradást. Fogjon a szavamon, ha fél év múlva erre jár! SZABÓ G. LÁSZLÓ ban a hiányos takarmányalap okoz­ta. Kevés energiát tartalmaznak a takarmányok, így a hizómarhák átlagos napi súlygyarapodása is csak 840 gramm volt. A gazdaságok az elmúlt év első negyedévéhez vi­szonyítva több mint egymillió liter tejjel kevesebbet adtak el. Ehhez a már említett takarmánygondokon kívül az is hozzájárult, hogy egyes mezőgazdasági vállalatoknál a be­tegségek miatt éppen a legterméke­nyebb teheneket kellett kiselejtezni. Magyarics Vince, a járási pártbi­zottság vezető titkára konkrétan és bírálóan fogalmazott. Főleg az egyenletes termelés feltételeinek megteremtését sürgette. Egyebek között azzal érvelt, hogy a fogyasz­tói piacot, de mindenekelőtt az óvo­dákat és bölcsődéket folyamatosan el kell látni tejjel és tejtermékekkel. Nem elfogadható az érvelés, hogy majd az év végéig pótoljuk a lemara­dást. A sertéshús, a tej és a tojás eladásában mutatkozó lemaradás egyebek között a nem megfelelő emberi munka és hozzáállás követ­kezménye Magyarics elvtárs java­solta, hogy a zootechnikusok ne az irodában töltsék a napot, hanem inkább az istállókat járják, ahol a ter­melés folyik, a mezőgazdasági vál­lalatok vezetői pedig egymást váltva látogassák az egyes részlegeket. A helyszínen győződjenek meg ar­ról, hogy milyen körülmények között folyik a termelés. A járási pártbizott­ság vezető titkára bírálóan megje­gyezte, hogy az üzemlátogatások alkalmával azt tapasztalta, hogy egyes istállókban nem működnek a ventilátorok, nedves az alomszal­ma, de azt a vezetők nem tudják, mert az irodából irányítják a terme­lést. Magyarics elvtárs végezetül ki­emelte, hogy a járás mezőgazdasá­gi vállalatai általában magas szinten termelnek, amiért elismerést érde­melnek. A jövőben azonban még jobb feltételeket kell teremteniük a termelés növeléséhez. Az ágaza­tok szükségszerű összehangolásá­val kapcsolatban megjegyezte, hogy a növénytermesztés elegendő ta­karmányt termel az állattenyésztés számára, csakhogy a kalászosok és a kukorica termésének jelentős ré­szét kénytelenek eladni a gazdasá­gok a központi alapokba. A felsőbb párt- és gazdasági szerveknek az újraelosztásánál figyelembe kellene venniük, hogy a magasabb szintű termeléshez több takarmányra van szükség. Vagyis az elóbbrelépés szorgalmazásakor a mezőgazdasá­gi vállalatok tartalékainak jobb ki­használása mellett gondolni kellene az igények nagyobb fokú kielégíté­sére is. Ehhez két út vezet. Az egyik a hektárhozamok további javítása, mindenekelőtt a 6 és 7 tonnás ter­méshozamok eléréséért indított mozgalom eredményességének biz­tosításával. A másik út, hogy köz­pontilag reálisabban kell felmérni az állatállomány takarmányszükségle­tét. BALLA JÓZSEF A komáromi (Komárno) Agrozet válla­lat az idén több mint 700 négysoros, és 400 hatsoros burgonyaültető gép gyár­tását tervezi. A hazai termelők főleg a négysoros típust keresik, amely megfelel hazánk talajviszonyainak. A vállalat legnagyobb külföldi megren­delője az NDK, mely főleg a hatsoros SA-2—077 típusú burgonyaültető gép iránt érdeklődik. A képen: Alžbeta Hybská szerelés közben. (Štefan Petráé felvétele - ČSTK) A feldolgozó-ipari üzemekben a napokban országszerte a végéhez ér a hónapokig tartó felkészülési időszak, s kezdetét veszi az új tartó­sítási idény. Egyebek között így van ez az érsekújvári (Novofructnemzeti vállalatnál is. Az ország legnagyobb és legkorszerűbb konzervgyárában ezúttal a gyümölcsfeldolgozó részle­gen néztünk körül.- Mi már hetek óta indulásra ké­szen állunk - mondta Ozsvald István mérnök, a részleg vezetője, s hogy magunk is meggyőződhessünk állí­tásának igazáról, készségesen kö­rülvezetett bennünket a tágas mun­kacsarnokban. Egy pillanatra a töltőgépnél is megálltunk, ahol Mária Jaičoviková azt fájlalta, hogy az előző években június derekára kezdték megunni a szamócát, az idén pedig még mindig szilvadzsemmet főznek.- Nálurík egész évben folyamatos a feldolgozás - magyarázta a rész­legvezető. - A felvásárolt nyers­anyag egy hányadát korszerű hűtő- tárolókban vagy további feldolgo­zásra előkészítve, mélyhűtve tárol­juk, így télen és a kora tavaszi időszakban is két műszakban dol­gozhatunk. A vállalat gyümölcsfeldolgozó részlegén rendre a szamóca kon­zerválása jelenti az új tartósítási idény kezdetét. Mivel a szokásosnál hűvösebb tavasz elodázta a virág­zást és az érést, a feldolgozóüze­mekbe majd csak ezen a héten érkeznek meg az első gyümölcs­szállítmányok.-Az idén 100 tonna szamóca feldolgozását tervezzük - sumázta Ozsvald mérnök - s reméljük, nem lesznek nyersanyaggondjaink, mert termékeink közül a hazai és a külföl­di piacon is a szamócakompót a leg­keresettebb. Az üzemlátogatás alkalmával megtudtuk, hogy a Novofruct nem­zeti vállalat gyümölcsfeldolgozó részlegén az idén összesen 3500 tonna nyersanyag tartósítását vették tervbe. Tekintve, hogy a kajszi- és őszibarackfákat tetemes fagykár ér­te, és cseresznyéből, valamint meggyből is legfeljebb csak a terve­zett mennyiség nyolcvan százaléká­ra van kilátás sa|át forrásból, az előrelátható nyersanyaggondoknak a behozatal növelésével igyekszik elejét venni a vállalat.- Részlegünk általában harminc­féle termékkel járul hozzá a piaci választék bővítéséhez - mondta egyebek között vendéglátónk -, s természetesen a hazai nyersanya­gokban szegényebb években is azon vagyunk, hogy a fogyasztók ne érezzék túlságosan a vártnál rosz- szabb terméshozamok következmé­nyeit. A felvásárolt gyümölcsfélékből- a szamóca kivételével - a hagyo­mányos kompótokon kívül a cukor­betegek részére is készítenek befőt­tet. Az idén konkrétan megközelítő­leg 200 tonna Dia-kompót készíté­sével számolnak. A vállalat különle­gességének számít a berkenyével ízesített színezett almakompót, azonkívül főleg tőkés kivitelre- zömmel angliai megrendelésre- nagyobb mennyiségű ringlóbefőt­tet is tartósítanak itt.- Az említetteken kívül télen és a tavaszi hónapokban mintegy 550 tonna dzsemet főzünk, a tejipar ré­szére pedig jogurtok ízesítésére al­kalmas gyümölcskészítményeket gyártunk. E célra kivételesen ribisz­két is átveszünk a termelőktől, s ez­zel együtt ötféle változatban kínáljuk a tejiparnak az igényelt ^00 tonna félkész terméket. Továbbá nálunk készül az egyre keresettebb kecsup is. Egyelőre ez az egyetlen zöldség­alapanyagú készítményünk, ízesíté­sére több mint tízféle fűszerből ké­szült kivonatot használunk. Lesz egy új termékünk is, a vadhúsokhoz használható burgundiai mártás, mellyel már a jövő évben szeretnénk megjelenni a piacon. Ebben is lesz némi berkenye, a vadhúsoknál nél­külözhetetlen fehérbor, és termé­szetesen sok-sok fűszer. Bízunk benne, hogy sikerül vele megnyer­nünk a fogyasztók ízlését. Késve indul, tehát feltételezhető­en a szokásosnál igényesebb lesz az idei tartósítási idény. Ez megkö­veteli, hogy mindenütt tökéletesen kihasználják a feldolgozó gépsorok kapacitását.- Műszaki vonatkozásban kifo­gástalanul felkészültünk, így a leg­nehezebb feladatokat is teljesíteni tudjuk - hangsúlyozta Ozsvald Ist­ván. - Viszont gondot okoz a szük­séges munkaerők számának bizto­sítása, mert az érvényes rendelke­zések értelmében a közép- és főis­kolás fiatalok csak július 1 -jétól fog­lalkoztathatók. Ez a rendelkezés számunkra fölöttébb hátrányos, mert nekünk éppen a tartósítási idény kezdetén kell a legtöbb segít­ség. A szamóca csumázása renge­teg kézi munkát igényel, a Marian Gajdoš és Rudolf Datko vezette szo­cialista munkabrigádok semmiképp sem győznék a munkát. A részleg 32 főt számláló munkásállománya ilyenkor rendszerint több mint az ötszörösére duzzad. Az idén úgy oldjuk meg a gondjainkat, hogy a leányvállalatainknál, a hurbanovói hagymaszárítóban, a patai és a slá- dečkovcei paprikafeldolgozóban egy ideig szüneteltetni fogjuk a munkát s a dolgozókat ideiglenesen átcso­portosítjuk a konzervgyárba. Azon­kívül csúcsidényben valószínűleg az adminisztratív munkaerőket is oda kell majd állítanunk a futószalaghoz, hogy késedelem és veszteség nél­kül feldolgozhassuk az értékes nyersanyagot. A konzervipari vállalatok egy idő­ben sokat panaszkodtak, hogy nem megfelelő a csomagolóanyagok mi­nősége, és olykor mennyiségi zava­rok is előfordultak az ellátásban. Erre vonatkozó kérdésünket abban a reményben fogalmaztuk meg, hogy talán változott a helyzet. Nos, sajnos, csalódnunk kellett.- Az ellátás lényegében zavarta­lan - mondotta a részlegvezető -, viszont a minőséggel továbbra is elégedetlenek vagyunk. Az üvegpo­harak széle gyakran törött, csorba, twist-off típusú zárófedelek túl ke­mény anyagból készülnek, a bádog­dobozoknak pedig sem az anyaga, sem pedig a kivitele nem felel meg a követelményeknek. A külföldi szál­lítmányoknál megkövetelt twist-off típusú zárófedelek igen nagy hibája, hogy a rajtuk kiképzett tömítóréteg nem egyenletes, és alapanyagát te­kintve is rossz minőségű. Számunk­ra komoly problémákat okoz, hogy a gyártó vállalat ezeket a zárófede­leket 6,6 százalékos megengedett hibaszázalékkal szállítja. A rejtett hi­bákra nálunk csak a tartósítási folya­mat végén derül fény, így komoly gondjaink vannak az esetünkben sokkal szigorúbb minőségi elvárá­sok teljesítésével. «ÁDEK GÁBOR „Még az idén egyenesbe jövünk“ Papírgyári helyzetjelentés

Next

/
Thumbnails
Contents